Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-25 / 328. szám
2 Dunántúli ntmift 1988. november 2S., péntek Megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) gozták a kormány munkaprogramját, és számos lényeges intézkedést hoztak. Az Ország- gyűlés nevében megköszönte Grósz Károly miniszterelnöki munkáját, és a pártfőtitkári beosztásban eredményes tevékenységet kívánt neki az ország, a haza javára. Ezután Grósz Károly kért szót.- Köszönöm 17 hónapos munkámhoz nyújtott segítségüket, és önökön keresztül az ország lakosságának megértését és türelmét — mondotta. — Mindig éreztem jószándékú segitőkészségüket. Sok tanácsot kaptam, és amit tudtam, megszívleltem. Ha több mindent nem tudtam megvalósítani tanácsaikból, javaslataikból, az nem elsősorban akaratomon múlott, hanem képességeimen.- Sajnos, hibákat is követtem el, sok tévedés és következetlenség érhető tetten munkámban. Igyekeztem menetközben kijavítani, amit felismertem, vagy amelyhez hozzásegítettek, hogy felismerjem. Kötelességem ugyanakkor azt is elmondani: úgy érzem, vigyáznunk kell, hogy az új útkeresés vágya és szenvedélye, a jogos türelmetlenség át ne csapjon kezelhetetlen anarchiába. Ennek a veszélye mostanában megnőtt. A múlt értékeinek teljes tagadása, a felkészületlenségből vagy szereplési vágyból fakadó demagógia, az önmérséklet hiánya olykor efelé sodor bennünket. Úgy tapasztalom, ezzel a veszéllyel egyesek nincsenek tisztában. Ennek a parlamentnek történelmi felelőssége, hogy ösztönözze a reformmozgalom lendületét, de őrködjön a társadalmi rend felett. Végezetül pedig tisztelettel kérem az Országgyűlést, bárkit választ meg a Minisztertanács elnökének, támogassa munkájában, mert tapasztalataim birtokában, felelősségem teljes tudatában mondom: rászorul. Németh Miklóst miniszterelnökké, Nyers Rezsőt államminiszterré választották Határozathozatal következett: az Elnöki Tanács átiratának megfelelően az Ország- gyűlés Németh Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát - 27 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett - miniszterelnökké megválasztotta. Ezután az Elnöki Tanács által javasolt újabb államminiszter személyéről kellett dönteni. A szavazás előtt Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) indoklást kért arra vonatkozóan, hogy miért van szükség még egy államminiszterre. Grósz Károly a kérdésre válaszolva elmondotta: az Országgyűlés, illetve a kormányzat történetében több példa is van arra, hogy egy vagy több államminiszter is dolgozott a vezetésben. Az államminiszteri tisztség a mi gyakorlatunkban tulajdonképpen mindig politikai funkció, s nem egy szakterület felügyeletét jelenti. A kormány most is azért kezdeményezte, hogy Nyers Rezső államminiszteri tisztet vállaljon, mert a miniszterelnök munkáját elsősorban nagy közgazdasági, elméleti felkészültségével, a rendelkezésére álló tudományos háttérrel megfelelően tudja támogatni. Kifejtette: a kormány elnökét a napi ügymenet szervezése és gondozása rendkívül leköti, s így nincs ereje hosz- szú távú, tudományosan megalapozott stratégia kidolgozására, a nemzetközi gazdasági koncepciók kiérlelésére, s a gazdasági reform egyik tartóoszlopát jelentő korszerű irányítási rendszer kialakítására. A mellette működő tudományos tanácsadó bizottság sem tudja teljes egészében vállalni ezt a feladatot. Ezért indokolt két-'három évig egy újabb ál- laimminiszter tevékenykedése, hogy közgazdasági tapasztalataival támogatni tudja a miniszterelnök és a kormány munkáját. Az Országgyűlés ezután — 10 ellenszavazattal és 15 tartózkodással - Nyers Rezsőt áUamminiszterré választotta meg. Az ülés a kormány új elnökének és állam-miniszterének eskütétele után folytatódott: Németh Miklósnak és Nyers Rezsőnek munkájukhoz Stadinger István kívánt erőt, egészséget. Ezt követően Németh Miklós emelkedett szólásra. Beszédében kifejezte meggyőződését, -hogy az Országgyűlés felelős cselekvésre adott megbízást számára és Nyers Rezsőnek. Hangoztatta: - A reformok útján haladva nehéz szakaszhoz érkeztünk. Olyan terepen kutatjuk az utat - éledő önbizalommal és összefogást keresve —, ahol előttünk senki sem járt. A tét nagy. A szocializmus perspektívája az ezeréves Magyarország történelmi sorsával kapcsolódik össze. Természetes, hogy olykor belső feszültséget, bizonytalanságot érzünk, azt viszont biztosan tudjuk, hogy a kibontakozás tartós pilléreit kell kiépítenünk a gazdaságban, a társadalomban és a politikában egyaránt. Ezek a pillérek: a modern jogállamiság, az ország hídszerepe —, amely a magyar-szovjet szövetség szilárdságán és nyitott nyugati kapcsolatainkon alapul —, a szocialista piacgazdaság, a minőségi termelést kikényszerítő verseny, a vállalkozói lelemény és a megújulás készsége, a szocialista pluralizmus fokozatosan, alulról felfelé kiépülő intézményrendszere és az abban megnyilvánuló nemes politikai versengés, a társadalmi szolidaritás és a megértés értékei szerint épülő közösségi viszonyok. Németh Miklós és Nyers Rezső az ülésszak szünetében Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hi. vatali esküt a Parlament Nándorfehérvári termében. Az eskütételnél jelen volt Crósz Károly, az MSZMP főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára.-k Németh Miklóst követően szót kért Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), aki elmondotta, hogy szavazatával nem támogatta Németh Miklós miniszterelnökké választását; munkájához azonban jó egészséget és sok sikert kíván. Az új kormányfő munkafeltételeinek javítása érdekében azt javasolta: tegyék 'lehetővé, hogy megválaszthassa munkatársait, tehát az Országgyűlés decemberi ülésszakán terjeszthesse elő a parlamentnek az új kormánylistát. A javaslattal kapcsolatban Németh Miklós elmondotta: a májusi pártértekezlet óta állhatatosan és kitartóan dolgoznak a párt- és a kormányzati munka és .felelősség közötti korábbi összefonódás szétválasztásán. Jelenleg még csak az első szakasznál tartanak. Amikor megértek a feltételek a személyi változtatásra, cikkor fogja megtenni erre vonatkozó javaslatát az Országgyűlésnek — mondotta. Németh Miklós válaszát a képviselőik tudomásul vették. Stadinger István bejelentette, hogy Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság elnöke — megromlott egészségi állapotára hivatkozva - benyújtotta lemondását. Bognár József döntését a parlament — két tartózkodás mellett — tudomásul vette. Stadinger István az Országgyűlés nevében megköszönte Bognár Józsefnek a terv- és költségvetési bizottság elnökeként négy ciklusban kifejtett, rendkívül eredményes munkáját, majd bejelentette, hogy Nyers Rezsőnek á Warn miniszterré történt megválasztásával megüresedett az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának, valamint reform ad hoc bizottságának elnöki tiszte is. Felkérte a Hazafias Népfrontot, hogy a parlament decemberi vagy az azt követő ülésére terjessze be javaslatát a megüresedett tisztségviselői helyekre. Pozsgay Imre a politikai intézmény rendszer korszerűsítéséről A napirendnek megfelelően ezután Pozsgay Imre óllammi- niszter (országos lista) a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos tervekről, jogalkotási feladatokról adott tájékoztatást. Ismertette azokat a jogalkotási kezdeményezéseket, amelyek az elkövetkezendő két esztendőben az Országgyűlés elé kerülnék. Eszerint a kormány javasolja, hogy az Országgyűlés még az idei decemberi ülésszakon tárgyalja meg az egyesülési, a gyülekezési jogról, a sztrájkjogvényhozás elé szükséges hozni a szakszervezetekről szóló törvényjavaslatot, valamint az alkotmánybíróságról, a népszavazásról, a nemzetiségekről és a társadalmi viták szervezésének és lebonyolításának rendjéről, valamint a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló ‘javaslatokat. Az áilamminiszter ezután egy különös fontosságú, sokak által felvetett kérdéssel foglalkozott: célszerűbb lenne-e bizonyos törvényhozási kezdeményezéseket elhalasztani az Németh Miklós, a Minisztertanács új elnöke és az új államminiszter, Nyers Rezső november 24-én a Parlament Nándorfehérvár termében leteszi a hivatali esküt. MTI-telefotó: Manek Attila alkotmánnyal kapcsolatos vizsgálódás lezáródása utáni időre. Ezzel összefüggésben annak a véleményének adott hangot, hogy az emberi jogok körébe tartozó törvényhozási aktusoknak nincs akadálya az alaptörvény megalkotása előtt. Beszéde további részében Pozsgay Imre kiemelte annak fontosságát, hogy tétovázás nélkül kell elkészíteni a terveket a tulajdon-, az elosztási és a hatalmi viszonyokat is magába foglaló általános, radikális reformra. Elismerve a gazdaság meghatározó szerepét, Pozsgay Imre a továbbiakban kijelentette: a reform alapgondolata nem közgazdasági természetű, mert a gazdaság gyötrelmeinek, ellentmondásainak az oka is társadalmi eredetű. Ebből a ról, illetőleg a még most esedékes alkotmánymódosításról szóló javaslatokat; az 1989-es esztendőiben az Országgyűlés első félévi ülésszakai az előterjesztést az alkotmány korszerűsítésének koncepciójáról, a bíróságokról szóló törvény módosítását, a közigazgatási bíráskodás bevezetését, a sajtóról szóló törvény módosítását. Ez utóbbi nem az 1986-os sajtótörvény módosítása lenne, hanem új, a sajtó- szabadság elveit alkalmazó tájékoztatási törvény. A választásról szóló törvény módosítása szintén a jövő év első felében lenne esedékes, azzal az előzetes elgondolással készülve erre, miszerint különválasztanák a tanácsválasztósokat az országgyűlési választásoktól. Még 1989-ben a törtársadalmi szempontból kiindulva a reform első dolgai •közé tartozik a politikai viszonyok humanizálásához szükséges kezdeményezések megtétele. A politikai viszonyokról szól. va Pozsgay Imre rámutatott: imindenekelőtt a párt és az állam viszonya tisztázandó, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a párt és az álfám összefonódása bénítólag hat az egész politikai mozgástérre. S amíg egypártrendszer van az országban, addig a kormányzásért felelős párt munkája ne csak a tagság, hanem az egész társadalom számára legyen nyilvános. A stabilitáshoz fűződő politikai érdek és a közbizalom erősítése kapcsán kiemelte, a kormány nem váltságlevezető, taktikai meggondolásból kezdeményezte a politikai intézményrendszer átalakítását, s a hozzá kapcsolódó törvény- előkészítő munkát. A kormány tisztában van azzal, hogy a dolgok a régi módon nem mennek tovább, s azzal is, hogy az erőszak — bármely Hozzászólások a Dr. Antallly György (Csong- !rád m., 9. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke a jog- államiság belső összetevőinek ellentmondásait elemezve rá- imutatott: az egyik legfontosabb jellemvonás, hogy időben meglehetősen élesen elhatárolódik egymástól a gazdasági, illetve a politikai intézményrendszer reformja. A bizottság elnöke rámutatott: a jog egyre inkább a nagyobb szabadság irányában fejlődik. A jog nem öncél, ha. nem csak eszköz a szabadság fokozására. Ezt szolgálja a politikai intézményrendszer radikális reformja is, ezért rtiaga s a bizottság nevében az áilamminiszter tájékoztatóját elfogadásra ajánlotta. Dr. Kereszti Csaba (Hajdú- IBihar m., 4. vk.) megyei főügyész felszólalásában egyebek között javasolta, hogy a parlament hozzon olyan határozatot, miszerint meg kell •gyorsítani az alkotmányt előkészítő munkálatokat. Javaslata értelmében az alkotmány előkészítésének már a jövő esztendőben be kellene fejeződnie. Felszólalt még dr. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.), a kisvárdai Városi Tanács Kórházának osztályvezető főorvosa. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.), a keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke és So/- tészné Pádár Ilona (Szabolcs- Szatmár m., 8. vk.), a Hazaoldalon kezdeményezik is — visszavetné az országot a válság legmélyebb pontjára, kirekesztené az európai országok köréből és a civilizált világból. A kormány terve - hangoztatta Pozsgay Imre — a politikai demokrácia és a jogállam megteremtésére a stabilitás és rend talpköve is lehet, mert e terv gondolatilag nem egyetlen centrum csathatatlanságának és mindenhatóságának ingatag szerkezetére alapozza az ország jövőjét, hanem a demokratikus szocializmus alapeszméjére: az állampolgár szabadságára, kezdeményezőkészségére és ön- kormányzati képességére. Ehhez az állapothoz vezethet el az új alkotmány és azok a törvények, amelyek megalkotó, sát a párt és a kormány kezdeményezi. Végezetül a Minisztertanács nevében kérte az Országgyűlést, támogassa és hagyja jóvá a politikai intézményrendszer reformjára irányuló kormányzati terveket, jogalkotási feladatokat. tájékoztatóhoz fias Népfront Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának titkára. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő riportere egyebek mellett egy tervezett és behatárolt többpártrendszer bevezetését javasolta. Ebben a rendszerben a legálisan létrejött pártok nem kérdőjelezik meg a jelenlegi szövetségi rendszerhez tartozást, a szocializmust mint történelmi alternatívát, elismerik az MSZMP politikai vezető szerepét, és ennek a parlamentarizmusba épített garanciáit. Kifejtette, hogy a pártalakítás feltételeit szabályozó törvény csupán technikai jellegű előírásokat tartalmazhat. Több képviselő nem kívánt hozzászólni, az elhangzottakra Pozsgay Imre válaszolt. Figyelemre méltónak ítélte az elhangzott javaslatokat. Kiemelte, hogy a legalapvetőbb kérdésekben egyetértés mutatkozott. Különösen abban, hogy hogy a politikai intézmény- rendszer átfogó reformja nélkül nincsenek garanciái a társadalom megújulásának, a kibontakozásnak. Egyetértés volt abban, hogy a politikai reformban az állam megújulása, az állam és az állampolgár egymáshoz való viszonyának tisztázása a jogállam keretei között képzelhető el. Pozsgay Imre igazat adott azoknak a felszólalóknak, akik köntörfalazás nélkül felvetették a többpártrendszer kérdését. Ezzel összefüggésben azt (Folytatás a 3. oldalon) „A legizgalmasabb parlamenti ülés" (Munkatársunk telelonjelen- tése) Király Zoltán ezúttal is bombát robbantott a Parlamentben. A korábbiakhoz képest csupán annyi a változás, hogy még annyi időt sem hagyott a honatyáknak, hogy kényelmesen elhelyezkedjenek a széken. A napirendi pontok felcserélésére irányuló indítványa, továbbá a Háznagynak címzett szelíd feddése alaposan felkorbácsolta- a kedélyeket. (A szegedi képviselő a vízlépcsőszavazás során elkövetett ügyrendsértést tette szóvá.) Mint várható volt, többen Stadinger István védelmére keltek, ez azonban nem nyugtatta meg öt, és meglehetősen feldúlt állapotban levonult az elnöki pulpitusról. Helyét ideiglenesen az egyik alelnök - ahogy a képviselők közül valaki tréfásan megjegyezte —, az elnök-bojtár foglalta el. Király Zoltánt — bár néhányon mellette is kiálltak - végül is leszavazták. Ez természetesen csak fokozta a külföldi tudósítók érdeklődését személye iránt. — Nem lett volna taktiku- sabb, ha nem ön, aki már amúgy is botrányhősnek számít a Parlamentben, hanem valamelyik hasonlóan gondolkodó képviselőtársa hozakodik elő az indítvánnyal - kérdeztük a szegedi képviselőt. — Nemigen vállalta volna más. Tudom, hogy sokan rossz szemmel néznek rám, de erről nem tehetek — válaszolta. Mark Palmert, az Egyesült Államok budapesti nagykövetét a lépcsőházban szólítottam meg. — Mi a véleménye az első óráról? — Nem rossz! Nagyon érdekes volt. Őszintén mondom, a legizgalmasabb parlamenti ülés, amit eddig láttam Budapesten. Ez már kezd hasonlítani az igazi parlamenthez. — És ön máris elmegy... — Igen, mennem kell, egy nagyszabású nemzetközi hétvégét készítünk elő, sok a tennivalóm, de munkatársaim itt maradnak, mindent jól megfigyelnek. * Tart még az ebédszünet, csak egy fej hajol a papír fölé az ülésteremben. Dr. Cse- hák Judit egészségügyi és szociális miniszter.- Nem zavar, üljön csak le — kínál hellyel, éppen az új áilamminiszter, Nyers Rezső székén. — A Figyelő című lapnak szánt interjúm szövegét javítgatom.- És az egészségügy helyzete javul-e valamit a következő hónapokban. Bár tudom, nemcsak az új miniszterelnökön és a miniszteren múlik.- Valóban nem. Mi mindenesetre már tavaly megkezdtük az egészségügyi reform kidolgozását. Bármilyen furcsa, de nemcsak gazdasági, hanem ideológiai problémákkal is meg kell birkóznunk. Sokan attól félnek, hogy úgymond szociáldemokrata és kapitalista módszereket csempészünk vissza az egészségügyi ellátásban a társadalombiztosításba. A reform részeredményeit folyamatosan publikáljuk és a lehető legtöbb fórumon nyilvánosan megvitatjuk. — önöknek van még egy tartozásuk, ami a baranyaiakat különösen érdekli: a végleges döntés Ófalu ügyében. — Tudom, de nemcsak az érintett lakosság, hanem a paksi atomerőmű is sürget bennünket. Éppen a napokban kaptam levelet a Földtani Hivatal elnökétől, aki viszont időt kér, mondván, nem volt szó orról, hogy nekik ilyen gyorsan szakvéleményt kell adniuk. Mi csak akkor fogjuk kiadni a végleges határozatot, ha tudományosan bizonyított eredményt kapunk. Ez aligha várható márciusnál korábban. Azon az állásponton vagyunk, hogy a hulladékelhelyezést illetően több alternativát is meg kell vizsgálni, és egyebek közt azt is figyelembe kell venni, melyik lesz a gazdaságosabb megoldás. Havasi János
