Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-25 / 328. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Elismerések kivált pártmunkáért Megkezdte munkáját az Ország­gyűlés ülésszaka • Pozsgay Imre beszámolója Csütörtökön délelőtt 10 óra­kor Stadinger István elnökleté­vel megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács el­nöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. A tárgysorozat ismerte­tését követően Király Zoltán (Csongrád m. 5. vk.) képviselő kifogásolta annak sorrendjét. Szerinte a személyi javaslatok, ról, közöttük a miniszterelnöki tiszt betöltéséről csak a má­sodik és harmadik napirend végeztével döntsön az Ország­gyűlés. Felvetette azt is, hogy Grósz Károly távozásával a kormánynak is le kellene mon­dania. Az új miniszterelnök kapjon szabad kezet' a kor­mány tagjainak megválasztá­sához. A képviselő ezután a Ház elnökének, Stadinger István­nak az elmúlt ülésszakon végzett munkáját kifogásolta, mert szerinte akkori tevékeny­sége - a bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszerrel kapcsolatos szavazás során — nagy vissza­tetszést keltett. Polgárdi József, (Pest m., 17. vk.) az ülésszak eredeti tárgy- sorozatát javasolta elfogadni. A törvényhozó testület ez­után döntött az ülésszak tárgysorozatáról: a többség az eredeti sorrend mellett szava­zott; ellene negyvenötén vok­soltak, hatan pedig tartózkod­tak. Stadinger István ezután a személyével kapcsolatos ész­revételre reagált. Elmondta, hogy a legutóbbi ülésen a szóban forgó szavazást a ház­szabályok előírásai szerint, képviselői kollegialitással és korrektséggel vezette. Válaszát követően megkérte Vida Mik­lóst, az Országgyűlés alelnö- Ikét, hogy vegye ót tőle az ülés levezetésének elnöki tisz­tét a személyét érintő vita le­vezetésének idejére. Simon Péter (Borsod megye, 23. vk.) véleménye szerint az országgyűlés elnöke nem sér­tette meg az ügyrendet. A szavazás módja keltett vissza­tetszést az ország közvélemé­nyében. Szabó Kálmán (Buda­pest, 36. vk.) szerint viszont Stadinger István a szavazásnál az érvényben lévő bázszabá- lyák néhány pontját megsér­tette. Juhász Ferenc (Buda­A kitüntetett pártmunkások egy csoportja Fotó: Proksza László Megemlékezés a KMP megalakulásának 70. évfordulójáról Ünnepség az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága székhazában mert nem téveszti össze azt annak vulgáris, torz, nem rit­kán meghamisított változatá­val. ‘Egyszerre és egyidejűleg vállaljuk fel ezeréves történel­münk egészét, mindenekelőtt azonban a progresszió külön­böző áramlatainak örökségét, közte is jelesül a munkásmoz­galom legjobb tradícióit. Szirtes Gábor részletesen elemezte 1918—19 tanulságait, majd így folytatta:- A májusi pártértekezlet az átfogó megújulási igény­nek, változtatási szándéknak a kifejezője. A párttagság több­sége és a közvélemény jelen­tős része által támogatott má­jusi változások óta és ellenére is sok a bizonytalanság, a ké­tely, az aggodalom. Zavar forrása helyzetünk sa­játos átmeneti jellege, amely a gazdaságirányítási és a po­litikai döntési rendszer átala­kításában, a régi modell szá­mos eleme fokozatos leépülé­sében és új irányítási elvek, új döntési mechanizmusok ki­épülésének egyidejű folyama­tában jelentkezik. Nehéz, de szükséges megérteni: a gaz­dasági és politikai gyakorlat egyes meghatározó, ám hi­básnak vagy tévesnek bizo­nyult megoldásaitól akkor is el kell határolódnunk, ha szub­jektív elemek nehézzé teszik ezt számunkra. Gyakran az önállóság bizto­sításától való óvatoskodó fé­lelem kíséri a politikai rend­szer szerveinek, szervezeteinek megújulási törekvéseit. Az egy­idejűleg munkás-, értelmiség- és ifjúság pártivá váló politika eredményességének előfelté­tele, hogy a szakszervezetek, a KISZ, a társgdalmi és tö­megszervezetek önmegújító szándékait, önállósodási törek­véseit egyértelműbb megértés és támogatás kísérje. Bara­nyában ebben az irányban is megtettük az első jelentős lé­péseket. Más területeken is megkez­dődött a májusi irányvonal megvalósítása. Széleskörűen alkalmazzuk a párton belüli választási rendszer új elemeit. Többségében megszűnt az irá­nyító párttestületek előzetes állásfoglalása az új tisztvise­lők választásakor, a jelölések­nél egyre szélesebb körben egyetlen szempont érvényesül: az adott funkcióra való alkal­masság. ösztönözzük és nem ritkán alkalmazzuk a többes jelöléseket. Széleskörűvé tet­tük a testületi tagok megújí­tásánál a delegálásokat. Ja­vítottuk a döntéselökészítési f o I yamatak d em okra tizmusá t. Előkészítés alatt áll az appa­(Folytatás a 3. oldalon) Az ülésszak első napján, november 24-én szavai az Országgyűlés. MTI-telefotó: Soós Lajos Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat: O Személyi javaslatok tárgyalása; 0 Tájékoztató a politikai intézményrendszer korszerűsíté­sét célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatok és intézkedések ütemtervéről; 0 Beszámoló a kormány stabilizációs gazdasági prog­ramjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpoliti­kai feladatokról; O A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 0 A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvény- javaslat tárgyalása; Q A gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcso­lódó törvényjavaslatok együttes vitája; O A pénzügyminiszter tájékoztatója az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról; O Az Elnöki Tanács jelentése a írét ülésszak alatt alko­tott törvényerejű rendeletéiről; O Kovács Lászlóné képviselő módosító javaslata az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvényt módosító 1988. évi IV. törvény módosításáról; 0 Interpellációk, kérdések.----------------------------------- . ------------------------------­p est, 62. vk.) kifejtette, hogy ha a T. Ház elnökének tény­kedésében valaki hibát ta­pasztalt, azt -ott azonnal kel­lett volna észrevételezni. Dau- da Sándor (Budapest, 45. vk.) választóinak kérdését idézte: „Miért engedi meg az Ország- gyűlés, hogy egyes képviselők a parlamentből cirkuszt csi­náljanak, köznevetség tárgyá­vá tegyék”. tétova gyakorlata „cirkusz", akkor ezt csak fájlalni tudja. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.) az esetleges elnöki té­vedésnél sokkal súlyosabbnak tartotta a képviselői ügyetlen­séget a szavazás befolyásolá­sában. Boldizsár Iván (orszá­gos lista) arra emlékeztetett, hogy Stadinger István vitave­zetésének köszönhetően volt —i————— nyilvános szavazás a bős- nagymarosi beruházás ügyé­ben. Az elnöklő Vido Miklós ja­vasolta, hogy az elhangzotta­kat szó szerint rögzítsék a jegyzőkönyvben. Javaslatát az Országgyűlés egyhangúlag el­fogadta. Ezután ismét Stadinger Ist­ván vette át az elnöki tisztet, s az első napirendi pont, a személyi kérdések tárgyalása következett. Pesta László, az Országgyű­lés jegyzője ismertette az El­nöki Tanácsnak a Miniszterta­nács elnöke felmentésére, il­letve a Minisztertanács új el­nöke megválasztására vonat­kozó átiratát. Döntéshozatal következett: az Országgyűlés 28 ellensza­vazattal és 13 tartózkodással Grósz Károlyt felmentette mi­niszterelnöki tisztsége alól. Stadinger István a szavazást követően röviden méltatta Grósz Károly miniszterelnöki tevékenységét. Hangsúlyozta: az alatt a másfél esztendő alatt, ameddig e tisztséget Grósz Károly betöltötte, lénye­ges változások történtek az ország társadalmi, politikai és gazdasági vezetésében. Kidol­(Folytatás a 2. oldalon) A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásának 70. évfordulóján kitüntetési ün­nepséggel egybekötött meg­emlékezést tartottak tegnap délután Pécsett a megyei párt­bizottság székházában. Dr. Dányi Pál, az MSZMP Bara­nya Megyei Bizottságának el­ső titkára köszöntötte a meg­hívottakat, a kiváló pórtelün­kéért elismerésben részesülő­ket, majd dr. Szirtes Gábor, a megyei pártbizottság titkára emlékezett meg a párt meg­alakulása évfordulójáról. — Történelmi visszapillan­tás és szigorú önvizsgálat egy­re szervesebb részei az ünne­pi megemlékezéseknek - mon­dotta. - A tisztelgő emlékezet értelmét mindenekelőtt nem az adja, hogy az eszmék fé­nyében lássuk a megtett utat, hanem hogy a gyakorlatot vizsgálva az, eredményesség szolgáljon mércéül. Az objektivitás próbáját ki­álló múltszemlélet, a valós történelmi önismeret és jelen­tudat, meg a realitások toló­ján álló jövőkép lehet csakis a programunk. Olyan prog­ram ez, amely egyidejűleg tartja magát a hét évtizede Magyarországon is társada­lomformáló erővé vált eszme örökösének, ám nem hallgatja el a nevében történt korábbi tévedések, hibák súlyos követ­kezményeit sem. Amely nap­ijaink válsághangulata ellené­re sem tekinti történelmi anak­ronizmusnak a szocializmust, Morvay Lászlónak (Buda­pest, 33. vk.) most utólag is az a véleménye, hogy szükség volt a nyílt, demokratikusabb szavazásra. Avar István (Buda­pest, 17. vk.) egyetértett Sza­bó Kálmán képviselő észrevé­telével, ám a hibákat termé­szetesnek tartotta. Mint mond­ta: a képviselők hosszú időn keresztül nem voltak igazán érdekeltté téve abban, hogy éljenek a parlament igazi de­mokráciájával. Ez most bekö­vetkezett; meg kell tanulni ezt a demokráciát. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) egyetértett azzal, hogy az ügyrend alkalmazásában hi­bák történtek. Sürgette az új lügyrend bevezetését. Gajdócsi István (Bács-Kis- kun m., 13. vk.) demokratikus­nak, megfelelőnek tartotta Stadinger István vitavezetését. Az újból szót kérő Király Zoltán elmondta, hogy alkot­mányjogászok állapították meg az ügyrendi hibákat, erre ala­pozva tette szóvá ezeket. Meg­jegyezte: ha valaki számára a demokrácia tanulása, még Éjjel-nappal tisztítják a lefagyott váltókat a MÁV Pécsi Igazgatóság pályafenntartási főnök ségének munkásai (írásunk az 5. oldalon) Fotó: Proksza László Dunántúli napló XLV. évfolyam, 328. szám 1988. november 25., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Németh Miklós a miniszterelnök Nyers Rezső államminiszter lett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom