Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)
1988-07-23 / 203. szám
Ahogy letértünk a köves útról, mintha vastag szövésű, szürke függönyt eresztenének le a terepjáró Nivánk mögött. Az imént még megcsodált, hatalmas, henger alakú szalmatestekből építkező bálaváros egyik pillanatról a másikra porfelhőbe burkolózik. Előre azért látunk, no és oldalra is, ahol egy (FA tempósan rója köreit a már learatott búzatáblán. Néhány méteres szélességben fehér szemcséket szór maga után.- Tegnap itt még kombájnok dolgoztak, ma már a műtrágyaszóróké a terep — jegyzi meg Cselinácz János, az újmohócsi Dunavölgye Termelőszövetkezet növénytermesztési főágazat-vezetője. Majd éppen sofőrszerepet ellátó elnökhelyetteshez, Éber- hardt Györgyhöz fordul megbeszélni, hogy másnap melyik táblára vezényeljék a gépepet. Még párás lehet a levegő, mert csak lassan élesednek a távolabb lévő képek kontúrjai. A talajszint azonban száraznak látszik. Délelőtt tizre az erőre kapó napsugarak felszippantották már a búzatáblára, út menti bokrokra csapódott harmatot. Egy balkanyar után éppen megpillantjuk a csatarendben haladó kombájnokat, majd újból porfüggöny. A változatosság kedvéért most elölről. Egy terhétől roskadozó, pótos fFA-val kerüljük egymást. Szmogriadó ... Az elnökhelyettes keze az ablaktekarőn, de azért kapunk a porból rendesen. A tisztuló képben először ;gy fűnyírás MTZ körvonalai rajzolódnak ki. Az árok parti gazt vágja. A zötyögős úton assítunk, így jól kivehető a Ikrát a sziget fennakadt kárától kissé sün- disznós benyomást keltő traktoralj. Még néhány száz méter és megérkezünk. A hozzánk legközelebb eső kombájn hirtelen megáll. A szomszédos Új Barázda Tsz- ből érkezett vendég-kombáj- nos, Áppl Menyhért pattan ki a Dominátor nyergéből. Kicsit zsörtölődik, aztán kezével elkezdi letúrni a vágóasztalra felmarkolt, kések közé szorult, szalmás földet. — Nedves még a talaj. Jókora eső esett a múlt héten. Ha kicsit jobban leengedem a vágóasztalt, azonnal gyökerestől, földestől tépi ki a búzát. De hát muszáj ott leengedni, ahol ennyire megdőlt, különben a levegőt vágom, s alul elmarad a kalász. No, persze ezért senki sem haragszik itt a múlt heti kiadós esőre, hisz május óta alig hullott valami. Ha őszig a lehető legkedvezőbb lesz a^ időjárás, 10—15 millió forintos aszálykárt már akkor is elkönyvelhetnek a Margitta- szigeti tsz-ben. — Nem is igen kellett idén szárítani a magot — mondja a gyakori határjárásoktól nap- barnitott főágazat-vezető. A július 4-i kezdéskor még 20-22 százalékos nedvességtartalom napok alatt a szabvány szerinti 14,5 százalék alá zuhant. Ami azt illeti, nem nagyon örültünk a múlt hét csütörtökén mért 9 százalékos értéknek. ’Hisz dhogy a nedvesség elpárolog a szemekm bői, úgy apod a mi bevételiünk is. Egységnyi területről kevesebb súly jön le, kompenzációt pedig 'nem kapunk azért, hogy a szabványosnál lényegesen szárazabb gabonát adunk el. Dél felé egy facsoport hősében találkozunk a kom- bájnosokkal. Ebben csak az a feltűnő, hogy közben a kombájnok mennek. A főagronó- mus azonban felvilágosit, hogy szó sincs robottechnikáról, a kánikula napjaiban bevezették a váltásos rendszert. — A légkondicionáló nélküli 'fülkékben nem egyszer mértünk 60—62 Celsius fokot. Nem várhattuk el az emberektől, hogy 10-12 órát töltsenek egyfolytábon ebben a forróságban. Ideirányítottuk hát a műhelyből a szerelőket, s azóta 2-3 óránként váltják egymást. Az ebédet hozó Nysa hangjára megélénkül a pihenő kombájnos brigád. „Na megjött a nagyszájú asszony!" — ékelődik egyikük, de amikor Pálfi Imréné az ő tányérjába merít, nem kockáztat meg újabb cukkolást. Színültig telik tányérja a tarhonyalevessel; mint ahogy a második fogásból - malacpörkölt burgonyával — is kap mindenki bőségesen. Nem titok, a határban dolgozóknál mindig mélyebbre merül a kanál. Egy órakor visszaindulunk az újmohácsi központba. A tarlón — tőlünk néhány méterre - egy termetes gólya kutat egerek, pockok után. Nem veszi zokon a háborítást, odébb sem repül. Úgy látszik, megszokta az aratási felvonulást. Az irodában Harmatos József elnökkel találkozunk, aki már második éve nemcsak a mohácsi Új Barázda Tsz-ben, hanem itt, a szigeten is ellátja az elnöki teendőket. — Nem túl megterhelő a kettős elnökség? Hogyan tudja ellátni mindkét tsz-ben a feladatát? — Nagyon egyszerű. Mindkét szövetkezetben vannak szakemberek, akik tudják a dolgukat. Én nem akarom tőlük átvenni a döntéseket. Egyrészt, mert akkor tényleg nem győzném, másrészt mert így tartom etikusnak. Minden területen az a szakember döntsön, akire éppen az adott kérdés tartozik. Nem jó vezető az, aki mindenbe beleüti az orrát. Ezentúl pedig, ha a szakemberek számára biztosítjuk a döntési jogot, az magával hozza számukra a sikerélmény lehetőségét is. Ez pedig komoly vitális energiákat szabadít fel az emberekben. Aztán szó esik egyéb vezetési elvekről, fegyelemről, embercentrikus szemléletről, az igényességről, a példamutatás jelentőségéről, a vezető olcsó népszerűségéről, majd visszakanyarodunk a leglátványosabb nyári mezőgazda- sági munkához, az aratáshoz. — Az az igazság, hogy az aratás ma már nem jelent akkora terhet a mezőgazdászok számára, mint a régmúlt időkben. Míg tizenéves koromban 30-40 napig is eltartott, addig most 8-10 nap alatt tárolókba kerül a búza. Az aratás időbeli elnyúlása régen komoly veszteségekkel járt. Emlékszem, 1955-ben akkora eső esett, hogy a kétmenetes aratás miatt keresztbe rakott búza kicsirázott. Persze, ha a betakarítás ideje napjainkra meg is rövidült, az aratáshoz kapcsolódó érzelmi telítettség megmaradt az emberekben. Az Új Barázdában egyébként már végeztek az aratással. Megismételték az 1986- os, eddigi legmagasabb eredményüket. Itt a szigeten 6,5 tonna körül alakult a termésátlag, ami egyértelműen rekordtermést jelent a Dunavölgye Tsz történetében. Úgy tűnik tehát, hogy az „elnöki elvek" mögött rendre megtalálható a produktum, a tiszteletet parancsoló eredmény. Délután négy óra van. Ismét a búzatáblán vagyunk. A kombájnok egyre kisebb köröket írnak a hatalmas, Újmohács határában lévő, 270 hektáros táblán. Felkéretőzöm egy IFA-ra, amely terhével most indul a központban lévő szárítóhoz. A 14 tonnányi rakomány jókorákat ránt a pilótafülkén. A Niva után mindez nem tűnik kéjutazásnak. Bekapcsolnám a rádiót, de meg sem nyikkan.- Szétrázódott ez is — mondja Markovics József, a teherautó pilótája, miközben erősen tapossa a gázpedált. Mégis alig megyünk harminccal a földes úton. Aztán teszi a négyest, de csak nem megyünk jobban negyvennél. Ideje sincs a szerelvénynek belendülni, megérkezük a mérlegházhoz. Tizenhárom és fél tonna — jelzi ki másodperceken belül a HÓDGÉP által gyártott, s litt húsz napja avatott, új, elektronikus digitális mérleg. Németh Mihály raktárosnak és Strigencz Erzsébet mérlegesnek igazán nincs bonyolult dolga. A másik mérlegen külön mérték a szólót és a szerelvényt. Akkor 8-10 percet kellett volna várakoznunk. A mérlegháznál tanúi lehetünk egy összegezésnek is: 340 tonna a délután négyig beérkezett mennyiség. Hogy lesz-e több, az néhány percre bizonytalanná válik. Északkelet felől a felhők egyre nagyobb területet foglalnak el maguknak az imént még tiszta égboltból. Mire visszaérünk a táblára, néhány esőcsepp maszatolódik az ablakon. Később kiderül, vagyis meg- ússzuk szárazon. Az fFA-ban elszenvedett „megrázkódtatásokat" Gólics Mátyás Claas-Dominátorában pihenhetem ki. Semmi por, 20 fokos hőmérséklet. Mindez a- A lehajtás hibásodon meg — magyarázza Emling József, a brigád rangidőse. Harminc éve kombájnozik, némi nosztalgiával tekint vissza a kezdetekre:- Az első kombájnom az ÁC volt. Emlékszem, tizen dolgoztunk rajta. Két vezető, hat szalmás és két zsákkötöző. Igaz, hogy akkor még kaszások is dolgoztak. Hajjaj! Nagyban. Miközben Somogyvárácz István műhelykocsis a váltótárssal hangos kopácsolásba kezdenek a gép alatt, Józsi bácsit biztatni .kezdi a főágazat-vezető :- Na! Most mondja el, mi a panasza! A veterán kombájnos nem is titkolózik. Szeretne korkedvezménnyel nyugdíjba vonulni. „Nem engedjük el, Józsi bácsi, magára itt még szükség van" — ad gyors nemleges választ az elnökhelyettes. Ez persze felfogható elismerésnek is, így hát nem alakul ki vita. Egy pillanatra diadalmasan előbújik a nap. A fejünk fölött méltóságteljes köröket rajzoló gólya repülőgépnyi árnyékot vet a náddal sűrűn belégkondicionálónak köszönhető, melyet a 106-osokba már gyárilag beszerelnek. Joggal irigykedhetnek a régebbi típusok vezetői. A tábla szélén mérgelődő- ket találunk. Id. Emling József és Sümegi László Dominátora mondott csütörtököt. nőtt csatornára. Egy varan- gyos béka — mintha radarral lenne felszerelve — lomha ugrásokkal a meder felé indul. Toccsanása, mint súlyos kőé, gyűrűzi a nyár melegétől poshadt vizet. Kép és szöveg: Balog Nándor Banki intézkedések Nem gond a gabonafelvásárlás Ösztönzések a váltó többszöri forgatására Nem lesz gond a gabona- felvásárlással, legalábbis a hitelezés oldaláról - kaptuk a megnyugtató hírt dr. Kisvárt Andrástól, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei igazgatójától. Az MNB, egyeztetve a Gabona Tröszttel és a kereskedelmi bankokkal, országosan 15 milliárd forintot különített el a gabonafelvásárlásra, ami így zökkenő nélkül lebonyolítható, még akkor is, ha a gazdaságok a tavalyinál nagyobb termés betakarítását helyezték kilátásba. Baranyában a Magyar Hitel Bank Rt. pécsi igazgatósága, valamint az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank Rt. mohácsi és siklósi bankszerve kapott külön keretet arra, hogy váltó ellenében pénzt adjon a mezőgazdasági üzemeknek, s ezt a váltót a Magyar Nemzeti Bank viszont- leszámitolja. Emiatt tehát nem kerülhetnek fizetési zavarba a gazdaságok. A bankok kedvező pénzügyi helyzetet teremtettek, mindazonáltal az érdekelt vállalatok és szövetkezetek is segíthetnének magukon. A tartozások váltóval való ki- egyenlítéséről, a váltó többszöri forgatásáról van szó, a pénzszűke áthidalásában éppen ez segíthetne. Csakhogy a folyamat nehézkes, akinek váltója van, rögtön rohan a bankhoz, hogy pénzt csináljon belőle. Az MNB a maga részéről július 15-től kedvezmény adásával is elő kívánja mozdítani a váltók forgatását, eszerint ha kétszer vagy többször is átruházzák, s a váltó kelte és leszámítolása között legalább 30 nap eltelt, az MNB a viszontleszámítolásnál 1 százalék kamatkedvezményt nyújt a kereskedelmi bankoknak. Célszerű lenne, ha maguk a kereskedelmi bankok is további érdekeltséget teremtenének a váltó forgatására a gazdálkodók körében. Még messzebb tekintve: segíthetne magának a fel- vásárlási rendszernek a korszerűsítése is, a gabona és más termények tőzsde jellegű adás-vételének megteremtése. Megfelelő idényárak kialakításával a gabona már a betakarítás előtt eladható lenne, s Így nem csúcsosodnának ki ilyen mértékben nyáron a pénzigények. Az MNB midenesetre kezdeményezi és szorgalmazza az idényárak bevezetését. A bagonafelvásárlással tehát nem lesz gond, pénzbőségre azonban továbbra sem lehet számítani, így előfordulhat, a később érő termények — a napraforgó, a cukorrépa, a szőlő és mások - felvásárlásával is nehézségek támadnak. Remélhetően sikerül majd az ehhez szükséges pénzforrásokai is megteremteni, amiről nyilvánvalóan majd a termés, a piaci helyzet akkori ismeretében dönthet a pénzügyi kormányzat. M. Z. l8. július 23., szombat HÉTVÉGEQ
