Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-26 / 329. szám
1988. november 26., szombat Dunántúlt napló 3 (Folytatás a 2. oldalról.) goztatta, hogy a hazai sportkultúra és sportlétesítmények fejlesztése szempontjából lényeges, hogy ez a kedvezmény kiterjedjen a szabadidő- sport-tevékenységre is. A szavazás során a képviselők 137 szavazattal — 28 tartózkodás és 127 nemleges szavazat ellenében — Tallóssy Frigyes indítványát fogadták el. A következőkben a terv- és költségvetési bizottság módosító indítványát — amellyel a kormány egyetértett — a képviselők 15 tartózkodás és 2 ellenszavazat mellett elfogadták. Végül a vállalkozási nyereségadó törvényt általánosságban és a mór elfogadott módosításokkal együtt — 14 tartózkodással és 17 ellenszavazat mellett — elfogadták a képviselők. Ezután Villányi Miklós kért szót, hogy jelezze: mivel a parlament nem fogadta el a vállalkozási törvény eredeti mértékére vonatkozó javaslatot, ezért ki kell dolgozni az osztalékról szóló törvényt, s átformálni a lakásalapra vonatkozó törvényjavaslatot. Mivel a javaslatokat 30 nappal a parlamenti ülésszak előtt be kellene nyújtani az Országgyűlésnek, a pénzügyminiszter felhatalmazást kért — és kapott — arra, hogy ezúttal négy-, ötnapos késéssel nyújthassák be a jogszabály-tervezeteket. Az Országgyűlés a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módositásáról szóló törvények hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot (az előzőleg két tartózkodással elfogadott módosítással) négy ellenszavazat és tizenöt tartózkodás mellett elfogadta. Törvényjavaslat a központi műszaki fejlesztési alapról Tétényi Pál Újabb napirendi pont megtárgyalása következett: a kormány nevében Tétényi Pál. az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke terjesztette a képviselők elé a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatot, amelyhez írásos indoklást és részletes háttéranyagot is Csatoltak. Bevezetőben elmondotta:- A magyar gazdaság műszaki fejlődésének meggyorsításához is szükséges, hogy meglegyenek mind a vállalkozási szektor kibontakoztatásának lehetőségei, mind az állami funkciók ellátásának eszközei és ezek együtt a gazdaság korszerűsítése irányába hassanak. A kutatás és műszaki fejlesztés központi pénzügyi forrásait nálunk kisebb részben az állami költségvetés, nagyobb arányban a központi műszaki fejlesztési alap biztosítja. Az alap működése és ehhez a gazdálkodó szervezetek hozzájárulása nem új elem a gazdaságban, már hosszú ideje összességében rendeltetésének megfelelően működik. Mi tette szükségessé most törvény kezdeményezését? Mindenekelőtt az, hogy a gazdaságirányítási rendszerben lezajló jelentős változások a folyamatosan korszerűsített központi műszaki fejlesztési alap rendszerét is túlhaladták, az új szabályozást pedig az Országgyűlés által a múlt évben elfogadott jogalkotási törvény szellemében törvénybe kell foglalni. Indokolja ezt a műszaki fejlesztés szerepe is. — A törvényjayaslatban kifejeződő leglényegesebb változás, hogy a hozzájárulás mértéke szektor- és szervezetsemlegessé válik, normatív alapra épül. Ezzel megszűnik az eddigi szabályozás azon ellentexpozéja mondása, hogy a gazdálkodók egy jelentős része nem járult hozzá a központi forrás képzéséhez, egyes ágazatok viszont — elsősorban a magas kutatás-fejlesztés igényű gép- és vegyipari szakmák - aránytalanul sokat fizettek. Az alaphoz történő hozzájárulás nem adó, de adójellegű; azt a gazdálkodó szervezetek továbbra is költségeik terhére fizetik. A befizetési kulcs nagysága, az előző évi nyeréségaáó 4,5 százaléka a VII. ötéves tervben előirányzott összegből adódik, amely 1989-ben mintegy 8—8,5 milliárd forintot fog kitenni. A vállalatok összességének befizetése lényegében azonos mértékű marad, ám a befizetők. köre bővül, s a befizetők egy részének, főként a feldolgozóipari szakmáknak a hozzájárulása csökken. Az iparvállalatok terhének csökkenése mintegy 40, ezen belül a gépiparé 56, a gyógyszeriparé mintegy 66 százalék. A kivételek és kedvezmények körét, illetve mértékét a vállalkozási nyereségadó törvény alapján és ■ a műszaki fejlesztés egyes sajátosságainak figyelembe vételével határozza meg a javaslat. A központi műszaki fejlesztési alap ' meghatározó sajátossága, hogy abból nem intézményeket,- hanem feladató-- kát finanszíroznak. A konkrét műszaki fejlesztési célok megvalósításához történő hozzájárulást szerződések alapján használják fel, bár előfordul az intézmények rejtett finanszírozása, ezért különösen fontos az ellenőrzés — mondotta Tétényi Pál. — A központosított műszaki fejlesztési alap felhasználásának fő irányait a VII. ötéves tervtörvény határozta meg. Ennek értelmében a források fel- használásában elsőbbséget élvez az anyag- és energiafelhasználás hatásfokának javítása, az elektronizálás széles körű elterjesztése, a mikroelektronikán alapuló technológiák fejlesztése, valamint/a biotechnológiák fejlesztése és alkalmazása. Ezek a fő irányok helytállóak ma is. Az eddig megkötött szerződések értelmében az alap nagyobb hányadát közvetlenül a vállalati szféra használja fel. A másik részt a kutatóintézetek és egyetemek, de konkrét, mégpedig általában olyan célokhoz kapcsolódóan, amelyek realizálásához vállalati érdé* kéltség kapcsolódik. A most formálódó eredmények megfelelő alapját képezhetik a következő időszak gyorsabb ütemű fejlődésének. Ilyen eredmények: a digitális telefon-főközponti rendszerek honosításának technológiai előkészítése; az automatizált műszaki tervezés hazai meghonosodása; a rugalmas gyártórendszerek megvalósításához -kapcsolódó sikerek, az anyag- és energiatakarékos technológiai eljárások kifejlesztése; a növénynemesítésben, illetve a növényvédelemben, valamint az antibiotikumok' gyártásában kidolgozott új biotedhnológiai eljárások; a kutatás és- műszaki fejlesztés infrastruktúrája fejlesztésének programjából a kutatás- fejlesztés korszerű országos információs rendszerének folyamatban levő kiépítése, az országos találmányi hivatal szabadalmi információs központjának fejlesztése; a mérésügyi és minőségvizsgáló szervezetek műszerparkjának fejlesztése. Sorok közli levelezés — o feladó Németh Miklós miniszterelnök, a cimzett Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. MTI-telefotó — A törvényjavaslat 11. paragrafusa összegzi a felhasználás jogcímeit. Ezek az eddigi tapasztalatok alapján alakultak ki. Kiemelendő, hogy a törvény a jövőben nagyobb lehetőséget ad az új eredmények bevezetését célzó beruházások finanszírozására. A műszaki fejlesztés sajátosságaival összhangban a közvetlen állami finanszírozás jelentős szerepe a jövőben is megmarad. de elhatározott szándékunk az innovációk finanszírozásába történő — lényegében közvetett jellegű — bekopcsolódás kiszélesítése, Megkérdeztük a pártfőtitkárt Eljut-e Magyarországra is Grósz Károly? „Januárban éppen Pécsre készülök...” (Munkatársunk teletonje- lentése) Grósz Károlyhoz közelfér- kő'zni kész művészet. Ha nem valamelyik megyei küldöttség, akkor a mindig közelben tanyázó újságírók hada csap le rá. Közöttük is a nyugati lapok tudósítói vannak többségben. így fél órás várakozás-toporgás után már-már arra gondolhat a megyei pártlap munkatársa, hogy csak a külföldi újságok tudósítói számára elérhető a magyar pártfőtitkár. Végre a szoros gyűrű közepén magyarul is feltehetem a hosszú perceken át melegített kérdést.- A sok külföldi utazás után eljut-e a közeljövőben Magyarországra is. Grósz Károly? — Reménykedem. Nagyon bízom benne. Tegnap azt nyilatkoztam, hátamra veszem az országot. Én mindig szerettem vidékre járni, igénylem a közvetlen kapcsolattartást. Úgy is mondhatnám, szeretem személyesen végezni a hittérítést.- Tudomásom szerint 25 éve járt utoljára Pécsen .a párt első embere.- Hogy pártfőtitkár mikor járt utoljára, nem tudom. És politikai bizottsági tagként nem is olyan régen megfordultam Pécsen. A jövő héten budapesti pártaktívát tartunk, aztán hamarosan Borsodba megyek. Januárban pedig éppen Pécs-' re készülök — fejezte be rövid nyilatkozatát Grósz Károly, majd elnézést kért és kitört a gyűrűből. „Még a végén kitiltanak a Parlamentből, ha ennyit hiányzóm ..." Havasi János Tisztelt Ház! Találgatjuk a demokráciát Talán megbocsátja Soltész István, a Magyar Nemzet főszerkesztője, hogy némi változtatással, de egy alkalomra az ő • címűket használom. Az Országgyűlés novemberi időszakáról írt jegyzethez ezúttal jobbat nem tudok kitalálni. Nyolc esztendeje még a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyetteseként végigvezetett a parlamenten, tizenegy éves fiamat, tizennégy éves lányomat azzal biztatva, hogy mire felnőnek, olyan hangulatú, szellemű országgyűlés lesz itt, amiről akkor még álmodni sem lehetett. Megmutatta a golyó nyomát, mellyel Tisza Istvánt vették célba, majd megmutatta az akkor éppen szépülő kongresszusi termet, az aranyozó szakmunkások maroknyi aranyfüstöt gyűjtöttek a gyerekeknek. Most itt, a kongresszusi teremben gyű- lésezik az Országgyűlés, valóban gyönyörűen rendbe hozták ezt a termet. Hallgatom a Tisztelt Házban folyó, néha egyáltalán nem a tisztelet hangján folyó csatározást a képviselők némelyike, kisebb csoportja, az Országház elnöke, aztán a kormány’ között. A hetven év előtti lövésre gondolok. Pozs- gay Imre közben arról beszél, hogy egy olyan demokratikus, szocialista Magyar- ország megteremtése a cél, amelynek minden polgára gazda, aki közvetlenül is megéli, átérzi a munkájáért való felelősséget, s a család, a közjó szolgálatát személyes érdekének, saját céljának tekinti. Aztán a szünetben hallgatom a képviselőket, inkább az ellentéteket, szélsőségeket, a tervezett intézkedések megvalósításának lehetetlenségéről, buktatóiról beszélnek. Panaszolják, hogy a parlament 647 helyiségéből, közte 113 tanácskozóterme közül egy sincs, ahol a képviselők egyeztetni tudnák érdekeiket. Kételkednek a szavazatok összeszámlálásának pontosságában, kifogásolják a néha valóban nevetséges gyakorlatot, amikor a parlament egy dolgozója a mikrofonnal szaladgál, amely gyakran néma, s csak a képviselő szájmozgásából lehet következtetni, hogy beszél. Jogállam, jogállam, jogállam — nincs mondat, amelyben el ne hangzana. Az egyik szünetben az újságíróknak alkalmuk volt beszélgetni Luis Junggal, az Európa Parlament elnökével. Kíváncsiak voltunk, mit szól a szenvedélyes és bizony személyeskedő ügy-, rendi vitához? Nagyon udvariasan, de lényegében kitért a válasz elől: harmincéves képviselői múlttal érzékelem, hogy milyen bonyolult helyzetek adódnak, örülök, hogy a demokratizmus jelei mutatkoznak már a parlamentben is, de a legnagyobb hatást az tette rám, hogy milyen szabadon mondják el véleményüket a képviselők — mondotta az Európa Tanács elnöke. Bognár József akadémikussal a hetvenes évek elején, amikor a Korszakváltás a világgazdaságban című könyve megjelent, beszélgettem utoljára. Akkor a gazdaság volt a hajtó erő a politikai élet demokratizálódásának folyamatában. Most megfordult a helyzet: Professzor úr! Hisz ön abban, hogy a valódi jogállam egyben egy alkotó, dolgozó, gazdaságilag megerősödő •állammá válik automatikusán? — Akkor a cseh események, a Brezsnyev-doktrina fékező erő volt, csak a gazdaságban lehetett új szellemet, húzóerőt megvalósítani. Most a politikából kell kiindulni! Ä politika és gazdaság összhangját kell megteremteni. A lakosság öntevékeny vállalkozó szerepében kell bizni. Az utóbbi időkben nagyon sok váltás volt, van egy réteg, amely nem tud már a mostani .követelményeknek megfelelni, egyensúlyi viszonyok bomlanak meg A váltás csak szilárd politika mellett letjpt- séges, a bankárok-» hitelt Csak annak adna w akinek hitele van. » Nyers Rezső most is készV séges, pedig talán már a tizedik interjút adja államminiszterré való kinevezése óta. Talán sikerül elkerülnöm a kérdések ismétlését? A véleménye szerint, ha 1972-ben nem akad meg a reform, ma már létezne az a bizonyos jogállam, amelynek megteremtését a Tisztelt Ház úgy tűnik, nagyon sokféleképpen gondolja el?- Ismeretes, hogy a brezsnyevi gondolkodás, az olajválság nagyon nagy akadály volt a magyar reform útjában. Ha akkor valaki elaludt volna és most ébredne, nem hinné, hogy szocialista ország, hogy az intézkedések a nép érdekeivel egybeesnek. Sajnos akkor sokan így gondolkodtak és most is sokan vannak még álomban. Ha nem vesztünk tíz évet, sokkal kisebb lenne az adósságunk, ez természetesen az életszínvonalban is mutatkozna. Ha nem vesztünk további öt évet azzal, hogy az egyensúly helyreállítása érdekében restriktiv politikát folytatunk, nem lenne ilyen bizonytalanság az emberekben. — Nyers elvtárs, nekem az az érzésem, hogy ország- gyűlésről országyűlésre erősödik az a hangulat, hogy a párt, m.égpedig nem is kizárólag a májusi pártér-, tekezlet előtti párt, hanem a mostani is akadályozza a szocialista pluralizmus, de még inkább a politikai pluralizmus megvalósulását? — Én nem érzem olyan határozottan ezt, mint ahogy ön mondja. Kértségtelen, hogy a párt egészében van egy bomlási folyamat, főként a középszinten és az alapszervezetekben. A párt nem akadály a politikai intézményrendszer korszerűsítésében, hiszen megindítója volt ennek -a folyamatnak. Az kétségtelen, hogy az Országgyűlésben van egy mozgékony, aktív réteg, amelyben nem biztos, hogy a választói akarat és a képviselői szándék, azok illúziói összhangban vannak. A társadalom alternatív fejlődésének nyomvonalán haladunk, ez nem egyszerű. Azt gondolom, hogy a magyar társadalom még nem hordta ki a saját érdekeit legjobban szolgáló többpártrendszer szülési idejét. . . Lombosi Jenő U IWhC-MIICiyCiCÓ UW vítése. Azért használom a szélesítés, bővítés kifejezéseket, mert a bankszerű finanszírozás minőségileg új elemeként 1988-tól a központosított műszaki fejlesztési alapból 400 millió forint mór kockázati tőkeként kerül felhasználásra. További fontos változtatás, hogy a kockózatitőke-finanszí- rozás a jövőben nem korlátozódik csupán az innovációs pénzintézetekre, hanem abba a bankok szélesebb köre és o létrejövő szakosodott befektető társaságok, ezen belül kizárólag kockázatitőke-kihelye- ző társaságok is bekapcsolódhatnak. A központosított műszaki fejlesztési alapot számos tárca és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezeli. A tárcák közötti kapcsolatok szakmapolitikai összefüggéseire és a forrósok elosztására a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Ebből a szempontból — de az alap működtetésének egésze szempontjából is — munkánknak még nagyobb nyilvánosságot kívánunk adni — mondotta végezetül Tétényi Pál, s kérte a beterjesztett törvény- javaslat elfogadását. *- Tétényi Pálnak, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatot előterjesztő expozéját követően — este 8 órakor - befejeződött az országgyűlés ülésszakának pénteki munkanapja. Szombaton reggel 9 órakor a központi műszaki- fejlesztési alapról szóló törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját" a parlament.
