Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)
1988-10-06 / 278. szám
1988. október 7., péntek Dunántúli napló 3 Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) tős magánvállalatok jönnének létre, vagy a magánvagyon túlságosan megnövekedne. Az állam közvetett — tőként gazdasági — eszközökkel befolyásolhatja a magánszektor működési feltételeit. A korábban nem gazdasági célú megtakarításokat most várhatóan a gazdaságba fektetik be hasznot hozó módon. Sokak fejében megfordul, hogy a megnyíló vállalkozási formák csak a társadalom kisebb része számára elérhetőek, sőt még az is, hogy a vállalkozóik bizonyos köre - hasonlóan némely állami válla latokihoz és szövetkezetekhez - befektethető vagyona egy részét a jelenlegi gazdálkodási viszonyok ellentmondásainak és joghézagainak kihasználásával, vagy a hiánygazdaság körülményeinek meglovagolá- sával szerezte. A törvényes befektetés ily módon számukra a vagyon „tisztára mosását", a gazdagodást kínálja, miközben a lakosság többsége számára az életkörülmények egyre nehezebbé, szorítóbbá válnak. A törvényes vagyon befektetéséhez a társasági törvény jogszerű kereteket teremt, s elismeri az ebből származó jövedelmeket. Ezt azonban meg kell különböztetni az említett ügyeskedéstől, amelynek kezelésére, meggátolására a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. A vállalkozások kétségtelenül megnövelik a jövedelmi különbségeket az egyének és az egyes lakossági csoportok között is. Az új szervezeti formák felvetik az érdekérvényesítéssel kapcsolatos eddigi felfogás és gyakorlat újragondolását is. Szűrös Mátyás hangsúlyozta azt is, hogy a társasági törvény remélt hatásainak kibontakozására további reformlépésekre van szükség. — A társasági törvény elfogadása a külföld szemében is a reformprogram végrehajtása iránt elkötelezettségünk fontos bizonyítéka. Szándékaink komolyságának, ezáltal a magyar politikának a megítélése tehát a reform valóra váltásával fonódik össze. E gondolatok jegyében az MSZMP Központi Bizottsága nevében elfogadásra javasolta a törvénytervezetet. A vitában a következő képviselők szólaltak fel: Tóth Ilona (Veszprém m., 13. vk.), a Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsának vezető titkára, dr. Eke Károly (Csongrád kn., 10. vk.), a Magyar Rádió tudományos főmunkatársa, és dr. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanóra. Szabó Kálmán felszólalása után — mivel utolsó javaslata egyben konkrét szövegmódosi- ló indítvány is volt — az elnök szünetet rendelt el. A szünetben a javaslat megvitatására ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. Kulcsár Kálmán válasza Kulcsár Kálmán a vitában elhangzottakra reagálva kifejtette: a vállalati törvényt az átalakulási törvénnyel együtt munkálhatják ki. A törvény előkészítését meggyorsítják, és várhatóan a jövő év első felében a Parlament elé terjesztik. A cégbírósággal kapcsolatos aggályokkal kapcsolatban elmondotta, hogy a megyei bíróságok mellé is rendelnek majd egy vagy két cégbírót, annak megfelelően, hogy milyen ügyforgalom várható. A minisztertanácsi ülésen született határozat értelmében a cégbíráskodás kiszolgálására 150 szakembert máris szervezhetnek. A cégbírák kiképzésénél hazai és külföldi szakembereket egyaránt igénybe vesznek majd. Javaslatokra válaszolva rámutatott: napirenden van — a SZOT-tal egyetértésben — az átfogó szakszervezeti törvény megalkotása. Hangsúlyozta: a dolgozói részvétel azokban a társaságokban, amelyekről a törvényjavaslatban szó van, nem érdekképviselet, hanem lényegében a vállalati vagy társasági vezetés ellenőrzése, ezért helytelen volna ilyen esetben a szak- szervezetnek többletjogokat adni más alakulatokhoz képest. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módositó javaslatát, majd a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot - általánosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben is - egyhangúlag elfogadta. Ezután - az elfogadott napirendnek megfelelően - Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette elő a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény- javaslatot. Villányi Miklós expozéja — A most elfogadott társasági törvény szervezeti téren teremti meg a tulajdon formájától független gazdasági szer. vezetek létrehozásának lehetőségét, a nyereségadó-törvény pedig ezek működésének pénzügyi, vagyoni feltételeit hozza létre - hangsúlyozta bevezetőben. — A két törvény egymást feltételezi, egyidejű hatálybalépésük indokolt. Ezál. tál a gazdálkodók régi törekvése válik valóra: kiszámítható és normalizólt lesz az állam gazdaságpolitikai magatartása. A vállalkozási nyereségadótörvény megalkotásával, a személyi jövedelemadóval, az általános forgalmi adóval és a már hagyományosan törvényben szabályozott illetékkel együtt - a költségvetés bevételeinek közel háromnegyede törvényeken nyugszik. Kialakul a jövedelemtulajdonosok: a vállalatok, a lakosság és a költségvetés közötti osztozkodás stabil rendszere, amely csak a parlament döntése alapján változtatható. A miniszter jelezte, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalása keretében várhatóan egyensúlyjavító intézkedésekben is dönteni kell, mind a kiadósok megtakarítása, mind a bevételek növelése érdekében. Hang. súlyozta, hogy a nyereségadózás területén a jövedelem köz- pontosítás kialakult arányaiban bármelyik jövedelemtulaj, donos javára jelentős elmozdulás nem indokolt, és rövid távon nem lehetséges. Bejelentette, hogy a terv. és költségvetési bizottság benyújtott javaslatait a kormány nevében elfogadja. Rámutatott: a törvényjavaslat jóváhagyása — az egyidejűleg megszüntetni tervezett adók miatti bevételkiesést számításba véve - csökkenti a jövedelmekből a központosított részarányt. Megszűnik az úgynevezett ellenértékadó, a tehergépkocsi-, az autóbuszjárulék, a vegyipar és a gépipar külön termelési adója és még néhány más adó. Ezek együttes értéke 13 milliárd forint. Tájékoztatásul elmondta, hogy az adókedvezmények figyelembevételével az átlagos adóterhelés kevesebb, mint negyven százalék. A nyereséget terhelő ilyen mértékű adó sem a Magyarországon kialakult feltételek - a nemzeti jövedelem újraelosztásában kialakult, rövid távon nehezen változtatható arányok — figyelembevételével, sem nemzetközi összehasonlításban nem magas. A nyereségadó a költség- vetés bevételeinek az egyik legjelentősebb forrása (egy százalék nyereségadó 2,5 milliárd forintnak felel meg). Az adót annak természeténél fogva mindenki sokallja, ugyanakkor, ami telik belőle, azt mindenki kevesli. A pénzügy- miniszter megerősítette a kormánynak azt a törekvését, hogy a kialakítandó program Országgyűlés: Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tit kára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke az ülés előtt MTI-FOTÓ: Varga László MTI—TELEFOTO Országgyűlési tudósítónk jelenti A továbblépés keretei Vélhetően a szokottnál is nagyobb feszültséggel érkeztek tegnap reggel az országgyűlés őszi ülésszakára a képviselők. Nemcsak a nagy fajsúlyú napirendnek tudható ez be — ezekben a napokban dönt(ött) a testület egyebek mellett a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatról, a vállalkozási nyereségadóról, az általános forgalmi adóról szóló, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények módosításáról és természetesen igen nagy Házon belüli és kívüli érdeklődés előzi meg a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről szóló tájékoztatót —, hanem olyan, a megszokott körülményeknek való eltérésnek is, hogy a hagyományos ülésterem helyett a mostani ciklust a „Felső Házban" tartják. Talán ennek az érezhető, a feszültségnek a feloldódásaként értelmezhető az ülésszak kezdetének derűje. (Ebből a hangulatból legfeljebb az újságírók, a sajtó dolgozói jelentettek kivételt: 270, szoroson a tájékoztatással foglalkozó újságírót delegáltak a szerkesztőségek erre az ülésszakra, de csak alig több mint tucatnyian fértek be az ülésterembe, s néhány telefon áll a rendelkezésükre ...) A megszokottól eltérő ülésterem szokatlanná tette a szavazást is — Stadinger István, az Országgyűlés elnöke kénytelen volt többször is beleszólni a mikrofonba: elnézést, szavazzonak még egyszer! így csak arról dönteni, hogy napirendre kerüljön-e a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény- javaslat, közel 20 perc kellett. Tegnap a Parlament - a személyi kérdés eldöntését követően — elsőként a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot tárgyalta, s ennek kapcsán a baranyai képviselők közül Huber Jenővel, a Pécsi Dohánygyár műszaki osztályvezetőiével, gazdasági szakemberrel beszélgettünk.- Miért mondhatta azt dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter, a törvényjavaslat előterjesztője: az ilyen, a modernizáció folyamatát előrevivő, a kibontakozást elősegitő, a lehetséges gazdasági mozgásoknak adekvát formát biztosító jogi szabályozás továbbfejlődésünk, sőt fennmaradásunk feltétele? — Rendkívül fontos ez a törvény, éspedig nemcsak gazdaságpolitikai szempontból, hanem társadalompolitikai, ideológiai oldalról is. Az ugyanis, hogy szükség van a tőkepiacra, ma már egyértelmű, mint ahogy az is, hogy tőkepiac hiányában nem lehet működőképes áru- és munkaerőpiacról beszélni. Az egyik cél tehát, ezek léte jogi kereteinek biztosítása, mert az új jogi szabályozás — jelzem: 1875-ben már volt Magyarországon kereskedelmi törvény —, a vállalkozások eddigi, zömmel egymástól elkülönítő működő piaci szerepével szemben a társas vállakózások, piaci integráció kibontakozásának alapjait teremti meg. Vagyis, a hosszú távú jövedelmezőséget szem előtt tartó tőkepiac kialakulásának lehetőségét. Megvannak-e a törvény érvényesülésének feltételei? Hiszen működtetéséhez megfelelő gazdasági, szervezeti és személyi háttér kell.- Az igazságügyi miniszter is kitért erre, jelezve, hogy ezek az aggályok nem alaptalanok. De egy ilyen horderejű jogszabály — és a rá alapuló gyakorlat - térnyeréséhez idő kell, átalakuló tudat, korlátok megszüntetése. A szükséges szerint a vállalkozói szellem élénkítésére csökkenti az adókat, a kedvezmények egyidejű szűkítésével. Hangsúlyozta: semmiképp sem fogadható el, hogy egy esetleges adócsökkentés csak egy bizonyos vállalkozói csoportra vonatkozzék. Ennek sem elvi, sem erkölcsi, sem közgazdasági alapja nincs. A törvényben általánosan előírt adó csökkentésének olyan előfeltételei vannak, amelyek ma még nem állnak fenn. Ezek közül a legfontosabbak: a költségvetésnek a nemzeti jövedelem újraelosztásában vállalt szerepe csökkentése, ezen belül elsősorban a támogatások leépítése, a költségvetési reform folyamatos megvalósítása; a társadalom- biztosítás és a tanácsi gazdálkodás önállóságának ’ megteremtése; az intézmények és az igazgatás szervezeti és gazdálkodási ésszerűsítése révén az állami kiadások érdemi mérséklése. Azzal kapcsolatban, hogy a törvényjavaslat elfogadása után a kisszervezetek milyen gazdálkodási helyzetbe kerülnek, felsorolta a kisszervezeteket érintő, az általánoshoz képest fennálló kedvezményeket és fontosabb változásokat: — megszűnik az úgynevezett különadó, ami 7—8 milliárd forintos adókiesés mellett, ár- bevételarányosan mintegy húsz százalékkal! javítja az érintett szervezetek árbevételnövelési lehetőségeit; — a vállalkozói adó jelenlegi rendszere megszűnik, az adóalanyok többsége —, a^ egyéni vállalkozók — nem tartoznak a nyereségadótörvény hatálya olá, a személyi jövedelemadó-rendszerén belül adóznak; — az ebben a vállalkozó csoportban jellemző negyven százalékos nyereségadó érezhetően kiselbb, mint a jelenleg érvényesülő 25 százalékos bruttó jövedelemadó; — húszmillió forint bérköltség alatt már 1989-től nem érvényesül semmiféle kereset- szabályozás; — a beruházási javakat terhelő áfa 100 százalékos visz- szaigénylési rendszere ebben a szektorban fennmarad; — a nyereségadótörvény hatálya aló tartozó .társas vállalkozások tagjai szabad döntésük szerint kivehetik jövedelmüket bérként, az sz'ja megfizetése .mellett, Így a vállalkozások többsége várhatóan nem is fizet nyereségadót; — a vállalkozók a bevitt vagyon hozadékaként még három évig adómentesen vehetnek ki jövedelmet. A pénzügyminiszter meggyőződése, hogy a vállalkozások az adótörvény hatályba lépése után, a jelenleginél kedvezőbb feltételek között működhetnek. feltételek természetesen nem alakulnak ki maguktól, így azt mondhatjuk, hogy az új jogszabály egyik fontos jellemzője a programadás. Egyébként a miniszter szerint a jogszabály működésének minimális feltételei a hatálybalépés időpontjára, 1989. január elsejére biztosíthatóak, ideértve a cégbíróságok létrehozását is.- Közelítsünk konkrétabbon: a Pécsi Dohánygyárat milyen lehetőségekhez juttatja az új törvény? — Vegyük példának a tulajdonosi kört. Ennek eddig jogszabályban biztosított alapja nem volt, legalábbis, ahogy a jelenlegi formában a törvény- javaslatban már van, s ez lehetőséget ad arra, hogy közvetlen tulajdonosként vegyenek részt a dolgozóink a gazdasági munkában. Az új törvény való-' bon nyomatékosan segíti az érdekeltségen alapuló és ezért hatékonyabb munkát. Ez a szemlélet az erőforrások, a munkaidő jobb kihasználását is eredményezheti, ez pedig egyaránt haszna a Pécsi Dohánygyárnak, dolgozóinak. Mészáros Attila Állásfoglalás született arról is, hogy a társadalombiztosítási járulék a jövőben jövedelemközpontosító szerepet nem tölt be, a költségvetésen kívüli alap ellátási feladataival arányban álló járulékot szedhet be. A járulék mértéke tehát függetlenné válik az adómértéktől, abban dönteni sem az adórendszerrel egyidejűleg kell. A törvényjavaslat egyik legnagyobb érdéklődést és vitát kiváltó része az adókedvezmények kérdése volt. Adókedvezmények továbbra is vannak a javaslatban, de következetesen tevékenységi alapon, általában szervezeti formától függetlenül. A jelentős mértékű, hosszú távon érvényesíteni kívánt adókedvezmények —, az egyes közszolgáltató, kulturális és egészségügyi tevékenységek, valamint a külföldi részvétellel létrejött vegyesvállalatok adókedvezményei -, a törvényben kerülnék szabályozásra. Azokat a kedvezményeket, amelyek a költségvetés helyzetétől függő mértékben, egy adott időszak gazdaságpolitikai, struktúrapolitikai céljait szolgálják, a végrehajtási rendelet tartalmazza. A jelenlegi vállalati jövedelemszabályozásban alkalmazott megoldással egyezően, a törvényjavaslat a nyereségadófizetés előtti tartalékolást nem teszi lehetővé. Annak érdekében, hogy a megszűnéssel érintett mezőgazdasági szervezetek kialakult pozíciója ne romoljon, az átmenetről szóló törvény lehetővé fogja tenni, hogy az 1988. december 31- én meglévő bruttó tartalék összegét adózás nélkül vagyonúkba helyezzék. A törvényjavaslat rögzíti azokat a jogcímeket, amelyek révén a vállalkozók adózott eredményüket növelhetik vagy csökkenthetik, tartalmazza a vagyon szerkezetét és a vagyonváltozások típusait, megteremtve a nyereségváltozás és a vagyonváltozás közötti kapcsolatot.- A nyereségadó-törvényjavaslat az adóreform szerves része. Alapjaiban konzisztens, a megszüntetett és a még megszüntetésre váró adófajták miatt, a korábbinál világosabb, a törvényi szabályozás következtében pedig állandóbb kapcsolatot jelent a költség- vetés és a gazdaság szereplői között — mondotta végezetül Villányi Miklós, és kérte, hogy a képviselők az írásban benyújtott módosításokkal a javaslatot megvitatás után fogadják el, emeljék törvényerőre. A vitában felszólaltak: Kovács András (Heves m., 10. vk.), a selypi cukorgyár főmérnöke. Tallósy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Ferrokémia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa. Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), a villanyszerelőipari vállalat vezérigazgatója. Az ülésszak első munkanapja ezzel befejeződött; a képviselők csütörtökön folytatják a vállalkozási nyereségadó törvénytervezetének megvitatását. Grósz Károly köszönőlevele az EGK-hoz Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke az Európai Gazdasági Közösség tagországainak miniszterelnökeihez intézett levélben mondott köszönetét azokért az erőfeszítésekért, amelyekkel elősegítették a hazánk és az EGK között Brüsz- szelben szeptember 26-án aláírt megállapodás létrejöttét. Ezekben kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy a megállapodás új lehetőségeket nyitott a kapcsolatok bővítésére és elmélyítésére, ami hozzájárul az össz-európai együttműködés előmozdításához is.
