Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-30 / 210. szám

BERTÓK LÁSZLÓ MAKAY „Hol vagy, István király ?" Ahol eltemették: Az országalma. Mögötte állhatott István király palotája, Imre herceg szülőháza. Székesfehérvár Budavárán és a székesfehér­vári bazilikán kívül nincs még egy olyan épület, amelyhez a magylar történelemnek annyi eseménye fűződne. Míg Eszter­gom a királyi rezidencia vá­rosa, Szent István és a magyar királyok lakóhelye kétszázötven éven át, addig Székesfehérvár szakrális jellegű kultuszhely, királyaink koronázási és temet­kezési helye. Ez is Gézcr fejedelem városa: ezúttal nem telepedett római kasztrumba, mivel Gorsiumnál védhetőbbnek találta a Sár­víz mocsaraitól körülvett kis szigetet. Ennek dombján épí­tette fel fejedelmi szálláshe­lyét, itt emelt egy négykaré- lyos, centrális elrendezésű templomocskát, ahol feleségé­vel együtt eltemették. Ma ezen a helyen áll a székesegyház, mellette Géza nagyfejedelem szobrával. István király lejjebb, a vá­sártéren építette fel palotá­ját (ez a mai főtere Székes- fehérvárnak), helyét és azt, hogy itt született Imre herceg, emléktábla jelöli. Ez a palota a Szent István által emelt hí­res bazilikára tekintett, mely templomot az országalapító, a mindenkori magyar királyok és királynék koronázó és temetke­zési helyéül szánta — német­római, aacheni mintára. Ide temették őt is, és utána Ár­pád-házi és vegyesházi uralko­dóink is mind itt, a szent ki­rály közelében kívántak nyu­godni. Székesfehérváron István ki­rály ezeken túl megalapította nevezetes káptalani iskoláját, melyben a hét szabad művé­szetet oktatták a kor szokásai­nak megfelelően. Itt oktatott Imre herceg nevelője, a velen­cei Gellért, a későbbi mártír, Csanádi püspök. István király a bazilikához csatlakozó helyi­ségekben őriztette az ország levéltárát, kincstárát. Itt őrizték a koronázási palástot, valamint a II. Szilveszter pápától küldött koronát és a koronázási jel­vényeket. „Eltemették a fehérvári ba­zilikában, melyet maga épített az örökszűz Mária, Istennek anyja tiszteletére . . . Gyászba fordult rögtön egész Magyar­ország kobza, és az ország minden népe, .nemesek és nemtelenek, mind gazdag és szegény, sűrű könnyekkel és sok jajszóval siratták a leg­szentebb királyt, az árvák leg- jámborabb atyját" - az ős­magyar siratás máig élő jaj­szavát véli kihallani a króni­kás szavaiból Győrffy György, történész. Őszinte volt az or­szág bánata, hiszen Árpád fia Zolta egyenes leszármazottai, 83 éven keresztül vezették biz­tos kézzel az országot. Keresz­tény és pogány magyar egy­ként érezte ekkor, hogy zak­latott évek következnek a ha­zára. István közvetlen utódai még nem ide temetkeztek. Imre herceg után Könyves Kálmán, Vak Bé­la, II. Géza, II. László, III. Ist­ván, IV. István, III. Béla, III. László került !itt végső nyug­helyre felesége, családtagjai­val együtt. Majd Anjou Károly Róbert, Nagy Lajos, Mátyás király, -Hunyadi János, Szilágyi Erzsébet (?), II. Ulászló és nem véglegesen II. Lajos és Szapolyai János nyert itt nyug­helyét. Kezdettől fogva e templom­ban végezték a koronázásokat, azaz csak az számított ma­gyar uralkodónak, akinek eb­ben a templomban helyezte fejére Szent stván koronáját az esztergomi érsek. Itt tar­tották a királyi esküvőket a 11 különböző európai ország­ból érkezett hercegnővel. Szent László uralkodása ide­jén, 1083-ban itt avatták szent­té István királyt, s helyezték ■el földi maradványait a ba­zilika közepén, a trón mellett kialakított kriptába. Az államalapító 'halálával nemhogy csökkent volna, ha­nem inkább nőtt Székesfehér­vár, a királyi szék városának súlya. István király születése és halála napjára emlékezve tortották a város melletti táci síkon augusztus 15-én és 20- ián a törvénylátó inapokat, melyekből később az ország- gyűlések kifejlődtek. Székesfe­hérváron adta ki II. Endre oz Aranybullát, és 1290-ben itt koronázták meg az utolsó Ár­pád-házi királyt, III. Andrást. A török időkben Isztolni Belgrád nem török, hanem szerbhorvát neve figyelmeztet a hazánkra települő bosnyák bégek jelenlétére. A bazilika, akárcsak az esztergomi szent Adalbert templom, lőporrak­tárként pusztul. Szent István temploma beroskadt tetővel, megrongált falakkal ugyan, mégis áll a török után; 1700- ban még helyreállításának gondolatával is foglalkoznak. Nagy Lajos sírkápolnóját hasz­nálták, Mátyás királyét ugyan­csak — 1800-ban rendelik el e kápolnák lebontását. Köveik és a bazilika még meglévő falai barokk püspöki palota falaiba vándoroltak. Idegen, Habsburg uralkodók kezén volt akkor az ország, kiknek kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, mint hogy Szent István bazili­kájára vigyázzanak, s megóv­ják azt a magyar népnek. Alig ötven év múlva, a sza­badságharc idején, 1848 őszén, kútásás közben bukkannak III. Béla és felesége, Antiochiai Anna sírjára;. Az ásatás a történelmi események vihará­ban félbeszakadt, és csak a század utolsó harmadában folytatódik Henszlmann Imre által, igen ellentmondásos mó­don. ötven évvel ezelőtt, Ist­ván király halálának 900. év­fordulójára készülvén, ismét kutatták a bazilikát, és az elő­került romokat konzerválták. Kialakították a romkertet. 1969/70-ben, Szent István szü­letésének 1000. évfordulójára került elő István király kriptá­ja, a trón helye . . . Kralovánszky Alán, az akko­ri ásatás vezetője, a Magyar Királysír Bizottság titkára, most is ott ás a bazilika romkert­jében. Mig Esztergomban a mozdulatlanság, itt a lázas munkai a jellemző. Egyébként egész Székesfehérvárt ez jel­lemzi. A belvárosi rekonstruk­ció is a 950., sőt egy későb­bi évfordulóra teszi széppé a várost. — Idén egy hatesztendős ku­tatási program kezdődik — mondja Kralovánszky Alán —, melynek célja a majdani nem­zeti emlékhely régészeti meg­kutatása. Mo o szent istváni bazilika 3/5-ét láthatjuk, a 34X90 méteres, hatalmas templom jelentős része a melletünk futó országút alatt van. Jövőre tárjuk fel Mátyás ki­rály sírkápolnáját, ami szin­tén atz úttest alatt fekszik. 1990-ben a királyi bazilika déli oldalhajóját, 1991-ben a püs­pökség kertjét kutatjuk meg, 1992-ben ugyancsak a püs­pökség területén kutatunk. Az így nyert építészettörténeti, mű­vészettörténeti és egyéb mű­szaki adatok ismeretében 1993- ibcun a teljes alaprajzi bemu­tatás megtervezése következik, 1994- ben pedig a kivitelezése a nemzeti emlékhelynek, amely 1995- ben, a magyar honfogla­lás 1100. évfordulójára készül el. Az emlékhelyen épülne meg az a mauzóleum, melyben a királysírokban nyugodott földi maradványokat helyeznénk el. Koszorúzásra alkalmas hely is lesz a mauzóleumnál, ahol nemcsak hazánk államférfiai és bárki más ró hatja le kegye­letét a magyar uralkodók nyughelye felett, hanem azon európai országok is, amelyek a középkor magyar királynéit adták. E fejedelmi hölgyek ud­vartartásukkal a nagyiköveti rangú diplomaták küldetését teljesítették ugyanis, a kora­beli Európában. Nem pantheont, nem halott- kultuszt kíván ide a Királysír Bizottság, hanem olyan em­lékhelyet, ahol a mai magyar­ság eleven kapcsolatba kerül­het múltjával. Találkozhat az­zal, erőt meríthet belőle, le- róhatja tiszteletét — mondta végül a Királysír Bizottság tit­kára. Most 1995. távolába tekin­tettünk, pedig Székesfehérvár ez év augusztus 20-án is köz­pontja lesz a hazai ünnepsé­geknek. Kovács Pétertől, az István Király Múzeum igazga­tójától tudtuk meg, hogy idén májusban írták ki a pályáza­tot a nemzeti emlékhely meg­tervezésére. Kétirányú munka indult el ebben az évben: a tudományos felkészülés a to­vábbi feltárásokhoz, valamint a rendteremtés, ami az idei ünnepségeket készíti elő. Au­gusztus 13-án róhatja le tisz­teletét Székesfehérvár népe a Szent Jobb előtt a székes- egyházban, 14-én, István ha­lála napján a bazilika rom­kertjében. Augusztus 19-én az Elnöki Tanács elnöke lesz az országos ünnepség szónoka Székesfehérvár .főterén, ko- szorúzza meg kíséretével Szent István lovasszobrát, majd he­lyezi el a kegyelet virágait államalapítónk szarkofágjánál. Gállos Orsolya A székesfehérvári bazilika ásatása napjainkban. A szerző felvé telei. Az idegekben a salak Az akarat mi összefog s a mozgásra serény anyag a többé nem hibázhatok s a közben mindig kiszakad a világgá nőtt pillanat mikor úgy érzem meghalok s a sejtjeimben a savak a leláncolt galaxisok a koccanás után a sokk s a fölvillanó bűntudat a mennyi mentség mennyi ok s a nem találom magamat az idegekben a salak s a már akkor is én vagyok. PÁKOLITZ ISTVÁN ARATC Műt Elszalasztott Az egyszervoltholnem volt história pillanatban — megátalkodott jóakaratunk révén — valósággá válhatott volna a mese Gyerekszívű felnőttként hittünk a megvalósítható varázsban: igenis le bírjuk vágni a Sárkány hét fejét BÖLCSÖDÉ NAPKÖZI ISKOLA LESZ A KASZÁRNYÁKBÓL KATONÁINKAT VÉGLEGES SZABADSÁGRA KÜLDJÜK LAKÁSÉPÍTÉSRE VÁLTJUK A FEGYVERKEZÉSI HAJSZÁT A NEMZETI GÖG CSATABÁRDJÁT KI-KI ELÁSSA MOSOLYUNK NEM REJT ORCÁTLAN HAZUGSÁGOT SENKI SE BOLDOGÍT AKARATUNK ELLENÉRE ERŐSZAKOS ÖKLÜNK GALAMBETETÖ TENYÉRRÉ SIMUL Aligha tér vissza az elszalasztott pillanat Nemigen vigasztal hogy mások fuserálták el a lehetőséget GALAMBOSI LÁSZLÓ A por szövőszékei közt Tündér-kutakban fürdő anyám terítsd szét bársony hattyúszárnyad, a vihar nyila megsebezte a barnacsörű mandulákat. Kezedre piros könnyeket sir a paradicsom, karók lába lándzsa-mozgású árnyékot vet a repedt-kelyhű paprikákra. Kapák vasába vág a villám, ragyog a föld, a napraforgó pajzsán billegő húsos kánya csőrét kitátja, mint az olló. A galambmellü kavicsok közt surrog a por kék szövőszéke, a jácint-kancsók csorbáiról csorog a zápor lila méze. Kések metszik körmöd violáját, szemed rontják gazból-rakott máglyák. s k Ó anyám, leroskadsz! az éjszaka i Homok szórja homlokodra sóját, amúgy ham lábad tövis-korbácsok csapkodják. Ó anyám, leroskadsz! ARANYI ERŐS : Jóké innen a hei városom új letakar rekle hold úszik c s ki amúgy „Eszméltveim a regi me Egy grafikai A maga nemében bravúros teljesít­ményt nyújtott Csizmadia László grafi­kus, akinek az volt a vállalt felada­ta. hogy Koller József építészi tervei alapján, egy színes fénykép hitelessé­gével ábrázolja a majdan felépülő bécsi Lenau-házat. A megrendelő eze­ket a rajzokat szerepeltette Pécs Fellbachban nemrég megrendezett ki­állításán. A felületes szemlélő való­ban fotónak nézte a képeket, ame­lyeken pedig a műszaki tervrajz alap. ján kellett elkészíteni egy perspektivi­kus homlokzatrajzot, anyagszerűen áb­rázolni falat, fát, üvegablakot — a benne visszaverődő napfénnyel meg a szomszéd ház tükörképével —, kel­lett meggyőzően ábrázolni a ház előtti füvet, a járda bazaltkövét. Négy hó­napig tartott a négy rajz elkészítése, s ebből az egyiké hat hétig. Ha elnevezést keresünk az ilyenfaj­ta grafikai produkciókra, egyrészt a mindenfajta modernista előzményre fittyet hányó, fényképhűségű hiper- .realizmus jut eszünkbe, az a fajta kép, amibe „belemegyünk”, annyira „valószerű". Látogatás a ( — Jó magam inkább ka, a műszaki grafika m nék - mondja Fellbachl vén Csizmadia László. - technika, amivel egy mé: gyártmány, mondjuk c gépkocsi minél tetszetc meggyőzőbb képét kész!' megbízásából a grafikus, sodszor kért fel ilyesfaj egy leendő „végtermék" zi bemutatására a BÉV, i a BÁZIS. Soha nem tárté alulinak a feladatot, inl telensége izgatott, és. a végeredmény hatásos léc telenségére annyit, hogy egy szokásos bordó kaptam, és elmesélték, n lennie az ábrázolandó Vagy mint legutóbb, kér zaltkövet, hogy anyagszer rajzon.-Hogyan fogadták Fe ön munkáját? — A kiállítás arról gye E HCTUCCC ■■ "" " ""---------------------------------------------------------------——-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- lyoo. ju

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom