Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-27 / 330. szám

Új vállalkozásba kezdett a MOFA Hanglemezek Mohácsról Első hallásra talán megle­pő a hír: a Mohácsi Farost- lemezgyárban hanglemezeket gyártanak. Hogyan fér össze ez a két merőben különböző dolog? Dr. Steindl László igazgató szerint úgy, hogy jó üzletet remélnek ettől az új vállalkozásuktól. A Mohácsi Farostlemezgyár vezetését idén augusztusban megkereste a NIVO kft., s ja­vasolták, hogy a MOFA biz­tosítson részükre hanglemez­préseléshez szükséges helyisé­get, villamos energiát, vizet és gőzt. Lévén, hogy ezek a fel­tételek megvoltak, tulajdon­képpen semmi akadálya nem lett volna, hogy a farostle­mezgyár - mint szolgáltató - elfogadja az ajánlatot. Ám a gyáriak körülnéztek a piacon, s úgy Ítélték meg, hogy job­ban jár a vállalat, ha „be­száll" az üzletbe, s tagja lesz a korlátozott felelősségű tár­saságnak. (Állítólag a hangle­mezgyártás és -értékesítés a fegyverkereskedelem után a legjobb üzlet a világon!) Dön­tésüket alátámasztotta, hogy az eddig monopolhelyzetben lévő Hungaroton csak ötven- ezres nagyságtól vállal hang­lemezgyártást, ugyanakkor sok olyan együttes van Magyaror­szágon - a nagy kiugrásra vá­rók között —, melyek csupán néhány ezer lemez eladásá­ban reménykedhetnek az in­duláskor. S e kisebb mennyi­ség is hozhat tisztességes hasznot, legalábbis ez a kft. üzleti filozófiája. A MOFA vállalati tanácsa - néhány tag ugyancsak cso­dálkozott, amikor előterjesz­tették a javaslatot - jóvá­hagyta, hogy a MOFA egymil­lió forint törzstőkével, mely a kft. össztőkéjének mintegy 12 százaléka, tagja legyen a tár­saságnak. A kft. „befogadta" a MOFA-t, s ezután az ese­mények gyorsan peregtek. Szeptemberben megérkeztek a szükséges berendezések, ami­ket egy korábban nem hasz­nált helyiségben üzembe he­lyeztek, s megindult a hangle­mezek gyártása. Egyelőre ez­zel a munkával a* gyár 2-3 szakembere főmunkaidőn túl foglalkozik — a gépek auto­matikusak, így tulajdonképpen a kiszolgálásukról, kezelésük­ről, ellenőrzésükről kell gon­doskodni -, de tervezik, hogy a közeljövőben egy főállású dolgozót alkalmaz a kft. A fa­rostlemezgyárnak lényegében kettős kapcsolata van a tár­sasággal: egyrészt szolgálta­tást nyújtanak a részükre - a szükséges energiákat adják, amelyért a kft. fizet —, más­részt mint tag, a bevitt tőke arányában részesedik a ha­szonból. Hogy ez mennyi lesz, ma még nem tudni pontosan. Előzetes számítások szerint a MOFA befektetése 1,5 éven belül megtérül. Karácsonyig várhatóan több mint tízezer hanglemezt préselnek Mohá­cson. R. N. Terjeszkedik a Budapest Bank Rt. Aki a zenét rendeli, az fizeti a számlát Interjú Hegedűs Oszkárral, a BB elnök-vezérigazgatójával Mind teljesebbé válik a baranyai gazdálkodók pénz­ügyi kiszolgálása: az elmúlt héten Mohácson és Szigetvá- rott is fiókot nyitott a Buda­pest Bank Rt. Mindkét esemé­nyen jelen volt Hegedűs Osz­kár, a BB Rt. elnök-vezérigaz- igatója, aki úgy is letette bankjuk névjegyét nálunk, hogy százezer forintot aján­lott föl a Mohácsi Kórház műszerezettségének javítására, s ezt az összeget még az idén folyósitják. — Nincs pénze, avagy túl sok a pénze a Budapest Bank­nak, hogy vidéken terjeszke­dik? A két évvel ezelőtti in­duláskor 18 fiókunk volt az országban, ma 30 van, s sze­retnénk, ha 40—50 lenne, ezért a Dunántúlon is újabb fiókok nyitását tervezzük, így például Kaposvárott, Tapolcán, Zalaegerszegen, Székesfehér­várott és Sopronban. Szeret­nénk közelebb kerülni a gaz­dálkodókhoz, és iserkentőleg hatni az egyes térségek fejlő­désére. Tehát hozunk, adunk pénzt, de szükségünk is van pénzre, újabb betétesekre, részvényesekre, a lakosság megtakarításaira. Annál is in­kább, mivel idei nyereségünk­ből magas kockázati alapot kell képeznünk, ezzel együtt folyamatban van az alaptőke fölemelése. —- Mit nyújtanak a BB vi­déki fiókjai? — A banki szolgáltatások teljes választékát, ezenkívül specialitásokat is, mint példá­ul a nikkel és ezüstérmék áru­sítása. Jelentős üzletágunk a kötvényforgalmazás, amit sze­retnénk átlendíteni a jelenle­gi holtponton, többek között megjelenve az árfolyamgaran­ciás kötvénnyel. — A BB vezeti a Mecseki Szénbányák egyszámláját is. Tudomásunk szerint épp nem­ig oldódott meg a vállalat 1986. évi, csaknem milliárdos nagyságrendű vesztesége le­rendezésének kérdése, a Buda­pest Bank a szanáló szervezet­tel közösen — saját kockáza­ti alapja terhére — leírta a tartozást. Ezentúl hogyan áll­nak hozzá a Szénbányák ügyeihez? — A vállalatnak mindvégig partnere voltunk, nem mond­tuk föl hiteleiket, két évig nem számoltuk föl a 6 száza­lékos büntető kamatot, min­den esetben pénzt biztosítot­tunk a munkabérek és a hű­ségjutalmak kifizetésére, hogy mindezzel segítsük kibontako­zásukat. A Mecseki Szénbá­nyák most tehermentesen in­dul, hogy aztán milyen ered­ménnyel fognak gazdálkodni, az ő tehetségükön múlik. Töb­bet veszteségszámlát mi nem egyenlítünk ki. — Van esély a kibontako­zásra? •— Bízom abban, hogy ez a vezetés képes lesz jövedelme­zővé tenni a bányászkodást, annál is inkább, mivel a me­cseki szénre hosszabb távon is szükség van. Mindehhez persze egyéb feltételek meg­teremtése is szükséges, Így például a szén árának ésszerű nagyságrendű, a kalóriaérté­ket jobban figyelembe vevő emelésére. Emellett javítani kell a gazdaságosságot, meg­szigorítani a készletgazdálko­dást, megszabadulni a felesle­ges terhektől, újra átgondol­ni a beruházásokat. Mivel a legnagyobb szükség a munka­erőre van, a BB vállalja, hogy a bérfizetési nehézségeket át­hidalja, ám ez nem halmo­zódhat. A legfontosabb fűzte még hozzá nyomatékkai a bankvezér __, hogy nagy h angsúlyt kell fektetni a piaci megalapozottságra, a lehető­ségek kiaknázására, beleértve a külpiaci értékesítést is. — A Szénbányák évekkel ezelőtt már próbálkozott ez utóbbival is, brikettet adott volna el Jugoszláviának, de az üzlet meghiúsult,- öz akkori Belkereskedelmi Minisztérium a hazai ellátást féltve megtil­totta a kivitelt. Az eredmény: porladozó brikett-hegyek, be­vételkiesés a Szénbányáknál. Az esetet úgy is jellemezhet­nénk, nem az fizette ki a számlát, aki a zenét rendelte. — Ilyen többé nem fordul­hat elő. Aki a zenét rendeli, az fizeti a számlát mondta interjúnk végén Hegedűs Oszkár, a BB elnök-vezérigaz- gaztójo. Miklósvári Zoltán Közös érdek... Egy idős bácsi azt mondta a minap, megértem már né­hány évet, de novemberben ilyen kemény télre nem em­lékszem. Talán még a me­teorológusok sem, hiszen kis gyerekek voltak, vagy még meg sem születtek. Mindez azért jutott eszem­be, 'mert nem irigylem a men­tőszolgálatot, az orvosokat, a szerencsétlenül járt betegeket, mert kinek hiányzik egy láb­vagy kéztörés, vagy ehhez ha­sonló. Tudom Európa nagy részén ilyen most az időjárás, de ez nem segít a helyzeten. Így hót megkérdeztem egy vérbeli ház­mestert, aki néhány jó taná­csot adott. Hót kéremszépen — mondotta — van ugyebár konyhasó, pétisó, fűrészpor, sa­lak, homok, no meg szerszá­mok. De mindez hiába, ha a házmester nem ismeri jól a teendőket vagy egyszerűen fél­vállról veszi az egészet. A ru­tinos házmester a pátisót tart­ja a legjobbnak. Az nem ron­gálja a betont, érdes felületet ad és uram bocsá —, de ép­ségben marad a cipő, a csiz­ma, nem üt ki rajta a só, de főleg épségben marad az em­ber csontváza. Ha a házmester időberv igényli, vagy megszerzi az éles­pengéjű hólapátot, vagy egyéb alkalmatosságot, akkor nem terheli a felelősség, elvégzi a munkát, mert egyébként ő fe­lel a portáért, vagy a háztu­lajdonos az ő területéért. A segítő szándékot persze min­denki jó néven veszi. Segítsünk hát egymáson, ahogyan csak tudunk, mert ez valóban közérdek . . . Laky Rudolf Ahol harminc éue nem járt európai Hogy lehet valaki Japánban egyetemista? Pécsi előadó a kansai egyebemen Révai-lexikon a könyvtárban Megszólalt az automata...- Hasznosítható tapasztala­tok? Hogyan lehet valaki Japán­ban egyetemista? Feltétele­zem, nem mindenki tudja, hogy ha a japán fiatal kö­zépfokú tanulmányait befeje­zi, amolyan „egyetem-képes­ség" vizsgát tehet, s siker esetén bekerül neve a tokiói központi nyilvántartóba. Ez rang, de az egyetemi felvéte­lizés feltétele is. S az újabb megmérettetés után nyílik meg a felsőfokú alma materek ka­puja. Dr. Tamás Lajos, a JPTE tanszékvezető egyetemi do­cense mondotta mindezt, aki a napokban érkezett haza Távol-Keletről; a kansai egye­tem meghívásainak eleget té­ve több előadást tartott a magyar - illetve szocialista — tulajdonjog kérdéseiről, illet­ve a leendő társasági törvé­nyünk alapelveiről. — Japánt érdekli a magyar gazdaság . . . — Ügy láttam, minden po­tenciális piac érdekli Japánt, ezen belül is a szocialista táborban napjainkban történő változások. A kansai egyetem­nek jogi, közgazdasági és ter­mészettudományi kara van, s évkönyvükben láttam, minden aktuális kérdés megválaszolá­sára a téma legjobb külföldi szakértőjét hívják meg elő­adónak. Amerikából, Európá­ból, mindenhonnan... A tu­lajdonjog hazai kérdéseiről másodéves jogászhallgatóknak tartottam előadást, a társasá­gi törvényre az egyetem ok- tatógárdája volt kíváncsi. — Japánból mindig érkez­het érdekes információ; a szokatlan, elgondolkoztató dol­gok tárháza . . .- Az európai ember szá­mára a legfontosabb tudni­való; vigyázzon, hogy miről érdeklődik, mire kíváncsi. Az intim szféra rendkívül széles, s egy illetlen kíváncsiskodó kéTdés nyomán a japán em­ber bezárkózik. Jártam egy he­lyi bankban, a bank elnöke mindent megmutatott — még a trezorok biztonsági rendsze­rét is —, de amikor megkér­deztem, hogy milyen feltéte­lek, előzetes informálódások nyomán adnak az ügyfélnek kölcsönt, elkomorult. Viszont rendkívül figyelmesek. Kísé­rőimmel — barátaimmal —, My joko Motozawa család­jogásszal és Kasuo Ouchi gazdasági jogásszal például elutaztunk Kysu szigetére - ahol állítólag 30 éve nem járt európai. A repülőgép 300 utasa között engem külön kö­szöntöttek. A szigeten pedig egy üzletember, ritka nagy ár­mérsékléssel akart autószalon­jában eladni nekem egy tűz­piros Hondát. A kansai egye­temen kapott egyórai előadá­som tisztletdíjának tízszere­séért . . . 600 000 yenért.- Az egyetem? ... — Közel hasonló létszámú diákságot fogad, mint a pé­csi JPTE. Feltűnő, hogy ott is a többség a gyengébb nem képviselőiből tevődik ki. Rend­kívül fegyelmezetten és szívó­san tanulnak. Minden egyete­men felvételi tárgy a szaktár­gyakon kívül az angol és a japán nyelv. Utóbbi a közel 300 nyelvjárás miatt. Az egye­tem rendkívüli jó feltételeket biztosít, technikai csodákkal fölvértezve. Egy példa: diktált szöveget a komputer-írógép azonnal írja, ha kell, szinkron fordítva, németül . . . Könyv­tárukban egy fakksorban, ahol a világ összes lexikonát őrzik, megtaláltam a magyar Révait is. Fantasztikus külföldi kapcsolatokkal rendelkeznek, virágzik a szellemi tőke im­portjuk. S bár nem voltam fölhatalmazva, úgy vélem, Péccsel is parolóznának.- Japánban a közgazdászok több jogi, a jogászok több gazdasági ismeretet kapnak. A gazdasági jog — s benne a polgári jog — messze több óraszámot élvez, mint nálunk. A JPTE-n most folyik az egyes karok oktatási reformjá­nak kialakítása, s ebbe a ja­pán tapasztalatok beilleszthe­tők.- Sztorik . ..?- Vonatjegyet váltottam az automatánál, s a gép utánam szólt; a visszajáró pénzt itt tetszett felejteni. A személy- gépkocsi „gondolkodó egysé­ge" szóban figyelmeztetett: a fogyasztás nem optimális, ke­vesebb gázzal is garantálja a kívánt sebességet. A repülő­gépen lehúztak egy vetítővá­szonszerű vastagabb rolót ez volt a felcsavarható tévé, amiből éppen úgy láttuk a fölszállást, mint a pilóta. Kozma Ferenc Novembertől gyökeres változás Nagyatád a belföldi távhívásban A jövő: elektronikus központ­Nagyatád fejlődik. Nem tu­dok úgy odamenni, hogy va­lami újdonságról ne értesül­jek. A legújabb az egész vá­ros nagy öröme: november 4- töl Atád is bekerült' a belföldi távhivásos telefonhá­lózatba. Csak az tudja értékelni en­nek az áldását, aki megpró­bált már odatelefonálni ko­rábban. Vagy onnan, ami ta­lán még nehezebb volt. Ez az előző helyzet a posta szakemberei szerint még a szigetvárinál . is mostohább, korszerűtlenebb feltételeket tükröz. A város mintegy 700 telefoij-előfizetőjét a postai központ amolyan századelős módszerekkel kapcsolta (vol­na), ha jött volna a vonal. Magyarán: ez a „dugdosta" jellegű telefonközpont gyakran egész nap nem tudta behozni a hívott számot. Nyomában fölmérhetetlen a gazdasági és erkölcsi károkkal, abban a városban, ahol 5-6 nagyobb üzem, gyár, 680 ágyas kórház, mentőállomás és egy sor más fontos szerv, intézmény műkö­dik. November elejétől ez az ál­lapot megszűnt. A két, ún. „ezres konténer központ" üzembe helyezésével fölváltot­ta egy „majdnem-aranykor", amelyben egyelőre legalább a hazai távhivósrendszer számait közvetlen tárcsázással lehet hívni. A gyökeres váltás mintegy 65 millió Ft-ba került. Ehhez a város és -üzemei, vállalatai 16 millióval járultak hozzá eddig. Ami jelenleg 765 elö­lhető bekapcsolását jelenti. A hálózatépítés tovább folyik a múlt évi kötvényjegyzések alap­ján. Nagyjából 7-800 előfize­tőt tud még fölvenni ez a há­lózat; az igénylők száma per­sze ennél jóval nagyobb. A városkörnyéken, a korábbi ^nagyatádi járás területén vál­tozatlanul kézi kapcsolással hozzák be a vonalakat. Akiket megkérdeztem, felső­fokokban nyilatkoztak e cso­dálatos új helyzetről. Arról ér­deklődtem, mit jelent szá­mukra a távközlésnek ez az új lehetősége. Magyar Vince, a DANUVIA 4. sz. gyáregységének igazga­tója szerint ítéljem meg ma­gam: az a tény, hogy én reg­gel 8-kor vissza tudtam őt hívni, mindent megmagyaráz. — Meggyorsult az informá­ciócsere. Ma reggel 10 perc alatt elintéztem azt, amire ko­rábban 3—4 napot is várnom kellett... - mondta. Ez pedig vállalati, illetve gyári döntések esetében sú­lyos milliókat is jelenthet. Dr. Szirtes István, a Nagy­atádi Városi Kórház igazgató­ja: - Elképzelheti, mit jelent a mi munkánkban az, ha sür­gős konzultációra nekem a kedd reggelt jelöli meg egy klinikus kolléga, s a telefon- vonalat behozták kedden es­te .. . Vagy a vérellátásban: hirtelen többlet vérre van szüksége mondjuk, a sebé­szetnek, egy vagy több műtét után. s kimerülőben a tartalé­kaink ... S hiába segítene itt a posta - a korszerűtlensé­gen csak ez a távhivásos há­lózat segíthetett. Az a bizonyos „aranykor" a jövő. Az elektronikus központ kialakítása a 90-es évek első felében. A TPV (tárolt prog­ramvezérlésű elektronikus köz­pont). 1995-től Nagyatád távköz­lési 'szempontból egy kb. északon: Inke—Kutas, keleten Lad—Kutas, nyugaton Örtilos— Inke s délen Örtilos—Lakácsa vonalakkal határolt nagyobb területet lát el a kor legmo­dernebb telefonkapcsolásával. W. E. I vasárnapi 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom