Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)
1988-10-06 / 278. szám
Dunántúli napló 1988. október 6., csütörtök Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Gyula, a Hazafias Népfront ©rszágos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Az előző ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentéshez dr. Fodor István (Pest m.) fűzött megjegyzést. A képviselők a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését tudomásul vették. A napirendi pontnak megfelelően az országgyűlés a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. Kulcsár Kálmán expozéja Országgyűlés: dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter expozéját tartja MTI—TELEFOTO Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéja bevezetőjében kiemelte: ha nem akarjuk, hogy a távolság hazánk és a világ élvonala között a gazdasági fejlettség szempontjából tovább növekedjen, úgy a társasági formák modernizálását sem hanyagolhatjuk el. A gazdasági társaságokról szóló, most előterjesztendő törvény gazdaságpolitikai, jogpolitikai, társadalompolitikai és ideológiai szempontból egyaránt igen jelentős, az utóbbi évek jogalkotási gyakorlatából kiemelkedő jogszabály - hangsúlyozta. — A társasági törvény a társas vállalkozások, a piaci integráció kibontakozásának az alapjait teremti meg. Jelentős mértékben hozzájárulhat tehát ahhoz, hogy a társadalmi tulajdon a tőkeáramlás felgyorsulása révén ott hasznosuljon, ohol a hosszú távú jövedelmezőség tekintetében erre a legjobb lehetőségek mutatkoznak. Elősegítheti, hogy leomoljonak a különböző tulajdonformák közé emelt mesterséges korlátok, s ezzel a gazdaságban rejlő mozgáslehetőségek kiteljesedjenek. A gazdasági társaságokról száló törvényjavaslat gazdasági, gazdaságpolitikai célkitűzéseit az igazságügyminiszter így foglalta össze: — A gazdaság strukturális megújulásának alátámasztására a társadalom hosszú távú, tartós érdekeit figyelembe véve nőjön a dinamikusan fejlődő társas vállalkozásoknak a gazdaságban betöltött szerepe, ennek révén korszerűsödjön a termékszerkezet, fokozódjon a népgazdaság jövedelemtermelő képessége; a piaci igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó gazdasági társaságok révén növekedjék a piaci szereplők száma, és így tervszerű piacépítés keretében táguljon a verseny hatóköre; a gazdasági társaságok létrejöttével is gazdagodjanak a gazdálkodó szervezetek 'közötti termelési, értékesítési együttműködési kapcsolatok, a gazdálkodó szervezetek együttműködésére épülő közvetlen tőkeáramlási csatornák bővülésével és fejlődésével csökkenjen a költségvetés és a bankrendszer kockázata; a vállalat rövid távú érdekeken nyugvó autark fejlesztése helyett erősödjön a pénzben, illetőleg az értékpapírban való befektetés és kockázatvállalás. A vállalatok és az állampolgárok közötti együttműködés akadályainak megszüntetésével váljék lehetővé az egyéni megtakarítások legális keretekben történő közösségi hasznosítása, az egyéni kezdeményezés szocialista vállalkozásokhoz kötött kibontakoztatása; új lépést tegyünk a korszerű állami vagyonkezelés szervezeti rendjének kialakítása útján az össznépi tulajdon hatékonyabb hasznosítása érdekében ; jöjjenek létre a kisvállalkozások működésének biztonságát erősítő olyan gazdasági társasági formák, amelyek megkönnyítik a kisvállalkozások beépítését a szocialista népgazdaságba, elősegítve a kisvállalkozások restriktiv kezelésének megszűnését; alakuljon ki a különböző gazdálkodó szervezetek, vállalkozások piachoz alkalmazkodó természetes önmozgásának, egymásba való átalakulásának jogilag szabályozott rugalmas rendszere; erősödjön a külföldi működőtöké közvetlen megjelenése a magyar népgazdaságban. A törvény hatálya mindenekelőtt kiterjed a legegyszerűbb kisvállalkozási, családi vállalkozási alakzatokra, azaz a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségével működő közkereseti társaságokra. Ez utóbbi alformájaként a törvény változatlanul intézményesíti a gyakorlatban az 1982. január 1-jétől bevezetett gazdasági munkaközösséget, illetve új néven és finomítottabb szabályozásban a vállalati gazdasági munkaközösséget, amelyet a törvényjavaslat jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségnek nevez. A közkereseti társasághoz kapcsolódva új lehetőséget hordoz magában a betéti társaság újrameg- honositása, amelyben a személyesen közreműködő beltagok mellett a kültagok csak vagyoni befektetéssel vesznek részt. Ezt követően a törvény- javaslat szabályozza a koordinatív társasági formát jelentő egyesülést, illetve a tagok kezesi felelőssége mellett működő közös vállalatot. A szabályozás sorrendjében ezt követi a tőke- és személyegyesülés határán álló, a kisebb és a középvállalatokra modellezett korlátolt felelősségű társaság, a kft; majd pedig a nagyobb vállalatok tipikus formájaként a tagsági jogokat értékpapír formájában kifejező, ezen nyugvó részvénytársaság, az rt. működésének rendezése fejezi be a szabályozást. A törvényjavaslat alapján - a szövetkezetek kivételével - egy törvénybe kerül az üzleti vállalkozásra irányuló valamennyi társas vállalkozási forma szabályozósa — mutatott rá a tárca vezetője, s utalt arra, hogy ilyen magas szintű és ilyen mértékben kidolgozott rendezéssel először Magyarország lép a világ közvéleménye elé. — A társasági törvény — mondotta a továbbiakban — beilleszkedik gazdasági jogrendszerünk modernizálásának folyamatába, ugyanakkor minőségében más törvény, mint gazdasági jogunk korábbi részei. Kulcsár Kálmán expozéjában hangsúlyozta: — A most beterjesztett és a társadalmunk jelenlegi arculatához, gazdasági lehetőségeinkhez igazodó törvény működése vegyes gazdaságot tételez fel. Messzemenően elismeri az állampolgári és a vállalati vállalkozások szabadságát, a gazdasági alkotmányosság körébe tortozó alapjogként teremti meg az állampolgárok, illetve szervezeteik részére a társulási jogot, leépíti a társaságok feletti államigazgatási gyámkodást, kiteljesíti a társaságokkal kapcsolatos bírói tevékenységet. E törvény alapján tehát igen tág tere nyílik a felelős állampolgári és vállalati cselekvésnek. bennük való részvételre. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat az állampolgárok részére is lehetővé teszi az egyszemélyes kft. alapítását, ez a kisipar és a magánkereskedelem számára nyújt további lehetőségeket. — A törvény ezen rendelkezéseinél abból indultunk ki — Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke gratulál Beck Tamásnak az eskütétel után MTI—TELEFOTO Beck Tamás életrajza Beck Tamás gépészmérnök 1929-ben született. Szakmai pályafutása a magyar iparhoz kötődik. Pályáját adjunktusként a Vörös Akadémián kezdte, majd a Könnyűipari Minisztériumban dől- gazott. 1963-tól 1970-ig igazgató- főmérnök, majd a Könnyűipari Szervezési Intézet műszaki igazgatója, 1973 óta a Buda-flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója volt. Címzetes főiskolai tanár, 1986-tól az Ipar- politikai Tanács tagja. A Magyar Kereskedelmi Kamara — 1988-tól Magyar Gazdasági Kamara — elnökségi tagja, alelnö- ke, majd 1982 júniusa óta elnöke. Az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1965-ben Allami- dijjal tüntették ki. Nyilvánvaló, hogy a legnehezebben az emberek tudata alakítható át. Az ideológiai munkában éppen ezért nagy súlyt kell helyezni annak be- láttatásóra, hogy a részvény- társaság, a tőzsde és más társasági fogalmak olyan technikák, módszerek, eszközök, amelyek nem kizárólag a kapitalista társadalmakhoz kötődnek, hanem társadalmi tartalmuk szerint ítélendők meg, így céljaink elérése érdekében is maradéktalanul felhasználhatók. A törvényjavaslat az egységes szemléletre tekintettel külön szövetkezeti vagy mező- gazdasági társasági formát nem tartalmaz. Igyekszik azonban a lehető legnagyobb teret adni a szövetkezetek egymás ' közötti társulásainak. A továbbiakban kitért arra is, hogy a magyar jogban ez- idáig általában nem megfelelően rendezettek az egyes gazdálkodó szervezeti formák egymásba való átalakulásának feltételei. Éppen megindultak egy átalakulási törvény elkészítésének munkálatai is. Ez az átalakulási törvény szabályozná a gazdasági társaságok egymásba való átalakulásának kérdéseit, tehát például azt, hogy hogyan lehet kft.-bői részvénytársasággá, vagy részvénytársaságból kft.-vé alakulni. Ezt követően az állampolgárok társulási lehetőségeiről szólt. Kiemelte, hogy az eddigiekkel ellentétben az állampolgárok korlátozások nélkül társulhatnak hazai és külföldi gazdálkodó szervezetekkel. Tisztán magánszemélyek is létrehozhatnak jogi személyiséggel rendelkező társasági formát, így korlátolt felelősségű társaságot és részvénytársaságot is. Mód nyílik a személyes közreműködés nélkül, tisztán vagyoni betéttel, illetve erre korlátozó felelősséggel társaságok alapítására, illetőleg a hangsúlyozta •—, hogy ne emeljenek adminisztratív korlátokat az állampolgári vállalkozások elp. Ezeknek ugyanis, azon túlmenően, hogy rendkívül könnyen kijátszhatók, diszkriminatív jellegük is van. Az állam piaci intervenciós lehetőségekkel kézben tudja tartani az állampolgári vállalkozásokat, ha ez szükséges; így indokolatlan bármilyen 'külön engedély előírása a tisztán állampolgárokból álló részvény- társaságok alapításához. A törvény azonban nem teszi lehetővé a zárt körű alapítást, illetve az állami túljegyzés visszautasítását, éspedig pontosan annak érdekében, hogy az állam — szükség esetén — a részvények megvásárlásával a kizárólag természetes személyekből álló részvénytársaságot megfelelően átalakíthassa. Végső biztosítékként, — bár több oldalról vitatottan -, a törvény azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a kizárólag természetes személyekből, mégpedig belföldi természetes személyekből álló gazdasági társaság munkavállalóinak száma nem haladhatja meg az 500 főt. A gazdasági munkaközösségek esetében ebbe a létszámba a személyes munkavégzésre kötelezett tagok is 'beleszámítanak. A külföldi működőtőke behozatalának serkentése érdekében a törvény jelentős mértékben megnöveli a külföldiek társulási lehetőségeit - hangoztatta a miniszter. Külön aláhúzta, hogy a törvény szerint a külföldiek belföldi magánszemélyekkel is társulhatnak, a törvényben szabályozott hat társasági forma mindegyike nyitva áll a külföldiek előtt is. Befejezésül a törvény előkészítésével foglalkozott Kulcsár Kálmán. A szakmai viták igen hasznosak voltak, és sokban gazdagították a törvényjavaslatot - jelentette ki. Végül kérte az Országgyűlést, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kiegészítő és módosító indítványaival együtt — amelyeket a kormány elfogad —, a javaslatot emelje törvényerőre. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnök- helyettesének, kereskedelmi miniszternek eredményes munkássága és közéleti tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Ebédszünet után taps fogadta az először elnöklő Vida Miklóst, aki megköszönte, hogy megválasztották az Országgyűlés alelnökévé, köszöntötte az újonnan megválasztott ország- gyűlési képviselőket, és eredményes munkát kívánt nekik. Sajtóértekezlet Az ülésszak szünetében az Országgyűlés sajtóirodája lehetőséget teremtett arra, hogy a két újonnan választott al- elnök, Jakab Róbertné' és dr. Vida Miklós találkozzon a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Jakab Róbertné egy felvetésre válaszolva hangoztatta: megválasztását nem szabad úgy értelmezni, hogy ,,a nemzetiség kapott egy újabb rangot", de feltétlenül megtiszteltetés nemzetisége számára is. A hazai nemzetiségi pedagógusképzést érintő kérdésre válaszolva maga is egyetértett annak sürgető reformjával. Dr. Vida Miklós elképzeléseiről szólva elmondta, olyan bizottságok munkájának koordinálását kívánja segíteni, amelyek főként a termelő - értéktermelő — folyamatok, az innováció kérdésével foglalkoznak. Munkastílusát az Alkotmány, illetve a Parlament mindenkori aktuális ügyrendje irányítja majd. Jakab Róbertné kijelentette: a képviselők munkáját technikai gondoknak nem szabad hátráltatniuk. Faragó András, az Ország- gyűlés Sajtóirodájának vezetője a sajtóértekezlet végén bejelentette, hogy 13 órakor az alternatív katonai szolgálat bevezetését javasló csoport küldötteitől egy felhívást vett ót, amelyet az Országgyűlés elnökének címeztek. A petícióban —, amelyet több százan irtok alá - arra kérik az illetékeseket, hogy gyorsítsa meg a törvény előkészítésévé kapcsolatos munkát. A sajtóiroda vezetője elmondta az is, hogy a Parlament közelében mintegy kétszáz fős csoport gyülekezett, hogy személyes jelenlétével adjon nagyobb hangsúlyt a kérésne . Szűrös Mátyás felszólalása Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titxa- ra kapott elsőként szót a tóban. Mindenekelőtt <•« hangsúlyozta, hogy a or megalkotása szervesen illeszkedik azoknak a lépéseknek a sorába, amelyek a reformfolyamat kiteljesülését, szocialista gazdaságunkban a piaci viszonyok fokozottabb érvényesülését segítik elő. Az MSZMP Központi Bizottságának gazdasági-társadalmi kibontakozási programja és a kormány stabilizációs munka- programja egyaránt tervbe vette a gazdasági társaságokra vonatkozó korszerű jogi szabályozás megteremtését. A társasági törvény megújítására irányuló tevékenységünk illeszkedik a jelenlegi szocialista fejlődés alapvető áramlatához. Az új társasági törvény sorsát élénk érdeklőd dés kíséri a külföld részéről is. Kitért arra, hogy az új társasági törvény által kínált társulási formák tisztább viszonyokat teremthetnek a gazdálkodásért viselt felelősség kérdésében is. A gazdasági társaságokban a gyakorlatban jobban megvalósulhat az a régóta vallott elv, hogy a vállalkozás sorsát érintő döntéseket ott hozzák meg, ahol legnagyobb a tájékozottság, legközvetlenebb az érdekeltség. A magyar gazdaságban nagy erők szunnyadnak, amelyek kibontakoztatásához azonban megfelelő kereteket, csatornákat kell kiépíteni. A társadalmi tulajdon összekapcsoló szerepét megerősítve lehetőséget kell biztosítani a különböző tulajdonformák szervezett együttműködését biztosító vegyesvállalkozások számára. Az állampolgári vállalkozások új formáinak megteremtésével jelentős nyitás hajtható végre az egyéni kezdeményezések ösztönzésében és mozgásterének kiszélesítésében. Saját tapasztalataink, de más országok példája is azt erősiti meg, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyek hatékony ellátására nem oz állami nagyüzemek alkalmasak, hanem a szövetkezeti, a különféle társult, magán- vagy személyi tulajdon 'nyújtotta szervezeti keretek. Ezek az új körülmények érintik az elosztási viszonyokat is. Minden bizonnyal növekedni fog a közvetlenül munkából származó jövedelmek mellett a megtakarítások befektetéséből származó bevételek aránya. Jóllehet, a társasági törvény a jelenleginél sokkal szélesebb körben teszi lehetővé a maqántevékenységek kibontakozását, s ily módon teret nyer az értéktöbblet ellenszolgáltatás nélküli elsajátítása, ez azonban nem jelenti azt hogy az állam gazdasagpolit.kai szándékaitól függetlenül jelen(Folytatás a 3. oldalon)
