Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-03 / 336. szám

1988. december 3., szombot Dunántúli napló 7 Vidéki kis kórház Elmarad a rekonstrukció, csak felújításra van pénz A kórház látképe az előtte lévő templomtoronnyal együtt jól beleillik a komlói város­képbe. Pór éve még qnnyi elmarasztaló jellemzést hal­lottam róloi hogy igazán meglepődöm a nemrég felújí­tott homlokzatot látva, s a kellemes csalódásom tovább folytatódik, amikor belül a rendet, a ragyogó tisztaságot is látom. Pedig ez az épület mindenképp megérett a tel­jes felújításra. Idén a fűtés­korszerűsítésen van a sor, amelynek ugyancsak elhúzó­dott munkálatairól már szól­tunk a Dunántúli Naplóban. Hogy még mindig nincs kész, azt látni és az épületet be­töltő munkazajból hallani is lehet. Az igazgató-főorvosnő en­nek az. áldozata. Lázas, és be­szélni is alig tud a náthától.- Ezt az igazgatói irodát csak pár nappal ezelőtt kap­csolták be a fűtésbe, a tarta­lék hősugárzók, olajradiótorok a kórtermekbe kellettek, így itt olyan hideg volt, hogy né­ha majd megfagytam — mondja dr. Szűcs Edit igaz- gató-főorvosnö.- Milyen kategóriába lehet­ne sorolni ezt a komlói kór­házat, hogyan lehetne jelle­mezni?- Ez egy kiest, 230 ágy- gyal működő, nem túl jól fel­szerelt vidéki kórház — mond­ja dr. Szűcs Edit. — Státu­szára jellemző, hogy sorsának alakulása mindig összefüggött a bányával. Először egy 58- ban épült bányász munkás- szálló épületéből alakították ki, ehhez épült hozzá később o többi szárny. Nagyon hosz- szú ideig kihatott oz, amikor vissza akarták sorvasztani a szénbányászatot. Akkor sem, és még nagyon hosszú éve­kig semmilyen fejlesztés nem történt itt a kórháznál.- Sokan voltak azon a vé­leményen, hogy nem is érde­mes fejleszteni, hiszen Kom­lótól 20 km-re van Pécs, köny- nyű elérni» A valóság azon­ban az, hogy bizony szükség van ró, nagyon nagy körze­tet lát el, és az itt lakóknak nem mindegy, hogy helyben kapják az egészségügyi ellá­tást, vagy utazni kell érte. Hogy sokáig nemigen költöt­tek ró, az meg is látszott raj­ta. Én 5 éve kerültem ide. Az épület állaga siralmas volt, és olyan dolgokat találtam, ami szakmailag megdöbben­tő volt számomro. Például nem volt a kórháznak külön áramforrása. Ha a városban áramkimaradás volt — ami sajnos elég gyakran megesett -, a kórház is órám nélkül maradt. Nem kell ugye külön ecsetelnem, hogy mit jelen­tett ez pl. okkor, amikor épp sürgős műtétet végeztek az orvosok. Ezt azonnal meg kel­lett oldani. Nem volt például-oneszteziológiai szolgálat. Ezt is megszerveztük. Az infarktu­sos betegek ellátására hiá­nyoztak az alapvető feltételek, műszerek. Most van koronária őrző és posztoperativ őrző. Régebben hallottam olyan pletykákat, hogy a holtakat itt a személyszállító Hitben luvarozták. — Valóban Így volt, amíg meg nem épült a teherlift. A hullakamrában sem voltak ró­zsás állapotok. A hűtőkamra csak kétférőhelyes volt. Ennek a bővítése is a legelső beru­házások egyike volt.- A tárháztól kicsit távo­labbi rendelőintézetet is át kellett szervezni. Szakmailag jobb megoldásnak találtuk, hogy a sebészeti szakrende­lést — ugyanúgy, ahogy a nő­gyógyászától — idehoztuk az épületbe. Ezeknél a rendelé­seknél fontos a jó szakmai és kórháziágy háttér. Sokáig nem volt népszerű ez az intézke­dés, mint ahogyan azzal sem értettek mindjárt egyet, hogy a város röntgenkészülékeit a szakemberek és a műszerek jobb kihasználása érdekében a legfontosabb helyekre kon­centráltuk.- Szerencsére sikerült a nehézségek ellenére az elmúlt években egykét dolgot fel­újítani, ami mindenképp el­odázhatatlan volt, mint pl. a konyhát és a mosodát. Teljes rekonstrukciót terveztünk, de pénzhiány miatt egyelőre le kell mondani róla, most csak az olyan felújítást végezzük el, amit a mindennapi munka biztosítása érdekében feltét­lenül meg kell tenni. Ilyen o viz-, villany-, fűtéshálózat kor- szerűsitése. Régi vágyam egy korszerű műtéti blokk és in­tenzív részleg kialakítása. Sajnos, bár a városi vezetés az utóbbi években nagyon tá­mogatja a kórhózfejlesztést, jelentős vállalati támogatások­ról le kell mondani. A szén­bánya vállalat is, a Carbon is saját gazdasági nehézségeivel küszködik. Meg kell viszont említenem a Komlói Vízmü­vet, nagyon segítenek minket. Vásároltak számunkra egy URH-készüléket, és újabb egy­millió forintot ajánlottak fel műszervósárlósra. Ha nem is lesz rekonstruk­ció, mégis fejlődőben van ez a kórház - mondom. De az igazgatónő aggódik. - Az egészségügynek azok a gond­jai, amelyek az intézmények fenntartását jellemzik, itt hat­ványozottabban jelentkeznek. Az áremelkedések, a dologi I költségeket (víz-, villanydij, élelmiszer, tisztitó- és mosó­szerek) olyan nagymértékben megemelték, hogy jelentősen csökkent a gyógyításra fo.r- ditható összeg. — Vészprogramot kelett ké­szíteni - mondja dr. Szűcs Edit — Ez mit jelent? — Tervet kellett készíteni, hogy melyik osztályt, részleget szüneteltessük majd, ha vég­képp elfogy a pénzünk. Én mégis szeretem ezt o kórhá­zat, öt évvel ezelőtt volt egy Baranya megyei minisztériumi főfelügyeleti vizsgálat, akkor mi voltunk a negativ példa. Most szeretném, ha eljönné­nek, és megnéznék, hogy a gondjaink ellenére mi minden változott. Sarok Zsuzsa Dr. Bereczky Mária ultrahangos vizsgalatot vegez Komlón, a kórházban Szerelik a társasházi kaputelefonokat a Szentld rinci Költségvetési Üzem ipari részlegében Fotó: Proksza László Sok profillal IparI tevékenység mellett szolgáltatás Kaputelefon és autóriasztó-berendezés A Szentlőrinci Költségvetési üzem november második he­tében megkezdte a használt és új személy- és teherautók vételét és eladását, s a jö­vőre 20 éves üzem alaptevé­kenységén túl mind erőtelje­sebben fejleszti fel ipari és szolgáltató ágazatát is. o Az üzeni a szentlőrinci kom­munális szolgáltatás és a he­lyi tanács építőipari beruhá­zások és felújítások elvégzé­sére alakult 1969-ben — 30 dolgozóval. Rájöttek, hogy en­nél többre kell vállalkozniuk, már csak azért is, hogy mun­kát adhassanak minél több embernek. A pb-gáz nyomáscsökentő- gyórtóst 1976-ban kezdték. Hét év múltán — túl az egymillió darabon, felhagytak vele a piac telítettsége miatt. A je­lentősebb ipari tevékenységük 1979-ben kezdődött: megkezd­ték fémek műanyag bevona­tolását (rilzánozás), zsúrkocsik összeszerelését és ugyancsak bedolgozóként az alkatrész- megmunkálást és a ruhavar- róst. Rugalmasságukra és al­kalmazkodóképességükre jel­lemző, hogy e három utóbbi tevékenységgel felhagyva kezdték el két éve a kapute­lefonok, a belső információs rendszerek, idén o kódolható biztonsági zár kifejlesztését és gyártását. Hat éve folytatnak kereske­delmi tevékenységet: a virág­üzletük és benzinkútjuk for­galma már eléri a 23 millió forintot. A’ nyáron nyitották meg Budapesten o Dunamen- ti Híradástechnikai Szövetke­zettel közös márkaboltjukat (melyben a saját kaputele­fonjaikat és más termékeiket is kínálják), és nemrég kezd­ték el az autókereskedést. Hogy ezzel miért foglalkoz­nak?- Műszaki szempontból van rá emberünk és bázisunk, igény is van rá, tehát el kel­lett kezdenünk - mondja Szir­tes Antal, az üzem igazgató­ja. Mindenfajta új és használt autóval kereskednek, még ka­rambolossal is. S mivel jo­gosultságuk a nyugatról be­szerzett (beszerzendő) gépko­csikra is vonatkozik, előreha­ladott tárgyalásaikra alapoz­va remélik, hogy ezt a tevé­kenységüket is kezdhetik 1989- ben. Készpénzért vagy bizo­mányosi értékesítésre veszik át a kocsikat, eladáskor a vevő vagy készpénzben szurkolja le a vételárat, vagy azt 12—18— 24 hónapon át törleszti 15—19 százalékos kamattal. o Az üzem létszáma idén csökkent, jelenleg 260-an van­nak. S hogy elvégezhessék mindazt a munkát, mely rájuk var (parkfenntartás, szemét­szállítás, építés, felújítás, de­korációs és kiállítási feladatok, kereskedelem, ipari tevékeny­ség) lényeges, hogy meg tud­ják fizetni az embereket. Ez évtől megkapták országos kí­sérlet részeseként a bértömeg- gazdálkodós lehetőségét.- Alapvető, hogy megvál­hattunk a „vatta-emberektől", felszámolhattuk a veszteséges tevékenységünket és hatéko­nyabban dolgozunk. Az ösz­tönzés érdekében önelszámoló egységként működtetjük már az elmúlt évtől az ipari és a parkdekor részlegünket, igy azok önállóak' annyiban, hogy maguk vállalkoznak és szer­ződnek a megadott árbevétel, eredményesség, létszám és bértömeg függvényében. így jobb az ott dolgozók érde­keltsége, nagyobb is a jöve­delmük. o 1989-re is tartogatnak új­donságokat. Kereskedésüket bővítik a nyugatról behozott gépkocsik­kal, megkezdik a most beve­zetett autódiagnosztikai méré­seik mellé az autómosást. Híradóstechnikai szerelő­üzemükben - a megszüntetett varroda helyén — sorozatban készítik a kaputelefonokat és a belső hírközlő rendszereket, s jövő évben már nosztalgia- telefonokat is gyártanak. (Ezekhez a dobozt márványból a Pécsváradi Építőipari Kis­szövetkezet, míg fából a Pé­csi Faipari Szövetkezet készíti majd.) Sajót szabadalmuk­ként gyártani kezdik az autó­riasztó berendezést, és azt vagy eladják, vagy kívánságra maguk szerelik be a kocsik­ba. Jövőre megkezdik a sze­lektív kommunálisszemét-gyűj- tést. — A Baranya Megyei Ta­nács pályázatát elnyerve, sa­ját erőnkből és a pályázati pénzzé! műszakilag megoldjuk, hogy a speciális konténerekbe a lakosság a háztartási sze­méttől elkülönítve tegye be a papírt, az üveget, a fémet és a textíliát — mondja Szirtes Antal. Ezeket átveszi tőlünk a MÉH. Mi ehhez a szüksé­ges technikai feltételeket biz­tosítjuk. Hogy beválik-e mojd ez a szelektív gyűjtés, az a lakosságon fog múlni. Az üzem épitőrészlege most hagyományos építési eljárással Szentlőrincen 80 lakást épít, a magónépítkezők már öt éve vásárolhatják náluk a kész betont és az előregyórtott be­tonelemeket. Murányi László Egy fórum tanulságai Telt ház Orfűn Orfü az egyik legkedveltebb baranyai üdülótelepülés. A megnövekedett vendégforga­lom, az egyre szaporodó vál­lalati és magánüdülők azon­ban számtalan olyan gondot vetnek fel, melyekre eddig nemigen találtak megoldást. A nyári hónapokban egyre elvi­selhetetlenebb a zsúfoltság, kevés a bolt és a vendéglő, a csapokból időnként nem fo­lyik a víz, nincs elég telefon, fejletlenek a szolgáltatások, és mindehhez párosul, hogy a különféle rendezvények lármá­ja is zavarja a pihenni vá­gyókat. A közelmúltban tartott üdü­lőhelyi fórumon o község ve­zetői elmondták: még az ál­landó lakosság alapvető igé­nyeit sem tudják teljes mér­tékben kielégíteni. Orfű a me­gye egyetlen olyan települé­se, ahol minden évben víz- korlátozást kell elrendelni. A hivatalos statisztika szerint 800 ingatlannál végzik el a rendszeres szemétgyűjtést. A fórumon elhangzott vélemé­nyek alapján bőven lenne mit javítani. A parkok, a zöldte­rületek gondozottságán. A statisztika szerint idén 220 000 embert fogadott a két strand. Ez az előző évihez viszonyít­va több mint 60 százalékos növekedést jelent. A fórumon elhangzott ada­tok szerint 34 000 hazai turis­ta 143 000 vendégéjszakát töl­tött Orfűn és 50 százalékkal emelkedett a nyugati látoga­tók száma. A józan ész logi­kája alapján a településre lá­togatók szórna nem lenne tovább növelhető, hiszen az ellátás és az infrastruktúra fejlesztéséhez a tanács nem rendelkezik megfelelő pénz­összeggel. Az üdülőhelyi di­jakból és az adókból minden évben befolyik egy jelentősebb összeg, ez azonban a felada­tokhoz mérten kevés. A tanács szorító gondja, hogy nincs megoldva az egészségügyi ellátás, a 26 ki­lométernyi úthálózatból mind­össze 19 van kiépítve és hely- lyel-közzel hiányos a közvi- ■ógítás is. Gyakorlatilag egy- időben kellene kielégíteni a helyi lakosság és oz üdülő­tulajdonosok igényeit. Az elmúlt két évben a ta­nács nem tájékoztatta megfe­lelően az érintetteket, és csak részben működött az üdülőhe­lyi bizottság. Az üdülőtulaj­donosoknak nem sok beleszó­lása volt az őket érintő dönté­sekbe. Kizárólag a helyi lakos­ság képviselőiből álló tanács­testület például leszavazta az orvosi rendelő építését.. Az ügy legújabb fejleménye, hogy mégis lesz rendelő, csak nem az eredetileg erre szánt he­lyen. Az építkezés 7,5 millió forintba kerül. A tanács ezt és a Béke utcai lakótelep köz­művesítésének folytatását tart­ja most legfontosabb felada­tának. Idén egyébként 2 mil­liót fordítanak a lakótelep viz- és szennyvízhálózatának kiala­kítására. Az orfűi tanács évi 14 mil­lió forinttal gazdálkodik. Be­vételi forrásaik között szerepel az üdülőhelyi dijok összege is. Ez 1986-ban 956 000, tavaly vi­szont már 1 millió forint volt. A teho-pénzekből 900 000 fo­rintot tartalékolnak az orvosi rendelő építésére. A másik be­vételi forrásuk az adó, amellyel kapcsolatosan az üdülőtulajdo­nosok sérelmezik, hogy olyan utcákban emelték az összeget, ahol a feltételek javítását ma­ga a lakosság végezte el és nem a tanács. Az üdülőhelyi fórum hiányos­sága volt, hogy az üdülőtulaj­donosok óltol felvetett néhány kérdésre nem adott egyértel­mű választ. Hiányzott a ma­gyarázat például orról, hogy két évig miért nem kaptak semmi információt, hogy mi­lyen indokok alapján döntött a tanácsülés az orvosi rendelő építési helyszínének megvál­toztatásáról, holott a munká­hoz szükséges tervek elkészül­tek és azért 140 000 forintot már kifizettek. Nem tisztázódott a fórumon az üdülőhelyi érdekvédelmi képviselet kérdése sem. Igaz, Erdősi Antal tanácselnök fel­vetette: alakítsanak az üdülő- tulajdonosok egyesületet, erre és még jó néhány más felvetés megvitatására azonban nem kerülhetett sor, mert a fórum résztvevőinek 6 órakor el kel­lett hagyniuk a termet. Nem véletlen, hogy igazi konstruk­tív vita sem alakulhatott ki a szűkre szabott idő miatt. Mi azonban, szándékaink szerint, még visszatérünk a válaszolat- lanul hagyott kérdésekre. r. d.

Next

/
Oldalképek
Tartalom