Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-08 / 280. szám

Pro Universitate emlékérmek, arany és gyémántdiplomék A bős—nagymarosi beruházás helyzetéről szóló kormánytájékoztató vitája Befejeződött az Ország- gyűlés őszi ülésszaka kezelésére beruházási tartalé­kot szükséges képezni — figyel­meztetett a felszólaló. A vitát megelőzően szót ka­pott Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese, aki felolvasta több képviselőtársa véleményét is tolmácsoló leve­lét, amelyet Stadinger István­nak, az Országgyűlés elnöké­nek írt. A pécsi Zeneművészeti Főiskola hallgatói köszöntik koncertjük­kel az ünnepség résztvevőit Egyetemi napok a POTE-n Nyilvános ünnepi tanács­üléssel kezdődött a beköszön­tő hangverseny után a Pécsi Orvostudományi Egyetemen a XX. egyetemi napok rendez­vénysorozata pénteken. Dr. Bauer Miklós, az egyetem rek­tora megnyitó beszédében az egyetemi napokat a kiemelkedő fontosságú rendezvények kö­zött említette. Ezeknek a ta­lálkozóknak céljuk az is, hogy erősítsék vagy felelevenítsék a kapcsolatot az egyetem és az egykori hallgatók között. Az ünnepség során a jelenlévők - köztük ai tübingeni Eber­hard-Karls Egyetem delegáció­ja - néma felállással emlé­keztek meg azokról a volt hallgatókról és oktatókról, akik az évek folyamán elhunytak. Dr. Harsányi László rektor­helyettes ismertette az egyete­mi tanács határozatát, misze­rint a tübingeni Eberhard-Karls egyetem elnökének, dr. Adolf Theisnek, a két intézmény kö­zötti kapcsolat kialakítása és elmélyítése érdekében végzett értékes tevékenysége elismeré­séül a Pro Universitate emlék­érmet adományozta. Az egye­tem baráti köre évente pályá­zatot hirdet tudományos mun­kák megírására. Az idén, amint azt dr. Boros Béla egye­temi tanár, a baráti kör elnö­ke ismertette, az első helye­zést dr. Tényi Tamás orvosgya­kornok érte el. Az 1987/88. tanévre szóló tudományos diákköri pályatételekre bekül­dött dolgozatok közül Kollár Balázs VI. éves orvostanhall­gató munkája részesült kiemelt díjazásban. Ugyancsak a teg­napi ünnepségen nyújtották át a Kiváló Munkáért kitüntetése­ket, miniszteri és a rektori di­cséreteket. Kiváló Munkáért kitüntetésben Aradi Ferenc, Kiss Katalin, Pálly Miklósné ré­szesült. Az egyetemért folytatott te­vékenység elismeréséül a Pro Universitate emlékérem arany fokozatát dr. Flerkó Béla egye­temi tanár, akadémikus vette át. Az emlékérem ezüst foko­zatát dr. Tima Lajos egyetemi docensnek és dr. Puppi And­rásáé nyelvtanárnak, bronz fo­kozatát Bérezi Pálné nővérott­honi gondnoknak és Szabó Gyuláné titkárnőnek ítélte oda az egyetemi tanács. Dr. Bauer Miklós az egyetem azon egy­kori hallgatóinak, akik ötven, illetve hatvan évet töltöttek orvosi munkakörben, arany-, illetve gyémántdiplomát adott át. Aranydiplomában részesült dr. Csillag Zoltán, dr. Farkas Andor, dr. Jeszenszky Mihály, dr. Kedves Ottilia, dr. Kretter Rudolf, dr. Lörincz Sándor, dr. Meskó Kálmán, dr. Métneki Já­nos, dr. Neumann Dezső, dr. Surányi Olga, dr. Tihanyi László. Gyémántdiplomát vett át dr. Bonta János, dr. Gobbi Ida, dr. Lóránd Sándor, dr. Matusovits Leó, dr. Reeh De­zső, dr. Reisz Teréz, dr. Simkó István, dr. Szende Béláné. Az ünnepség után nyolc év­folyam rendezte meg találko­zóját. Szombaton délelőtt tu­dományos tanácskozásokat tar­tanak, délután törzsgárdajelvé- nyeket adnak át, míg este az egyetem rektora tart fogadást az aulában. Az egyetemi na­pok rendezvényeihez kapcsoló­dóan kiállítás is nyílt a POTE aula előcsarnokában. Dudás László bélyeggrafikai kiállítása október 30-ig, naponta 8—17 óráig tekinthető meg. B. A. Läufer László felvétele A vitában hozzászólt dr. Szentágothai János akadémi­kus (országos lista), nyugalma­zott egyetemi tanár, az MTA tudományos'tanácsadója, Káldi Endre (Győr-Sopron megye, 9. vk.), a halászi Zöld Mező Mgtsz elnöke, Eck Tibor (Ko­márom m., 5. vk.), a Lakástex­til Vállalat Tatai Szőnyeggyá­rának igazgatója, Szabó Kál­mán akadémikus (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem tan­székvezető egyetemi tanára, Bugán Mihály (Szolnok m., 12. vk.), a Szolnok Megyei Tanács elnökhelyettese, Sándor Gá­bor (Nógrád megye, 5. vk.), az üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyárának anyagbeszerzője, Simon Péter (Tolna megye, 9. vk.), a Paksi Atomerőmű Vállalat üzemevite- li igazgatója, Tóth István (Bács-Kiskun m., 10. vk.), a* Kiskunmajsa és Környéke Víz­gazdálkodási Társulat igazga­tó-főmérnöke, Medvetzky An- talné (Baranya megye, 4. vk.), a Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola Építőipari Intézetének igazgatóhelyettese, Südi Bér fa­ion _ (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi Mgtsz pártbizottságának titkára, Sza­bó Tamás (Fejér m., 7. vk.), az Ercsi Cukorgyár osztályveze­tője, Simon Péter Pál (Borsod- Abaúj-Zemplén megye, 23. vk.), a Tiszai Vegyi Kombinát gyár­egységvezetője, Király Zoltán (Csongrád megye, 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stú­diójának szerkesztő riportere (Folytatás a 2. oldalon) Folytatja munkáját az Országgyűlés őszi üléssz aka október 7-én a Parlamentben MTI—TELEFOTO A parlament 317 szavazattal, 19 ellenszavazattal, 31 tartózkodással tudomásul vette az előterjesztést A bős nagymarosi beruházás helyzetéről szóló kormánytájé­koztató feletti vitával folytatódott pénteken az Országgyűlés őszi ülésszaka. A vita előtt a négy érintett állandó bizottság elő­adója foglalta össze az ülésszakot megelőző testületi viták ta­pasztalatait. Elsőként Berdár Béla (Pest megye, 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság főigazgató­ja a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság ne­vében javasolta: az Ország­gyűlés o kormány beszámoló­ját vegye tudomásul, vonja le az ügy tanulságait, s határoz­za meg a kormány számára a további építkezés és az üze­meltetés feltételeit. Meggyőződését fejezte ki, hogy az építkezés részbeni le­állítása nagyban befolyásol­hatja a szomszédos országok­hoz fűződő kapcsolatainkat, csökkentheti kormányunk hite­lét. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ország közvéleménye most döntést vár a parlament­től, amelynek olyan helyzetben kell állást foglalnia, amikor a vízlépcső ügyében minden lé­nyeges kérdés már korábban eldőlt. Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihar m., 3. vk.), a debreceni Pos­taigazgatóság igazgatója, az építési és közlekedési bizott­ság titkára elmondta: a testü­let a nagyberuházásról folyta­tott vitában úgy foglalt állást, hogy a beruházás megvalósí­tása jelentősen előrehaladt, visszafordíthatatlan, s olyan kényszerpálya, amelyen, ha tetszik, ha nem, végig kell menni. A képviselők érzékelik a felelősség nagyságát, éppen ezért a mű mielőbbi befejezé­sét támogatják, és nem annak leállítását. Meggyőződésük, hogy ellenkező esetben jelen­tős károk érnék az országot. A bizottság ülésén komoly bírálat érte a kormányt a tá- jékoztotási kötelezettség elma­radásáért, majd annak lassú­ságáért. Egyebek mellett en­nek tudható be, hogy a tere­pet olyan csoportok uralták, amelyek politikai célok szolgá­latába állították a vízlépcső ügyét. Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.), a csepregi Győzelem Mgtsz elnöke, a terv- és költ­ségvetési bizottság előadója ugyancsak ismertette a bizott­ság ülésén kialakult vitát. El­mondotta: többen hangsúlyoz­ták, hogy erre o parlamenti vitára nem most kellett volna sort keríteni, hanem már 1985- ben vagy még korábban. A bi­zottság véleménye szerint a felelősség nemcsak az illeté­kes szaktárcát, hanem az ál­lamközi szerződés aláíróját, a kormányt terheli. Ennek tuda­tában a kormánynak az üze­meltetésnél minden egyéb szempontot — az energiaterme­lést, a hajózhatóságot egy­aránt — alá kell rendelnie a természetvédelem követelmé­nyeinek. A bizottság nyoma­tékkai ajánlja a kormánynak, hogy amennyiben ökológiai, környezetvédelmi gondok me­rülnének fel a „csúcsrajóra- tás” következtében, akkor kez­deményezze a nemzetközi szer­ződés módosítását. A felszó­laló hangsúlyozta: a bizottság ellenzi, hogy a bős—nagymaro­si beruházás ügyében népsza­vazáson szülessen meg a dön­tés. Cselőtei László (Pest megye, 2. vk.) akadémikus, a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a mezőgazdasági bizottság vé­leményét tolmácsolta. Utóit ar­ra, hogy az építők az ilyen je­lentős természeti hatásokkal járó beruházásoknál a viták: elkerülése érdekében általában a meglévő állapot fenntartá­sára törekednek. A mezőgaz­dasági szakemberek ezzel a véleménnyel már a beruházás tervezésének szakaszában sem értettek egyet. Az új helyzet ugyanis a talajvízszint ingado­zásának csökkentésével a nö­vények kiegyenlítettebb vízel­látását teszi lehetővé. Ez a táj nagy részén megoldható, sőt, az öntözési lehetőségek is bő­vülnek és egyszerűsödnek. Ugyanakkor kisebb területeken előre nem látható hatások is felmerülhetnek, ezek későbbi Régi pécsi utcák: az István utca Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlö^H XLV. évfolyam, 280. szám 1988. október 8., szombat \ 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom