Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-26 / 329. szám

r * A Dunántúlt napló 1988. november 26., szombat Lappangó népbetegség A Mecseki Szénbányák komlói Központi Gépüzemében rend szeresen mérik az önként jelentkező dolgozók vérnyomását. Fotó: Kóródi Gábor Magas vérnyomás Interjú dr. Tényi Jenő egyetemi tanárral «far, templom, dzsámi Már megkezdődött a vár kapufeljárójánok felújítása, és épül Malkocs bej dzsámijának kupolája. Pusztuló századok Az Országos Egészségvé­delmi Tanács a közelmúlt­ban a Parlamentben meg­tartott sajtótájékoztatón je­lentette be és hirdette meg első nagy országos akció­ját: a magas vérnyomás (or­vosi néven: hipertónia), el­leni programot. A program egyik kidolgozója dr. Tényi Jenő egyetemi tanár. a POTE Társadalomorvostani Intézetének igazgatója volt, az OET hipertónia munkabi­zottságának az elnöke.- Professzor úr, mi indo­kolja, hogy a magas vér­nyomás betegséget válasz­tották az országos akció céljául?- Egyrészt a betegség gyakorisága, másrészt a be­tegség következményei az ok. A fejlett ipari országok­ban a felnőtt lakosság 10— 20 százaléka szenved hiper­tónia betegségben. Magyar- országon több, mint 10 000 emberre terjedő vizsgálatot végeztek Budapest egy ke­rületében, és mi itt Pécsett és a Siklós környéki közsé­gekben. Az eredmény: a I8—60 éves férfiak között a vizsgáltak 18-26,9 százaléka, i nőknek 15,5-22,2 százalé­ka szenved magas vérnyo­másban. A hipertónia tehát, ma a leggyakoribb beteg­ség, amivel találkozunk.- A hipertónia a halálo­zásra önmagában gyakori hatása csekély. Mégis, ha alaposabban megvizsgáljuk, azt találjuk, hogy az úgyne­vezett agyi érhalálozás, vagy­is az agyi érkrízis következ­tében beálló halálozás leg­többször a kezeletlen ma­gas vérnyomás betegségre vezethető vissza. Az infarktus halálozási oki tényezői kö­zött is a magas vérnyomás az egyik legelső helyen sze­repel. Ha mindemellett fi­gyelembe vesszük, a magas vérnyomásnak a vesére, a szív izomzatára, a keringés­re, és annak következményei­re gyakorolt hatását, azt a tényt, hogy a magas vér­nyomás a rokkantosítás ará­nyában milyen kiemelkedő szerepet játszik, hogy a kór­házi ápolás alatt a kórhá­zakban lekötött ágyaknak, valamint a táppénzek mily nagy százalékát teszi ki, lát­juk. milyen rendkívüli szere­pet játszik a hipertónia.- A magas vérnyomás lap­pangva, kiáltó tünetek nélkül jelentkezik. Sokszor csak né­hány év után valamely kö­vetkezményének, vagy szö­vődményének következtében ismerik fel. Az időben ke­zelt betegség a megfelelő módon karbantartott vérnyo­más, ugyanakkor a szövőd­mények elhárítását, megelőz- hetőségét jelenti. Vagyis a megelőzése rendkívül nagy jelentőséggel bír.- Felvetődik a kérdés, va­jon a magas vérnyomás, vagyis egyetlen betegség ki­emelése, szerencsés dolog-e? — Amikor a magos vérnyo­más okát, következményeit, az ellene történt társadalmi méretű fellépést szervezzük, ez egyben más élet­módi tényezők visszaszorítá­sához is lehetőséget ad. Ilyen tényezőnek tartjuk az életmódban gyökerező koc­kázati tényezőket, mint a túlzott konyhasó- és alkohol­fogyasztást, a fizikai aktivi­tást, a sport hiányát, az egészségtelen táplálkozást és következményét, a kövérsé­get. A magas vérnyomás ki­alakulásának okai között nem kis jelentőséggel bírnak azok az adatok sem, ame­lyek az ember idegrendsze­rét tartósan befolyásoló, úgynevezett stresszreakciónak a jelentőségét húzzák alá. Közismert, hogy a beteg em­berek kezelésében önmagá­ban a gyógyszeres kezelés nem hozhat eredményt, élet­módváltoztatás szükséges. Talán ezen a téren léphe­tünk valamit. — Mit remélnek Önök et­től a programtól? ■ — Első lépésként azt, hogy az orvosok által rendszere­sen ellenőrzött, tehát gon­dozottak aránya megduplá­zódik. Reméljük, hogy az akció eredményeként az in­farktus halálozásban és agyi katasztrófák előfordulásában jelentkezni fog a megállás illetve bizonyos javulás. Emellett számítunk arra, hogy ha a lakosság átlag vérnyo­másértéke csökkeni fog, a rokkantosításban és a táp­pénzes adatokban is jelent­kezhetnek eredmények. — Most én tenném lel a következő kérdést - mbndot- ta dr. Tényi Jenő. - Mit kérünk mi ennek érdekében a lakosságtól? — Kérjük, hogy fogadják el meghívásunkat, méressék meg a vérnyomásukat. A fél óra megéri. Megéri a betegség megelőzése, a betegség rendszeres kezelé­se érdekében. Azt kérjük, hogyha vérnyomását ma­gasnak találjuk, működjön velünk együtt. Ne hagyja magát a tünetmentességtől befolyásolni. Ha szükséges és kezelni kell a vérnyomá­sát, ne gondolja, hogy egy rövid idő után, ha az álla­potában javulás áll be, a kezelést abba lehet hagy­ni. Sajnos, a hosszabb idő óta fennálló és még tünet­mentes magas vérnyomást, ha gyógyszerrel kezelni kez­dik sok embernél kellemet­len tünetekkel jár. Így saj­nálatos módon, abbahagy­ják a gyógyszerszedést. Pe­dig ez a kezdeti rossz köz­érzeti állapot, csak átmene­ti. Egy idő után a szervezet egyensúlya helyreáll. Na­gyon fontos a lakosság megértése, hogy a magas vérnyomás gyógyszeres keze­lése csak akkor jár ered­ménnyel, ha változtatni tud életmódján. S. Zs. Megosztom benyomásomat Ledvina Jánossal, a Siklósi Városi Tanács műszaki és el­látásfelügyeleti osztályának ve­zetőjével : az az első érzése a kisvárosba érkező vendégnek, hogy a vár alatti rész is - egy kis ékszer, csak mintha „árnyék" fedné: alaposabban körbe kell nézni, hogy az ember megsejthesse: milyen is lehetne Siklós. Ez az „ár­nyék" ugyan halványul - és­pedig a belvárosi rekonstruk­ció szívós munkával elért eredményeinek köszönhetően —, de gyakorlatilag láthatóan még nagyon sok feladat vég­rehajtása várat magára.- Szűk az a réteg - pa­naszolja az osztályvezető - amelyik - bár nem régen ala­kult meg a Vár- és Múzeum­baráti Körön belül a Város­szépítő Egyesület — történel­mi értékeinek megóvása ér­dekében valóban őrizni kíván­ja a várost. . . A panasz egyik oka: már öt éve elhatározta a tanács a Felszabadulás utca - ez Siklós „főutcája" - kis épü­leteinek felújítását, ebben az esztendőben 20,5 millió forin­tot erre fordítottak, de a rendbetett házak lakói - ki­vételek is vannak természete­sen -, rövid időn belül „le­lökjék" az épületeket. Más­képpen: kíméletlenül használ­ják, ha nem éppen szánt szándékkal rongálják . . . Nehezen elérhetőnek tűnik, az egyik fő cél: a város fe­lett építészeti-történelmi hír­nevének megfelelő állapotban magasodjék a vár, s alatta a történelmi belváros régi kis házai új köntösbe öltöztetve vezessék a látogatót a tele­pülésen keresztül. Csakhogy gond van magával a várral is. Most ott tartunk, hogy a1 tanács hatósági kötelezést adott ki a műemlékegyüttes kezelőjének, a Baranya Me­gyei Idegenforgalmi Hivatal­nak egyes, most már életve­szélyes részek rendbehozata­lára. A várat a 60-as évek­ben újították fel, ez bizony elég régen volt ahhoz, hogy sok minden ismét tönkremen­Október végéig 13,4 száza­lékkal több közúti közlekedé­si baleset történt Baranyában, mint az elmúlt esztendő ha­sonló időszakában. A 864 sze­mélyi sérüléssel járó baleset­ből 49 halálos, 298 súlyos, 517 pedig könnyű kimenetelű volt. A rendőrség az elmúlt hó­napban megközelitőleg 38 000 járművet ellenőrzött. A KRESZ- szabályok durva megsértése miatt, 885 járművezetőt felje­lentettek, kisebb szabálytalan­ságok miatt pedig 3881 eset­ben szabtak ki helyszíni bírsá­got, melyből 381-en gyalogo­sok voltak. Figyelemre méltó tény, hogy a járművek egy része — az időszakos műszaki vizsgázta­tás ellenére —, nem felel meg a forgalombiztonsági követel­ményeknek. A rendőrök és ön­kéntes segítőik 1739 olyan gép­jármüvet „találtak”, melyek­nél kisebb-nagyobb hiányos­ságok voltak. Ezek sorában előkelő helyet foglal el a jen. A kezelő azonban - meg­felelő anyagi források hiá­nyában — a folyamatos kar­bantartási és felújítási mun­kákra nem vállalkozik. Az azonban idetartozik: már el­készült a presszó alatti bás­tya szigetelése, ebben a hó­napban a felha jtóhíddal is végeznek, jövőre a kápolna mögötti gyilokjáróra kerül sor, s kicserélik a várudvar köve­zetét is. Ha már a várra sem jut elég pénz, juthat-e a többi, nem ennyire közismert siklósi műemlékre? Például Malkocs bej dzsámijára? Az Országos Műemléki Felügyelőség pén­zéből igen: helyreállítási mun­gumik állapota, a rosszul be­állított világítás, a nem mű­ködő irányjelző, de szép szám­mal akadt olyan magántulaj­donban lévő kisteherautó, melynek kormány- és fékberen­dezése sem működött úgy, ahogy kellene. A szállítások és a szállít­mányok ellenőrzésekor sok gond volt a menetlevelek sza­bályos vezetésével, s akadt jó néhány „feketefuvar" is. Az egy hónap alatt 94 esetben került le a járművekről a rendszámtábla - „elfelejtet­ték" átíratni, lejárt műszakival 'közlekedett a tulajdonos, illetve a motor, személykocsi, teherautó nem felelt meg az alapvető közlekedésbiztonsági köve­telményeknek -, 106 esetben pedig a vezetői engedélyt vet­ték el. Ez utóbbiaknál első­sorban az egészségügyi alkal­kálatai most folynak, 1990-re számítanak elkészültére, ami­kor az eredeti állapotban helyreállított épületben kiállí­tást szándékoznak nyitni. A legsűrűbb felhők azon­ban a görögkeleti szerb temp­lom felett gyűlnek. A napok­ban, amikor a tanács végre­hajtó bizottsága foglalkozott a siklósi műemlékvédelem helyzetével, lehangoló monda­tot olvashattak a beszámoló­ban a testület tagjai: „Sze­retnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a folyamatban le­vő állagmegóvási munkák csak néhány évig biztosítják az épület védelmét. Ameny- nyiben az idő alatt nem kez­masság rovattal volt gond, az­az lejárt a jogosítvány. Annak ellenére, hogy a tö­megkommunikációs eszközök gyakran foglalkoztak a foko­zott közúti ellenőrzési hónap­pal, igen sokan ezt figyelmen kívül hagyták. Az átlagosnál több rendőr láttán sem kap­csolták be a biztonsági övét, a megengedettnél nagyobb se­bességgel hajtottak, nem ad­ták meg az elsőbbséget... Ami azonban több, mint köny- nyelműség, figyelmetlenség, hogy milyen sokan vállalták az ittas vezetés kockázatát. Természetesen a rendőrségi statisztika azt nem jegyezhet­te fel, hogy hányán ültek egy­két fröccs, vagy néhány üveg sör hatása alatt a volánhoz, azt azonban igen, hogy hányán „buktak le": a szonda 167 jár­művezetőnél szineződött el az ellenőrzések során. dődhet meg a felújítása, úgy az 1783-ban épült templom rohamos lepusztulása elkerül­hetetlen, szép berendezésével és ikanosztázával együtt." Saj­nos, a templomnak nincs gaz­dája, pedig ebben a temp­lomban gyönyörű ikonok van­nak, s a műemléki szakem­berek szerint már csak rövid időt bírnak ki .. . Aligha kétséges: a műem­lékvédelem nemcsak Siklóson okoz gondot. Miért lenne er­re máshol több pénz? Végle­tesen fogalmazva azt is lehet mondani, ez a műemlékvéde­lem - omennyiben elsősor­ban az eredményeit akarja demonstrálni — valójában „mű-emlékvédelem". Marad még egy megoldás: ha min­denre nem jut pénz, akkor legalább valamire, de az le­gyen meg teljesen. Mint pél­dául a vár Siklóson. Ám ez sem biztos - véli Ledvina Já­nos —, mert „nem állíthatom, ha a mi kezelésünkben len­ne ez a rendkívüli történelmi érték, többet tudnánk elér­ni ..." Vagyis semmit sem lehet tenni? Ez az, amit nem sza­bad tudomásul venni. Van le­hetőség. Például abból kiin­dulva, amit az osztályvezető mondott: sajnos, szűk az a réteg . . . Ezt viszont lehet bő­víteni! Eddig talán nem ele­gendő mértékben vették ki a részüket - akár a hazafias nevelésre alapozva — a kis­város oktatási intézményei­nek diáksága a vórosszépités- böl, a műemlékek megóvásá­ból. Akciókat, programokat le­hetne indítani ennek érdeké­ben. Ha már voltak, többet. Vagy: akik műemlékeket ál­lítanak helyre - közreműköd­nek ily módon is nemzeti ön­becsülésünk újbóli megterem­tésében, múltunk megőrzésé­ben — erre a célra fordított költségeiket levonhassák az adóalapból. A közlekedéssel kapcsolat­ban többnyire a járműveze­tőkről szólunk, pedig nem kis „galibát" okoznak a gyalogo­sok is. A figyelmetlen, nem a kijelölt átkelőhelyen való át­haladás miatt, 381 gyalogos vétett a szabályok ellen, több­ségüket helyszíni bírsággal sújtották, 57 esetben pedig — úgy léptek az úttestre, hogy a közlekedő jármű vezetőjét hir­telen fékezésre kényszerítették —, feljelentették. Arról, hogy az októberi fo­kozott ellenőrzés elérte-e cél­ját, vagy sem — nehéz objek­tív véleményt alkotni. Ami tény, októberben az átlagosnál keve­sebb közlekedési baleset tör­tént! Azt azonban csak remél­ni lehet, hogy egyik fő célja, a balesetek csökkentése mel­lett, sikerült „áthangolni” a közlekedés valamennyi résztve­vőjét az őszi-téli megváltozott út- és forgalmi viszonyokra, s felhívni a figyelmet a jármű­vek műszaki hiányosságaira. Roszprim Nándor A szerb templom ikonjai még felújítás előtt vannak Läufer László felvételei Mészáros Attila A fokozott közúti ellenőrzési hónap tapasztalatai Bilincs rend

Next

/
Oldalképek
Tartalom