Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)
1988-10-15 / 287. szám
IO Dunúntüii napló 1988. október 15., szombat A szocialista országok életéből Vietnam keidről (5.) A Ha Long, a Leszálló Sárkány-öböl Vendégváró ország Pagodarészlet Hanoiban A sárkány különleges jelkép Vietnamban. Ottjártam- kor tudtam meg, hogy 60 éve én is a sárkány évében születtem, s mivel minden 12. év a sárkány éve, 1988. is az. A néphagyomány azt tartja, hogy okik a sárkány évében születnek szerencsés, boldog, hosszú életű emberek lesznek. Érthető hát, hogy sokan úgy „időzítették" a családtervezést, hogy ebben az évben szülessen gyermekük. Vendéglátóink elmond, tők, hogy éppen ennek következtében 1988-ban a szokásosnál is nagyobb lesz a nép- szaporulat, mintegy két és félmillió kis vietnami megszületésére számítanak. A sárkányt viszontláthattam festményeken, szobrokon, a hanoiban lévő bevásárló központ kicsinyke műhelyeiben készített kimonókon. Cuu Long azaz, a Kilenc Sárkány volt o neve annak a szállodának, melyben Ho Si Minh városban (Saigonban) laktunk, s megtudtuk, hogy Tha Long volt Hanoi ősi neve, ami azt jelenti, hogy Felszálló Sárkány. A legszebb sárkány nevet vi selő földrajzi hellyel északon találkoztam, a Ha Long, azaz a Leszálló Sárkány nevet viselő tengeröbölben. Ez az ország egyik 'legismertebb természeti látványossága, melyet a világ nyolcadik csodájának is neveznek. Több, mint kétezer aprócska, igen szép sziklaszigetek népesítik be az öbölt. A népmonda szerint, az országot védelmező sárkányok megköve. sedett tarajai ezek. Most is felidézik azt a mondát, hogy a sárkányok az ország védelmében szálltak le az öbölbe, kiálló tarajaikkal hiúsították meg az idegen hajóhadak támadásait, s mivel látták, hogy a veszély nem múlt el, azóta sem szálltak fel. A Leszálló Sárkány-öblöt ma az országból már egyre többen keresik fel, turistákat szállító hajókról csodálják ezt az egyedülálló szigetcsoportot. Épülőben vannak a szállodák, turistaházak, partrendezés folyik, vendéglátó egységek létesülnek. Az ottani idegenforgalmi szakemberek elmondták, hogy szeretnék megnyitni ezt az országrészt a külföldi turisták előtt, olyan körülményeket teremteni, ami odavonzza őket. Ennek érdekében dolgozták ki a környék fejlesztési terveit. A vendégek fogadására más helyeken is nagyszerű lehetőségek kínálkoznak. Elvittek bennünket Haiphong kikötőjébe, ahol a tengerpart különböző öblei kínálnak fürdési lehetőséget, s a táj, a tengert öve. ző hegyek, a dús növényzet, kellemes pihenésre nyújt lehetőséget. Az üzemek, termelőszövetkezetek dolgozói folyamatosan üdülnek ezen a környéken. Az ország két nagy városa, Hanoi és Ho Si Minh város, is szívesen fogadja a vendégeket. Ritkaságba menő látnivalói, a múltat idéző pagodák, múzeumok, építészeti emlékek keltik fel az érdeklődést. Már most is több szovjet, lengyel és az ázsiai országokból érkező turistacsoportokkal lehet e városokban találkozni. Örömmel olvastam, hogy Vietnamba az IBUSZ is kínál turistautakat, s azok programjában az általam is megcsodált természeti és építészeti remekek szerepelnek. Ha tovább szélesednek a vendégvárás lehetőségei, Vietnam bizonyára kedvelt úticélja lesz az európaiaknak. Mitzki Ervin Pagodarészlet Ho Si Minh vá rosban Tengeri fürdés a Ha Long-öbölben Csehszlovákiai hírek A LEGRÉGIBB KŐHÍD A legrégibb kőhídunk Dél- Csehországban, az Otava folyó fölött ível át, Písek városkában. A XIII. századból származik és bibliai alakok barokk szobrai díszítik. Hét boltíve gránithasábokból áll és több mint száz méter hosz- szú. Szilárd híd, autóbusz is jár rajta. Most, a közvetlen közelében modern vasbeton- hidat emelnek, hogy tehermentesítse a város történelmi központját. A régi híd már hét évszázada tölti be funkcióját. Modern szomszédját előreláthatólag 1990-ben nyitják meg. MÁTYÁS KIRÁLY HARSFAJA Több mint négyszáz fát nyilvánítottak a Közép-Szlovák megyében védett emlékké. A legértékesebbek közé tartozik a több mint 700 éves Korvínova Lipa (Mátyás király hársfája) Slovenska 'Lup- ca-Zólyomlipcsén. A második legöregebb fa egy 300 éves hárs, amelynek koronája 20 méter átmérőjű, törzsének kerülete csaknem öt méter. A környezetvédők megpróbálnak megmenteni egy hársfát, amely 700 éve áll a bojnice- bajmóci kastély mellett. A MÚLT ÉS A JELEN — A JÖVŐÉRT Ostrava levéltárában a legrégebbi írásos dokumentum 1362-ből származik. Az oklevéllel IV. Károly cseh király és német-római császár engedélyezte a városnak a vásártartási jogot. Magyar-jugoszláv együttműködés Egy Zastava Yugo modell — gépkocsit kapunk alkatrészekért (Foto: MTI külföldi képszerkesztőség) Jugoszláviában élénk érdeklődés kíséri a magyar gazdasági élet alakulását, a termelés, a fogyasztás változását. Dobrivoj KacanskivaJ, Jugoszlávia budapesti nagykövetségének gazdasági tanácsosával és Sekulovski Borissal, a jugoszláv ipari kamara magyarországi képviseletének igazgatójával beszélgetve ennek az érdeklődésnek a megnyilvánulásáról tudakozódtunk.- Országaink általános politikai jószomszédsága mellett gazdasági kapcsolataink is igen jók - mondta a gazdasági tanácsos. — Bizonyíték erre a számos magas szintű, kormányközi vagy éppen vállalatok közötti együttműködés. Mindkét ország érdeke e jó viszony továbbfejlesztése. 1984- ig dinamikusan fejlődött, nőtt a jugoszláv-magyar árucsereforgalom. Ezért aztán a következő évekre 10—10 százalékos emelkedést terveztünk. De 1985 óta, sajnos, visszaesés tapasztalható mindkét fél részéről. Ám ezt mi ideiglenesnek tekintjük,, és reméljük a felfutást. Magyarország méreteihez, termeléséhez, • adottságaihoz viszonyítva a legnagyobb áruforgalmat Jugoszlávia éppen az önök országával bonyolítja. S a megtorpanás ellenére nagy szerepet tulajdonítunk továbbra is a magyar piacnak. S tapasztalatom szerint Magyarországon is hasonlóan fontosnak tartják a jugoszláv piacot. — Rendelkezésünkre állnak az idei első félévi adatok — folytatja Sekulovski Boris. — Mindkét irányba 186 millió dolláros áruforgalom bonyolódott, s ez 3,5 százalékkal kevesebb, mint például a tavalyi, ugyancsak csökkentett forgalom volt. A jugoszláv kivitel 85 millió, a magyar kivitel 101 millió dollár. Ha ezt az 1988- rc tervezett mindkét irányú 634 millió dolláros mennyiséghez arányítjuk, nem reményteli a helyzet. Az eddigi forgalom az évi tervezetnek alig 30 százaléka. A jugoszláv kivitel 26, a behozatal 33 százaléka realizálódott. Noha sokéves tapasztalat, hogy a második félévben nagyobb arányban teljesülnek a tervek, most az első, félév visszaesése olyan nagy, hogy aligha lehet behozni. Ha legalább a tavalyi, 485 millió dolláros teljesítést elérnénk, sikerülne megállítani a visszaesést. — Mi a megtorpanás oka? — Mindkét országban nehéz a gazdasági helyzet. Adósok vagyunk mi is, önök is Nyugatra, főleg a nyugati feladatainkat próbáljuk teljesíteni. Így aztán a két ország között lecsökkent az árukínálat. Ezt tetézik a kompenzációs kivitelt és az egyéb üzleteket meghiúsító vagy nehezítő rendelkezések. Jugoszláviában már két évvel ezelőtt, éppen az ipari kamara sürgetésére új, a külkereskedelmet elősegítő rendelkezéseket hozott a kormány. E szerint Magyarország és minden konvertibilis elszámo. lású KGST-ország kedvezményezett az export-importban. — Milyen területen bonyolódik a két ország között a külkereskedelem? — Mindkét fél azzal dicsekszik, hogy a forgalom 45 százaléka kooperációban, termelési együttműködésben valósul meg. És 15 százaléknyi a kishatár menti árucsere is. Tehát 60 százalékban állandó profilú árucserénk van. A legjelentősebb kooperációnk a vegyiparban, a műtrágya, és alapanyaggyártásban, a cellulóz- és papírgyártásban van. Nagy jelentőségű az autóipari együttműködés, ezen belül 90 millió dolláros a Rába-kamionok, az alvázak és az alkatrészek cseréje. A személygépkocsi-nagykereskedelemben - mely évi IC millió dolláros forgalmat jelent - a magyar fél alkatrészekkel fizet a Zastavákért. És von még jó néhány kompenzációs üzletünk fogyasztási cikkek és alapanyagok körében.- Működnek magyar-jugoszláv vegyesvállalatok is? — Kezdeményezések vannak, konkrétumok még nincsenek. De jó jel, hogy mindkét fél: keresi a lehetőségeket. Például miniszterhelyettési ad hoc bizottság vizsgálja a kishatár menti forgalom fejlészthetősé- gét, éppen közös vállalatok létesítésével. De a gyakorlati lehetőségeket már az ipar szakembereinek kell megtalálniuk. K. M. Maszekok és százalékok Több mint egy éve van érvényben a Szovjetunióban magánmunkáról szóló törvény, de mindmáig nem csitultak el a viták a magán- és a szövetkezeti munka gazdasági hatékonyságáról és célszerűségéről. Erre vall az a felmérés is, amelyet a Komszomol KB kezdeményezésére végeztek. Sajnálatos, de a várakozásokkal ellentétben az eltelt év alatt valamelyest csökkent a lakosság szemében a nem állami szektor tekintélye. Egy évvel ezelőtt még a megkérdezettek 67 százaléka az új munkaformák híve volt, az idei adatok szerint gyakorlatukat azonban már csak 58 százalék helyeselte és kétszeresére — 14 százalékra - növekedett a helytelenítők száma. Mi okozta a csalódást? Ma olyan paradoxonnak tűnő helyzet alakult ki, hogy a szövetkezők figyelmen kívül hagyják a lakosság igényeit. A maszek és a kisszövetkezeti szolgáltatások elsősorban a közétkeztetésre, a magántaxikra. szabóságokra korlátozódnak, miközben ai lakosság szerint elsősorban lakásfelújítás- ia, lakáscsere-szervezésre, gépkocsi, rádió- és tv-javítósra, magánorvosi praxisra lenne szükség. Van azonban más ok is. A tavalyi vizsgálódások szerint a magán és a kisszövetkezeti tevékenységet elsősorban olyan 25-30 év közötti fiatalok választották, akik anyagilag nehéz helyzetben voltak és a családon belül az egy főre jutó kereset nem érte el a 80 rubelt. A megkérdezettek 48 százalékánál az anyagi helyzet javítása a fő cél, s csupán egyharmaduk látja ebben a formában alkotó erőinek kibontakozási lehetőségét. A kialakuló maszek és kisszövetkezeti formábon nyilvánvalóan nem hosszú életűek azok, akik minőségét nem garantálva az áru- és szolgáltatáshiányt kihasználva akarnak megtollasodni. A konkurencia ki fogja őket szorítani a piacról. A mindent ma megszerezni szemléletet nagyrészt az is magyarázza, hogy bizonytalanság van ennek az ágazatnak o jövőjét illetően. A megkérdezett kisszövetkezetieknek csupán 48 százaléka mondta azt, hogy akadálytalanul megkapta a működési engedélyt és munkához láthatott. Gyakran nehéz beszerezni az anyagot, helyiséget és közlekedési eszközt bérelni. S ami szintén nem elhanyagolható, a megkérdezettek 22 százaléka jelezte, hogy gyakran érzik munkatársaik, szomszédaik és a helyi szervek rosszindulatát. A magán- és kisszövetkezeti szférában dolgozók és klienseik eltérően Ítélik meg az elsők keresetét. A fogyasztók 18 százaléka helyteleníti a saját munkával szerzett magasabb keresetet. A felmérés tanúsítja, hogy a lakosság elégedetlen a maszek cikkek magas árával, 54 százalékuk szigorú órkorláto- zást és ellenőrzést követel. Ma a magántermelők 42 százaléka kiskereskedelmi áron az üzletekben szerzi be a gyakran állami dotációt élvező nyersanyagot, a vállalatokkal kötött szerződés alapján 49 százalékuk vásárol termelési hulladékot olcsón, de termékeiket a beszerzési ártól független piaci áron értékesítik. A sok rendezetlen kérdés oda vezetett, hogy egy év alatt kétszeresére, 18 százalékra nőtt azoknak o száma, akik csak nyereségszerzési lehetőséget látnak a magán- és a kisszövetkezeti munkában. Ebben kétségtelenül szerepe van a tömegtudatban kialakult nézetnek a „túlzott meggazdagodásról", az évtizedek alatt nieggyökeresedett egyenlősdi- nek, amely szerint a szocializ- mussail nem egyeztethetők ösz- sze a magas személyi jövedelmek. A vizsgálódások szerint a magán- és szövetkezeti keresetek az országos átlagkeresetnél 80-90 százalékkal magasabbak, 300 rubel körül mozognak. A maszekok szerint a minimális kereset legalább 180 rubel kell, hogy legyen. A kétszeres keresethez még 6 órás munka szükséges, vagyis gyakorlatilag második műszakot is kell teljesíteni. Franc Seregi
