Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-17 / 197. szám

Légihíd Von egy történetem Déri Tömésről, oki a Malév Air Tours igazgatója. Autótípu- sdkról beszélgettünk lazán az Atrium Hyatt-ban, amikor valaki csak úgy megjegyez­te: „Nyugaton Trabanttafl egyet tehetünk: bohócko­dunk!" Déri Tamás könnye­dén visszafelélt: t, Hé tokkor bohóckodjunk pénzért!" Egy év múlva a Malév Air Tours szép summát könyvelhetett el. Mert Déri Tamás ötlete alapján, tényleg pénzért ne­vetettek: megrendezték a Tra- bant-partyt.- Mí is volt az? — ügyességi verseny Tra­banttal. Sorra jöttek a nyu­gati pénzemberek, akiknek éppen a hecc tetszett eb­ben. Repülőn jöttek, dollár­csekkel a zsebben és félholt­ra nevették magákat egy­máson, ahogy a Jaguárhoz szokott kezükkel képesek voltok épségben megúszni ezt a „Wonderfull csotro- gánjt”, sőt versenyszerűen kanyarodni, Trabant kereké­vel gurítani a labdát. Élvez­ték, hogy milyen jó játék a Mercédesz hamutartója! Most pedig művészeti fesz­tivált támogot a magyar légiturista vállalat.- Vagyis szponzorál?- Nem éppen! Forma­bontó vállalkozásként az idén induló kőszegi operajá­tékok mögé álltunk, védnöki minőségben. Eltérve a mai korra jellemző védnöki, vagyis szponzori gyakorlat­tól, o Malév, s a Malév Air Tours nem közvetlen pénzügyi védnöki szerepet tölt be, inkább a rendezés­ben segít. Széles körű össze­köttetéseink, szervezési gya­korlatunk révén jegyeket áru­sítunk, külföldön és ideha­za. Hiszen oz operajátékok művészileg igen jól kezdőd­tek, s Kőszeg mozgalmas idegenforgalmi központ. Vagyis ez a Malév-nek köz­vetett reklámlehetőség a Malév Air Toursnak pedig üzleti vállalkozás. Bízunk benne, hogy hosszú távon eredményes lesz! A kőszegi operojátékoknak még nincs vége. De a Malév Air Tours sikere már kétségtelen. Az eddigi elő­adásokon többen voltak a keményvalutás operarajon­gók, mint a forintosok, kivé­ve a premiert, amikor inkább a szakmával és a kulturális közélettel telt ‘meg a néző­tér. De a jegyek 80 száza­lékát a Malév adta el, már most, a befejezés előtt is jelentős jutalékért! De ami ennél is fontosabb: a Ma­lév benne van oz üzletben. Ehhez csak egyet mondunk: o nézőtéren nagy számbon ültek a franciát belga nyelv- járásbarT beszélő turisták is. Márpedig Belgiumból kényelmesebb repülővel jön­ni, s csak utána busszal. Szóval, „ha egy üzlet meg­indul .. ." Földessy Dénes Gyorsposta újabb országokba A Magyar Posta dán, hong­kongi és kínai partnereivel is megállapodott arról, hogy köl­csönösen bevezetik a gyors­posta (EMS) -szolgálatot. E szolgáltatást igénybe véve Dá­nia és Hongkong valamennyi helységébe, ' Kínába azonban csők a városokba lehet ilyen küldeményeket eljuttatni. Ezzel o világ 29 országába lehet már gyorsposta-küldemé­nyeket feladni Budapesten a 4-es számú (Petőfi Sándor ut­ca), a 62-es számú (Nyugati Pályaudvar), a 72-es számú (Keleti Pályaudvar), és a 112- es számú (Vásárhelyi Pál ut­ca), postahivatalban, vidéken pedig több, mint 120 posta- hivatalban. A felvételi és kéz­besítési feltételekről az ügy­felek részletes tájékoztatást kaphatnak a hivatalokban, vo- larmnt hétfőtől péntekig a 177-480-as telefonszámon. Panoráma Ez itt Mariska Hargit-ay Hargitay Miklós, a ma­gyar származású és ame­rikai állampolgárságú, egykori Mister Universum — vagyis afféle férfi vi­lágszépe —, valamint a szexbomba Jayne Mans­field leánya: a képünkön látható Mariska Hargitay. Hároméves volt, amikor édesanyja autóbaleset ál­dozata lett. Huszonnégy- évesen, rövid manökenség után a Falcon Crest (Só­lyomtaréj) című második filmjét forgatja. Fut- az idő Bizony fut: Katherine Hepburn — ellentétben a magyar filmlexikon ada­tával — már 80 éves. Ezt írja házasságáról önélet­rajzában: „Az én korom­ban már csak visszamenő­leg és túl reálisan látjuk a szerelmet, ezért nekünk már az emléke is rossz­kedvet okoz!" A 80 éves művésznőről természetesen nem közlünk képet. Bécsi fantázia Bécs festészeti szenzá­ciója: Olivier Thomé ki­állítása. A híres, úgyneve: zett anyügfestő a festék­nek szinte a nyersanyagá­val hat, s a kritika szer rint „fantasztikus vgló- ságvilágot nyújt”. Hey Bionda Gianno Nannini Hey Bionda címmel háború­ellenes rockzenés videó­filmet forgatott Izraelben. Azt írják róla, hogy a hidegvér, negyvenhét féle változatát mutatja be. Csokonyavisonta várja vendégeit So kai-mondó vegyelemzés a víz összetételéről Aki Dél-Somogy tájait járja be, nem mulaszthatja el Cso­konyavisonta felkeresését. Ez a település, mely Barcstól 14, a Balatontól 82 kilométerre van a 68-as számú főközleke­dési út mentén, elsősorban gyógyfürdőjével várja a vendé­geit. Nem is hiába. Gazdag ajánlatai: gyógyvizének nagy­szerű tulajdonságai, a strand­fürdő tágas területe, a szabad és fedett gyógymedence, úszó­medencéje, a pihenésre és ki- kapcsolódásra igazán alkalmas környezet valóban vonzó. Vajon mire büszkék Csoko­nyavisonta lakói? A múltjukra? Századokkal ezelőtt, többnyire a Kálmány király Csehi városához, időn­ként Atád városához tartoz­tak. Tulajdonosaik között em­lítik a Csék nembeli Pétert, később a hatalmas és gazdag Marczali család birtokolta, tő­lük került a Báthoriakhoz. Ne­vezetes szülötte Xantus Já­nos, az 1848-49-es szabad­ságharc katonája, aki később bejárta a nyugati világot, majd hazatérve részt vállalt a budapesti állatkert létreho­zásából, gyűjteményével meg­vetette a Néprajzi Múzeum alapjait. Büszkék lehetnek az őket körülvevő csodálatosan szép tájra. Errefelé nincsenek na­gyobb városok, ipari központok, a csend és a nyugalom jel­lemzi o vidéket. Mindenfelé sok az erdő és a liget, a vé­dett őstölgyes és az ősboró­kás. A Rinya-patak, halastavak teszik hangulatossá a tájat. Büszkék lehetnek a település fejlődésére, a szép új házak­ra, a hétvégi telkeken egymást követően épülő ízléses villács­kákra, a kempingjükre, az ott lévő üdülőházra. Büszkék lehetnek a fejlődő, gyarapodó gyógyfürdőjükre. A bejáratnál tábla hirdeti a fürdő gyógyvizének összetéte­lét, melyből az odaérkező ven­dég megtudhatja, hogy segíti a mozgásszervi bántalmak és elfajulásos gerincbántalmak gyógyítását, hasznos bőrártal­mak, trombózis utáni keringé­si zavarok kezelésénél, gyulla­dásos betegségek gyógyításá­nál is. Ezért érthető, hogy az ország különböző tájairól mind többen keresik fel, de sűrűn látni odaérkező külföldi rendszámú gépkocsikat is. Lehet, hogy a jövőben több gyógymedencére ' lesz szükség, lehet, hogy az úszó­medencébe mélyebb vizet is kellene biztosítani a sporto­lásra vágyóknak, lehet, hogy fejlesztésre szorul a ma még szerénynek tűnő vendéglátás a fürdő területén belül: de ez nem szegheti kedvét azok­nak, akik néhány órai pihenés, esetelges gyógyulás céljából keresik fel Csokonyavisontát. S mint az ott készített felvé­telünk is bizonyítja, nem keve­sen vannak. Jó időben, rossz időben, egyaránt érdemes ide ellátogatni. M. E. IHCié llgyeii n Balatim? Hatatlan gazdaság? A vita ötven éve tart Aligha könnyű eldönteni:- a balatoni halászat—horgászat­vita több mint fél évszázada, dúló hullámai most újabb erőre kopnak, vagy éppen for­dítva, várhatóan és véglege­sen elcsitulnak. Arról a fel­jegyzésről van szó, amelyet a Magyar Horgászok Országos Szövetsége (MOHOSZ) jutta­tott el a MÉM-hez, s amely­nek lényege: a horgászati le­hetőségek bővíthetősége érde­kében szüntessék meg a ma­gyar tengeren a halászat in­tenzív jellegét, végső megol­dásként azt javasolva, hogy a Balaton - hasonlóan a Velen­cei-tóhoz — kerüljön horgász­kezelésbe. Bár az erről szóló híradás szerint a javaslatokról termé­szetesen tárgyalnak az inten­zív halászatot folytató Balato­ni Halgazdasággal is, a MOHOSZ-kezdeményezéstől komolyan fenyegetett siófoki cégnél azt mondták: őket meg sem kérdezték ... Az itt hallott tájékoztatás szerint, ha a javaslatot az előterjesztétt formában elfo­gadja a minisztérium, abból a Balatoni Halgazdaságnak ,,fo-' rintban kifejezhető komoly kellemetlensége" származik. Tudniillik, akkor megkérdő­jelezendő a 100 milliós beru­házásként elkészült halfeldol­gozó működtetésének szüksé­gessége, az ezt kezelő műsza­ki apparátusé, a halászhajó­ké - és így tovább. Tény, hogy a halászok és a horgá­szok hosszú évtizedek óta nem tudnak megegyezni, s a vitát annak idején - 1936­ban - egy újságcikk indítot­ta, amely a horgászok javára érvelt - vissza kell szorítani a Balatonon a nagyüzemi halá­szatot —, pedig akkor még talán másfél ezer pecást érin­tett a dolog. Most a horgá­szok az országban 110 000-en vannak - valóban komoly tár­sadalmi igényt hordoz egy ekkora létszám zavartalan idő­töltésének biztosítása —, nem számítva a külföldieket, akik­nek száma - a statisztikák szerint - emelkedik, s akik nem sajnálják a pénzt a ba­latoni horgászatra. Az ismert, hogy a tóban a természetes szaporulat fel­tételeinek eltűnése miatt ál­landó haltelepítésre van szük­ség, s ezt eddig a MOHOSZ és a Balatoni Halgazdaság- fajtánként, s a fogási ered­mények szem előtt tartásával- közösen vállalta. Természe­tes a kérdés: ha a gazdaság- mert intenzív működését a javaslat kizárja - visszavonul, miként alakul a Balaton hal­állománya, s például elképzel­hető-e, hogy miközben a nagyüzemi halászatot csökken­tik, kevesebb lesz a tóban a hal?- Ha kevesebb nem is lesz- mondták Siófokon -, a sze­lektáló halászatra mindenkép­pen szükség lesz. A Balatoni Halgazdaság zsákmányának döntő része ke­szeg, keszegféle. Az állomány túlzott elszaporodását is szol­gálta a szelektáló halászat. A siófoki cégnél ezzel kap­csolatban azt hallottuk:- Teljesen mindegy, hogy ki csinálja ezt a munkát — a horgászok mindenképpen szid­ni fogják . . ; A MOHOSZ-javaslat felett a MÉM dönt. Nem lesz köny- nyű dolog. M. A. halászok .a Balatonon. Amikor még béke volt... Századelői halászok, kis hajóval, kis hálóval Az első vadászösvényen A zalaszentlászlói vadásztábor első vendégei oktatóikkal Fotó: Décsy László E .vasárnapi j A mit eddig jobbára csak könyvélményként él­hettek át, vagy filmen láthattak a gyerekek, immár valósággá vált. Egy figyelem­re méltó kezdeményezést indí­tott útjára a nyári szünidő­ben a Zalaegerszegi Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont. Két turnusban 18-18, zömmel fővárosi gyermek is­merkedik a vadászati alap­ismeretekkel Zalaszentlászlón. A javarészt 13-14 éves diá­kokból álló vadásztábor főha­diszállása, a Makovecz Imre által tervezett országos hírű faluház, ahol ideális feltéte­leket teremtettek a résztvevők számára.- Mondta a munkahelyi ve­zetőm, hogy találjak ki nyár- .ra valami újat, ami érdekel­heti a gyerekeket - beszél az ötlet születéséről Sass Andrea, a művelődési központ mun­katársa. — Adva van Zala me­gye aprófalvas településháló­zata, a gazdag vadállomány, az egyre jobban tért hódító fa­lusi turizmus, no és egy ki­váló feltételeket kínáló falu­hoz . Zalaszentlászlón. Hirde­tést adtunk fel az Esti Hírlap­ban, s az eredmény minden várakozást felülmúlt, így bá­natunkra a jelentkezők közül csak minden tizediket tudunk tagja erről így vélekedik: Hogy mit nyújt a tábor a gyermekeknek? Targuba Mik­lós, a zalaszentgróti Űj Ba­rázda Tsz vadásztársaságának tagja erről így vélekedik:- Megismerkednek a részt­vevők a vadászat történeté­vel, törvényeivel és fegyver­ismeretre is szert tesznek. Megtanulják a térképolvasást, előadásokat hallanak a ter­mészetvédelemről, a vad- gazdálkodásról, természetesen életkoruknak megfelelő szin­ten. Rendkívül fontosak az el­méleti ismeretek, azonban érthetően a gyakorlati prog­ramok kötik le igazán őket. Megismerkednek a szakszerű tűzrakással, vadlesre me­gyünk, s nem marad ki a programból a vűdételek ké­szítése sem. A legnagyobb si­kere a céllövésnek van, ran­gos mesterek, az MHSZ Keszt­helyi Erdész Lövészklub világ- és Európa-bajnoki érmes ver­senyzői oktatják a gyereke­ket. Lényeges dolog, hogy a táborózás alatt, ha 10 napra is, belekóstolnak a gyerekek az önálló életbe. Az első tíznapos turnus a hét közepén zárult Zalaszent­lászlón. A táborozás végén vizsgán adtak számot az el­sajátított ismeretekből a gyer­mekek. Az egyik legjobb ered­ményt a maga 16 évével rangidősnek számító Kókóny Miklós, a budapesti Eötvös Gimnázium tanulója érte el, aki így összegezte tapaszta­latait: — Három évvel ezelőtt egy barátommal nagy túrákat tet­tünk a zalai dombok között. Megszerettem ezt a vidéket, s amikor olvastam az újság­ban a hirdetést, azonnal je­lentkeztem. 16 éves kor be­töltése után már vadászvizs­gát lehet tenni. A tábor na­gyon jó előiskola volt. A zalaszentlászlói vadász­tábor híre eljutott a hatá­ron túlra is. Gyakran csörög a telefon, sokan szeretnék el­küldeni csemetéjüket a zalai faluba még ezen a nyáron. Erre a szezonra azonban már nincs hely. Jövőre Ausztriából is érkeznek gyerekek a tábor­ba. Ekler Elemér

Next

/
Oldalképek
Tartalom