Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-26 / 329. szám

1988. november 26., szombat Dunántúlt napló 3 (Folytatás a 2. oldalról.) goztatta, hogy a hazai sport­kultúra és sportlétesítmények fejlesztése szempontjából lé­nyeges, hogy ez a kedvez­mény kiterjedjen a szabadidő- sport-tevékenységre is. A sza­vazás során a képviselők 137 szavazattal — 28 tartózkodás és 127 nemleges szavazat el­lenében — Tallóssy Frigyes indítványát fogadták el. A kö­vetkezőkben a terv- és költ­ségvetési bizottság módosító indítványát — amellyel a kor­mány egyetértett — a képvi­selők 15 tartózkodás és 2 el­lenszavazat mellett elfogad­ták. Végül a vállalkozási nyere­ségadó törvényt általánosság­ban és a mór elfogadott mó­dosításokkal együtt — 14 tar­tózkodással és 17 ellenszava­zat mellett — elfogadták a képviselők. Ezután Villányi Miklós kért szót, hogy jelezze: mivel a parlament nem fogadta el a vállalkozási törvény eredeti mértékére vonatkozó javasla­tot, ezért ki kell dolgozni az osztalékról szóló törvényt, s át­formálni a lakásalapra vonat­kozó törvényjavaslatot. Mivel a javaslatokat 30 nappal a parlamenti ülésszak előtt be kellene nyújtani az Ország­gyűlésnek, a pénzügyminiszter felhatalmazást kért — és kapott — arra, hogy ezúttal négy-, ötnapos késéssel nyújt­hassák be a jogszabály-terve­zeteket. Az Országgyűlés a vállalko­zási nyereségadóról és a ma­gánszemélyek jövedelemadó­jának módositásáról szóló tör­vények hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendel­kezésekről szóló törvényjavas­latot (az előzőleg két tartóz­kodással elfogadott módosí­tással) négy ellenszavazat és tizenöt tartózkodás mellett el­fogadta. Törvényjavaslat a központi műszaki fejlesztési alapról Tétényi Pál Újabb napirendi pont meg­tárgyalása következett: a kor­mány nevében Tétényi Pál. az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke terjesztette a képviselők elé a központi mű­szaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatot, amelyhez írá­sos indoklást és részletes hát­téranyagot is Csatoltak. Beve­zetőben elmondotta:- A magyar gazdaság mű­szaki fejlődésének meggyorsí­tásához is szükséges, hogy meglegyenek mind a vállalko­zási szektor kibontakoztatásá­nak lehetőségei, mind az ál­lami funkciók ellátásának esz­közei és ezek együtt a gazda­ság korszerűsítése irányába hassanak. A kutatás és műszaki fej­lesztés központi pénzügyi for­rásait nálunk kisebb részben az állami költségvetés, na­gyobb arányban a központi műszaki fejlesztési alap bizto­sítja. Az alap működése és ehhez a gazdálkodó szerveze­tek hozzájárulása nem új elem a gazdaságban, már hosszú ideje összességében rendelte­tésének megfelelően működik. Mi tette szükségessé most törvény kezdeményezését? Min­denekelőtt az, hogy a gazda­ságirányítási rendszerben le­zajló jelentős változások a fo­lyamatosan korszerűsített köz­ponti műszaki fejlesztési alap rendszerét is túlhaladták, az új szabályozást pedig az Or­szággyűlés által a múlt évben elfogadott jogalkotási tör­vény szellemében törvénybe kell foglalni. Indokolja ezt a műszaki fejlesztés szerepe is. — A törvényjayaslatban ki­fejeződő leglényegesebb válto­zás, hogy a hozzájárulás mér­téke szektor- és szervezetsem­legessé válik, normatív alapra épül. Ezzel megszűnik az ed­digi szabályozás azon ellent­expozéja mondása, hogy a gazdálkodók egy jelentős része nem járult hozzá a központi forrás képzé­séhez, egyes ágazatok viszont — elsősorban a magas kuta­tás-fejlesztés igényű gép- és vegyipari szakmák - arányta­lanul sokat fizettek. Az alaphoz történő hozzá­járulás nem adó, de adójelle­gű; azt a gazdálkodó szerve­zetek továbbra is költségeik terhére fizetik. A befizetési kulcs nagysága, az előző évi nyeréségaáó 4,5 százaléka a VII. ötéves tervben előirány­zott összegből adódik, amely 1989-ben mintegy 8—8,5 mil­liárd forintot fog kitenni. A vállalatok összességének befi­zetése lényegében azonos mértékű marad, ám a befize­tők. köre bővül, s a befizetők egy részének, főként a feldol­gozóipari szakmáknak a hoz­zájárulása csökken. Az ipar­vállalatok terhének csökkené­se mintegy 40, ezen belül a gépiparé 56, a gyógyszeriparé mintegy 66 százalék. A kivé­telek és kedvezmények körét, illetve mértékét a vállalkozási nyereségadó törvény alapján és ■ a műszaki fejlesztés egyes sajátosságainak figyelembe vé­telével határozza meg a ja­vaslat. A központi műszaki fejlesz­tési alap ' meghatározó sajá­tossága, hogy abból nem in­tézményeket,- hanem feladató-- kát finanszíroznak. A konkrét műszaki fejlesztési célok meg­valósításához történő hozzájá­rulást szerződések alapján használják fel, bár előfordul az intézmények rejtett finan­szírozása, ezért különösen fon­tos az ellenőrzés — mondotta Tétényi Pál. — A központosított műszaki fejlesztési alap felhasználásá­nak fő irányait a VII. ötéves tervtörvény határozta meg. En­nek értelmében a források fel- használásában elsőbbséget élvez az anyag- és energia­felhasználás hatásfokának javítása, az elektronizálás szé­les körű elterjesztése, a mik­roelektronikán alapuló techno­lógiák fejlesztése, valamint/a biotechnológiák fejlesztése és alkalmazása. Ezek a fő irá­nyok helytállóak ma is. Az eddig megkötött szerző­dések értelmében az alap na­gyobb hányadát közvetlenül a vállalati szféra használja fel. A másik részt a kutatóintéze­tek és egyetemek, de konkrét, mégpedig általában olyan cé­lokhoz kapcsolódóan, amelyek realizálásához vállalati érdé* kéltség kapcsolódik. A most formálódó eredmé­nyek megfelelő alapját képez­hetik a következő időszak gyorsabb ütemű fejlődésének. Ilyen eredmények: a digitális telefon-főközponti rendszerek honosításának technológiai előkészítése; az automatizált műszaki tervezés hazai meg­honosodása; a rugalmas gyár­tórendszerek megvalósításá­hoz -kapcsolódó sikerek, az anyag- és energiatakarékos technológiai eljárások kifej­lesztése; a növénynemesítés­ben, illetve a növényvédelem­ben, valamint az antibiotiku­mok' gyártásában kidolgozott új biotedhnológiai eljárások; a kutatás és- műszaki fejlesz­tés infrastruktúrája fejlesztésé­nek programjából a kutatás- fejlesztés korszerű országos információs rendszerének fo­lyamatban levő kiépítése, az országos találmányi hivatal szabadalmi információs köz­pontjának fejlesztése; a mé­résügyi és minőségvizsgáló szervezetek műszerparkjának fejlesztése. Sorok közli levelezés — o feladó Németh Miklós miniszterelnök, a cimzett Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. MTI-telefotó — A törvényjavaslat 11. pa­ragrafusa összegzi a felhasz­nálás jogcímeit. Ezek az ed­digi tapasztalatok alapján alakultak ki. Kiemelendő, hogy a törvény a jövőben nagyobb lehetőséget ad az új ered­mények bevezetését célzó be­ruházások finanszírozására. A műszaki fejlesztés sajá­tosságaival összhangban a közvetlen állami finanszírozás jelentős szerepe a jövőben is megmarad. de elhatározott szándékunk az innovációk fi­nanszírozásába történő — lé­nyegében közvetett jellegű — bekopcsolódás kiszélesítése, Megkérdeztük a pártfőtitkárt Eljut-e Magyarországra is Grósz Károly? „Januárban éppen Pécsre készülök...” (Munkatársunk teletonje- lentése) Grósz Károlyhoz közelfér- kő'zni kész művészet. Ha nem valamelyik megyei küldött­ség, akkor a mindig közel­ben tanyázó újságírók hada csap le rá. Közöttük is a nyugati lapok tudósítói van­nak többségben. így fél órás várakozás-toporgás után már-már arra gondol­hat a megyei pártlap mun­katársa, hogy csak a kül­földi újságok tudósítói szá­mára elérhető a magyar pártfőtitkár. Végre a szoros gyűrű közepén magyarul is feltehetem a hosszú perce­ken át melegített kérdést.- A sok külföldi utazás után eljut-e a közeljövőben Magyarországra is. Grósz Károly? — Reménykedem. Nagyon bízom benne. Tegnap azt nyilatkoztam, hátamra ve­szem az országot. Én min­dig szerettem vidékre járni, igénylem a közvetlen kap­csolattartást. Úgy is mond­hatnám, szeretem személye­sen végezni a hittérítést.- Tudomásom szerint 25 éve járt utoljára Pécsen .a párt első embere.- Hogy pártfőtitkár mikor járt utoljára, nem tudom. És politikai bizottsági tag­ként nem is olyan régen megfordultam Pécsen. A jö­vő héten budapesti pártak­tívát tartunk, aztán hama­rosan Borsodba megyek. Ja­nuárban pedig éppen Pécs-' re készülök — fejezte be rö­vid nyilatkozatát Grósz Ká­roly, majd elnézést kért és kitört a gyűrűből. „Még a végén kitiltanak a Parla­mentből, ha ennyit hiány­zóm ..." Havasi János Tisztelt Ház! Találgatjuk a demokráciát Talán megbocsátja Sol­tész István, a Magyar Nem­zet főszerkesztője, hogy né­mi változtatással, de egy alkalomra az ő • címűket használom. Az Országgyűlés novemberi időszakáról írt jegyzethez ezúttal jobbat nem tudok kitalálni. Nyolc esztendeje még a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivata­lának elnökhelyetteseként vé­gigvezetett a parlamenten, tizenegy éves fiamat, tizen­négy éves lányomat azzal biz­tatva, hogy mire felnőnek, olyan hangulatú, szellemű országgyűlés lesz itt, amiről akkor még álmodni sem le­hetett. Megmutatta a golyó nyomát, mellyel Tisza Istvánt vették célba, majd megmu­tatta az akkor éppen szépü­lő kongresszusi termet, az aranyozó szakmunkások ma­roknyi aranyfüstöt gyűjtöttek a gyerekeknek. Most itt, a kongresszusi teremben gyű- lésezik az Országgyűlés, va­lóban gyönyörűen rendbe hozták ezt a termet. Hallga­tom a Tisztelt Házban folyó, néha egyáltalán nem a tisz­telet hangján folyó csatáro­zást a képviselők némelyike, kisebb csoportja, az Ország­ház elnöke, aztán a kor­mány’ között. A hetven év előtti lövésre gondolok. Pozs- gay Imre közben arról be­szél, hogy egy olyan demok­ratikus, szocialista Magyar- ország megteremtése a cél, amelynek minden polgára gazda, aki közvetlenül is megéli, átérzi a munkájáért való felelősséget, s a család, a közjó szolgálatát szemé­lyes érdekének, saját céljá­nak tekinti. Aztán a szünet­ben hallgatom a képviselő­ket, inkább az ellentéteket, szélsőségeket, a tervezett intézkedések megvalósításá­nak lehetetlenségéről, buk­tatóiról beszélnek. Panaszol­ják, hogy a parlament 647 helyiségéből, közte 113 ta­nácskozóterme közül egy sincs, ahol a képviselők egyeztetni tudnák érdekei­ket. Kételkednek a szavaza­tok összeszámlálásának pon­tosságában, kifogásolják a néha valóban nevetséges gyakorlatot, amikor a par­lament egy dolgozója a mik­rofonnal szaladgál, amely gyakran néma, s csak a képviselő szájmozgásából le­het következtetni, hogy be­szél. Jogállam, jogállam, jog­állam — nincs mondat, amelyben el ne hangzana. Az egyik szünetben az új­ságíróknak alkalmuk volt beszélgetni Luis Junggal, az Európa Parlament elnöké­vel. Kíváncsiak voltunk, mit szól a szenvedélyes és bi­zony személyeskedő ügy-, rendi vitához? Nagyon udvariasan, de lé­nyegében kitért a válasz elől: harmincéves képviselői múlttal érzékelem, hogy mi­lyen bonyolult helyzetek adódnak, örülök, hogy a de­mokratizmus jelei mutatkoz­nak már a parlamentben is, de a legnagyobb hatást az tette rám, hogy milyen sza­badon mondják el vélemé­nyüket a képviselők — mon­dotta az Európa Tanács el­nöke. Bognár József akadémi­kussal a hetvenes évek ele­jén, amikor a Korszakváltás a világgazdaságban című könyve megjelent, beszélget­tem utoljára. Akkor a gaz­daság volt a hajtó erő a politikai élet demokratizáló­dásának folyamatában. Most megfordult a helyzet: Pro­fesszor úr! Hisz ön abban, hogy a valódi jogállam egy­ben egy alkotó, dolgozó, gazdaságilag megerősödő •állammá válik automatiku­sán? — Akkor a cseh esemé­nyek, a Brezsnyev-doktrina fékező erő volt, csak a gaz­daságban lehetett új szelle­met, húzóerőt megvalósítani. Most a politikából kell ki­indulni! Ä politika és gaz­daság összhangját kell meg­teremteni. A lakosság önte­vékeny vállalkozó szerepé­ben kell bizni. Az utóbbi időkben nagyon sok váltás volt, van egy réteg, amely nem tud már a mostani .kö­vetelményeknek megfelelni, egyensúlyi viszonyok bomla­nak meg A váltás csak szi­lárd politika mellett letjpt- séges, a bankárok-» hitelt Csak annak adna w akinek hitele van. » Nyers Rezső most is készV séges, pedig talán már a tizedik interjút adja állam­miniszterré való kinevezése óta. Talán sikerül elkerül­nöm a kérdések ismétlését? A véleménye szerint, ha 1972-ben nem akad meg a reform, ma már létezne az a bizonyos jogállam, amely­nek megteremtését a Tisztelt Ház úgy tűnik, nagyon sok­féleképpen gondolja el?- Ismeretes, hogy a brezsnyevi gondolkodás, az olajválság nagyon nagy aka­dály volt a magyar reform útjában. Ha akkor valaki elaludt volna és most éb­redne, nem hinné, hogy szocialista ország, hogy az intézkedések a nép érdekei­vel egybeesnek. Sajnos ak­kor sokan így gondolkodtak és most is sokan vannak még álomban. Ha nem vesz­tünk tíz évet, sokkal kisebb lenne az adósságunk, ez természetesen az életszínvo­nalban is mutatkozna. Ha nem vesztünk további öt évet azzal, hogy az egyen­súly helyreállítása érdekében restriktiv politikát folyta­tunk, nem lenne ilyen bi­zonytalanság az emberek­ben. — Nyers elvtárs, nekem az az érzésem, hogy ország- gyűlésről országyűlésre erő­södik az a hangulat, hogy a párt, m.égpedig nem is kizárólag a májusi pártér-, tekezlet előtti párt, hanem a mostani is akadályozza a szocialista pluralizmus, de még inkább a politikai plu­ralizmus megvalósulását? — Én nem érzem olyan határozottan ezt, mint ahogy ön mondja. Kértségtelen, hogy a párt egészében van egy bomlási folyamat, fő­ként a középszinten és az alapszervezetekben. A párt nem akadály a politikai in­tézményrendszer korszerűsí­tésében, hiszen megindítója volt ennek -a folyamatnak. Az kétségtelen, hogy az Or­szággyűlésben van egy moz­gékony, aktív réteg, amely­ben nem biztos, hogy a vá­lasztói akarat és a képvise­lői szándék, azok illúziói összhangban vannak. A tár­sadalom alternatív fejlődé­sének nyomvonalán hala­dunk, ez nem egyszerű. Azt gondolom, hogy a magyar társadalom még nem hord­ta ki a saját érdekeit leg­jobban szolgáló többpárt­rendszer szülési idejét. . . Lombosi Jenő U IWhC-MIICiyCiCÓ UW vítése. Azért használom a szé­lesítés, bővítés kifejezéseket, mert a bankszerű finanszíro­zás minőségileg új elemeként 1988-tól a központosított mű­szaki fejlesztési alapból 400 millió forint mór kockázati tő­keként kerül felhasználásra. További fontos változtatás, hogy a kockózatitőke-finanszí- rozás a jövőben nem korláto­zódik csupán az innovációs pénzintézetekre, hanem abba a bankok szélesebb köre és o létrejövő szakosodott befekte­tő társaságok, ezen belül ki­zárólag kockázatitőke-kihelye- ző társaságok is bekapcsolód­hatnak. A központosított műszaki fejlesztési alapot számos tár­ca és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezeli. A tárcák közötti kapcsola­tok szakmapolitikai összefüg­géseire és a forrósok elosztá­sára a jövőben nagyobb fi­gyelmet kell fordítanunk. Eb­ből a szempontból — de az alap működtetésének egésze szempontjából is — munkánk­nak még nagyobb nyilvános­ságot kívánunk adni — mon­dotta végezetül Tétényi Pál, s kérte a beterjesztett törvény- javaslat elfogadását. *- Tétényi Pálnak, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének a központi műsza­ki fejlesztési alapról szóló tör­vényjavaslatot előterjesztő ex­pozéját követően — este 8 órakor - befejeződött az országgyűlés ülésszakának pénteki munkanapja. Szomba­ton reggel 9 órakor a közpon­ti műszaki- fejlesztési alapról szóló törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját" a parla­ment.

Next

/
Oldalképek
Tartalom