Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-28 / 239. szám

Panoráma Domb utoai blues Veronica Hammel (ké­pünkön) játssza a Domb utcai blues című amerikai tévésorozat főszerepét. Opera Kolbe atyáról Jonesco írta annak' az operának a szövegét, me­lyet augusztus 19-én mu­tattak be Riminiben. Az 1941-ben, náci koncent­rációs táborban elpusz­tult Kolbe atyáról szól. Zenéjét a francia Do- minicque Probst írta, s a világpremiert a lengyel Kristóf Zanussi rendezte. Perui kérdések Az osztrák tejevízió „Mi” című családi maga­zinja új sorozatai indít. Bemutatják, mint élt fél évig a perui őserdőben egy kétgyermekes bécsi család. A VDN szerény kérdése: és hogyan éltek ott a forgatócsoport tag­jai? Új Ofhello John Neumeier, a vi­lághírű hamburgi balett vezetője és koreográfusa Mozart-zenékből összeállí­tott muzsikára balettot tervezett az Othello-té máro. A szavazatokat még szá­molták, de az már biztos volt, hogy augusztus 3-án, a lulio Iglesias koncerten rekord született: az ottani véleménynyilvánítások alap­ján, legalább hatezer nézőt várnak szeptember 9-én, es­tére a Budapest Sportcsar­nokba, és ma már bejelent­hetjük: ezen a pesti estén Richard Clayderman zongo­rázik. Ő maga ugyan a héten még Japánban ad hangversenyt, de ez végül is nem meglepő. Hiszen ott­hon van a nagyvilágban: az év háromszázhatvanöt nap­jából átlagosan kettőszáz­negyvenet a családjától tá­vol, koncertúton jár. ' A Talentum Kulturális Fó­rum központjában a szerve­zési rekord menedzsere, Jó­násáé Hidassy Eleonóra mondja:- A Talentum szervező­munkájának indulásai óta, vagyis három éve rendszere­sen megszavaztatjuk a kö­zönséget: kit szeretne hall­gatni? Julio Iglesias hang­versenyén, csakúgy, mint A melodikus könnyűzene világsztárja Clayderman Budapesten A közönségszavazatok alapján hívfák meg máskor, nagyon megoszlott a közönség véleménye, hi­szen sok nagy sztár van a könnyűzenében. Az így meg­oszlott szavazási eredmény­nek azonban volt egy egysé­ges tömbje: minden ötödik szavazó, más kívánságai so­rában, Richard Claydermant is követelte. Mellette a me­lodikus könnyűzene másik két világnagysága szerepelt igen gyakran a cédulákon: Bar­bara Streisand és Charles Aznavour. De a hanglemez- boltok forgalmi adatai Richard Clayderman abszo­lút népszerűségét jelzik, így meghívtuk őt Budapestre. Örömmel vállalta, hiszen ná­lunk még nem játszott. A harmincöt éves, kéksze­mű, szőke francia zongora- művész titkárnője gyorsan lé­gipostára adott néhány fo­tót, közülük az első „leautó- zott" a Pécsi Szikra Nyom­dába, hogy a VDN olvasói ne csak a lemezborítókon megszokott frakkos képen, hanem oldott hangulatban, kutyájával lássák a világ­sztárt. Mert világsztár! Gyerek­kora jellegzetes gyerekzseni történet: hatévesen már perfekt kottaolvasó volt, ti- zenkétéves korában felvették a párizsi zenekonzervató­riumba és ott, már tizenhat­esztendősen díjat nyert. De minden nyilatkozatában zon­goratanár apjára hárítja a dicséretet: „Egyetlen titkom az édesapám zongorapeda­gógiai tehetsége!" Eddig több, mint háromszáz dalt írt. Közöttük sok az át­dolgozás: például a Zsivagó dalt és sok más világslá­gert csendes zenei elbeszé­léssé szelídítette. De ahogy ő újrazongorázta azokat, attól emberi érzészuhatagok hallatszanak ki belőlük. Le­mezen sokféle válogatásban adta ki a dalokat, így aztán csak platinalemezből ötven­kettő van a birtokában. A platina már egyenként leg­alább félmillió eladott pél­dányt jelent! A sokféle adat mögött azonban mégiscsak Cloy- derman zenéje a fontos. Elméleti fejtegetések helyett ezúttal többet sejtet erről Richard Clayderman három zenetörténeti példaképe: Chopin, Debussy és de Fal­la. Muzsikájának színvonalát ugyan könnyedébben és szenzációsabban is kifejez­ték már. Egy túlzó hambur­gi újságíró szerint, Beetho­ven óta senki sem tette olyan népszerűvé a zongo­rát, mint Clayderman. Leghí­resebb rajongója, Nancy Reagen pedig, elkeresztelte őt a románcműfaj hercegé­nek. Ezek után már csak né­hány emberi dolgot írunk le róla: feleségét Christinenek, kislányát Maudnak, fiát Pé­ternek hívják. Velük él, va­lamint édesanyjával. Mert példaképe és édesapja, ki­lenc éve meghalt. Holnap, hétfőn sorra cseng majd a telefon a Talentum központjában: a megyeszék­helyekről megkezdődik a kü­lönjáratok szervezése a na­gyon várt Claydermandron- certre. Földessy Dénes Cgír ember éüiíiáiba boxte a fällst Ádánd mégis rákerül a térképre? Több nyelven jelentetett meg térképet kicsiny hazánk­ról az Idegenforgalmi Propa­ganda Vállalat. A francia nyelvűn Hongrie Carte — Prog­rammes 1988 - keresgélem a Siófokhoz közeli falut, Ádán- dot. Nem lelem. A 65-ös, szekszárd—siófoki útról Ságvár- nál kell letérni hozzá, de Ba- latonszabadi felől is megköze­líthető a 2200 lelket számláló település, ami más térképek­ről is hiányzik. Egyelőre! Jóllehet, már most is volna, ami jogosulttá tenné a jelen­létét egy idegenforgalmi tér­képen. * A történet úgy szól, hogy egy ambiciózus fiatal férfi nem bírta elviselni, hogy a szülőfaluja semmit nem tud felmutatni az általában meg­szokottakon túl, s elkezdett mocorogni. A mozgalom 1948- ban történt elsorvasztása után három és fél évtizeddel, vagyis 1983-ban - újjáéledt a nép­főiskola intézménye, ami fe­lett első évben szemet huny­tak az illetékes szervek, de a rákövetkező évben már legá­lisan működhetett, most nyá­ron pedig —, július 18—31. kö­zött - a Csapody-kastélyban, az országban először nemzet­közi népfőiskolát rendeztek a határainkon túl élő magyarok részvételével. A kezdeti eredmény nem elégítette ki Pollák Tibort, a Kőolajvezeték Vállalat vállal­kozási szakemberét: — A társadalmi elvárások tömege halmozódott fel az emberekben, ez pedig problé­mákat okozhatott volna a köz­életben. Úgy éreztem, tenni kell valamit a lakóhely meg­mozgatására. 1986. szeptem­ber 15-én végre megalakít­hattuk a Berzsenyi Dániel Közművelődési Egyesületet 156 fővel. A taglétszám azóta 240- re gyarapodott. Itt jön a dolog érdekessé­ge. Az egyesület ugyanis igen hamar kilépett a szűkén vett közművelődési szerepkörből, s kezdett a falu fejlődésének a motorja lenni. Ennek érdekes útját választotta: autó-motor­sport szakosztályt hozott létre, majd önerőből egy, a nemzet­közi szabványok szerinti rali- cross pályát, amelyen eddig hét versenyt rendeztek, s nem­zetközi versenyre is van kilá­tás. A beszélgetés, ami az itt leírtak alapjául szolgált, Sió­fokon, a November 7. tsz köz­pontjában zajlott egy hétfői délután, amikor egy másik he­lyiségből csak nehezen en­gedték el értekező társai Pol­lák Tibort. Mint minden hét­főn, most is a Club Hotel Rt. beruházásának az időszerű tennivalóiról tárgyaltak. Sokan emlegetik a Balaton- .partot tehermentesítő „máso­dik vonalat", ami igen lassan alakulgat. A Berzsenyi-egyesü­let a maga módján szól ebbe bele: egy üdülőkomplexumot tervez építeni részvénytársasági alapon, amivel a nyugati erős középréteget céloznák meg. A kiszolgáló létesítmények sorá­ban lesz szauna, melegvizes strand, golfpálya (!), lovas­iskola, autókölcsönzés és még sok egyéb. A kezdeményező­ként szereplő egyesület 10 millió forint értékű szellemi tőkével — a tanulmánytervvel — vesz részt a részvénytársa­ságban, a tsz a rendelkezésre bocsátott területtel részvényes, ott van a sorban a helyi ta­nács is, a főrészvényesek pe- dia a Magyar Hitel Bank Rt. és a Construma Vállalkozói Be­téti Társaság. — Ennek a komplexumnak '.991-ben működnie kell — jelenti ki igen határozottan Pollák Tibor -, minthogy a ré­. szesedésből kíván továbblépni az egyesület. És mivel a be­ruházás ádándi székhelyű, az adó a helyi tanács pénztárcá­ját vastagítja, a Club Hotel tehát községünk fejlődését szolgálja azon kívül, hogy 200-250 munkahelyet biztosít a helybelieknek. A motor motorja Pollák Tibor, (akinek Szóládi Tibor néven valamikor versei jelén- tek meg a DN-ben) elégedett­nek mondja magát:- Csodálatos dolog volt ezt elérni, de sokat is kellett dolgozni érte, az időt a csa­ládtól, a barátoktól kellett elvonni. A környezetem - te­szi hozzá — keresi a pénzt, én meg a közösség hasznára for­dítom a szabadidőmet. Hársfai István Balatoni program­ajánlat Vili 29.- IX 3. Utolsó alkalommal jelentke­zünk balatoni ajánlórovatunk­kal. Végéhez közeledik a nyár, kevesebb esemény, program várja az érdeklődőket. Szep­tember végéig azonban még számos utószezoni szórakozási lehetőség nyújt kikapcsoló­dást, ezekről, s a még meg- lekinthető kiállításokról alkal­manként be fogunk számolni. Kedden 20 órakor Tihany­ban, az apátságban Áchim Erzsébet ad orgonahangver­senyt, Siófokon, a római ka­tolikus templomban 20 óra 30-kor pedig egy svájci orgo­naművész, Georges Athanisia- des. Szeptember 25-ig ked­den és csütörtökön 11—11 órai kezdettel Szántódpusztán lo­vasbemutató kínál látványos­ságot. Szerdán, a siófoki szabad­téri színpadon 21 órakor az Állanái Népi Együttes lép fel. Csütörtökön, a kulturális központ színháztermében 21 órakor gálaműsort láthatunk Kálmán Imre operettjeiből. Pénteken, szombaton és va­sárnap ismét Szántódpuszta, s egy lovasverseny jelenti majd a legjobb hétvégi szórako­zást: a területi díjugrató lo­vasbajnokság kerül megrende­zésre. Verebícs János Radio mellett Gyermekkorom falujában — azt hiszem* a legszebb lányt— egy bakter vitte el a távoli őrházba asszonynak, s az öreg anyák azt beszélték este a haranglábnál kuporogva, „...jó járt ez a lány, mert vasútihoz ment férhő...!” így igaz: ingyen lakás a bakter- hárban, hozzá van egy kis kert, néhány gyümölcsfával, a hideg vizű kutat is a MÁV ásatta anna-k idején, a vasúti töltés két oldalán legeltetheti a teheneit, vagy kaszálhatja le szénának a füvet, ami me­gint csak ingyen van. Lehet gyermekeket nevelni, éldegélni a csendes vasútvonal mentén, amelyet - mellékszárny lévén - talán négyszer, ha megza­varta egy-egy szerelvény na­ponta. S ami a fő! Az em­bernek nem kell ruha, mert 4 vasárnapi mindent kap a vasúttól, nyá­ri zubbonytól téli szőrmés bun­dakabátig mindent és —, a nyugdíjra is számíthat. Tü­zelőre sincs gond, mert a haj­nali személy jövetelekor a mozdonyvezető intésére a fű­tő néhány szívlapátra való szenet lelökött a töltés olda­lába, amit a bakterné szapo­{ án összeszedett a füleskosár- >a és cipelte a ház mögötti szeneskamrába, a hideg, téli hónapokra készülve. Hét vé­gén meg csak futtában föl­nyújtotta a fehér vászonnal le­takart karkosarat a lassító szerelvény mozdonyvezetőjé­nek: egy kis küldemény aman­nak az asszonynak, túró, kis vaj, tejföl, -ilyesmi, cserébe a szénért. Szóval, jól járt a lány, aki „. . . vasútihoz ment férhő . .." Amíg meg nem öregedtek persze. Mert hallom most, hogy egy alföldi vasúti őrház idős lakói a rádióhoz fordultak pa­naszukkal. A bakterház 1900- ban épült..., az öreg vasutas és felesége 38 éve lakja. Vil­lany nincs, méq mindig pet- rollal világítanak, a viz iha­tatlan, jó három kilométerről hordják ballonban főzésre, mosásra, tisztálkodásra. A fa­lok elöregedtek, némelyik ki- dőléssel fenyeget. A bakter­ház helyiségeiben edényeket raknak le a földre, amikor na­gyobb eső készülődik . .. A rádió riportere elképed — nemcsak a körülmények lát­tán - hanem a különböző szintű reagálások hallatán. Amikor egyik illetékes fő­vasutasnak beszámol tapasz­talatairól, az mindjárt azt kérdezi, hány gyereke van a házaspárnak. Mondja a ripor­ter: négy, bár egyikük örök beteg, a többiek felnőttek, kirepültek, családot alapítot­tak. Hát ez szép, mondja az illetékes. . . és a gyerekeik nem tudnak segítségükre siet­ni . . .?" Én is elképedek: hon- nét gondolja, hogy gyerme­keik olyan körülmények között élnek, hogy a mellényzsebből kifizethetnék a MÁV tulajdo­nában lévő bakterház renová­lásának költségeit? A másik vasutas azt mondja, hogy több őrházat folyamatosan le­bontanak, vgv legföljebb ál­lagmegóvási munkálatokat vé­geznek. Meglepődik, amikor kiderül, hogy 88 év óta ezt a bakterházat szakiparos még meg sem érintette. Kiderült az is, hogy az igazgatóság ke­zében három üres lakás van- ahova beköltöztethetné az öreg házaspárt de nem te­szik. A harmadik főember is megkérdezi a riportert, az öreg házaspárnak hány gye­reke van. Mondja neki, négy. „Hát az én szüleim meg két gyereket neveltek ... - mond­ja nyeglén, mintha ez na­gyobb teljesítmény volna és egyáltalán ez lenne a lényeg az ügyben, majd hozzáteszi: De lehet, hogy az én szü­leim jobban és többet dol­goztak .. ." Mit lehet erre vá­laszolni? Egy ilyen gőgös, korlátolt szövegre? A riporter vénül egy MÁV-jogósszal be­szél, mondja neki, mi lenne, ha az őrház idős lakói bíró­sági perre vinnék az ügyet? Mit gondolnak, mit válaszolt? „Harmincnyolc-negyven év után méltánytalanság lenne részükről a MÁV-val szemben pereskedni . . ." Ezt mondta a jogtudor, aki talán életében még be nem tette a lábát egy öreg - félreeső - bakterházba. Kulturáiis hírek Szekszárdról Szekszárdon a Művészetek Házában augusztus 28-án, va­sárnap este fél nyolckor Bach- koncert kezdődik. A szekszárdi Kamara Zenekar szólistái: Se­bestyén János, Dobai Tamás, Várallyai Ágnes és Théz László (csemballó), Földessi Lajos (he­gedű), Matúz István, Matúz Gergely és Ittzés Gergely (fu­vola). A műsorban elhangzik három kétcsemballós verseny, a IV. Brandenburgi verseny és a Hármas verseny. Vezényel: Simon Emil . (Kolozsvár). A szekszárdi Német Nem­zetiségi Baráti Kör 35 tagú fúvószenekara 5 napos ven­dégszereplésen járt az NSZK- beli Bocholtban, ahová a he­lyi Instrumentalkreis Lowick zenei együttes hívta meg őket. Bakterház...

Next

/
Oldalképek
Tartalom