Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-03 / 336. szám

1988. december 3., szombat Dunántúlt napló 3 fi Dili politikai fóruma A kádermunka elvei és gyakorlata Milyen feladatokat Jelölt meg a megyei pártbizottság legutóbbi ülése? 48. Hőt Az újságíró felelőssége A megyei pártbizottság leg- utóobi ii!ésén. megvitatta a ká­derpolitikai munka időszerű kérdéseit, allásfoglalast foga­dott ei a soron következő fe.- cdalokra, módosította káder- hatasköri , listáját. Erről kér­tünk tájékoztatást dr. Jerszí Istvántól, a megyei pártbizott­ság titkárától, a napirend elő­adójától. — Mi tette időszerűvé, hogy ezt a témát a megyei, pártbi­zottság napirendre tűzze?- Az 1986-os káderpolitikai határozat végrehajtása során, megyénkben is jelentős előre­lépés történj o kádermunka új elemeinek megértése, módsze­reinek alkalmazása, demokra­tizmusának szélesítése terén, Ennek eredményeként néhány területen javult a megye ká- deróllományának összetétele, felkészültsége és alkalmassága. A megtett intézkedések azon­ban nem elégségesek. Az egy­re növekvő társadalmi, politikai és gazdasági feszültségek szub­jektív okai között is megtalál­ható a megfelelő helyi, szemé­lyi feltételek hiánya. Nem min­denütt érvényesülnek megfele­lően a mai kor magas szintű követelményei a vezetői munka megítélésében. Néhány káder- ptobléma megoldása elhúzó­dik: a kádermunka gyakorla­tában esetenként fellelhető az objektivitás hiánya, a káros szubjektivizmus is. Nem min­denhol biztosított a magasan képzett fiatal vezetői ■ utánpót­lás, vagy azért, mert nem gondoskodtak időben a fia­talok felkészítéséről, vagy azért mert szűk körben mozognak, nem látják a fától az erdőt. Előfordul - az utóbbi időben egyre gyakrabban —, hogy fia­tal, tehetséges, az adóit funk­ció betöltésére alkalmasnak minősítettek nem vállalják a vezetői beosztást. Az 1986-os káderpolitikái határozat végre­hajtása érdekében meglett si­keres lépések ellenére, a fenti néhány minősítő megjegyzésből érzékelhető, hogy kádermun­kánk jelentős, megoldásra váró (problémákkal terhes. Ezek és a májusi országos pártértekez. let állásfoglalásából adódó megyei feladatok sikeres vég­rehajtása, személyi előfeltéte­leinek megteremtése tette in­dokolttá a téma napirendre tű­zését. — Milyen új követelmények vannak a párt kádermunkájá­ban és ezeknek hogyan kíván megfelelni a megyei pártbizott­iá9?- A megyei pártbizottság a párt vezető szerepe érvényes: lése, az akcióképesség foko­zása, a tömegbefolyás javítása, egyik meghatározó elemerek tekinti a kádermunkát. Szüksé­gesnek tartja továbbra is al­kalmazni az olyan időtálló ká­derpolitikai elveket, mint pl.:- az legyen vezető, aki po­litikai, szakmai és morális szempontból egyaránt, alkal­mas,- a vezető addig maradjon funkcióban, ameddig maradék­talanul ellátja feladatait,- párttisztség kivételével, minden funkciót betölthetnek párton kívüliek is. A korábbinál viszont hang­súlyozottabban fogalmazta meg a kádermunka demokratizmu­sának és nyilvánosságára* fo­kozása érdekében teendő intéz­kedéseket, ezek módszereit és garanciáit, amelyek a kiválasz­tás, a csere és a munka, a teljesítmény minősítésének egész folyamatára érvényesek. Ezért egyértelműen támogatja és igényli a - kinevezett és vá­lasztott funkciók vonatkozásá­ban egyaránt —, o több alter­natívában való gondolkodás, a többes jelölés intézményét. Támogatja a különböző szer­vekben létrehozott jelölőbi­zottságok érdemi tevékenysé­gét, hogy a leendő vezetők ki­választása ne kijelölés alapján, hanem valóban demokratiku­san, az érintett dolgozók, tes­tületi tagok legszélesebb kö­rének véleménye alapján tör­ténjen. Sajót döntési hatáskö­rébe tartozó funkciók vonatko­zásában minden lehetséges esetben ezt alkalmazza, előze­tes állásfoglalást igénylő ügyek kategóriájába tartozó káderek esetében is ezt elvárja a vá­lasztásra, kinevezésre jogosult szervektől. A kódermupka de­mokratizmusát és nyilvánossá­gát szolgálja a jelöltek nevé­nek nyilvánosságra . hozása, kinevezésük, illetve megválasz­tásuk előtt. Szükségesnek tart­ja a pályázat útján elnyert és meghatározott időre szóló ve­zetői megbízás intézményének bővítését. Elengedhetetlen kö­vetelménynek tekinti és mun­kájában alkalmazza a munka­helyi, lakóhelyi kollektívák, a hatáskörileg illetékes szervek, testületi tagok véleményének előzetes megismerését és figye­lembevételét. A konkrét vezető posztokra jelölteknél fő köve­telményként az adott funkcióra .való alkalmasságot, a már funkcióban lévőknél pedig a valós teljesítményt, a munka eredményeslégét, az etikus ma­gatartást tekinti. — A megyei pártbizottság ülésén a hozzászólók közül többen felvetették, hogy o párt megújulási politikája eredmé­nyessége érdekében szükség van új típusú, új mádon gon­dolkodó vezetőkre, okik szak­mailag felkészültek, vezetői készségekkel rendelkeznek, élve­zik a bizalmat. Hogyan látja a testület ennek érvényesítési le­hetőségeit? — A kódermunkónak — mint mindenütt —, nálunk is meg­határozott politikai célok, illet­ve ezek megvalósítását ered­ményező korVkrét feladatok vég­rehajtását 'kell szolgálnia. A megyei kádermunkának az országos pártértekezlet állás- foglalásai alapján elfogadott megyei feladatok végrehajtásá­nak személyi előfeltételeit kell megteremtenie. Ez nagyon ko­moly, összetett és felelősség- teljes munkát ró a hatáskörileg illetékes testületekre. A párt, o politikai intézményrendszer, a szocializmus építésének meg­újítása valóban új típusú, új módon gondolkodni tudó, elkö­telezett, felkészült, a hatalom­mal élni tudó, és nem vissza­élő, az emberek bizalmát él­vező, a múltunkhoz, jelenünk­höz objektiven viszonyulni tudó, ■reális kritikai, önkritikái ér­zékkel rendelkező, az elavulttal szakítani tudó, a felmerült kér­désekre progresszív, szociális*- ta megoldást találó, új igé­nyek, folyamatok, módszerek iránt fogékony, azok befogadá­sára, elfog.adtatására és al­kalmazására képes, következe­tes, állhatatos, fenyeget, je­lenségeket, összefüggéseket lá­tó, kellő toleranciával rendel­kező vezetőkre van szükség. A ma funkcionáló vezetők egy ré­sze megfelel ezeknek a köve­telményeknek, máj része alkal­massá tehető. Vannak, akik nem képesek és nem is tehe­tők képessé az új követelmé­nyeknek megfelelő munkára. Az utóbbiakat fel kell váltani arra alkalmas, tehetséges, a követelményeknek megfele'ő fiatal káderekkel. Az új iránti fogékonyság jel­lemzően az ifjúság sajátja, de nemcsak az övé. Felkészültsé­ge, kritikai érzéke, az új, prog­resszív törekvések iránti érzé­kenysége az életkori sajátossá­gok természetes következmé­nye. Ezért az arra alkalmas, felkészült, elkötelezett fiatalo­kat az eddigieknél bátrabban és nagyobb arányban kell fe­lelős funkciókba állítani. A fia­talok mellett számítani lehetős kell a közép és idős korosz­tályhoz tartozó, alkalmas, meg­újulásra kész káderekre is. Szűkebb és tágabb környeze­tünkben egyaránt találhatunk szép számmal fiatalokat is megszégyenítő, eredményesen dolgozó közép és idősebb kor^ osztályhoz tartozó vezetőket. Munkájukat, tapasztalataikat, mi sem nélkülözhetjük, mint ahogy egyetlen társadalmi for­mációban sem nélkülözhetik. A kreativitás, az új iránti fogé­konyság, a megújulási kész­ség, az alkotás vágya és ké­pessége nemcsak és kizáró­lag .a korosztály függvénye, hanem alkat, képesség, egyéni adottság következménye. Ezért helyeseljük és alkalmazzuk azt a bevált gyakorlatot, hogy mindhárom korosztály legalkal­masabb képviselőinek egy idő­ben helyet biztosítunk a veze­tésben. — A párttagokat, a közvéle­ményt foglalkoztatja azoknak a vezetőknek a magatartása, kiknek egyéni élete nem fedd­hetetlen, visszaélnek hatalmuk­kal, elítélhető cselekedeteket követnek el. — A vezetők érdemi tevé­kenységének figyelemmel kísé­rése, minősítése mellett, mindig ügyeltünk magatartásuk, visel­kedésük, erkölcsi, morális pa­ramétereire is. Tudjuk, hogy a vezetők tevékenysége, maga­tartása, viselkedése reflektor- fényben vön. Ami jogszerű és elfogadott az állampolgárok számára, az morálisan nem mindig elfogadható és megen­gedett a vezetők számára. Ezért, a pártbizottság arra tö­rekszik, hogy segítő szándékkal időben feltárja a vezetők ilyen értelmű fogyatékosságait, se­gítséget nyújtson azok kijavi-' tásához. Ugyanakkor határo­zottan fellép a hatalommal nem élő, illetve visszaélő, kor. rupt, sikkasztó, csaló vezetők­kel szemben, és gondoskodik a vétségükkel arányos pártbün­tetések kiszabásáról és elősegí­ti, igényli a cselekmény jogi szankcionálását is. Az ilyen negatív példák káros hatása túlnő számarányukon. Sajnos, nemegyszer általánosítják eze­ket. Itt megjegyzem, hogy az egyes vezetők kifogásolt maga­tartását tisztázó, a konkrét fe­lelősség mértékének megálla­pítását célzó pártfegyelmi és jogi eljárások — a vonakozó szabályok miatt -, gyakran el. húzódnak, esetenként az in­dokoltnál hosszabb ideig tarta­nok, ezért a párt- és párton kí­vüli közvélemény az ügyek el­simítását feltételezi. A megyei pártbizottság munkájától ide­gen az efajta feltételezés. A párt előtti felelősség megálla­pítását a hatáskörileg illeté­kes testületek felelősségtelje­sen végzik: a szankciók ará­nyosak az elkövetett vétségek, kel, szabálytalanságokkal, jog­sértésekkel. A KÉT hez benyúj­tott -fellebbezések száma el­enyésző, néhány százalékra te­hető. Az igazságszolgáltató szervek hatáskörébe tartozó ügyek feltárása és szankcio­nálása megfelel a morális és a törvényes követelményeknek. A vezetők jogszerűtlen tevé­kenységének egy részét az el­lenőrző szervek, más részét la­kossági bejelentések fedik fel. Ez alkalommal is köszönjük a valóban pártszerűtlen, a morá­lis cs jogi normákat sértő ese­teket feltáró, névvel ellátott lakossági bejelentéseket. Meg­győződésünk, hogy csak széles társadalmi összefogással bizto­síthatjuk közéletünk tisztaságát, a szabálytalanságok, jogszerűt­lenségek felszámolását. A ve-, zető beosztásokban dolgozók túlnyomó többsége becsülete­sen él és dolgozik, betartja és betartatja az írott és íratlan normákat. Ennek ellenére a né­hány, valóban negatív példa ha­tására az utóbbi időben teried a vezetőellenesség, a vezetők tekintélyének lejáratása. Nem egy esetben alaptalan, rossz­indulatú, az igazságot nélkülö­ző, képtelen, fizikailag lehetet­len rágalmakkal illetnek egves vezetőket a névtelen, vagy fiktiv névvel és címmel ellátott be:e- lentések. Alapvető érdekeink fűződnek a közélet tisztaságá­hoz, az íratlan szabályok be­tartásához, a jogsértések meg­szüntetéséhez és szankcionálá­sához ugyanúgy, mint a rágal­mazások visszaszorításához, az elkövetők felelősségrevonásá. hoz, a tisztességesen élő és dolgozó vezetők megvédéséhez. — A pb-üiés állásfoglalása alapján, változások vannak a v-zető párttestületek káderba- tásköri listájában. Mi tette ezeket szükségessé? Milyen ered­ményeket vámok ezektől a változásoktól? — A káderhatóskör gyakorlá­sa ma is fontos eszköze a ká­dermunka végzésének. Jól szol­gálja a párt vezető szerepe ér­vényesítését, akcióképességének fokozását, az előttünk álló fel­adatok végrehajtása, személyi feltételeinek megteremtését. Mint számos más területen, itt is változtatnunk kell a korábbi gyakorlaton és hozzá kell iga­zítanunk tevékenységünket az országos pártértekezlet és a megyei pártbizottság által meghatározott követelmények­hez. A pártértekezlet és a megyei pb állásfoglalása ki­mondja hogy: fokozódjék a káderhatáskörök decentralizá­lása: csökkenjen minden szin­ten a pártszervek hatáskörébe tartozó funkciók száma: ká­derügyekben ott 'döntsenek, ahol az érintett személyt a legjobban ismerik: lehetőleg az első számú vezetők tartoz­zanak párthatáskörbe: növe­kedjen az alsóbb pártszervek, illetve az állami, társadalmi szervek önállósága és felelős­sége a kádermunkóban. Mind­ezt figyelembe véve, áttekin­tettük a megyei pártbizottság hatásköri listáját, a káderha- tásköriség tartalmát, a hatás­kör gyakorlásának, főbb elveit és eljárási szabályait. A fen­tiek értelmében 176-ról 78-ra mérséklődött a megyei pb ha­táskörébe vont funkciók szó­lna. A hatáskörből kikerült funkciók zömét a megyei .ál­lami és társadalmi szervek vezetőhelyettesi, a városi pártbizottságok titkári, a vá­rosi jogú pártbizottságok tit- kárhelyéttesi funkciói, illetve a pórtapparátus munkatársi stá­tusai teszik ki. A hatáskörbe tartozó funkciók köre élénk vi­tában alakult ki. A funkciók számának csökkentésében nem ritkán a párt vezető szerepé­nek csökkenését, az alsóbb pártszervek munkájának lebe­csülését, a párt presztízsének mérséklődését -látták. Különö­sen nagy ellenérzést váltott ki az a megállapítás, hogy nem szükségszerű minden funkció­nak párthatáskörbe tartoznia. A megyei pb következetesen képviselte azt az elvet, hogy a kulcsfunkciókat veszi hatás­körbe olyan mértékben, ami­lyen mértékben érdemes és felelősségteljesen tud 'foglal­kozni a hatáskörbe tartozók­kal. Ezzel biztosította, hogy valójában növekedjék a poli­tikai intézményrendszer első számú vezetőinek és az al­sóbb pártszervek önállósága és felelőssége a kádermunkában. A megyei párttestület csak sa­ját káderügyeiben dönt, más funkciók esetében előzetesen állástfoglal. A káderhatáskör- gyakorlás nem zárja ki, sőt feltételezi, hogy a mindennapi munkában rendszeressé váljon az előzetes konzultáció, a sok­oldalú véleménykérés és egyeztetés. A káderpolitikai munka most megfogalmazott, új követelményeinek fegyel­mezett végrehajtásával min­den bizonnyal jelentős lépést teszünk előre szocialista tár­sadalmunk építésének megújí­tását szolgáló megyei felada- tdk végrehajtása személyi elő­feltételeinek megteremtésében. Néhány századgrammnyi aranyfüstöt ajándékoztak, fiam­nak az aranyozó szakmunká­sok nyolc esztendeje — írtam az Országgyűlésről szóló jegy­zetemben nemrégiben. Felhá­borodott hangú, számonkérő levélben tiltakozott lapunk egyik olvasója: maga a Par­lamentben kibontakozó de­mokratikus szellemet csupán aranyfüsthöz hasonlítja - méltatlankodott. Tűnődve bon­tottam fel egy másik levelet, amelyben nem magázva szó­lítottak meg: te... az ország legszebb épületében folyó anarchiát, de még inkább cir­kusznak nevezhető komédiát a legnemesebb díszítőanyaghoz, az aranyfüsthöz mered hason­lítani, te ... Ismerősöm azt kérdi: mit akartál azzal az aranyfüsttel . . . ? Persze egyszerű lenne most azt mondani: gyermeteg vágy, hogy mindenki megértse és ugyanazt értse, amit az újság­író közölni okar, hiszen az írásokban mindenki azt keresi, ami neki szól, azt az informá­ciót várja, ami neki érdekes, azt helyesli, ami az ő érdekei­vel egybeesik, az az érzelmi töltet juthat csak érvényre, ami benne visszhangra talál. De ki lehet olyan bátor, aki arra vállalkozik, hogy akár­csak egy kisebb csoport, ne­tán réteg számára olyat tud- mondani, amivel mindannyian azonosulni tudnak személy sze­rint is? Sosem felejtem el, amikor néhány éve a hidegháború legdermesztóbb időszakában a tévériporter a legmeggyő­zőbbre igazított ábrázatával cit mondta: Andropov elvtárs mai nyilatkozata csattanós vá­lasz azokra a nyugati híresz­telésekre, miszerint a szovjet párt főtitkára súlyos, gyógyít­hatatlan beteg. De hiszen ő is tudja - csodálkoztam a képernyőre. . Másnap meghalt Andropov — a következő heti műsorban lelkes arccal mu­tatta be, egyébként népszerű és nagytudású kollégám Cser- nyerkót, a Szovjetunióban fo­lyó sikeres szocialista építő­munka folyamatosságának új letéteményesét. Tehát, ha kilátástalannak tűnik, hogy igazat írjunk, mondjuk akkor bocsánatos bűn a pillanatnyi igazságot az. Igaznak hirdetni? Nem! Az újságíró tudatfor­máló, vagy éppen tudatrom­boló tevékenysége ugyanis Nem egyedüli, s talán nem is a legfontosabb napirendi pontja az elkövetkező hetek­ben megrendezésre kerülő pártértekezleteknek a személyi kérdésekben történő döntés- hofatal, a témakört azonban ettől függetlenül szinte min­denütt komoly érdeklődés öve­zi. így van ez a Mecseki Érc- bányászati Vállalatnál is, ahol december 10-én tartják meg a tagság több, mint 70 százaléka által igényelt ta­nácskozást. Szabó Sándorral, a jelölést előkészítő bizott­ság vezetőjével a várhatóan szóba kerülő személyi kérdé­sekről váltottunk szót. , — Mostanság nagy divat, hogy a megújulás jegyében fejeknek kell hullnia — mond­ta Szabó Sándor. — A kül­döttekkel történt találkozása­ink legfontosabb tapasztalata, hogy már mindenkinek elege van abból, hogy futkosunk az éppen divatos irányzatok után. Azt akarom ezzel mondani, hogy nem a feltétlen személy- cserék szolgálják a megúju­lást, hanem adott esetben a megújulásra képes vezetők személyének megerősítése is hosszabb jdö alatt bizonyítha­tó eredményeket jelenthet vagy károkat okozhat. Most különö­sen érdemes, szükségszerű er­ről beszélni, amikor a ma­gyar tömegkommunikáció hi­hetetlen változásokon megy keresztül, a korábbi egyarcú- ság olyannyira sokszínűvé vált, hogy még az újságírónak is káprázik a szeme, az olvasó­ról, rádióhallgatóról, tévéné­zőről nem is beszélve. Ma már nemcsak a félinformációk, de a fél szavak, talán a félhan­gok, vagy még inkább a fel­hangok is szenzációs értékű művekként kerülnek napvilág­ra. Az újságíró választhat: úszik az árral, amely kétség­kívül gyors népszerűséget is jelenthet, vagy tiszteli, szelle­mi partnernak, felnőtt ember­nek tekinti az olvasót és lel­kiismeretesen szolgálja őt. Kiket? Hiszen nincs két egy­forma ember, hiszen ez így csak aranyfüst. Hiszen ez Így meghal a király, éljen a ki­rály. Hiszen mostanáig éppen ezen meditáltam. Talán a hé­ten a pécsi értelmiségi klub­ban lezajlott több órás vita során vált egyértelműen vi­lágossá számomra is: örvende­tesen demokratizálódó és sok­színű világunkban, mindenki­nek lelkiismerete szerint dön­tenie kell-, melyik színt választ­ja, melyiket képes szolgálni, milyen érdekek érdekében tud­ja képességeit legjobban munkába állítani, ez a ma új­ságírójának legnagyobb fele­lőssége. Ismerősöm azt kérdi: mit akaisz azzal az aranyfüsttel? Hiszen ez az, ezt a .gyötrő­dést szeretném ezzel a fenti, hetven sornyi gyötrődéssel ér­zékeltetni. Egy vagyok a tíz­millióból, aki részese társadal­munk vajúdásának, de olyan, aki nem őrizheti magában, akinek felelőssége, hogy a nagy társadalmi gyötrődés enyhítésére legalább egyet­len szót nopvilágra hozzon, kitaláljon, ami segíthet. Arany­füst lenne társadalmunk vál­tozása. Igen, az az egy-két szó talán ezek lehetnek: hasz­not hajtó munka. Enélkül bi­zony már értékes, de csak dí­szítőelem az az aranyfüst . . . lehet célravezető. Párttagjaink úgy véli(T, hogy a mindannyi unk által kívánt változás nem mehet végbe a múlt megta­gadásával úgy, hogy szégyen­kezniük kelljen azoknak, akik már korábban elkötelezték magukat a szocializmusért. A pártértekezlet előkészíté­sének egy korábbi szakaszá­ban már megújult a testület egyharmada —, az üzemi pártbizottságok 12 új tagot delegáltak —, de munkájuk értékelése után jó néhányon megkapták a bizalmat jelentő megerősítést. A pártértekezlet feladata lesz azonban, hogy állást foglaljon további sze­mélyi kérdésekben is. — A testület tízegynéhány tagjának megerősítéséről van szó — mondja Szabó Sán­dor. — Bizottságunk tapasz­talata az, hogy az eddig hallott, érett véleménynyilvá­nítások alapján joggal re­mélhetjük, hogy a döntésnek nem az esetleges indulatok, hanem a józan mérlegelések eredményei képezik majd a hátterét. , F. I. Személyi kérdések a MÉV pártértekezlete előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom