Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-22 / 233. szám

Mohácson második alkalommal A Jégkirálynő Harkányban (3. oldal) ♦ Hyderpark a Konzum Áruház előtt (5. oldal) Grafra nem is érdemes fogadni {7. oldal) Világ proletárjai, egyesüljetek! gpio XLV. évfolyam, 233. szám 1988. augusztus 22., hétfő Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Színvonalas ünnepség Pécsváradon A házigazdák egyike, az Új Barázda Termelőszövetkezet csoportja a felvonuláson XXII. országos nemzetiségi fesztivál Miből is áll egy ember éle­te? A születés csodájától a halál szívszorító tényéig és abból a reményből, hogy az utódok újrakezdik ezt a tevé­keny és izgalmas, szép és oly­kor szomorú földi létet, az Éle­tet. Lehetnek az elvégzendő feladatok különbözőek, be­szélhetnek az emberek más és más nyelvet, az emberi élet eseményei, kiemelkedő fordu­latai hasonlóak. Különbözőek a nemzeti, kulturális hagyo­mányok, szokások, mégis az azonosság, az összetartó egy­ség a meghatározó - ezt a gondolatot sugározta az „Egy emberöltő ...11 című gálamű­sor —, melyet a Mohácson megrendezett XXII. országos nemzetiségi fesztivál alkalmá­ból állított össze Vásárhelyi László, és szombaton este mu­tattak be a mohácsi Bartók Béla Művelődési Központ sza­badtéri színpadán a fesztivá­lon szereplő nemzetiségi együt­tesek. A zárókép után, amikor is minden szereplő közösen járta a különböző nemzetiségi tán­cokat, a csárdástól a kólóig, úgy tűnt, a tapsvihar el sem akar állni. A gálaműsorban a tököli délszláv táncegyüttes és férfi­kórus, a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet tánccso­portja, a Magyarországi Görö­gök Kulturális Egyesületének Táncegyüttese, a pilisszentivá- ni kamarakórus, ai pilisvörös- vári német nemzetiségi tánc­csoport, a nagynyárádi gyer­mekcsoport, a méhkeréki ifjú­sági népi tánccsoport, a ro­mán nemzetiségi összevont né­pi zenekar, az eleki román nemzetiségi hagyományőrző együttes, a pilisszentkereszti szlovák nemzetiségi együttes, a hosszúhetényi népi együttes, és az ©KISZ „Erkel" művészegyüt­tesének táncosa lépett föl. A műsor előtt Mohács Város Ta­nácsának elnöke, dr. Németh Elemér üdvözölte a fesztivált és résztvevőit, Krémemé Miche- lisz Teréz, az Elnöki Tanács tagja tartott ünnepi beszédet és a nemzetiségi szövetségek nevében dr. Mándity Marin, a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének fő­titkára, az Elnöki Tanács tag­ja köszöntötte a vendégeket, akik között megjelentek a párt, az állam, a társadalmi és mozgalmi szervezetek, nem­zetiségi szövetségek országos és megyei képviselői, Mohács testvérvárosainak küldöttei. A fesztivál védnöke Garamvölgyi József, a HNF Országos Taná­csának titkára volt. A nemzetiségi fesztiválokat kétévente tartják. Mohács má­sodik alkalommal adott otthont a nevezetes rendezvénynek, és amint kiderült, szívesen vál­lalkozik a város máskor is a házigazda szerepére. A főut­cai zenés-táncos fölvonulás és a gálaműsor előtt a mohácsi Kossuth filmszínház emeletén a Magyarországon élő délszláv népművészetet bemutató kiál­lítás nyílt, pénteken pedig négy községben adtak műsort az együttesek. Dr. Stark Fe­renc, a Művelődési Miniszté­rium nemzetiségi önálló osztá­lyának vezetője elmondta, sze­retnék a jövőben is rendszere­sen megrendezni a nemzetisé­gi fesztivált és programjait tovább szélesíteni, például tu­dományos konferenciákkal, fó­rumokkal. B. A. Pozsgay Imre megkoszorúzza az államalapító szobrát — Új alkotmányos rend kialakítására van szükség — mondta Pozsgay Imre Pécsvárad sokszoros ünne­pet ült a hétvégén. Sok-sok 'év után végre elkészült a vár felújítása - legalábbis ennek látványos része — lett új ke­nyér is, szó esett az új alkot­mányról, s legfőképpen: min­den eddiginél erősebben fény­lik államalapító királyunk, Gé­3-1-re győzött az NB ll-ben, hazai pályán a Komlói Bányász a BVSC ellen (képünkön), míg a Mohács 11-esekkel vesztett a Volán SC otthonában. (Tudósításunk a 8. oldalon.) za fia, István emléke. Azé a királyé, alki fontosnak tartotta, hogy uralkodása alatt monos­tor épüljön a Zengő tövében. Állott is a monostor tíz év­századon át, hírt és nevet sze. rezve a községnek a mai na­pig. Ilyen felújított formájában fán még sokáig. Neves, tisztelt vendége volt az ünnepi nagygyűlésnek, amely egyben a központi au­gusztus 20-i ünnepélynek szá­mított a megyében: Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, állammi­niszter. Mór előző nap elnézést kért a tudósítóktól, amiért papír nélkül fog beszélni. A hallga­tósággal együtt szívesen meg­bocsátottuk neki, még ha ilyenkor sebesebben kell is jár. nia a ceruzának. Csaknem fél­órás beszédében mindenek­előtt a Szent István-i életmű­vet méltatta: — Halála után fél évszázad­dal Istvánt az egyház szentté avatta. A katolikusok számára ez az aktus szakrális jelentő­ségű. Azok, kik másféle világ­nézettel (közelítik meg e tényt, úqy értékelik, mint a korabeli Európa által a népünknek ki­állított első erkölcsi bizonyít­ványt. Aztán arról beszélt, mennyi­en próbálták már a saját idő­szerű politikai céljaikra fel­használni István örökségét. Mennyiszer tologatták ide-oda a Szent Korona által egyesí­tett országrészeket „mint lak- berendezési tárgyakat”. — IMindezt el kell most már felej­teni, s csupán azt jegyezzük meg: történelmet nem lehet annektálni. A haza lélekben mindenütt felépíthető, akár a szülőföldön, akár azon kívül. Időszerű gondjainkról szól­ván, megállapította: — Bajaink egy részét a vi­lágnak köszönhetjük, melynek árnyai ellen küzdeni mindig (harci feladat volt ezen a tá­jon. Más részét azonban ma­gunk szereztük magunknak, s országunkban helyenként a szétesés, a válság jelei mutat­koznak. Haladéktalanul hozzá kell látnunk az egyéni boldo­gulás és a közjóra törekvés összehangoiásá sóhoz. — Nincs-e valami esedezés ebben a kívánságban? — tette fel a kérdést Pozsgay Imre. Elismerve, hogy a kormányzati erő meggyengülése esetén vá­lik hirtelen fontossá a néppel folytatott párbeszéd, hitet tett egy új alkotmányos rend, egy új közmegegyezés kialakítása mellett. A szónok éles szavakkal ítél­te el a Romániában folytatott „eszelős" politikát, amely ki­hívást jelent az emberi civili­záció és a humanitás ellen. Végül azt hangsúlyozta, hogy hazánk senki mástól nem vár­hat segítséget, csak saját né­pétől. „Nekünk magunknak kell megteremteni a demokratikus, a szocialista és gazdag Ma­gyarországot." (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom