Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)
1988-10-15 / 287. szám
1988. október 15., szombat Dunántúli napló 11 D ráva, szerb-horvát Drava, német Drau: a Duna egyik leghosszabb és legbővebb vizű jobb oldali mellékfolyója: 720 km. Vízgyűjtője 40 000 km2. A Keleti-Alpokban, a Dolomitok É-i lej-, tőjén ered. Ausztrián (Karintia) és Jugoszlávián „ (Szlovénia) átfolyva Zákánytól Drávaszabolcsig határfolyó hazánk és Jugoszlávia (Horváto.) között. Apatintól D-re torkollik a Dunába. Völgye Barcs felett teraszos. Sebes folyású és sok törmeléket szállít. Évente 3 árvize van. Főbb mellékvizei balról az lsei, Moll, Gurk, Mura, Rinya, Feketevíz, jobbról a Gail. A JELENGRÁD fedélzetén egy térkép fölé hajolva dolgoznak a jugoszláv vízügyesek, a parti szelvényeket figyelik, rögzítik a térképen. Talán másfél órás hajózás után a határhoz közelítünk. Már úgy értem, ahol a Dráva elhagyja az országot és mindkét part Jugoszláviához tartozik. Először a valpovói víkendtelep mellett haladunk el. nagyon tiszta itt is a víz, miként eddig is az volt, aztán kissé megvadul a folyó, különösen a bal partot veri, nagy partszakadásokat látok, úgy tűnik, mintha métereket nyelne el a Dráva a magyar partból, aztán Bisztrinci- nél a jobb partot ostromolja, kicsit lejjebb építettek is egy kősarkantyút, ahogy a vízügyesek nevezik a folyóra merőleges gátszerű építményt. Aztán a 68,2 folyamkilométernél elhagyja a Dráva hazánkat. Nem sokkal később a jobb parton hatalmas üzem bontakozik ki a páraködből, a nap utazásunk harmadik, egyben utolsó napján nyár végi hévvel fürdik a folyóban, valósággal gőzölög a Dráva. A belistyei fafeldolgozó, ceollid-feldolgozó mellett úszik el a karavánunk. Tucatnyi uszály a kikötőben, a daruk sűrűn fordulnak a rakterek fölé. Aztán feltűnik Eszék, majd további húsz kilométer után Almás (AJjmás)-'balról méltósággal hömpölyög a Duna, a Dráva belerohan, hét-nyolcszáz méter széles, kilométer hosszúságú kis tengert képez itt a két folyó, aztán a Duna ismét összehúzódik, a Dráva vizét is magába foglalva halad a Fekete-tenger fele . .. Hernády Alajos, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási' Minisztérium Dél-dunántúli Igazgatóságának vezetője is a távolba hömpölygő Dunát nézi, aztán visszatekint a Drávára... Kikerülhetetlen, szinte .jelképesen adódik a kérdés: — •Úgy vettem észre, önök kitűnően együtt dolgoznak a jugoszláv szakemberekkel? — Kifogástalanul! Már útközben megfogalmazódott a mostani drávai bejárás jegyzőkönyve, a hatoldalas, több tucat tennivalót felsoroló okmány egyetlen mondatán sem vitatkoztunk, pedig bőven meghatároztunk egymás számára tennivalót ... Lombost Jenő Milyen egyszerű lenne most egy leíró riportot írni: csak szorgalmasan kéne kattogtatni a fényképezőgépet, időrendben jegyzetelni: mit is lehet látni Örtilostól, amíg ez a bolondosán kacskaringózö Dráva a Dunába téved. A ZVECEVO, ez a kicsi, de nagyon erős vontatóhajó szorgalmasan pöfékel előttünk - a JELENGRÁD (SZARVASVÁROS) lustán úszik utána, pedig az ár is terelgeti, mégis pattanásig feszül a vontatókötél, csak nagyritkán mártózik a motoroshajó nyo- mány felvert örvénylő vízbe. Itt, Vízvár alatt - Örtilostól eddig csak motorcsónakot visel el a Dráva, nagyobb hajóknak kockázatos arra felmerészkedni - szóval itt a jobb parton nyár- faedrők szegélyezik a töltést, a bal parton füzesek hajtják lombjukat a folyóba, itt-ott ao- ró stégek bújnak a lombok alatt. A vízvári gátőr említette, hogy a minap is tucatnyi drávai halból főzte a híres drávai hallevest. Olyan tiszta itt a folyó, hogy jól élnek benne a Fiolák. Pedig nem mély: ezen a szeptember végi napon 150 centit mért a vízügyi szolgálat ügyeletese, mint három nappal később, a hajóút végén megtudtam, addigra 56 centit apadt. Hiába: ilyen a Dráva, csak beszélek, beszélek, pedig én most „forradalmár, harcos” új-. ■ ságíró kell hogy legyek. Itt az alkalom, a JELEN- GRÁD-on van Biankó Bergman úr, miniszter, a Horvát Szocialista Köztársaság Vízgazdálkodási Bizottságának elnöke, mi sem egyszerűbb, mint megkérdezni:- Milyen környezeti ártalmakkal jár a Gyurgyevác- Barcs vízlépcső, az erőmű, építése? Szelíden néz rám.- Milyen türelmes - mondja. - Már fél órája hajókázunk békésen, s csak most kérdezi ezt, sok kollégája nem ilyen türelmes mostanság. Nem szeretnék összehasonlítást tenni, az önök más formátumú vízügyi beruházásával, hiszen midden tery, építkezés csak önmagához hasonlítható. A kérdésre .röviden válaszolva onnyit tudok mondani, hogy egyetlen kritkus pont van, ezt ma is láttuk, az eredeti terveken máris változtattunk. Gyurgyevác alatt, tehát Jugoszláviában, egy régi tölgyerdőn kell átvágást csinálni, o főcsatorna ott megy keresztül. A talajvízszint csökkenése veszélyezteti a tölgyest, ezért az átvágást 300 méterről 150-re csökkentettük, az erdőt pedig rendszeresen öntözni fogjuk.- Ilyen múnkálatoknak lehetnek negatív hatásai, de állítom, s bárki megnézheti a legutóbb megépített három nagyobb drávai erőművünket, a varasdinit, a Csáktornyáit és a befejezés előtt álló dubvavait is, hogy nemesebbé tették a környezetet, felmérhetetlen hasznot hajtanak. Véglegesen megoldottuk az árvízvédelmet, a Drótra évente háromszor árad, tehát nagyon fontos szempont ez, az említett tölgy- erdőt nem számítva, optimálisan szabályoztuk a talajvíz- szintet, mindkét parton kialakítottuk a partvédelmi műveket, ez lehetővé teszi a kommunális művek csatlakozását, az öntözést, megoldottuk a folyószabályozást .. . Szeilert Gyula, a Környezet- védelmi és Vízgazdákodási MiÖrtilostol aimúsig A Dräua nisztérium főosztályvezetője a vadkacsákat figyeli, az előbb még a homokzátonyon ejtőztek, a motoroshajó riasztotta fel őket, a parton falként meredő égererdő felé húznak. Már jó ideje szelíd kacskaringókkal haladunk, a ZVECEVO alig manőverezik, biztonságos itt Barcs felett a hajózás. A jobb parton jugoszláv kotróhajó dolgozik, néhány kis motoros húz felfele a folyón. — A közlekedés, a kemizálás, az ipar, a kommunális szény- nyezés oly sok kárt tesz környezetünkben, városokban, erdőkben, vizeinken. Miért éppen a vízügyi beruházásokat éri mostanság a legtöbb támadás, ha valóban oly hasznosak, és a környezetet nem veszélyeztetők, mint jugoszláv kollégája mondja? — Az ICOID-ban - ez egy nemrégiben rendezett együttműködési konferencia - 2000 vízügyi szakember vizsgálta a századforduló óta épült vízügyi létesítményeket. Az elmúlt 90 évben 60 000 nagy gát épült, amelyeknek víztározás, illetve a vízi energia hasznosítása, tehát az erőművek működtetése a célja. Egyetlen egy sem volt eddig, ahol ökológiai katasztrófa történt volna'. Hibás tervezés, helytelen meg: építés, rossz üzemeltetés miatt egy kicsiny hányadnál azonban jelentős károk keletkeztek. Ezekből tanultak eleget, akik a világ nagy vízi műtárgyait tervezik, építik. Semmi sem lehet olyan drága, hogy környezetünket ne legyünk képesek megvédeni. A gondolkodó ember tudja, hogy. a mostani Látványos demonstrációk többsége amolyan pótcselekvés. Nekünk viszont dtjlgozni kell — jelenleg éppen a Dráván is sok o tennivalónk. Egyébként a Gyurgyevác—Barcs vízlépcső 86 százaléka jugoszláv területre esik, ugyanilyen arányú a költségmegoszlás is .. .' Barcshoz közeledünk. A parton téglavörös épületek, a századfordulón készült metszetekről ismert barcsi látkép szemünk előtt. Amikor az ország egyik jelentős gabonakikötője volt a város, amikor még a Dráván szinte uszály uszályt ért. A kormányos a vontatót figyeli, a kis motoros ügyesen manőverezik a kikötő felé. Je- lícs Miroszlav negyvenkilenc esztendős, másfél éve teljesít szolgálatot a JELENGRÁD-on. A lakóhajó nem utazik sokat, ilyen hosszú utat, mint a mostani (csaknem 200 kilométer) még ritkábban.- Nehéz, sok figyelhet követelő munka lehet ez .. . Egy pillanatig sem veszi le szemét a motoroshajóról, de azért válaszol:- Nem nehéz, igaz sok függ, a vízállástól. De most itt 150 centit biztosan nem feneklünk meg. Igen, egyszer zátonyra futottunk, kisebb baleset volt... Simán simul a vontató a stéghez, az ár a JELENGRAD- ot is a parthoz sodorja... ’ * A második napon Barcstól Drávaszabolcsig csorog a ZVE- CEVO-ból és a JELENGRÁDból álló kis hajóvontánk, ezen a szakaszon már gyakrabban találkozunk kisebb hajókkal, többnyire a partvédelmi műveken dolgoznak. Néhány keban végig a magyar oldali részt mi - a jobb partit a ju- goszlávök csinálják közös tervek és közös anyagi tehervise- fés mellett. Barcs és Drávqgzaresztgát, kődepó, másutt partszakadás, apró zátonyok szá- zci, szigetek tucatjai, a partot szegélyező ártéri erdők: füzesek, kanadai nyár, éger, itt-ott tölgyesek kísérik útunkát. A krónikás a hajókorláton ül — órákig sem fárasztja a folyó, a part egyhangúsága. Pedig a Dráva itt is bolondos folyó, mindig másfele rohanna, mint az eleven kisgyerek, ki folyton kitépi magát szülei kezéből, hogy szabadon rohanhasson. Szappanos Ferenc, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Dél-dunántúli Igazgatóságának helyettes vezetője nem tartja ezt jó hasonlatnak,- A vízügyi tervező persze a folyószabályozásra egy szabályos vonalat álmodik meg, hosszirányú és keresztirányú gátakkal kell ennek megfelelően terelgetni a Drávát. . Ez viszonylag egyszerű feladat lenne, bár ezt a bolondos folyót aligha lehetne viszonylagosan egyenes vonalban tartani. Úgy kell kiismerni a folyó jellegét, hogy minél kevesebb legyen a mesterséges beavatkozás, a folyóra bízzuk többnyire, hogy merre akar menni.- A szakember mit látott, mií kellett megnéznie az elmúlt két napon Örtilostól mondjuk Drávaszabolcsig?- A Dráva felső szakaszán, Gyurgyevácnál előrehaladott a műtárgy építése, Barcs felé kárelhárító munkálatok folynak. Több jelentős beavatkozás van: a gyékényesi híd és a botovói átmetszés, Vízvárnál a vasúti töltést kell megerősíteni, ugyanott egy átmetszésen is dolgoznak. Barcs felett magyar oldalón nincsenek árvízvédelmi töltések, Barcs alatt azonbolcs felett a műtárgyak építésének köszönhetően javultak a hajózás feltételei. Nagyobb hajók és uszályok is közlekedhetnek a folyón ... Szinte a végszóra lép hozzánk Joszip Gyurókovics, aki 33 éve áll a vízügy szolgálatában.- A mai állapotban a Dráva 260 napig hajózható - mondja. - Régebben alig több, mint 160 napig közlekedhettek biztonságban a hajók ...- Á hajózáson kívül önök mit hasznosítanak leginkább a Drávából?- Jugoszláviában 10 erőmű települt a Drávára, ebből hét Szlavóniába, ott nagyobb persze a folyó esése. A következő hetekben töltik fel a dubvavai tározót, ha beindul az erőmű, összesen 750 MW villamos energiát nyerünk a folyóból ... * Harmadik napon a dráva- szabolcsi híd alól indultunk. FILMJEGYZET Ugyanaz - máshonnan Kissé hosszú, de mindenképpen érdekes film A papa szolgálati útra ment című 1985- ben készült jugoszláviai film, mely akkor elnyerte a cannes-i filmfesztivál legrangosabb díját is. Emir Kusturca Világhírűvé lett általa - számunkra az érdekességet mégis az jelenti, hogy a számos magyar filmben ábrázolt „ötvenes évek" időszakába viszi vissza nézőit — csakhogy most a határ másik oldalára. Tudvalevő, a sztálinizmus időszakában az egyik fő ideológiai-politikai frontvonal épperi Magyarország és Jugoszlávia között húzódott. Az akkori minősítések szerint Tito az imperializmus bábja volt, mi több, „láncos kutyája" - kellett is eleget szégyenkeznünk a Tájékoztatási Iroda állásfoglalásának harcos képviselete miatt. A későbbi bűnbánat, s az ötvenes évekről készült magyar filmek hatására (melyekből az derült ki, hogy mi voltunk a hibásak, bábok, a rágalmazók), viszont kialakulhatott a korábbi szereposztás ellentettje: a jó és a rossz helyet cserélt. A papa szolgálati útra ment azt látszik bizonyítani, hogy az ötvenes évek Jugoszláviájában éppenhogy sztálinista módszerekkel küzdöttek a sztálinizmus ellen (mint ahogy az időszak Egyesült Államokában a rr.ccarthyzmus sem a polgári demokrácia legszebb erényeivel harcolt a kommunizmus ellen). Magunk bűnei alól ugyan nem ad felmentést, s megelégedettséggel sem szolgálhat, de tény: az ötvenes évek nemcsak nálunk voltak „ötvenes évek" — a világ (ezúttal) ideológiai-politikai egysége létezett; legalábbis ami az ideológiai-politikai harc módszereit illette. Nem kell tehát úgy önmarcangolnunk magunkat, mintha akkor csa4c mi lettünk volna az elté- velygők, a 'különösek, az embertelenek: művészetnek és tudománynak tehát az a szerepe, hogy az általánoson belül vizsgálja saját nemzeti történéseit és annak tanulságait. S merthogy újabb keletű komoly ellentétünk keletkezett azóta egy másik szomszédos országgal: az ötvenes évek tanulságát nem szabad szem elől tévesztenünk. A papa szolgálati útra ment-nek ma Magyarországon talán ez o legfontosabb üzenete. A világ anyagi egységén belül kisebb részegységek is érvényesülnek • tehát: az amerikai Tuti dologból például az derül ki, hogy társadalmi rendszertől függetlenül a kamaszok szerelmi bonyodalmai is meglehetősen azonosak. Meg különben is, divatba jöttek az ilyen témájú filmecskék: ne feledkezzünk el róla, hogy a világon mindenütt a fiatalok járnak legtöbbet moziba. Márpedig szívesen néznek sci-fi-t is, a-kciófilmet is, de legszívesebben magu*kat szeretik látni ők is, ráadásul olyannak, amilyenek valójában: kedvesnek, alapjában véve tisztáié!kűnek, gyengédségre vágyónak, bará- tot-szerelmet óhítónak. Csak egy kicsivel kel! tehát rálapátolni ezen erényekre, hogy tetszetős film készüljön. Bodó L.
