Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-24 / 327. szám

Dunántúlt napló 1988. november 24., csütörtök MEIUY (Folytatás az 1. oldalról) O A Központi Bizottság tá­mogatja a magyar dip­lomácia törekvését, hogy az európai biztonsági és együtt­működési folyamat keretében kialakult államközi kapcsolatok mellett a kontinens politikai pártjainak két- és sokoldalú együttműködése is járuljon hozzá az európai egység erő­sítéséhez. Indokoltnak tartjaa Magyar Szocialista Munkás­párt, a Finn Szociáldemokra­ta Párt és az Olasz Szocialis­ta Pórt közös kezdeményezésé­nek kibővítését, azt, hogy az atomfegyverrel nem rendelkeő országok együttműködésébe minél több ország pártjai kap­csolódjanak be. O A Központi Bizottság üd­vözli a Palesztin Nemzeti Tanácsnak a palesztin állam kikiáltását kimondó határoza­tát, amely a palesztin nép ön­rendelkezési jogának gyakorla­ti megvalósítására irányul. A Palesztin Nemzeti Tanács leg­utóbbi döntései eredményesen járulhatnak hozzá a közel- keleti kérdés igazságos rende­zéséhez. II. Az MSZMP országos érte­kezlete óta a Központi Bi­zottság számos kezdeménye­zést tett a párt működésének korszerűsítésére annak érde­kében, hogy vezető szerepe hatékonyan érvényesüljön a társadalomban. Ezek sorába illeszkedik a Központi Bizott­ság és a Politikai Bizottság feladatainak meghatározása, munkamódszerének, ügyrend­jének megújítása, a munkabi­zottságok, a munkaközössé­gek, a tanácsadó testület te­vékenységének és a központi pártapparátus szervezetének, működésének szabályozása. O A Központi Bizottság ki­zárólag a párt szerveit és szervezeteit irányítja. A társadalom más szervezeteihez a párttagok, a kommunista csoportok közreműködésével, mozgalmi eszközökkel közvetí­ti a párt politikáját. Tisztelet­ben tartja az Országgyűlés kizárólagos törvényalkotói sze­repét. A Minisztertanácsnak önállóságot biztosit a kor­mányzati munkában, támogat­ja a kormány tevékenységét. A Központi Bizottság azt vár­ja, hogy az autonóm társadal­mi szervezetek és mozgalmak az általuk képviselt rétegek érdekeinek feltárásával és ki­fejezésével felelősen járulja­nak hozzá a politika alakítá­sához. Szükségesnek látja, hogy az érdekek védetmének és egyeztetésének fő színte­reivé a különböző .érdekeket képviselő szervezetek egymás közötti és a kormánnyal foly­tatott megbeszélései váljanak. A Központi Bizottság két kongresszus vagy pártértekez­let között a párt legfelső po­litikai irányító, döntéshozó és ellenőrző testületé. A párttag­ság egészét érintő kérdések­ről kizárólag a Központi Bi­zottság jogosult dönteni. A Politikai Bizottság fel­adata a Központi Bizottság döntéseinek előkészítése és a határozatok végrehajtásának megszervezése; a Központi Bi­zottság ülései között a párt vezető szerve, dönt a hatáskö­rébe tartozó kérdésekben. Munkájáért a Központi Bi­zottságnak felelős, arról rend­szeresen beszámol. © A Központi Bizottság a megújult politikai tevé­kenységének követelményeihez igazodó, azonos jogállású munkabizottságok létrehozá­sát határozta el: Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottságot, Társadalompoliti­kai Bizottságot, Pártpolitikai Bizottságot, valamint Gazda­ság- és Szociálpolitikai Bi­zottságot alakít. Emellett szük­ségesnek tartja közgazdasági, művelődéspolitikai, szövetke­zetpolitikai és tudománypoliti­kai munkaközösségek működé­sét. Tanácsadó testületét a korábbi döntésének megfele­lően hozza létre. O A központi apparátus munkája, szervezeti fel­építése a megújuló politikai tevékenységhez igazodjon. Létszáma további 8—10 szá­zalékkal tovább csökkenjen. A Központi Bizottság apparátu­sának eddigi nyolc osztályát megszünteti. A jövőben hat osztály keretében, egymás­sal rugalmasan együttműködő munkacsoportok látják el a központi apparátus feladatait. A Központi Bizottság appará­tusa a testület munkaszerve­zete, annak munkáját hivatott szolgálni. Nem irányíthatja az alsóbb pártszerveket, sem azok apparátusait. III. O A Központi Bizottság megtárgyalta az alkot­mány néhány rendelkezésének módosítására előterjesztett ja­vaslatot. Megállapította: az országos pórtértekezlet állás­foglalásának megfelelően fo­lyik az alkotmány átfogó fe­lülvizsgálata és az új alkot­mány koncepciójának kiala­kítása. Ezzel egyidejűleg - a politikai szükségletekkel össz­hangban — indokolttá vált több olyan törvény előkészí­tése, amely alkotmányos elő­írásokat is érint. Ilyen többek között a gyülekezési jogról, az egyesülési jogról, a népsza­vazásról szóló törvények meg­alkotása, az Alkotmánybíróság létrehozása, valamint az Or­szággyűlés ügyrendjének kor­szerűsítése. A Központi Bi­zottság támogatja, hogy a Mi­nisztertanács - a folyamatban levő törvényhozói munkához igazodóan - kezdeményezze az Országgyűlésnél az alkot­mány egyes rendelkezéseinek a módosítását. O A Központi Bizottság ja­vasolja, hogy a parla­ment alkosson törvényt a nép­szavazásról azzal a céllal, hogy alapvető fontosságú or­szágos és helyi ügyekben megteremtse a közvetlen ál­lampolgári döntéshozatal le­hetőségét. A közvéleményt, megosztó kérdésekben a nép­szavazás intézménye is járul­jon hozzá a társadalmi köz- megegyezés kialakításához. A Központi Bizottság támo­gatja, hogy népszavazásra or­szágos, megyei (fővárosi) és helyi szinten egyaránt sor ke­rülhessen. Olyan jelentős kér­déseket bocsássanak szava­zásra, amelyek az ország, il­letve a terület, a település lakosainak egészét vagy na­gyobb részét közvetlenül érin­tik. A népszavazás elrendelé­sére az Országgyűlés, vala­mint az illetékes tanácstestü­letek legyenek jogosultak, de kiírását kezdeményezhesse meghatározott számú állam­polgár is. A Központi Bizottság ajánl­ja, hogy a népi kezdeménye­zést is e törvény szabályozza, biztosítsa: meghatározott szá­mú állampolgár indítványára az Országgyűlés vagy a ta­nácstestületek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben döntése­ket hozzanak, jogszabályokat alkossanak. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy az al­ternatívákat is tartalmazó tör­vénytervezetet a Hazafias Népfront szervezésében szé­les körben megvitassák. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezetek társadalmi vitája hasznos és konstruktív volt. A véleményt nyilvánítók többsége egyetértett azzal, hogy mór az alkotmány felül­vizsgálatát megelőzően szük­ség van e két alapvető ál. lampolgári szabadságjog tör­vényi szabályozására. A ter­vezetek szövegét azonban - a vita tapasztalatait hasznosít­va - indokolt átdolgozni és helyenként pontosabb megfo­galmazásokat alkalmazni. Mindkét törvényben egyér­telműen szabályozni kell azt, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog mindenkit meg­illető szabadságjog, amelyet a Magyar Népköztársaság el­ismer, és biztosítja annak za- va'talan gyakorlását. Ugyan­akkor az egyesülési és a gyüle­kezési jog gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztár­saság alkotmányos rendjét, nem valósíthat meg bűncse­lekményt, nem hívhat fel bűn- cselekmény elkövetésére, nem járhat mások jogainak és sza­badságának sérelmével. Szükségtelen bejelentéshez kötni a középületben tartandó rendezvényeket. A törvény csak kivételesen adjon lehe­tőséget a rendezvény megtil­tására, így okkor, ha az sú­lyosan veszélyeztetné a nép- képviseleti szervek vagy bíró­ságok zavartalan működését, illetőleg ha a közlekedés rendjének aránytalan sérelmé­vel járna. Amennyiben a ren­dezvény törvényes előírásokba ütközik, azt a rendőrség fel­oszlatja. Az egyesülésről szóló tör­vényié rvez élt be n egyértelműen szükséges 'Szabályozni, hogy társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzésére alapítható, amely összhangban áll az alkotmánnyal, s ame­lyet törvény nem tilt. A politikai pártnak a tár­sadalmi 'rendszerben betöltött szerepére az alkotmány ren­delkezései az irányadók. A törvény rögzítse, hogy az egyesülési jog a politikai párt létrehozására is kiterjed. Ugyanakkor politikai párt megalakítására, nyilvántartás­ba vételére, valamint meg­szüntetésére külön törvényt szükséges alkotni. A társadalmi szervezet meg­alakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét, ami nem tagadható meg, ha az alapítók a tör­vényben előirt feltételeknek eleget tesznek. A társadalmi szervezetek csak a nyilvántar­tásba vétellel válnak jogi sze­méllyé. A Központi Bizottság támo­gatja, hogy a társadalmi szer­vezetek törvényességi felügye­letét az ügyészségek lássák el, a törvényesség helyreállí­tása érdekében szükséges döntésekre pedig a bíróság jogosult. A Központi Bizottság egyet­értett azzal, hogy a Minisz­tertanács a törvények terveze­tét a módosult tartalommal nyújtsa be az Orszóggyűlés- nék. O A Központi Bizottság megvitatta a nemzetisé­gi politika továbbfejlesztésére és a nemzetiségi törvény irányelveire vonatkozó javas­latot. Kimondta, hogy olyan aktív kisebbségvédelmi, tá­mogató jellegű nemzetiségi po­litikára van szükség, amely megfelelő feltételeket biztosit a nemzetiségi lakosság azo­nosságtudatának és sajátos kultúrájának fejlődéséhez. Hangsúlyozta, hogy a nemze­tiséghez tartozás alapja csak­is az egyén döntése, a sze­mélyes vállalás lehet. A ké­szülő törvény nyújtson bizto­sítékot mindenfajta hátrányos megkülönböztetés ellen, s ga­rantálja, hogy semmiféle kényszer ne érvényesülhessen sem a nemzetiségi lét válla­lására, sem az asszimilációra. A Központi Bizottság leszö­gezte: a nemzetiségek léte és boldogulása, nemzetiségi sa­játosságaik megőrzésének tá­mogatása társadalmunk de­mokratizmusának, politikai érettségének is fokmérője. A Magyar Szocialista Munkás­párt nemzetiségi politikája elveinkből következik, nem függvénye a szomszédos or­szágok nemzetiségi politikájá­nak. A Központi Bizottság felké­ri a nemzetiségi szövetségeket, valamint a nemzetiségek ál­tal lakott települések párt- és társadalmi szervezeteit, hogy nyilvánítsanak véleményt az irányelvekről. Javasolja a Mi­nisztertanácsnak, hogy az irányelvek alapján készítse el a törvénytervezetet, a Haza­fias Népfrontnak pedig azt, hogy szervezze meg a nem­zetiségi törvénytervezet társa­dalmi vitáját. IV. A Központi Bizottság átte­kintette a tagdíjfizetés rend­jére vonatkozó 1985. évi hatá­rozatának végrehajtását, és döntött a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításáról. A párttagság észrevételeinek, ja­vaslatainak figyelembevételével szükségesnek tartja a tagdíj­alap egyértelműbb és áttekint­hetőbb megállapítását, a bér­ből és fizetésből élőknél a nettó keresetekhez való igazí­tását, a tagdíjfizetés mértéké­nek csökkentését. Ennek meg­felelően a tagdíj összege mér­séklődik, egyszerűsödik az ad­minisztráció. A párt bevételei­nek csökkenését takarékossági intézkedésekkel kell ellensú­lyozni. * A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarend­jére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és appa­rátusának feladatkörére vonat­kozó határozatát, valamint a tagdíjfizetés új rendjéről szóló döntését a Központi Bizottság a Pártélet cimű folyóiratban és a Titkári Tájékoztatóban közzéteszi. Megnyílt a Budapest Bank mohácsi fiókja Terjeszkedik a Budapest Bank Rt., Pécs után újabb két fiókot létrehozva Baranyában: tegnap megnyílt a mohácsi, ma pedig átadják a szigetvá­ri BB-fiókot. A tegnapi ünne­pélyes megnyitóra a Mohácsi Városi Tanács dísztermében került sor, ahol Bertalan Zol­tán mérnök-közgazda, fiókve­zető köszöntötte a megjelen­teket, a jövendőbeli partnere­ket, s a vendégeket, köztük Krémemé Michelisz Terézt, az Elnöki Tanács tagját. A bank céljait és szogálta- tásait Balázs Dezső, a BB pécsi igazgatója vázolta, min~ denekelőtt megköszönve a há­zigazda, dr. Németh Elemér tanácselnöknek, hogy a város helyet adott bankjuknak. A Vörösmarty utca 4. szám alatti volt egészségházban rendez­kednek be, az épületet telje­sen felújítják, újjávarázsolják. Ami ennél is fontosabb: újabb pénzügyi szolgáltatásokat hoz­nak a városnak és Mohács térségének, beleértve minden­kit, a lakosságtól kezdve a társas vállalkozásokon át . a vállalatokig, szövetkezetekig. Első helyen áll a térség to­vábbi fejlesztésének kérdése, minden jó ötletet felkarolnak, a társ pénzintézetekkel kap­csolatot keresve közös beruhá­zásokba, vállalkozások alapí­tásába kívánják tőkéjüket be­fektetni. Számlát vezetnek, be­téteket gyűjtenek, kötvényeket forgalmaznak és bocsátanak ki, hiteleznek, gépbérleteket bonyolítanak le, hamarosan érméket is árusítanak, s még sorolhatnánk szolgáltatásaikat. A jelek szerint mindezek már a fióknyitást megelőzően kel­lő vonzerőt jelentettek: a tér­ségből máris öt gazdálkodó szervezet lépett a BB részvé­nyesei sorába. A tegnapi eseményen részt vett Hegedűs Oszkár, a Bu­dapest Bank elnök-vezérigaz­gatója is, akivel interjút ké­szítettünk, melyet vasárnapi lapunkban közlünk. Miklósvári Z. NAGYVILÁGBAN :24ír í£*f*4£* December 7-én New Yorkban Gorbacsov-Reagan, Bush találkozó Mihail Gorbacsov, Ronald Reagan és George Bush ebéd keretében találkozik december 7-én New Yorkban és érdemi tanácskozásokat folytat majd, közölte kedden a Fehér Ház szóvivője Kaliforniában, ahol Reagan elnök pihen. Mariin Fitzwater megerősítette, hogy az ebédet, amelyen jelen lesz Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára is, amerikai részről „baráti találkozónak” s nem hivatalos csúcstalálkozó­nak tekintik. A várhatóan több órás összejövetel ' napirendje mindenesetre, amint szavaiból kitűnt, megegyezik a csúcsta­lálkozóéval: tárgyalnak majd a kétoldalú kapcsolatok, a fegyverzetkorlátozás, ezen be­lül a február 15-én, Gertiben folytatódó szovjet-amerikai tár­gyalások kérdéseiről, a regio­nális válságokról, valamint az emberi jogokról. Fitzwater, arra hivatkozva, hogy a részletekről még tár­gyalnak, nem kívánt többet közölni a részvevőket és a ta­lálkozó pontos helyszínét és egyéb vonatkozásait illetően. Megfigyelők bizonyosra veszik, hogy a szovjet vezető, illetve a jelenlegi és a jövendő ame­rikai elnök mellett egy sor ve­zető politikus, köztük a kül­ügyminiszterek is jelen lesznek - amerikai részről George Shultz mellett utóda, James Baker is. Amerikai oldalon mindenesetre - belpolitikai meggondolásokból - bizonyos tartózkodással közelítik meg a természetesen Washington szá­mára is rendkívül fontos ese­ményt: így George Bush még mint alelnök lesz jelen, s a helyszín tudatosan nem a fő­város, hanem New York, aho­vá Mihail Gorbacsov az ENSZ-közgyűlés ülésszakára érkezik. Párizs: Rohamrendőrök csapnak össze tüntető bányászokkal november 22-én a miniszterelnöki hivatal közelében. A Kelet- Franciaországból érkezett több száz bányász a bányák terve­zett bezárása ellen tiltakozva és magasabb béreket követelve vonult az utcára. Az összecsapásokban 25 rendőr könnyebben megsérült. MTI-telefotó------------------------------------------. « ' Koszovón betiltották a tömeg- megmozdulásokat A koszovói belügyi titkárság szerdán délután betiltott min­den tömegmegmozdulást, gyű­lést, felvonulást, gyülekezést Pristinában és az autonóm tartomány egész területén. A rendelkezés kiadására a tar­tományi kormány hatalmazta fel belügyi titkárságát, azzal az indoklással, hogy a közren­det veszélyeztető helyzet ala­kult ki. ♦-f WASHINGTON: - Brent Scowcrolt lesz az új kormány nemzetbiztonsági tanácsadója - jelentette be szerdán George Bush, a megválasztott amerikai elnök. A 63 éves re­pülő dandártábornok 1973-75. között, Nixon és Ford elnök alatt már betöltötte e posztot.-ó- BELGRAD: Jugoszlávia tagköztársaságainak és auto­nom tartományainak képviselő­házaiban belejeződött az or­szág 1974-es alkotmánya mó­dosításáról folytatott vita. Min­denütt elfogadták a föderáció szintjén előzőleg már egyezte­tett és jóváhagyott változtatá­sokat, Így a szövetségi parla­ment november 25-i ünnepi ülésén törvényerőre emeli majd az új alapokmányt.-ó- MOSZKVA: Föld alatti nukleáris kísérletet hajtottak végre Szemipalatyinszk térsé­gében szerda "reggel, moszkvai idő szerint 6 óra 47 perckor. A kazahsztáni kísérleti terepen Végrehajtott robbantás tudomá­nyos célokat, a nukleáris rob­banás fizikája kutatási ered­ményeinek gyakorlati ellenőrzé­sét szolgálta. A szovjet hírügy­nökség jelentése szerint a bé­kés célú robbantás hatóereje nem haladta meg a 20 kilo- tonnát. A radioaktivitás a tere­pen, illetőleg annak határain kívül normális értékű. kereskedelmi vállalat pécsi raktárháza értesíti tisztelt vásárlóit, hogy leltározás miatt méter-lakástextil osztálya 1988. november 28.—december 6-ig, felsőkonfekció osztálya 1988. december 12.—december 23-ig zárva fart. Leltár utáni kiszállításra megrendeléseket telefonon felveszünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom