Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-20 / 292. szám

20-, csutörtiá Dimontcfli nqpdft 5 g.!'W.yMUMUMUMUMUWAMAVArerW.v.-.....v.v.-.v.^ Interjú Cyurcsány Ferenccel, a HISZ KB MFT elnökével j Nyílt levél a kormányhoz Mint ismeretes, a KISZ KB Egyetemi Főiskolai Tanácsa (EFT) a napokban nyílt le­velet juttatott el a kormány­hoz a magyar felsőoktatási rendszer néhány területén ta­pasztalható tarthatatlan helyzetről. A tegnapi Ma­gyar Hírlapban Pusztai Fe­renc művelődési miniszterhe­lyettes interjúban ,,válaszolt" a nyílt levélre. Gyurcsány Fe­rencet, a KISZ KB Egyetemi Főiskolai Tanácsának elnö­két, a KISZ Pécs Városi Bi­zottságának titkárát arról kérdeztem először, miért ép­pen a kormányhoz címzett nyílt levél formáját válasz­tották.- A szegedi, a pécsi és a budapesti felsőoktatási meg­mozdulások után egyértelmű volt, hogy a KISZ sem hall­gathat ebben a témában. Ezt fontos hangsúlyoznom. mert úgy érezzük, hogy egy esetleges felsőoktatási sztrájk az ország politikai destabili­zálódásának kezdete is le­hetne, ezért sincs rá szük­ség. Gondolkoztunk azon is, hogy állásfoglalást készítünk, ettől végül is azért álltunk el, mert annak címzettje kevés­bé világos. Maradt a nyílt levél.- A nyílt levél teljes szö­vege megjelent a Magyar Nemzet hétfői számában. Mely pontokon volt vita az EFT testületében...?- Mindenekelőtt azon, hogy kérjünk-e konkrét választ a dokumentumunkra. Végül is abban maradtunk, hogy ne választ, intézkedést sürges­sünk mihamarabb. Ezenkívül végül is kiállt a nyílt le­velünk a felsőoktatás sze­lektív fejlesztése mellett. A jelenlegi helyzetben a testü­let többsége úgy látta jobb. nak, hogy a nagyobb telje­sítményre képes felsőiskolák kapjanak kiemelt támoga. tást. Harmadszor, egy fel­szólalás alapján került be erősebb megfogalmazásban az a tétel, hogy a felsőok­tatás fejlesztése elsősorban nem a közvetlen résztvevők (hallgatók, oktatók, adott egyetemi irányítás, művelő­dési tárca) ügye.- Gondoltam arra is a nyilt levél olvastán, hogy a felsőoktatás jövője elsősor­ban pénzkérdés...- Kétségtelen, hogy a pénznek jelentős szerepe van. A levél az 1987-es nyolcmilliárd forintos támo­gatáshoz plusz ihárommilli- árdot kér, jelenleg pedig ne. vetségesnek minősíthető 150 millióról van szó. Itt jegy­zem meg, hogy a kormány­zat például a vállalati tevé­kenységek támogatósára (például exportfinanszírozás­ra, a veszteségek elodázá­sára) évi 160 milliárdot fordít. Másrészt viszont nemcsak pénzügyekről van szó. Éveket késett például a hallgatók munkavállalói jogának ren­dezése, az étkezési támoga­tás alanyi jogú igénybevéte­le, az egyes intézmények belső döntési mechanizmu. sának további demokratizá­lása. A tantervi és szerkeze­ti reformlépések is sokszor ellentmondtak egymásnak az eltelt évtizedekben.- Mi a véleménye Pusztai Ferenc Magyar Hirlap-beli válaszáról? — Úgy érzem, nem válasz ez igazán, hanem a műve­lődési kormányzat viszonya a nyílt levélhez. Politikai gesz­tusnak, és nem többnek ér­tékelem tehát. Nekünk egy pici megnyugvás ez, várjuk a folytatást, a kormány tet­teit. Bozsik László Nehezen kimondott állásfoglalás Maradjon 1989-re is a teho! A HNF Pécs Városi Bizottságának ülése Régi pécsi polgárok nemes gesztusa Dr. Majorossy Kálmánná aláírja az okmányokat Fotó: Proksza László Muzeális értékű lakás a város tulajdonában Aláírták a Majorossy-hagyaték okmányait Kibővített ülést tartott teg­nap délután a városi tanács nagytermében a dr. Tekeres Miklós elnökletével, a Haza­fias Népfront Pécs Városi Bi­zottsága. A témákra tekintet­tel az ülésen részt vették a bizottság tagjain kívül a kör­zeti népfrontbizottságok veze­tői és a lakóterületi pártalap- szervezetek titkárai közül is többen. Gergely László, a városi népfrontbizottság titkárának szóbeli kiegészítőjével a tes­tület először azt az előterjesz­tést véleményezte, amely a városi tanács lakossági kap­csolatairól szólóan a közel­jövőben az MSZMP Pécs Vá­rosi Bizottsága elé kerül meg­vitatásra. Ezzel kapcsolatban az ülésen jelen lévő Kovács József, a Pécs Városi Pártbi­zottság titkára azt is beje­lentette: olyan döntés vár­ható, hogy a pártbizottság és a városi tanács teljes sajtó­nyilvánosság előtt, közös ülé­sen vitassa meg az előterjesz­tést. Ehhez egyébként a nép­frontbizottság ülésén is jó- néhány észrevétel elhangzott, összességében azonban az a vélemény alakult ki, hogy korrekten tárja fel a téma vizsgálatának tapasztalatait. Várható volt, hogy a máso­dik napirendi pontként szerep­lő tárgykörben, a teho fenn­tartása, illetve megszüntetése kérdésében nehezebben szü­letik majd, akárcsak többségi véleményen alapuló állásfog­lalás. A vita ebben hosszan elhúzódott, az a bizonyos le­meztű többször visszaugrott a már túlhaladott barázdába. Vitaindítóként Piti Zoltán, Pécs Város Tanácsának elnöke a teho szerepét a városfejlesz­tés összefüggéseiben tárta a testület elé. Hivatkozott a vá­ros fejlődésének eredményei­re, feszítő gondjaira. Elmon­dotta, hogy a kérdésben ok­tóber 27-i ülésén dönt a vá­rosi tanács, s hogy miként, ar­ra nincs előre meghatározóit javaslat. Viszont a döntést nem lehet halogatni. A ta­nácselnök a tárgyilagos érve­lés mellett is hangoztatta: a teho ügye szerinte nem annyi­ra gazdasági kérdés, mint in­kább a városhoz való kötődés mércéje. A vitában többen rámutat­ták, hogy rengeteg család, igen jelentős réteg számára a teho fizetése is lényeges gazdasági teher. Másrészt vi­szont bőséggel elhangzottak olyan vélemények is, hogy egyes tanácskozási körzetek­ben gondok jelentkeznének abból, ha a tehora tervezett beruházások elmaradnának: van, ahol másoktól is kölcsön­kérve már felhasználták az öt évre előirányzott összeget, s van, ahol ezen kölcsönök visz- szatérítését várják, hogy bele­kezdhessenek a tervek megva­lósításába. A vitában általá­ban kiderült, hogy nemcsak egyetemlegesen változtak meg a teho bevezetése óta a kö­rülményék a személyi jövede­lemadóval, az áfá-val, de ezek a körülmények körze­tenként is más-más súllyal jelentkeznék. A többszöri sza­vazási javaslat, a bizonyta­lanságot tükröző, a döntés elodázására utaló felszólalá­sok után, a két és fél órás vitában végül is az az állás­pont kerekedett felülre, hogy maradjon 1989-re is a teho. Ezt a véleményt a város népfrontmozgalmának képvi­selői 19-14 arányban, 7 fő tartózkodása mellett fogadták Pécs legértékesebb polgári lakásbelsője, a Kossuth u. 19. szám alatt álló Vasváry-ház első emelete került tegnap Pécs város tulajdonába: a lakás egykori tulajdonosának, Majorossy Imre főjegyzőnek, Pécs egykori polgármesteré­nek menye, dr. Majorossy Kálmánná Nádor Mária teg­nap reggel írta alá a köz­érdekű meghagyást Piti Zol­tán, Pécs Megyei Város Ta­nácsának elnöke, Komlódi Józsefné elnökhelyettes, továb­bá Mezei Józsel művelődési osztályvezető és a tanuk je­lenlétében. Az okmány a ház emeletét elfoglaló lakásról, annak eredeti századvégi in- teriurjéröf, szám szerint 74 darab bútorról, műtárgyról és iratról szól. Az adományozás feltétele, hogy Pécs város eredeti állapotában megőrzi ezt az otthont, eredeti állapo­tába rendezi a tárgyakat, to­vábbá a Sörház utcát ismét elnevezi Majorossy Imréről. A közérdekű meghagyás aláírása után Piti Zoltán megköszönte dr. Majorossy Kálmánnénak a város javára tett nemes gesztusát, és kö­telezettséget vállalt arra néz­ve, hogy a páratlan értékű lakásbelsőt megőrzi. A Kossuth utcai Vasváry- ház egyelőre nem nyílik meg a széles közönség előtt, hi­szen a család most is ott la­kik. Az épület megóvása, fel­újítása azonban elkezdődik. Idővel olyan múzeumot ala­kítanak ki benne, amely Pécs város szellemi, művészeti éle­tét fogja bemutatni. G. O. Egy vélemény a tehőról Önkéntes adó? A településfejlesztési önkén­tes hozzájárulás, amit kötele­ző jelleggel tanácsrendelet adóként ír elő Pécsett, még az 1989. és 1990. évekre len­ne érvényes a megyeszékhe­lyen. Korabeli megszavazása sem volt szenvfedélyektől mentes, azóta azonban alapvetően megváltoztak az életkörülmé­nyek, a lakosság véleménye. Ezt több jelzés, javaslat alapján a közigazgatási szerv is ismeri. Nem véletlen, hogy egy esztendeje, 1987. októ­ber 30-án a tanácsi előterjesz­tés felvetette, hogy mi le­gyen a teho sorsa? Akkor a fenntartása mellett voksolt a lakosság által meg­választott, azt képviselő ta­nácstagi kollektíva döntő többsége. Az önkéntes adó következet­len végrehajtása, fogalmazha­tok így: végrehajthatatlansága miatt a kétes értékű erköl­csi eredménye ellenére is több hátrányt, veszteséget okozott a közigazgatási szerv­nek, s így Pécs városának, mint előnyt. Tételesen: — szükségtelen politikai feszültséget okozott, melynek levezetésére a feltételek nem álltak rendelkezésre; — bebizonyította, hogy a közigazgatási apparátus fel­készületlen több, hivatalosan felvállalt program végrehajtá­sára ; — lejáratta a hozott hatá­rozat hitelét, a tanács tekin­télyét; — igazságtalan adózási rendszert alkotott: a „jó” ál­lampolgárokat büntette azzal, hogy fizették, a „rossz” ál­lampolgárok adómorálját bün­tetés hiányában hallgatólago­san elismerte; — a befolyt összegek fel- használása komoly zökkenők­kel járt. Azóta gazdasági nehézsé­geink tovább nőttek, az inflá­ció spirálja életünk színvona­lának megadta a kegyelem­döfést. Ugyanakkor a személyi jövedelemadó lélektanilag, de anyagilag is igénybe vette az „adóalanyokat". S ehhez tes­sék hozzákaíkulálni az orszá­gos és a helyi nyilatkozatok ellentmondásait a közelmúlt­ban teho-ügyben. Nemcsak a városi pénztárcának volna szüksége minden garasra, bár ez az összeg a város költség­vetésének elenyésző hányada, nagyon sok embernek a léte­zés alapfeltételét is nehéz biztosítani. Ilyen körülmények között a sokszorosára értéke­lődik, hogy mire költötték el a befizetett pénzt. Amíg a pe­remterületeken általában fel­mutathatok alapvető infra­strukturális beruházások, ad­dig a nagy laksűrűségű, össz­komfortos városrészekben ez nem jelenik meg ilyen mar­kánsan. És a város lakosságá­nak a nagyobbik hányada az utóbbi kategóriába tartozik. A sokszor hivatkozott nyitott várospolitikához hozzátartozik a múlt hibás döntéseiért vál­lalt önkritika is. Ennek a meg­fontolására kérem a tanács- testületet. Az 1988. október 27-i pécsi tanácsülés ezen té­mája a város valamennyi pol­gárát érinti. Várbíró Péter A javaslat bírálata A sajtó a napokban közzé­tette az országgyűlési képvise­lők és tanácstagok választása, ról szóló törvényjavaslat szöve­gét. Ennek vitájában minden állampolgár részt vehet. E sorok nem kívánnak a vitákból részt vállalni. Nem kívánunk a törvényjavaslat (a továbbiak­ban: tj.) tartalmi vonatkozá­saival érdemben foglalkozni, sem mellette, sem ellene szóló állásfoglalással élni, csupán néhány megjegyzéssel szeret­nénk a tj. néhány bekezdésé­nek fogalmazási ziláltságát és néhány helyesírási hibáját be­mutatni. Bevezetőül hadd mondjuk el, hogy a tj. jól fogalmazott, he­lyesírásában is alig kifogásol­ható szövegű. Egy-két helyen a mondatközi kapcsolatokban hi. ányzik, illetőleg felesleges a vessző kitétele. Ez azonban nyomdatechnikai hiba is lehet. Azt már kevésbé írhatjuk a nyomdászok számlájára, hogy például a tj. 15. §-ának c) és e) pontjaiban — birtokos jelzős kapcsolat lévén - hiányzik az a, az névelő kitétele: (az) összeférhetetlenség ki. mondásával..., (a) lemondás elfogadásá­val . . . Ugyanezt a hibát elkerülték a 70. és a 75. § megfogalma­zásánál, ahol a névelőkitétel hibátlan. Fogalmazási hibát találtunk a 40. § (6) bekezdésében, amely így szól: „a jelöltet ajánló szerv képviselőjelöltnek egy személyt javasolhat". Min­den bizonnyal nincs így, csak kimaradt egy beillesztendő szó: választókerületenként. Ekként már világossá válik a tj.-i el­gondolás: választókerületen­ként csak egy jelöltet ajánlhat az előterjesztő szerv. Félreérthető a 23. § (3) be­kezdése is: ,,a száznál keve­sebb lakosú társközségekben egy választókerületet, az ennél nagyobb társközségekben leg­alább három választókerületet kell kialakítani”. Itt valami nincs rendjén! Ha tehát egy társközségben — mondjuk — 99-en laknak, csak egy vá­lasztókerület alakítható ki, míg 101 lakos esetén legalább három választókerületet kell (!) kialakítani. Kissé különös elgondolás! Félreértésre ad lehetőséget az alábbi mondatfogalmazás is: „Törölni kell a választók nyilvántartásából azt, aki idő­közben meghalt, aki más vá­lasztókerület nyilvántartásában már szerepel, vagy abba fel­vételét kéri, illetőleg aki el­vesztette választójogát.” 20. § (3) bek. Nem hisszük, hogy lesz olyan választópolgár, aki olyan választókerületbe kéri magát, ahol úgyis törölni fog­ják. A tj. szövegének ponto­sabb megfogalmazására volna itt szükség. A 77. §-ban kétszer is sze­repel az „adja ki” az átadja, adja át helyett. A (3) bek. sze­rint ugyanis „az Országos Vá­lasztási Elnökség adja ki a megbízólevelet az országos lis­tán megválasztott képviselők­nek. A (4) bek. értelmében „a tanácsi választásról az előzetes eredményt a helyi választási elnökség adja ki." Helyesebb volna ezt ekként fogalmazni: „a tanácsi választás eredmé­nyét a helyi választási elnök­ség közli.” Kissé zavaros az (5) bek. is: „A jegyzőkönyvek­nek megfelelő tartalmú és részletezettségű adatokat a hi­teles eredmény tartalmazza.” Talán azt akarta közölni a szöveg fogalmazója, hogy a jegyzőkönyveknek a hiteles eredmény adatait kell tartal­mazniuk. Talán, de nem biz­tos, hogy helyes ez az értel­mezésünk. A honatyáknak kell majd dönteniük a t. Házban afelett, hogy az elfogadásra kerülő törvény szövege világos, egyértelmű, magvaros és he. lyesírási hibáktól mentes le­gyen. Reméljük, így is lesz! Dr. Tóth István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom