Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-17 / 197. szám

Kiállítások a Balatonnál Fürtös György alkotásai a Fonyódi Galériában A hétvége legtöbbek által megtekintett művészeti látvá­nyossága feltehetőleg Varga Imre Siófokon felállított új alkotása lesz. A „Vénusz születése" Siófok Fő terén kapott helyet s már felállítá­sa napján a legellentétesebb érzelmeket váltotta ki az ar- rajárókból. Voltak, akik az elragadta­tás hangján csodálták meg, de olyanok is akadtak - nem kevesen -, akik szerint a város azt a pár millió fo­rintot, amibe került, haszno­sabb célokra is felhasznál­hatta volna. Ezeket a kákán csomót keresőket az sem vi­gasztalta, hogy — állítólag — ha a művész nem szülőváro­sa számára készítette volna az alkotást, a jelenleginél kétszer-háromszorta többe került volna. Megérte-e - nos, ezt döntse el mindenki maga, miután megtekintette a kompozíciót. Balatonfüreden a Balaton Galériában Borsos Miklós szobrászművész kiállítása lát­ható július 29-ig. Révfülöpön a Kiállitóteremben Varga Antal képzőművész alkotá­sait láthatjuk július 28-ig. Balatonkenesén, a művelő­dési házban Szakácsáé Ba­csó Mária alkotásait tekint­hetik meg az érdeklődők jú_ lius 30-ig. Tapolcán, a Tó­parti Galériában Patonai Ferenc népi iparművész mu­tatkozik be, a kiállítás július 24-ig látható. Siófokon a Kulturális Köz­pontban két bemutatót te­kinthetünk meg: a III. Orszá­gos Népi Kismesterségek Mű­vészete országos pályázat anyagának kiállítását (októ­ber 2-ig) és Honty Mária tűzzománc kiállítását (szep­tember 4-ig). Bogláron a Kék és Vörös Kápolnákban Prokop Péter festőművész alkotásai látha­tók augusztus 14-ig. Leltén a Tóparti Galériában Ardai Il­dikó textilművész állít ki, au­gusztus 1-jéig látható. A Fo­nyódi Galériában a hó vé­géig Fürtös György alkotá­saival találkozhatunk. V. J. Búza helyett Bac? Szerkezet-váltás Szennában Az ötlet - és a kivitelezése -, mintaszerű volt. A Szenna­környéki dombokon évek óta gazdaságtalanul dolgozó — olyannyira veszteségesen, hogy néhány éve a nagyüzemei sza­nálták -, Zselici Táj Termelő­szövetkezet új vezetőségének döntése: legyen ipar, mert ezen a területen oz alaptevé­kenységből, vagyis a „klasszi­kus" mezőgazdaságból megélni nem lehet. A célt azzal fino­mították, hogy nem - mint ahogy az legtöbbször történt -, lehetett, ipari nagyüzemek által „kihelyezett” technoló­giát szerezni, hanem olyat, ami perspektívát is kinói. A Piackutató Intézetet kérték fel közreműködésre, a leg- fontosab szempontok: a pénz­ügyi lehetőségek, országos programban szereplő és kül­földön eladható termék. Szin­te magától jött ki a válasz: csomagolástechnika. Az előze­tes felmérések valóban igazol­ták, hogy a terméknek biztos a piaca, a termelést anyagbe­szerzési gondok nem nehezítik majd. A gyártógépeket - gépsort -, lízingbe vették, egy NSZK- beli cégtől, a HERLAN-tól, hat évre, a késztermék egyhar- mada megy exportra. A következő lépésként létre­hoztak egy gazdasági társasá­got, az AEROSOL-t, amelynek tagjai a kadarkúti termelőszö­vetkezet, az inotai alumínium­kohó, a Caola és a Kisvállal­kozási Bank. Ez gyakorlatilag azt eredményezte, hogy a GT. „zárt láncú” lett, azaz: az alapanyagtól a felhasználóig érdekeltek a tagjai. Ez a kerete tehát, egy olyan szerkezetváltozásnak, amelynek eredményeként a mezőgazda- sági termelőszövetkezet haj­dani majorjában ma korszerű, hatalmas csarnokokban - csar­nokokban írjuk, mert egyelő­re ügyön csak eg/ben műkö­dik a HERLAN-gépsor, de kész a többinek is a hely, bármikor beállíthatók, vagy más, ugyan­csak gazdaságos termék elő­állítására alkalmas berendezé­sekkel felszerelhetők —, fan­tasztikus látványt kínálva kí­gyóznak az aerosolos palac­kok tízezrei. — Magyarországon évente hat-hét palack jut egy főre, a fejlett országokban tizen­nyolc - mondja a Zselici Táj Termelőszövetkezet, gesztora a Gazgasági Társaságnak - el­nöke, Csima Ferenc. Volt hót — és van is -, rés, amit ezek­kel, az itt készült palackokkal be lehet tömni. A teljes beruházás 410 mil­lió forintba került, a megtérü­lési időt három és fél évben számolták ki. A gépsor évi li- zingdíja, 45-50 millió forint, a nyereséget ezen felül kell Nagykanizsa a 300. évfordulóra készül Farkas Ferenc ünnepi kant-áfája - Háromköfefes monográfia — Tudományos ülésszak, kiállítások A véletlenek különös talál­kozása . . . Tudjuk, hogy Pécs 1944. november 29-én szaba­dult föl, a front utána Nagy­kanizsa közeiéig szaladt, s ott hosszú hónapokra meg­merevedett. A dél-zalai város csak 1945. március végén sza­badult föl. Hasonlóképpen történt 300 évvel korábban is, csakhogy akkor 4 esztendő volt az időbeli különbség. Pécs 1686 őszén, röviddel Buda után szabadult föl a tö­rök alól, Nagykanizsa, - az Oszmán Birodalom legnyuga­tibb bástyája —, még 1690-ig nyögte a félhold uralmát. Pécs két évvel ezelőtt szin­te észrevétlen ment el a 300 éves évforduló mellett, Nagy­kanizsa viszont már évek óta készül a jeles évfordulóra. Pedig a szokásosan emlege­tett másfél száz éves török uralomból e városnak „mind­össze" 90 esztendő jutott - 1600-tól 1690-ig. De hol van még 1990 ősze? És Nagykanizsa máris csaknem kész programmal várja a jeles időpontot. A tanács és végrehajtó bizott­sága évek óta a napirendjén tartja az ügyet, s az évfor­duló méltó előkészítésére a város társadalmából történel­mi emlékbizottságot hozott létre. Az előkészületek sora egy 1986-os vb-határozattal kez­dődött: ez arról intézkedett, hogy három kötetben megje­lentetnek egy Nagykanizsa- monográliát; az 1990-re meg­jelenő első kötet az őskortól 1690-ig tárgyalja a város tör­ténetét, és úgy tervezik, hogy ez lesz a következő kettőnek az anyagi bázisa. A kötet szerkesztése jó ütemben ha­lad. Még idén megjelenik a Műszaki Könyvkiadó gondozá­sában a ,,Kanizsavár ásatá­sa" című, Méri István régész munkája. Vb-határozat alap­ján jelent meg idén általá­nos és középiskolások részé­re a „Nagykanizsa története" sorozat első füzete, ami a honfoglalástól 1690-ig ad szí­nesen megírt ismereteket. Nagy sikere volt: a diákok csaknem az utolsó példányig megvásárolták. Ezt évente to­vábbi füzetek követik. Már idén bekapcsolódott a mun­kába a városi televízió is: helytörténeti sorozatot sugá­roz, alkalmanként 10—15 per­ces anyagokat. Az évforduló évében ké­pes falinaptár jelenik meg a Kanizsavárról készült, egykori metszetek felhasználásával. A Zrínyi utcai általános iskola új szárnyánál kialakított té­ren felállítják Rétfalvi Sándor Zrinyi-szobrát. Nagy- és Kis- kanizsa között, a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár mögött létesítendő ifjúsági parkban — a hajdani Kanizsavár helyén — mozaikfalat állítanak fel, ez a vár alaprajzát fogja ábrá­zolni. Három kiállításra is készülnek: a Városi Képtár­ban törökkori hadtörténeti kiállítás lesz, a Hevesi Sán­dor Művelődési Központban Nagykanizsa mai életét" mutat­ják be, a harmadik a hires kanizsai kisipar emlékeit vo­nultatja föl. 1990. őszén két­napos tudományos ülésszakon vizsgálják a kanizsai vár sze­repét, a török elleni küzde­lemben, a helybeli numizma- tikusok emlékérmet adnak ki, s felkérték a város szülöttét és díszpolgárát, Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerzőt egy korabeli szövegekre szóló Zrínyi-kantáta szerzésére. Az ünnepségsorozatra természe­tesen ünnepi tanácsülés teszi föl a koronát. Mindez miért? Vagyis: mi­ért fontos a mai Nagykani­zsának, hogy ily nagyszabású- an emlékezzék meg 1690-ről? Kérdésünkre Zsoldos Ferenc, az előkészületeket összefogó tanácselnökhelyettes válaszolt: — 1690-et követően, a város életében teljesen új történelmi szakasz kezdődött, s voltakép­pen akkor indult meg a mai város kialakulása. A lakos­ság nagy része is az akkori négy etnikum, a magyarság, az itt maradt törökök, a be­telepített horvátok és néme­tek leszármazottá. A város a múltjával együtt város, sok­évszázados történelmünk ki­törölhetetlen része, az a 90 év, amelynek a lezárulásáról meg kell emlékeznünk. S tesz- szük ezt azért, hogy főleg a fiatalság körében felerősít­sük a hazafiság érzését, a történelmünk iránti érdeklő­dést. Hársfai István megtermelni. Az üzemben — mindenkit számba véve —, 54- en dolgoznak, három műszak­ban. — Ez a gépsor - mondja az elnök -, mindent tud. A jelen­legi magyarországi gyártóka­pacitásnak 45 százalékát ad­hatja. Itt lehet készíteni a legnagyobb aerosolos palac­kokat, erre máshol nálunk nem képesek. Képzeljenek el egy vagy 40 méter hosszú, zöldre festett, emeletnyi magos, üvegfülkék­kel, vezénylőpultokkal „díszi- tett" gépsort, ahol szünet nél­kül áramlik a palack-kígyó. Egy talán négy centiméter át­mérőjű alumíniumkorong „megy be" oz egyik végén, a másikon szedik le - legalábbis most -, a gyönyörűen „adjusztált" Wilkinson borotva hab-palackot. Persze még üresen, a töltés nem a szennaiak dolga. Je­lenleg percenként 130 darab készül, de többet is tud a gép. És persze rendkívül változatos a késztermékek sora: az asz­talon hirtelenjében negyven­féle különböző nagyságú, ala­kú, festésű aerosolos palackot számolok meg, a Bac-tól, a Fa-ig, a Reflex-tői a Wella- spray-ig. — Áprilistól indultunk — mondja az elnök -, de már most igen erőteljes a nyugati érdeklődés — zökkenőmentes termelésünket látva —, a ve­gyesvállalat alapítása iránt. Mészáros /Attila A pécsi bányásznapon bemutáiják a fődíj autókat' Tíz nyugatnémet márka név­értékű deviza = egy sorsjegy egy nyugati autó. Hogy ki­re vonatkozik ez az egyenlő­ségjeles közlés, azaz, ki nyer BMW-t vagy Cytroént a BNV-n, az október 2-án, az őszi vásár zárónapján dől el. Ugyanis akkor sorsolják ki a három nyugati személygépko­csit, a Pécsi Garancai Szö­vetkezet által szervezett nye­reményjáték fődíjait. Azonnal átveheti az autót és a BNV területéről már a több száz­ezer forint értékű gépjármű­vel távozhat az, aki a nyertes sosjegyet felmutatja. (Az autó­kon próbarendszám lesz, a lak­helyig ez megfelelő. A vám­érték és a vizsgáztatás költ­sége a Garanciát terheli.) És szintén szerencsések lesznek azok, akik a márkás video­magnókat, videokamerákat, színes televíziókat nyerik - ezek a műszaki cikkek a há­rom autóval együtt a vásár ideje alatt, szeptember 23-ótól külön kiállítóhelyen megte­kinthetők. Magyarországon ez alka­lommal bocsátanak ki először olyan sorsjegyet, amelyett ki­zárólag devizáért” lehet meg­vásárolni, s természetesen ép­pen ezért a nyeremények is minőségi nyugati áruk.- Az ötletet az élet hozta magával — nyilatkozza Komá­romi István, a Garancia Szál­lító és Szolgáltató Ipari Szö­vetkezet elnöke. - A világút­levél birtokában egyre többen utaznak, s általában minden­kinek marad az út végén né­mi pénze. Ezzel nem lehet so­kat 'kezdeni, s hazattérve a fémpénzt még a bank sem váltja vissza. Csecsebecsére, bóvlira viszont pazarlás kiad­ni! Egyik célunk az és egy­ben ez a népgazdasági hasz­na ennek a nyereményjáték­nak, hogy összegyűjtjük azt a devizát, amit egyébként vagy elkótyavetyélnének vagy holt pénzként heverne. És hozzá kell tenni, hogy a sorsjegy­vásárlásnál nemcsak a ha­zaiakra, hanem a külföldiek­re is számítunk, valamint a deviza- és a BC-számlák is felhasználhatók e célra. Évente kétszer lesz sorsolás, mindig a tavaszi, illetve az őszi BNV-n. Az egy-egy alka­lommal kibocsátott ötvenezer darab sorsjegy forgalmazója az Országos Takarékpénztár — a kijelölt devizapénztárak vesz­nek részt az árusításban. A tíz- márkás nagyságú, többszin- nyomású sorsjegyért bármilyen nyugati valutával lehet fizetni, értékben kell megegyeznie a tíz nyugatnémet márkával. A nyereményjegyzéket a sorso­lást követő két héten belül közzéteszik, az érintettt OTP­fiókokon és a sajtón keresz­tül. A baranyaiak elsőként lát­ják majd a nyerhető autókat, ugyanis a bónyásznapi ren­dezvényen Pécsett, a sétaté­ren mindhármat bemutatja a Garancia Szövetkezet! A ki­sorsolt személygépkocsik szervi­zelésén a Garancia az aján- -dékautó-szolgálat keretében - azonos feltételekkel — vállalja. A Pénzügyminisztérium meg­adta a devizahatósági enge­délyt a sorsjegyek devizáért árusításához. A tervezett sors­játék érdemi engedélyezése azonban a Vám- és Pénzügy- őrség illetékes parancsnoksá­gára tartozik (ez esetben a fővárosi parancsnokságra), az eljárás még folyamatban van. L. Cs. K. BMW-t nyerhet a BNY-n vasárnapi 3 'Aerosol .GT n Ccvanci i ülleteisorsjegy deuiiőért ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom