Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-24 / 327. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt XLV. évfolyam, 327. szám 1988. november 24., csütörtök | Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Hetven éve alakult meg a KMP 1918 őszén a helyét, útját, perspektíváit kereső magyar társadalom állapotát jelezte, hogy alig volt egyesület, klub, kávéház, magánlakás, ahol az Ady megénekelte 4—5 magyar össze ne hajolt volna. Volt miről beszélni, hisz- az ország alig lábalt ki a világháborúból, az éppen megszületett demokráciát a történelem mind keményebb próbák elé állította: gazdasági összeomlása, a történelmi Magyarország széthullása, a vesztett háború minden terhe az új rend vállára nehezült. A tépelődő beszélgetések emléke elenyészett az időben (csak egy-egy memoár őrzi hangulatúkat), ám egy összejövetel ezek közül hatásában maradandóbb lett a többinél. 1918. november 24-én, vasárnap délután Kelen Józsefék Városmajor utca 42. szám alatti lakásában, mintegy 40 résztvevővel, összeült a KMP alakuló értekezlete. Az ülésen határozatot hoztak az új forradalmi munkáspárt megalakulásáról és megválasztották az első Központi Bizottságot, s annak elnökét Kun Béla személyében. Az új forradalmi pórt vezetése kifejezte személyi összetételében mindazoknak a forradalmi erőknek összefogását, amelyek 1918 őszén már tudták vállalni 1917 októberének követését, a szovjet-orosz példa autonóm alkalmazását, a szocialista forradalom megvívását Magyarországon. Képviselve volt a pártban az orosz forradalom és a polgárháború harcaiban leninistává edződött volt hadifoglyok csoportja — akik korábban is tekintélyes vezetői voltak a hazai munkásmozgalomnak —, „régi", I. világháború előtti szociáldemokrata baloldaliak, a forradalmi szocialisták, s az 1918-as politikai tömegsztrájkok munkásvezetői. Ebben a néhány tucat emberben egyesült a magyar munkás- mozgalom minden régi, jó tradíciója, s az orosz forradalom tapasztalatai. A KMP sok tekintetben nem volt „szabályos” párt, hanem Kun Béla találó jellemzése szerint „agitációs szervezet". Vezetői nem gondoltak az utókor történ észéi nek osztályzataival s nem önmagukat kívánták megszervezni, hanem mielőbb meg akarták hódítani a munkásság, a dől-' gozók minél szélesebb rétegeit a szocialista forradalom programja számára. Ezt a célt minden nehézség ellenére — hisz 1919 február végén a párt vezetőit letartóztatták -— a márciusi fordulatot megelőző hetekben sikerült elérni. Joggal állapíthatta meg már 1919 őszi, bécsi emigrációjából visszapillantva Kunfi Zsigmond, hogy 1919 tavaszán „a munkásság nagy tömegei név szerint és forma szerint a szociáldemokrata párthoz tartoznak, de gondolkodásukban és érzelmükben kommunisták". Kunfi szavait igazolták a tömegek. Március derekán számos megyében átvették a hatalmat a munkástanácsok, megindultak a tárgyalások a Gyűjtő- fogházban tartott kommunisták, valamint a baloldali szó ciáldemokraták, a Budapesti Munkástanács, illetve egyes nagyüzemek bizalmijai között. Az MSZDP-ben erősödött \ az igény a kommunistákkal való megállapodásra, a munkástanácsokban, pártfórumokon egyre nyíltabban követelték a hatalom átvételét. Ezekben a napokban vált igazán nyilvánvalóvá, hogy a kommunisták programja nemzeti program is. A párt nem- i csak a termelés munkásellenőrzését; a nagybirtokok kártalanítás nélküli kisajátítását hirdette, hanem visszautasítot- ‘ ta a nemzeti létét fenyegető területrablásokat is. A Kárpát- ; medencében élő népekével együtt képviselte a magyar i nép önrendelkezési jogát, amikor az egymást elkerüíhetet- : lenül megrövidítő polgári . „megoldásokkal" szemben az itt i i élő népek szocialista föderációjáért szállt síkra. Új külpolitikai orientációt kínált az országnak, a sző- ; vétségét a világháború győzteseivel dacoló Szovjet-Orosz- , országgal. Ez a koncepció a válság kiéleződése idején, a polgári demokratikus kormányzatot megrendítő Antant-ulti- i mátum (az ún. Vix-jegyzék) átnyújtásának pillanatában a \ legszélesebb tömegek rokonszenvével találkozott, hisz egy- í szerre nyújtott távlatot a társadalmi átalakulásra, s az elviselhetetlen nemzeti sérelmék orvoslására. Ez a közhangulat, és a döntés pillanatában a kommunisták javaslatára megvalósult munkásegység tette békéssé a szocialista fordulatot Magyarországon (megakadályozva egyidejűleg a Szovjet-Oroszország elleni, talán legfenyegetőbb intervenciós terv véghezvitelét.) Az elkövetkező 133 nap egy vi- ! lágtörténelmi jelentőségű és tanulságaiban ma sem aktualitás nélküli kísérlet nyitánya volt. Sokáig elhomályosult, háttérbe szorult, hogy a KMP alapítói számára az eszmei alapot, a politikai kiindulópontot az Áprilisi tézisék, az Állom és forradalom jelentették, ezt próbálták átültetni a gyakorlatba. Ha valamivel össze lehet tehát vetni a magyar tanácsállam politikáját, akkor az nem a leninistának „átértelmezett" szovjet-orosz gyakorlat, hanem az Állam és forradalom elképzelése a ,,’kom- münállamról”. A KMP alapítóinak, az 1919-es forradalom nemzedékének eszmei öröksége ezért — érthetően — zárványként élt a • létező szocializmus testében, míg az alapítók nemzedéké- nék (döntő többségüknek) tragikus sors jutott osztályrészül. Csak remélhető, hogy a jelen kritikai folyamatai ki- j bontják a zárványból a mához szóló üzenetet. Kende János Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. november 22-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. november 22-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta : — Szűrös Mátyás előterjesztésében az időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Grósz Károly előterjesztésében a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére vonatkozó javaslatot; — Fejti György előterjesztésében az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosítására, az országos és a helyi népszavazási törvény elveire vonatkozó javaslatot, valamint a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezetek társadalmi vitájának főbb tapasztalatairól szóló tájékozta, tót;- Pál Lénárd előterjesztésében a nemzetiségi politika továbbfejlesztésére és a nemzetiségi törvény irányelveire vonatkozó javaslatot;- Lukács János előterjesztésében a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításával kapcsolatos javaslatot. Ezt követően a Központi Bizottság személyi és legyéb ügyeket tárgyalt. A Központi Bizottság a napirendi témák megtárgyalása előtt megemlékezett 1918. november 24-éről, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásánok 70. évfordulójáról. iGrósz Károly, a párt főtitkára megnyitó beszédében méltatta a kiemelkedő eseményt. I. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a reformfolyamat több szocialista országban a szocializmus fejlődésének mindinkább meghatározó irányává válik. Ez hazai feladataink megvalósításához kedvező nemzetközi politikai hátteret biztosít. A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja az elmúlt hónapokban hozott az átalakítási folyamat gyorsítása érdekében. A szovjet mezőgazdaság megújítására tett lépéseket a gazdasági reforrn fontos részének tekinti. Pártunk és népünk érdeklődéssel, rokonszenvvel követi a nemzetiségi kérdés lenini szellemben történő rendezésére irányuló erőfeszítéseket. A Központi Bizottság úgy látja, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a kormány elkötelezettsége a társadalmi párbeszéd mellett, valamint a szocialista pluralizmus kereteinek kialakítása, a jogállamiság megteremtése érdekében folytatott következetes politikája fokozatosan létrehozhatja a gazdasági és társadalmi konszolidáció feltételeit. A testület megerősítette: a Magyar Népköztársaság őszintén kívánja, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége eredményesen hajtsa végre a gazdaság, a politikai rendszer és a párt reformját, enyhítse a társadalmi feszültségeket. O A Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa elleni román provokációval kapcsolatban a Központi Bizottság egyetértését fejezte ki a Külügyminisztérium tiltakozó jegyzékében kifejtett hivatalos állami állásponttal. Hangsúlyozta: az ilyen magatartás az állami kapcsolatokban megengedhetetlennek és elfogadhatatlannak tartja. A leghatározottabban visszautasítja, minta szocializmus elveivel, valamint a magyar—román kapcsolatok fejlesztésének szándékával ösz- szeegyeztethetetlen jelenséget. A súlyos incidens minden következményéért a felelősség kizárólag a román illetékeseket terheli. © A Központi Bizottság nagyra értékelte az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államok konstruktív magatartását. üdvözölte azokat a józan kompromisszumokat, amelyek .alapján reális esély nyílik a bécsi utótalálkozó befejezésére az év végéig, és megkezdődhetnek a tárgyalások a politikai, a gazdasági és a humanitárius együttműködés elmélyítéséről, valamint az európai hagyományos haderők és fegyverzeték korlátozásáról. O A testület kiemelte, hogy a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának budapesti ülésén elfogadott dokumentum megfelelő alapot •szolgáltat az előrelépéshez a bizalom- és biztonságerősítő folyamatban. A külügyminiszterek tanácskozása egyben a Varsói Szerződés keretében meq valósuló, az egyenrangúság elvén nyugvó külpolitikai egyeztetés újabb állomása volt. O A magyar külpolitika legutóbbi lépései hasznosan járultak hozzá stabilizációs és kibontakozási programunk külső feltételeinek kialakításához. Grósz Károly látogatása Iránban, Ausztriában, Spanyolországban kapcsolatainkban kiemelkedő esemény volt. A legfelső szintű tárgyalások növelték hazánk nemzetközi tekintélyéi, és az együttműködés elmélyítésének újabb lehetőségeit tárták fel. Alekszandr Jakovlewel, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjával Budapesten folytatott megbeszélések megerősítették, (hogy a két párt alapvetően azonosan ítéli meg a nemzetközi kérdéseket és a szocialista építés napirenden lévő feladatait. (Folytatás a 2. oldalon.) Javaslat Németh Miklós miniszterelnökké, Nyers Rezső államminiszterré választására Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége szerdán ülést tartott. Az ülésen Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke tájékoztatást adott a Központi Bizottság november 22-i üléséről, az ott lezajlott vitáról és oz elfogadott döntésekről. Ismertette a Központi Bizottságnak az Elnöki Tanácshoz, illetve az Országgyűléshez eljuttatott egyhangú javaslatát, miszerint Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát - saját kérésére — mentsék fel a Minisztertanács elnöki tisztéből, Németh Miklóst, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát válaszszák meg a Minisztertanács elnökévé, Nyers Rezsőt, a Politikai Bizottság tagját pedig óllamminiszterré. Beható vita után, melyben a testület 15 tagja fejtette ki véleményét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége három ellenszavazattal és két tartózkodással miniszterelnöknek javasolta Németh Miklóst, két tartózkodással pedig államminiszternek Nyers Rezsőt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége közös ajánlását eljuttatta a Magyar- Népköztársaság Elnöki Tanácsához, illetve az Országgyűléshez. Megnyílt a Herbária új üzlete Tegnap délután nyitotta meg kapuit Pécsett a Sallai utcában a Herbária új Gyógynövény Szaküzlete. A kéthetes szünet után a vásárlókat nemcsak korszerűbb és modernebb belső vásárlótér, de termékújdonságok is várták. A finomkozmetikai szerek árusítása mellett bővítik ugyanis a diabetikus készletet, s kapható lesz a mindeddig hiánycikknek számító „MEDAQA” reumás fürdősó, s‘ a „BUERLECITHIN" erősítő is. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács szerdai ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly jelentését Spanyolországban és Franciaországban tett hivatalos látogatásáról. A kormány megtárgyalta az 1989. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslatot és úgy határozott, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. Ezzel összefüggésben megvitatta a következő évek költségvetési bérpolitikájáról és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság költségvetéshez fűzött véleményéről készített előterjesztéseket. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az 1989. évi nyugdíjintézkedések tervéről és a kormányzati irányítás szervezeti korszerűsítéséről.
