Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-27 / 330. szám

Fotós régiségek börzéje A hosszú asztalon doboz forma „Voigtländer", mellette a legendás Leicák néhány példánya meg egy „M omet- ta", az egyetlen, Magyar- országon gyártott fényképező­gép. És több más német és szovjet márkás, egy patinás „harmonikás” Vorio gép. Azon­felül szaklapok, 'katalógusok a harmincas-negyvenes évekből: a Fotóélet, Fotóművészet; Pho­toblätter, Phototechnik; néhány régi szakkönyv, miegyéb a harmincas évek elejéről. A kollekciót tegnap délelőtt a Ságvári Művelődési Házban nézegettem végig, ahol az in­tézmény fotószakköre börzét szeretett volna rendezni e fo­tós régiségekből. Érdeklődők azonban alig mutatkoztak. Ta­lán tizen lehettek. Pedig vol­na fantázia a kezdeményezés­ben. Mint Fűzi Tibortól megtud­tam, a szakkör mintegy 30 éve működik, főleg amatőr fotós ércbányászokkal. A kör egyik tagja, Korcsmáros Attila im­már hat éve hobbiból fotós régiségeket gyűjt: gépeket és v szakirodalmat. Próbálkozásuk arra irányult, hátha fölkelthe­tik a magángyűjtők érdeklődé­sét, s ezzel a börzével min­denki jól járna. Kísérletük sajnos érdekte­lenségbe fulladt. A kedvüket azért nem vesztették el. Leg­közelebb érdemes lenne való­di kiállítást rendezni e régi fotóeszközökből. Hátha ez jobban fölkeltené az érdeklő­dést . .. Panoráma Hogy mik vannak?! A fotónkon látható Kirí Te Kanawa világhírű operaéne­kesnő, többek között Donna Elvira legutóbbi szenzációs megformálója a milánói Sca- laban szerepet vállalt a Rolex óragyár reklámfilmjében. Ö felvette a honoráriumot, 12 000 dollárt és a milánói Scala nem dőlt össze! Azok a régi, szép idők Párizsban fotókiállítás nyí­lott az 1945-ben működött legszebb utcalányok álarcos, óm mezítelen, korabeli fény­képeiből. A Le Figaro hely­színi riportja szerint feltűnően sok jól öltözött idős dáma könnyezett a tárlaton. Isten veled, Kyra! Hetvenes, nyolcvanas férfiak, dobogjon a szívetek, mert az olasz mozikban Alida Valii is­imét játszik. Felújították és új­ra vetítik az itáliai világsztár 1942-ben készült Isten veled, Kyra! című remek filmjét. Kínos A Los Angeles-i Wiltern Színházban vendégszerepeit a Bolgár Rádió és Televízió öt­tagú női kamarakórusa. Hat­szor előfordult egymás után, hogy az ügyelő bólintott, „Kezdhetik a műsort!", — ám az öt hölgy néma maradt, merthogy Bulgáriában a bó- lintás nemet jelent. Sajnos! ^ ! ' ­ftquínöí Szent Tamás kifog« A színház: örök kockázat Háromnegyedszáz kötetnyi regény, esszé, verstan és negyvennégy év a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. He­gedűs Géza - a színházi vi­lágban: „A Géza bácsi” - ennyi ideje folyamatosan tanít. ja a szinházzal kapcsolatos ismereteket. A manapság me­gint vitatott szinházművészet ügyében kérdeztük tőle:- Mi lenne, ha 1988-ban rendező lenne?- Én is folyvást konfliktus­helyzetben volnék, mert ez ilyen pálya. Ellentétben állnék a dramaturggal, aki darabo­kat válogat és van ízlése, ami nyilván különbözik az én ízlésemtől, az igazgatóval; akinek kell legyen üzleti érzé­ke is, ami ellentétes lehet az én rendezői ólmaimmal, a közönséggel, melyet be kell hívnom és a helyi sajtóval, amelyiknek többnyire más az ízlése, mint a közönségnek.- Ha döntenie kellene a „rendezői szirtház" rossz gya­korlatával szemben?- Akkor is ott állna a má­sik 1 rossz gyakorlat, a „szer­zői szinház". A rendezőnek ugyanis tudnia kell, hogy ö nem drámát rendez, hanem előadást. A művet a valóság megfigyelése alapján a drá­maíró írja. A rendező a drá­ma megfigyelése alapján csinál előadást. Ez két különböző dolog.- A szinpadi rendező színé­szekkel, tehát élő emberekkel ijátszik?!- Emiatt a színházi előadás örök kockázat, Aquinói Szent Tamás, aki nagyon okos em­ber volt, nem szerette a pas­siójátékokat, mert a passió az evangélium dramatizálósa és mi történik akkor — kérdezte - ha egy passiójáték előtt a Poncius Pilátust alakító férfi kissé beiszik és a tárgyalás után felmenti Jézust? Ma azt mondanánk: micsoda eszmei zűrzavar! Szent Tamásnak sok igaza volt: minden előadásban történhet legalább valami ap­róság. Ezért a rendezőnek na­gyon tudnia kell, hogy melyik szerepre melyik színész alkal­mas. Kétszeres pszichológus­nak kell lennie, aki számol a színész lelki alkatával és a bejövő közönség tömegpszi­chológiájával. Más tömeglé­lektana van például egy mun­káskerületnek, más egy pa­rasztvárosnak és más egy di­ákelőadásnak. — Esetleg két-háromszóz évvel korábban írott drámát kell színpadra állítania?! — Igen, de nem úgy, ahogy a megírása idején adták elő, mert más-más. kornak más­más a hangvétele ugyanarra a szövegre. Az előadásnak nem korhűnek kell lennie, ha­nem a korhűség benyomását kell keltenie. A színésszel pe­dig folyton meg kell figyeltet­ni önmagát. Diderot állapítot­ta meg a színészi játékról, bogy az egyszerre az átélés és az átélés kontrollja. — Mit kezd a rendező a műveletlen színésszel? — Ha a színész nem művelt, az nem nagy baj, majd a rendező tanítja. De ha egy rendező nem elég művelt és fejéből a drámatörténet, szín­háztörténet, dramaturgia-törté­net, filozófia és pszichológia közül csak egyik is hiányzik, akkor a rendezőből hiányzik a rendező. Földessy Dénes Négylábú járőrtársakkal Rendeszek a lUMlf-nal Kék munkaruhás MÁV-dol- gozóra lettem figyelmes nem­rég a pécsi főpályaudvaron. Mellette jókora németjuhász, pórázon, szájkosárral. Körbe­jártak ogy monstrum teherva­gont, azután egy másikat. A kutya csupa ideg és fi­gyelem. Feszült, ugrásra kész, mégis fegyelmezetten lépdel a vasutas mellett. Vajon kik lehetnek? „Álru­hás" nyomozók? . . . Válaszért a Pécsi Vasút- igazgatóság katonai osztályán kopogtattunk, ahol Boll Jó­zsef osztályvezető és Kiss Attila, a rendészeti főnökség vezetője tájékoztatása alap­ján érdekes, új ismeretekhez juthattam. fr A MÁV-nál, főleg szállítási feladatkörökben mindig is vol­tok ún. vagyonőrök. A szál­lítmányok fosztogatása, a te­hervagonok feltörése azonban utóbb egyre nagyobb mérté­ket öltött. Védekezésül szüle­tett meg a rendelkezés a vasúti rendészet kialakítására és 1985-től a szolgálati járőr­kutyák alkalmazására. A Pécsi Vasútigazgátóság területén mind a hat csomó­ponton (Pécs, Dombóvár, Nagykanizsa, Gyékényes,_ Ka­posvár, Dunaújváros) működik rendész csoport, 2—4 járőr­kutyával. Az egy- vagy kéttagú járőr naponta meghatározott idő­pontokban és útvonalon tel­jesíti feladatát. Ellenőrzi a szállítmányok épségét; beje­lentések nyomán lefüleli a rongólókat; „gondjaiba veszi" a garázdákat, akadékoskodó- kat, illetve átadja őket a rendőrségnek. Járőrözésük út­vonala, időpontja kiszámítha­tatlan. Általában ott bukkan­nak fel, ahol a legkevésbé várják. A nyáron például a 10. csonkavágányra tolt szerelvény egyik kocsijában három fia­tal egy szál alsóban, leszagga. tott függönyökkel betokarózva „pihent". Á felszólításra ké­seik után matattak, a járőr- kutya hatására azonban máris engedelmesen ballagtak a rendőrőrsre. Tavaly ősszel meg Villányban, diszkózások után fiatalok egy csoportja rend­szeresen az állomás vóróter- máben randalírozott. Két ren- dési egy-egy kutyával „meg­látogatta" őket néhányszor. A nyugtalankodó fiatalok eltűn­tek a környékről is . . .- Mindeddig általában emelkedtek a szállítási kár­értékek. 1987-ben tapasztaltuk először, hogy nemcsak meg­állt, de csökkent is a lopá­sok, a vogondézsmálások szá­ma, ahogyan a rongálásoké is, egész hálózatunkon - mondta Kiss Attila. A kutyák alapkiképzést kap­nak a BM telepén. Évente kéthetes őrzésvédelmi tovább­képzésen is részt vesznek. Okosak, bátrak, és utasításra szemvillanás alatt ugranak fel a vagonba. Egyikükkel, kérésemre, „meg­ismerkedtem”. Szultán 3 éves kan, német1 juhász. Hatalmas, barna sze­mekkel nézett rám, orrával játékosan beletúrt a hóba, majd barátságosan megbökte vele szaglásra odanyújtott kéz­fejemet. Ki gondolná, hogy ezzel a fém szájkosárral, egyetlen fejmozdulatával bár­kit le tudna ütni? . . . „Ö" intelligensebb a másik kettőnél, s kevésbé goromba, ha támadnia kell. Dehát, mi emberek se vagyunk -egyfor­mák . . ., mondja gazdája, Ha- rasztia László rendész. Azért nem szeretnék ezzel a kedves, intelligens állattal ha­nyatt fekve találkozni, miköz­ben udvariasan a képembe lihegi: „Ne mocorogjon ked­ves uram, annál rosz- szabb! . . ." W. E. Visszasírják a tavalyi árudömpinget Vésztjósló hajnalok RÖfi boldogan röfögve ugrik a vályúhoz, a frissen melegí­tett, táppal és kukoricadará­val dúsított moslék gőzölög a hidegben, amint beletúrja a fejét. Barátom büszke Röfire. hisz tavaly óta, amikor meg­vették, szépen hízik és nem volt vele semmi gondjuk. Van vagy másfél mázsás — sacco- lom a súlyát. Gazdája meg egyre csak a naptárt forgatja, mikor lesz esedékes a disznó­vágás. Közeleg a hajnali elkesere­dett disznóvisítások ideje. Idén is sokan vágnak, s idén se lesznek kevesebben, akik disznóvágás nélkül is mindent megtesznek, hogy házi kol­básszal, hurkával, szalámival terhelten hajoljanak meg a ru­dak az éléskamrájukban. De vajon gondtalan lesz a vágás, o töltés? Beszerezhető minden hozzá szükséges? Az élelmiszerkereskedelem és az őket ellátó Mecsek-, va­lamint Balaton Füszért nyu­godtan néz a szezon elébe, hisz a fűszerektől a rizsig, a sonkapáctól az árpagyöngyig mindent jó előre beszereztek és folyamatosan biztosítanak. Egyedül a fehér borsból nem érkezett még meg a rendelt mennyiség. Dél-Dunántúl hí­zói, reszkessetek! Azaz mégse annyira? Bélből már nem egy­értelműen ígérkezik hiányta­lannak a bolti kínálat. Erre az évre Baranyának valamivel kevesebbet igazolt vissza az Állatforgalmi és Húsipari Szol­gáltató Vállalat, de van esély, hogy év végéig megérkezik a tavalyi mennyiség. Van ele­gendő marha- és sertés vékonybél, korlátozott meny- nyiségben kapható marhavas­tag bél, lesz elegendő műbél a házi szalámihoz, ám a ló­bélről jószerivel már maguk a kereskedők sem tudják, hogy az milyen. A kiegészítőnek tervezett húst és szalonnát is igyekszik magának biztosítani aki vágni készül, vagy csak tölteni akar. Baranyában apróhús szinte csak a vágóhídi dolgozóknak jut, darabolt húsokat a kije­lölt üzletek kínálnak majd, míg tőkehúsból és bőrös fél­sertésből korlátlanul lehet vá­sárolni. A somogyiak is vissza­sírják a tavalyi árudömpinget. Annyira fellendült a húskészít­mények iránti kereslet, hogy a Kaposvári Húskombinát ter­vezi, visszafogják a belső el­látás érdekében a tőkés ex­portot, ha az nem veszélyez­teti a dollórbevételi tervüket. A kaposvári boltjukon keresz­tül igyekeznek ellátni a dol­gozóikat, ám kocsonyahúsból és karácsonyi füstölt húsokból — ígérik — bőséges lesz az ellátás. A Szekszárdi Húskom­binát már érzi a megnöveke­dett keresletet. Sertésapróhús, ipari szalonna, marha nyess- dékhús, formázott császársza­lonna, valamint bőrös sertés­comb és -lapocka, akárcsak a műbél, elegendőnek tűnik. Ter­mészetes belekből (marha vas­tag. sertés vékony, kulóré és hólyag) viszont csak a „kiter­melés" arányában lesz. A Za- lahús a szakmintaboltban és két húsáruházában az elkövet­kező 4—6 hétben összesen 5—6 tonnányi ipari szalonnát és apróhúst kínál. Szegény Röfi, ha tudná, hogy gazdája már a kést is megfente. M. L. Radio mellett, vezetője megemlítette: leg­alább csökkentenék a sze­rencsétlen lakók lakbérét...) Hozzáteszem: ha lenne ony- nyi eszük. Aztán hallottam más dol­gokról is a rádió jóvoltá­ból (meg a tévéből). Nem tudom tudják-e, hogy meg­fólháborodott, csak azt nem tudom, miért. Jómagam jót röhögtem az ügyön és mind­járt eszembe jutott a mi . . . illetve, szóval nem kell ezen dühöngeni, ha egy képvise­lőnő kigombolja réklijét a parlamentben . - Olaszor­szágban. Na mindegy, több A foghíjakat be kell épí­teni ... - tiszta szándék, vi­ta nem is érheti. Csak - egyes esetekben - utólag. A főváros egyik romos tel­kére valamilyen pénzintézet épített fel szép emeletes irodaházat (kell is a hely manapság a pénzügyiek­nek ...), s ezzel eltakarta a kilátást a szomszédok elől. így aztán több lakás­ban olyan sötét van, hogy nappal is villanyt kell éget­ni (ami ugye nem olcsó do­log), sőt, egyik lakásban még szellőztetni sem lehet az ablakon át. Nem tudom, miért nem lehet, de így van. A lakók szaladgálnak fű- höz-fához, kártérítésért kiál­tanak (ugyan, ‘ kérem...) vagy új lakást kérnek . .. (csak nem képzelik ...?), legföljebb tanácsot kapnak: „Cseréljék el a lakást má­sikra ..." Ha találnak olyan hülye cserepartnert. A nagyokos ötlet természe­tesen hivatalos helyről érke­zett, a lakók nem kis épü­lésére ... Szóval a behemót nagy­ház által elsötétített laká­sokba tehát nemhogy a nap nem süt be többé, de még a villanyt is égetniük kell éjjel-nappal. De mert a hivatal nem hagyja ma- ^l^^saját álláspontját - mi- sz^%t semmit seW^.^iehet tenni - még alácövekelte egy rövidke intézkedéssel: kiküldött egy szakembert a helyszínre, aki gondos vizs­gálatot végezve megállapí­totta: az említett lakásokban „benapozós korábban sem volt... I" Apelláta nincs, ám megszületett egy újabb szakkifejezés: „Benapozós". (Mellesleg a rádió műsor­„Benapozás... jön az Ilonka. A tévé csü­törtökön mondta, de' a rá­dió mór korábban hírül ad­ta — sőt, élő telefonbeszél­getésből is kiderült — hogy Ilonkánk, a Staller Ili meg­jön és lehet, még a szilvesz­teri műsorba is bekerül. (Alig várom.) A Csöcsörina, illetve Csicsorina, vagy hogy is hívják a Staller lányt, szóval arról nevezetes — a többi között -, hogy vala­hogyan bekerült az olasz parlamentbe mint képviselő és egy vita hevében elővet­te szép melleit és mutogat­ta az elképedt honatyáknak. Hazai sajtónk ezen fölöttébb kollégám szidalmazta Csö- csörinót, de ha tényleg megérkezik, kíváncsi vagyok, milyen lesz Ilonkánk sajtó­ja. (Előre tudom: majd Pes­ten körüllihegik.) Csirkemellekről, csirke­combokról is szó esett a héten a rádióban. Nem konyhai receptre utalva, ha­nem a baromfitenyésztés egyre súlyosabb gondjaira. Egy Pest környéki község­ben három csirketenyésztő társalgott a riporterrel. El­mondták, ők évente 120—130 tonna csirkét nevelnek fel, küldik feldolgozásra, piacra. Eddig. Jövőre becsúkják a boltot. A táp ára — várha­tóan 18-24 százalékkal nö­vekszik, a felvásárlási ár marad, nincs. értelme a tar­tásnak. Egy állatorvos meg­vizsgálta a tápot és kiderí­tette, hogy 3-5 százalékkal kevesebb benne a fehérje, mint kellene. Más tenyész­tők arról panaszkodtak, hogy a már most is drága táp annyira rossz minőségű, hogy több tenyésztő csirke­állománya egyszerűen tönk­rement. A takarmány lerom­lott béltartalma miatt lehet­ne pert indítani, ami eset­leg már két év alatt be is fejeződne, és kétséges a kimenetele is a tenyésztők számára. Inkább hallgatnak és tervezgetnek: abbahagy­ják. Egyik gazda azt mond­ta, hetvenezret keresett a csirkéken, most viszont a nevelőcsarnokot kiadja bér­be egy vállalatnak 120 eze-. rért. És nem hallgatja a csirkék csipogását. No per­sze. De ebből még nem lesz csirke a városi népnek . . . 4 vasárnapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom