Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-23 / 265. szám

Dunántúlt napló 1988. szeptember 23-, péntek Pártértekezlet összehívása mellen döntött az MSZMP Pécs Városi Bizottsága (Folytatói az 1. oldalról) zik-e elégséges információval a döntéshez. Akárhogy is döntsön a városi pártbizottság, a megyei pártbizottság minden segítséget megad a városi po­litikai élet megújulásához, ha­tékonyabbá válásához. A megyei pártbizottság tit­kára szólt azokról az ideoló­giai kérdésekről is, melyek a pártbizottsági tagokat is, a párttagokat is, és minden gon­dolkodó állampolgárt is fog­lalkoztat. Nem lehet régi be­idegződésekkel fogadni a tár­sadalom életének új jelensé­geit - erről többen is szóltok, mint ahogy arról is, hogy sa­ját magunkban is zavart oko­zott az is, hogy ellentmondá­sok fedezhetők fel vezető pártpolitikusok megnyilvánulá­sai között, de az Új Márciusi Front és egyéb más társadal­mi szerveződések jelentkezé­se is. A felszólalások közül a tu­dósító még egyet emel ki: Kisbán Gáborét, aki a párt­munka nyilvánosságának ugyancsak sok oldalról indo­kolt érveit gyarapította: — Nem a tömegkommuni­káció — a Dunántúli Napló, a pécsi rádió és televízió — a hibás abban, ha a párt­tagság és a pártonkívüli köz­vélemény keveset tud a párt­bizottsági munkáról. „Elgon­dolkodtató - mondta -, hogy egyetlen újságíró sincs e tes­tületekben.” Hiba, hogy a gyér tájékoztatás is jobbára utólagos; gyakrabban kell a tagsón elé lépni az elképze­lésekkel is; nem nagyobb nyil­vánosság, hanem nyilvánosság szükséges. Ennek ienyében ja­vasolta egyebek mellett egy Alapszervezeti táiékoztató cí­mű kiadvány rendszeres meg­jelentetését. (Javaslatát ké­sőbb a pártbizottsáq elfogad­ta: az első szám e pórtbizott- sági ülésről ad lényegi tartal­mi információt.) A felszólalások kezdeti bi­zonytalansága, az „igen, de . . érvelések után egyre inkább a pártértekezlet meg­tartása mellett pártoskodtak a bizottsági tagok. Ezt erősítet­te több ártszervezet, alap­szervezet a pártbizottsághoz írt levele is, melyeket Szent­irányi József olvasott fel. (Ja­nus Pannonius Tudomány- egyetem párt-végrehajtó bi­zottsága, MTA Regionális Ku­tatások Központja taggyűlése, Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola pártbizottsága, a Kö­zépfokú Oktatási Intézmények pártalapszervezeteinek több­sége, a kesztyűgyári végrehaj­tó bizottság kerületi pártalap- szervezetek.) A pártértekezlet nem cél, hanem eszköz, csodákat ön­magában nem hozhat, felada­ta nem lehet csak a káder­csere. A pártbizottsáq több­ségi véleménye szerint lehet olyan feladatokat megfogal­mazni, melyek mozgósítók, me­lyek segítik a jelenlegi bi- zonytalansáqból kivezetni a tanságot. Ezen feladatok meg­fogalmazására a pártértekez­let a legilletékesebb, mely a feladatokhoz szükséges káder­feltételeket is teremtse meg - így összegezhető a hétórás vita, ezt erősítette meg hét ellenszavazattal tegnap dél- uán az MSZMP Pécs Városi Bizottsága. S hogy a döntés nem érte váratlanul a pártbizottság vég­rehajtó testületét, bizonyítja: Szentirányi József felbontotta a végrehajtó bizottság intéz­kedési tervjavaslat-csomagját, mely a pártértekezlet lebonyo­lítási rendjét tartalmazta. Holnapi, szombati számunk­ban interjút közlünk Szentirá- h"i Józseffel. A téma: az 1988. december 17-re összehívott pécsi városi pártértekezletre való felkészülés rendje. B. L. Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az I. oldalról) tetnék álláspontjukat, s ezt kö­vetően nyilvánosságra hoznák véleményüket. Ezért a Minisz­tertanács a mostani ülésen kezdeményezte az Országos Érdekegyeztető Tanács létreho­zását. Várkonyi Péter külügyminisz. tér a magyar—román államkö­zi kapcsolatok fejlesztésének és kiszélesítésének munkaprog­ramjában foglaltakról adott áttekintést az ülésen. A kormány abból indul ki, hogy a kapcsolatokat feszült­ségek terhelik; közvéleményünk aggodalommal figyeli a Romá­niában élő magyarság helyze­tét, és nemzetközi aggodalom is mutatkozik a területrendezé­si elképzelések gyakorlati megvalósításával kapcsolatban. A Minisztertanács döntése ér­telmében konkrét kezdeménye­zésekkel élünk a politikai, a gazdasági, a kulturális, a la­kossági, a tájékoztatási kap­csolatok számos területén. Azonnali belépéssel felveszünk: + lakatos munkában és forgácsolásban jártas gépész művezetőt, ♦ épületgépész művezetőt (főiskolai vagy technikusi oklevéllel) lehet kezdő is. JELENTKEZÉS: ÉLISZ PÉCS, Felszabadulás u. 16., munkaügy, telefon: 14-234. Bemutató a pécsi színházban Bukszár Márta és Laczó András a Bécsi vérben J. Strauss Bécsi vér műben a kórusnak nincs nagy szerepe, s megdrágította vol­na a produkciót, kihagytuk, erre ösztönzött bennünket a kis színpad is. A Bécsi vér kettős szerep- osztásban kerül színre, de nem a teljes stáb váltja egy­mást, hanem csak az egyes szereplők. Bukszár Márta, Mor- vay Pálma m. v., Csáky Ág­nes, Harmath Albert m. v„ Laczó András m. v„ Derecs­kéi Zsolt, Tamás Endre, Egri Sándor, Fülöp Mihály, Szabó Csaba neve már ismerős, Adrigán Judittal és Zalai Lí­diával, a társulat új tagjai­val azonban most találkozik először a pécsi közönség. Molnár Zsuzsa m. v. és Ko­kas László m. v. később lép be a produkcióba. A díszletet Vata Emil ter­vezte, a jelmezeket Györlfy Anikó m. v. Közreműködik a Pécsi Balett, koreográfus Tóth Sándor, a Pécsi Szimfonikus Zenekart Breitner Tamás és Hirsch Bence vezényli. G. T. Az idei évad első bemuta­tója szombaton este lesz a Pécsi Nemzeti Színházban, Jo­hann Strauss: Bécsi vér című nagyoperettje kerül színre. Előbemutatóként ma este Sió­fokon lesz látható a Bécsi vér. Mint már többször is hírt ad­tunk róla, a produkcióval Nyu- gat-Németországban turnézik a pécsi társulat az ősszel, de természetesen a pécsi műsor­rendbe is beillesztették a nép­szerű operettet. A darabot rendezőként Se­regi László m. v. jegyzi, de a próbákat fia, Seregi Zoltán vezette, aki Budapesten, a Thália Színház rendezője. Se­regi Zoltánnal tegnap a fő­próba szünetében beszélget­tünk.- Mivel a Bécsi vér próbái a tervezettnél később kezdőd­tek, apám nem tudott végig itt lenni a próbákon: jelen­leg az Operettszínházzal Mün­chenben vendégszerepei. De itt volt a tavasszal és az ősz­szel is, és természetesen meg­beszéltük az alapvető elkép­zeléseket: így tehát én, mint társrendező működöm közre. Egyetértünk abban, hogy az operettet a hagyományoknak megfelelően, a konvenciók tör­vényei szerint kell eljátszani, akkor lesz igazán operett. Annyi irónia azonban került Határozottabb, markánsabb mozgalmi tevékenységet A HHF Baranya Megyei Bizottságának ülése A Hazafias Népfront Vili. kongresszusa óta végzett mun­kájáról, tevékenysége korsze­rűsítésének irányairól tanács­kozott tegnap délelőtt a Pécs Városi Tanács dísztermében dr. Adóm Antal elnökletével meg­tartott ülésén a HNF Baranya Megyei Bizottsága. A vita alapjául szolgáló tá­jékoztatót szóbeli kiegészítés­sel Krasznai Antal, a megyei népfrontbizottság titkára ter­jesztette a testület elé. A me­gyei népfrontértekezlet óta végzett tevékenységről a tájé­koztató összefoglalóan azt ál­lapította meg, hogy a megyei népfronttestület munkájának politikai, mozgalmi jellege erő­södött. Segítette az alapvető szocialista céljaink érdekében a különböző társadalmi réte­gek, csoportok együttműködé­sét. A munka korszerűsítésének iiányaira vonatkozó javaslat stratégiai célként jelöli meg a pártértekezlet után felgyorsult megújulási folyamat következe­tes fejlesztését. A mozgalmi munka előterébe a távlati és a napi, az országos és a helyi érdekek egyeztetésének és ér­vényesítésének gyakorlatát se­gítő tevékenységet, a társada­lom különböző erői tartós szö­vetségének kialakítását állít­ja. Markánsabb mozgalmi te­vékenység, sajátos népfront­vélemény határozottabb képvi­seletét tartja szükségesnek az állampolgárokat érintő minden ügyben a megye közvéleménye előtt. A vitában felszólalók közül dr. Sipos Béla azt elemezte, hogy népfront mint politikai tömegmozgalom várhatóan megnövekedő szerepének mi­lyen feltételek teljesülésével tud megfelelni; dr. Hir Géza többek között a törvényterve­zetek társadalmi vitáinak ed­digi tapasztalatairól szólt. Sán­ta László a népfrontszervek és az újabban alakuló alternatív társadalmi szervezetek közötti viszony kérdését vetette fel, Horváth Péter a társadalmi munka értékelésének jelenlegi módszereit bírálta, Balázs Já­nost a kertbarátok és kisterme­lők egymástól eltérő szerveze­tű érdekvédelmi tömörülésé­nek célszerűségéről beszélt. A vendégként jelen lévő ország­gyűlési képviselők közül Merer Emil felszólalásában arra tért ki, hogy az István-aknai mun­kabeszüntetést kiváltó, a sze­mélyi jövedelemadóval össze­függő problémákra még a tör­vényelőkészítő viták idején me­gyei képviselőcsoport ülésén az illetékes miniszterelnök-helyet­tes jelenlétében felhívta a fi­gyelmet, de ez nyilvánosságot nem kapott, mint ahogy foga­natja sem volt. Az ülésen részt vett és fel­szólalt dr. Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára is. Hangsúlyozta, hogy a nép­front a legutóbbi kongresszus óta a társadalom fontos intéz­ményévé erősödött, ugyanak­kor szükségessé vált nemcsak munkastílusának, munkamód­szereinek korszerűsítése, ha­nem a politikai intézményrend­szer átfogó reformjával össz­hangban társadalmi helyének, szerepének, feladatainak új koncepciójú meghatározása. Kitért a népfront és az alter­natív mozgalmak kapcsolatá­nak kérdéskörére is, amelyben a tárgyalások alapálláspontja­ként jelölte meg: a népfront társadalmi szövetség a szo­cializmus demokratikus felépí­tésére. D. I. Finnországban a Mecsek Kórus Csütörtökön finnországi ven­dégszereplésre utazott a pécsi Mecsek Kórus. Moszkva és Leningrád útba ejtésével vasárnap délben vonaton ér­keznek Lahtiba, jövő péntekig Pécs testvérvárosában és kör­nyékén adnak hangversenye­ket, s közben a város intéz­ményeivel, nevezetességeivel is­merkednek meg. Hangversenyt adnak Heinolában is. A Nagy Ernő karnagy által vezényelt kórus október 3-án érkezik vissza Pécsre. 40 éves az AGRIMPEX Sajtótájékoztató a Külkereskedelmi Vállalat budapesti székházában bele, hogy a szereplők időn­ként kilépnek a jelenetből és a közönséghez szólnak - aho­gyan azt „félre" szóval szok­ták jelezni a szerzők. Ez erő­síti a játékosságot, és igye­keztünk megtartani a kedé­lyes bécsi stílust is. Mivel a (Munkatársunk telelonjelentése) Negyvenéves Magyarország egyik legnagyobb múltra visz- szatekintö külkereskedelmi vál­lalata az AGRIMPEX. Az év­forduló adta lehetőséget ra­gadta meg a vállalat vezeté­se, hogy sajtótájékoztató ke­retében múltbéli és jelenlegi tevékenységéről adjon képet. A vállalat jogelődjét „Ma­gyar Mezőgazdasági Kiviteli és Behozatali Rt.” néven jegyez­ték be 1948 májusában. Tevé­kenysége ekkor még a mező- gazdasági és élelmiszeripari kivitel és behozatal teljes ská­láját magába foglalta. A pro­fil időközben változott. A tegnapi sajtótájékoztatón Vermes András, a vállalat ve­zérigazgatója számolt be az AGRIMPEX munkájáról. Az áru­forgalom alapján az öt leg­nagyobb magyar szakkülkeres­kedelmi cég között szereplő vállalat, elsősorban alapvető mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek forgalmazásá­val foglalkozik, profiljába több mint 150 termék tartozik. A 220 főt alkalmazó vállalat áruforgalma az elmúlt évben meghaladta a 25 milliárd fo­rintot, nem véletlen tehát, hogy 500—600 millió dolláros és 100 millió rubeles forgalma alapján nemzetközi téren is számontartják. Exportforgalmá­hoz 55 belföldi partner bizto­sítja az árualapot, 50 vállalat pedig szükséges import termé­keket szerzi be. Az AGRIM­PEX napjainkban jól beveze­tett márkanév nemzetközi pia­con. A vállalat 12 országban rendelkezik ügynöki hálózattal, 33 ügynököt foglalkoztat, 6 or. szágban vállalati kiküldöttet is alkalmaz. A vállalat tevékenységének és felépítésének ismertetése után a vezérigazgató az AGRIMPEX iegközelebbi tervei­ről beszélt. A vállalat szeret­né nagy mértékben tovább fej­leszteni belföldi kapcsolatait. A kapcsolatok kiterjesztése se­gíthetne a magyar fehérje­program kibontakozásában is, itt a vetőmagvak behozatalá­ban nyújthatna segítséget a vállalat. Külkapcsolatai révén a vállalat közreműködésével bi­zonyos mértékű mezőgazdasági gépimportra is lehetőség nyí­lik. A tavalyi gyengébb eredmé­nye ellenére is előkelő helyet foglal el a hazai külkereske­delmi cégek TOP-listáján az AGRIMPEX. Az idei jubileumi év eddig jóval sikeresebbnek bizonyult, méltón a 40 éves fordulóhoz, akár az első helyen is jegyezhetnék a vállalatot. Kaszás Endre Zöldért-vásár Pécs, Mártírok útja, Megyeri úti Bajcsy-Zs. u., Komló, Berek u., Mohács, Dózsa Gy. u.: burgonya 8,50—10 Ft/kg, vöröshagyma 8,50 Ft/kg, lilahagyma 10 Ft/kg, fokhagyma 42,50 Ft/kg Centrum hétfő 1988. SZEPTEMBER 26-AN 30% VISSZATÉRÍTÉS! • Maradék szövetek 193—656 Ft-ig. AMÍG A KÉSZLET TART!

Next

/
Oldalképek
Tartalom