Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-11 / 161 szám

A Dunántúli napló 1988. június 11., szombat Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Medvetzky Antalt választották vezető titkárrá A Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa tegnap dél­előtt testületi ülést tartott, amelyen először Neubauer Jó­zsef, az SZMT vezető titkára, imajd dr. Bödő László, az SZMT titkára köszöntötte a megjelenteket, «köztük dr. Dá- nyi Pált, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első tit­kárát és Sólyom Ferencet, a SZOT titkárát. Az ülésen öt napirendi pont szerepelt. Elsőként Neubauer József tartott tájékoztatót az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottsága 1984. február 23-i ál­lásfoglalása megvalósulásá­ról, annak helyzetéről. Ezután Kovács Erzsébet, az SZMT nő­bizottságának elnöke ismertet­te a bizottság jelentését, amelynek témája a" dolgozó nők élet- és munkakörülmé­nyeinek alakulása volt, hu­szonhárom munkahelyen tör­tént vizsgálat alapján. Harma­dik napirendként a testület megvitatta az 1987/88-as ok­tatási év tapasztalatait, s a kö­vetkező tanévvel kapcsolatos feladatokat. A téma előterjesz­tője Rónaki Antalné, az SZMT Képzési Központ vezetője volt. A következőkben - dr. Bödő László, az SZMT titkára tartott rövid tájékoztatót a két ülés 'közötti időben végzett munká­ról. Ezután a testület - mint­hogy személyi kérdésekben dön­tött -, zárt ülésen folytatta a munkát. Neubauer Józsefet saját kérésére, nyugdijba vo­nulása miatt felmentették ve­zető titkári tisztségéből, s megválasztották utódját. A je­lölőbizottság, előzetes munkája alapján egy jelöltet állított, de a hozzászólások után két név került föl a szavazólapokra, te­hát mégis kettős jelölés ala­kult ki. Miután a szavazatsze­dő bizottság befejezte mun­káját, ismertették a testülettel a titkos szavazás eredményét. Harmincnyolc fő vett részt a szavazásban, s az érvényes szavazatok alapján — Med­vetzky Antal húsz, Simon Jó­zsef, az SZMT titkára tizenhá­rom szavazatot kapott —, Med­vetzky Antalt, az Építők Szak- szervezetének megyei titkárát választották meg az SZMT ve­zető titkári tisztségébe, s egy­úttal elnökségi tagnak. Először dr. Bödő László, mint az ülés elnöke gratulált, majd Neubauer József kért szót, s el­mondta, hogy negyvenöt éves munkaviszonyából az utóbbi tizennégy évben a szakszerve­zetnél dolgozott, s megköszön­te a testületnek - amelynek továbbra is tagja marad -, a támogatást, amit munkájához nyújtottak, s ő is sok sikert kívánt utódjának. Medvetzky Antal megköszönte a bizalmat, s kérte, hogy az előttük álló nem könnyű feladatok meg­valósításában támogassa őt is a testület, hiszen a megújulást csak együtt, közös munkával lehet elérni. Ezután Sólyom Ferenc, a SZOT titkára kért szót. A nyugdíjba vonuló Neu­bauer József tevékenységét a SZOT Elnöksége magas kitün­tetéssel ismerte el; a Szocia­lista Magyarországért érdem­rendet Sólyom Ferenc nyújtotta át a tegnapi ülésen, majd ez­után gratulált az SZMT új ve­zető titkárának megválasztása alkalmából. Dr. Dányi Pál is elismeréssel szólt Neubauer Jó­zsef eddigi tevékenységéről és sikereket, eredményes munkát kívánt Medvetzky Antalnak, aki, mint mondta, most olyan megbízatást kapott, amelynek ebben a változó időben még csak a körvonalait érzékeljük. Ö is, akárcsak az előtte szóló, elismerését fejezte ki a jelölő- bizottságnak az alapos előké­szítő munkáért. Ezzel az SZMT ülése véget ért. Az újonnan megválasztott vezető titkár, Medvetzky Antal, 1941. július 17-én Hódmezővá­sárhelyen született. Nős, egy gyermek édesapja, üzemmér­nök, mozgalmi iskolai végzett­sége MLEE szakosító. Tanul­mányai befejezése után 1959- től 1961-ig a Baranya Megyei Mélyépítő Vállalatnál rövid ideig kőművesként, majd mű­szaki munkakörben, mint tech­nikus dolgozott. Átszervezés következtében a vállalat meg­szűnt, így került át a Baranya Megyei Állami Építőipari Vál­lalathoz, ahol először mint technikus, majd 14 évig mint építésvezető dolgozott. 1978-tól 1984-ig a vállalati pártbizott­ság titkára volt. 1984 óta az Építők Szakszervezetének me­gyei titkára volt. 1985-ben a Központi Vezetőség és az El­nökség tagja lett. D. Cs. Segítik a fiatal mérnökök külföldi gyakorlatait Az Ipari Fejlesztési Bank Rt., a Softinvest Betéti Társaság és az Alkalma­zástechnika Számítástech­nikai Kisszövetkezet pénte­ken szerződést kötött, amelynek értelmében anyagilag segítik a mér­nökhallgatók külföldi szak­mai cserelátogatásait, gyakorlatait. Úgynevezett vagyoni szolgáltatást vál­lalva az alapítók 100-100 ezer forintot ajánlottak fel erre a célra. Ebből az összegből hozzájárulnak a csereutak során hazánkba érkező külföldi diákok szakmai programjainak költségeihez is. A BÁZIS Építőipari Vállalatnál rendezett ünnepség résztvevőinek egy csoportja Kitüntetések, juniálisok Megkezdődtek az építők na­pi ünnepségek. Szombaton színes progra­mokkal várja dolgozóit és csa­ládtagjait a BÁZIS Déldunán­túli Építőipari Vállalat (a pé­csi Tüzér utcai sporttelépén), a Baranya Megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat (a pécsi Verseny utcai telepén) reggel 8 órától késő délutánig, a siklósi Tenkes Bútorgyár a mattyi tónál, a Pécsi Közúti Igazgatóság a székelyszabari parkerdőben, a Közúti Építő Vállalat este 6 órától az Eszék étteremben családi estre, a 40 éves Épületszobrászipari Vállalat siklósi ipari főüzeme 14 órától Mattyon az étterem­nél, a BVM dunaújvárosi gyá­ra komlói gyártelepe Komlón, a KBSK sporttelepen, illetve este a Fekete Gyémánt étte­remben, az ÉPFU délelőtt az újmecsekaljai szabadidőpark­ba és délután a malomvölgyi tónál. Tegnap tartotta építők na­pi ünnepségét a Dél-dunán­túli Tervező Vállalat az Éger­völgyben, az ÉPGÉP pécsi gyáregysége a vállalati köz­pontban bállal zárta a napot, a Pannolit Kőbányászati Vál­lalat a pécs-kozári brigádhá­zában (míg a komlói üzemük szombaton 17 órától tart bált a Cafbon tanácstermében), a Baranya-Tolrra Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat üzem­egységenként rendezi az épí­tők napját. Vasárnap Beremenden egész napos juniálist rendez a BCM a sporttelepen, a filmszínház­ban 10 órakor kezdődik az ünnepség és a kitüntetés­átadás. * A BÁZIS Déldunántúli Épí­tőipari Vállalat ünnepségét tegnap délután tartották a pécsi Építők Szállóján, melyen Ferk Sándor szb-titkár köszön­tötte a megjelenteket és a vendégként jelen lévő bara­nyai és pécsi állami, párt és más szervek képviselőit. Szabó Gyula vezérigazgató-helyet­tes méltatta az építők napja és a szakma jelentőségét, va­lamint tennivalóit, majd MischI Róbert vezérigazgató adott át kitüntetéseket. A vállalat dolgozói közül a Magyar Népköztársaság Csil­lagrendje kitüntetést Rikker Mihály vezérigazgató-helyettes, a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát Juhász Lajos gépészeti üzemigazgató; a Kiváló Mun­káért kitüntetést: Vajda József pb-titkár, Malagurszky Lajos brigádvezető, Korbély Győző koordinátor; Vadon János po­litikai munkatárs, Burián István előkészítő csoportvezető, Berta Nándor tekercselő csoportve­zető, Konkoly László oktatási előadó, Kosztka Gizella stati­kus szerkesztő, Látkóczki Imré- né csoportvezető, Pálmai Ist­ván termelési igazgató, Major Béla műszaki igazgató, Heté- nyi János irodaigazgató helyet­tes, Székelyi Ferenc személy­zeti vezető, Dómján István gazdasági üzemvezető, Divják Antal kőműves, Szabó János festő, Rajnai József osztályve­zető, Márton József művezető, Molnár Tiborné műszaki elő­készítő csoportvezető, Csepeli Istvánná számviteli osztályveze­tő helyettes, Tengerdi József ács brigádvezető, Gál László vasbetonszerelő brigádvezető és Bán László személyzeti és szociális igazgató kapta meg. A BÁZIS üzemigazgatóságai közül kiváló lett a Magasépítő (üzemigazgató: Bencze László), míg vezérigazgatói dicséretet 'kapott a Befejező üzemigaz­gatóság {üzemigazgató: Lá- bady András). A vállalat Ki­váló dolgozója kitüntetést 150- en, a Kiváló termelésirányitó kitüntetést 30-an és a Kiváló szakmunkás elismerést 38-an érdemelték ki, törzsgárda ki­tüntetéseket is átadtak. Az ünnepség résztvevőinek az Építők Madrigál Kórusa és Sólyom Katalin színművész adott műsort. * A Dél-dunántúli Tervező Vál­lalat dolgozói közül a Munka Érdemrend bronz fokozatát Várnagy Péter irodavezető; a Kiváló Munkáért kitüntetést: Bácskai Lajos vezető mérnök, Kamper Etelka gondnok és Pálik István tervező technikus kapta meg. =k A Kiváló Munkáért kitüntető jel­vényt az alábbiak kapták; Imre Árpád gépkocsivezető, Za- jácz Gyuláné adminisztratív vezető és Niklai Jánosné számlalikvidátor (Pannolit Kőbányászati Vállalat) ; Nagy Ferenc geodéta tervező (Ba- ranyaterv) ; Sugár Zoltán főosztály- vezető (ÉGSZI—Délszóm Leányválla­lat) ; Balatincz János értékesítési és anyagosztályvezető (ÉPGÉP pécsi gyáregysége) ; id. Kadia Dénes, Sallai Józsefné lerakó. Bakó Bélá- né raktárvezető és Angster József nyugdíjas (Baranya—Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat) ; Gernert József építésvezető és Szántó József számlázó (Baranya Megyei Magas- és Mélyépítő Vál­lalat) ; Rácz Ede, Coder József, Lipóczky Jánosné, Bien János, Ker­ner Frigyes, Márkus László és Gar- zó Gáborné (Zsolnay Porcelán- gyár) ; Szentiványi Lászlóné, Váger László és Molnár László (Pécsi Közúti Építő Vállalat) ; Baranyai László munkaügyi csoportvezető, Lóth József karbantartó, Németh Józsefné műszaki adminisztrátor, Bán Ferenc gépkocsivezető, Samu János kőműves művezető, Bohár István szerelő-csoportvezető és He- tesi József gépkocsivezető (Építő­ipari Szállítási Vállalat pécsi üzem­egysége) ; dr. Szabó Ida (Bázis Déldunántúli Építőipari Vállalat) ; Fábos Sándor szakoktató (a pécsi 508. sz.), Kovács Lajos szakoktató (a komlói 501. sz.) és Fazekas József szakoktató ^a pécsi 506. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet), valamint Stelz István igazgató (pé­csi Pollack Mihály Építőipari Szak- középiskola) ; Gömöry János városi főépítész (Pécs Megyei Város Ta­nácsa) ; Sipos Jánosné szolgálta­tásvezető (Baranya Megyei Temet­kezési Vállalat) ; id. Beréti Boldi­zsár betanított kövező (Pécsi Ker­tészeti és Parképítő Vállalat) ; Tö­rök József munkaügyi vezető (Komlói Városgazdálkodási Vállalat) ; Än­derte József vízvezetékszerelő (Szi­getvári Városgazdálkodási Válla­lat) ; Farkas István kőműves (Sik­lósi Városgazdálkodási Vállalat) ; Eller János kubikos brigádvezető (Mohácsi Költségvetési üzem) ; Edel­mann Ferenc kőműves brigádvezető (Bólyi Költségvetési üzem) ; Kiss Péter kubikos (Harkányi Költségve­tési üzem) ; Havasi Béla műszaki főelőadó (Mázaszászvári Nagyköz­ségi Közös Tanács) ; és Szekeres István gyártóművezető (BVM Du­naújvárosi Gyára komlói gyár­telepe). M. L. Napirenden a középfokú oktatás Pécs Város Tanácsa VB-ülésén Bővítések, új tantermek a diákok fogadására A megyeszékhely tanulóifjú­ságónak, jövendő polgárainak iskoláztatása képezte tegnap Fécs Megyei Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának ülé­sén a legfőbb témát. A Piti Zoltán tanácselnök vezetésével lezajlott ülésen Mezei József művelődési osztályvezető egé­szítette ki a napirendi ponto­kat, amelyek a közoktatás fel­tételrendszerével foglalkoztak, különös tekintettel a középis­kolát elérő demográfiai hul­lámra. Szerepelt a napirenden a pécsi technikusképzés hely­zete és megvitatta a vb a Testnevelési Általános és Sportiskolában lezajlott kísér­let értékelését. Pécs Város Tanácsa, ahogy azt Piti Zoltán megfogalmaz­ta, eddig is kiemelt fontossá­got tulajdonított a közoktatás kérdésének. Saját vállalásai­kat, majd a Vili. ötéves terv előkészítését is úgy alakítják, hogy tartós megoldások szü­lessenek a gyerekek iskolázta­tására. A vb még ez év szep­temberében tájékoztatást kér a teljesített feladatokról. Ami a középfokot illeti, idén teljesen elkészül a Művészeti Szakközépiskola, átadja régi épületét a Leőwey Klára Gim­náziumnak, elkészül a Kodály Zoltán Gimnázium 8 tantermes bővítése. Hat tantermet építe­nek a Komarov Gimnázium és Szakközépiskolához. A Rókus utcában a Műszaki Főiskolától vesz vissza tantermeket a kö­zépfok, a geodéziás szakos kö­zépiskolások számára. Segítséget kaphat a közép­fok a Dolgozók önálló Gim­náziumától és az Oktatási Igazgatóságtól is. Pécsett, a Siklási úti iskolá­ban (amely szakközépiskolá­nak épült) és a Nevelési Köz­pontban a középiskolai helye­ket ma általános iskolák fog­lalják el — a zsúfoltság is­mert okaiból. Hogy ez az áf- lapot változzék, 1989-re el kell készülnie a málomi álta­lános iskola első 8 tantermé­nek, és az ötéves tervben meg kell kezdeni a nagyárpá- di általános iskola építését. A résztvevők egyetértettek abban, hogy nem szabad vál­toztatni a középiskolai beis­kolázások igen magas, mint­egy 98 százalékos arányán, azaz a szinte teljes beiskolá­záson. Ha a hátrányos helyze­tű családok gyengén tanuló gyermekeit helyhiány miatt ki­szorítanák a középfokról, a szakmunkásképzésből, a már meglévő társadalmi problémá­kat fokoznák (a csövesek lét­számát leginkább). A város és a megye közös célja, hogy az általános iskola is erősebb, megalapozottabb általános tu­dással bocsássa ki a gyereke­ket. A középfok ugyanekkor azt a társadalmi bázist ké­pezné — ha pár évig zsúfolt osztályokban is -, amely szak- képzettséggel hajtaná végre a következő évtizedek feladatait — a gazdasági megújulást. A napirendre került techni­kusképzésről és a szakképzés­ről szóló előterjesztés meg a vita századszor is rávilágított az oktatás és gazdaság rend­kívül ellentmondásos viszonyá­ra. A gazdaság pór éve be­nyújtotta az igényt, szükség van a 15 éve szünetelő tech­nikusképzésre, mire Pécs váro­sa ugyanezen gazdaság anya­gi támogatása nélkül meg­kezdte ezt 1986-ban. E pillanat­ban mindenki várakozó állás­ponton van, hiszen nem zajlott le a szerkezetváltás a megyében (sem). Ki tudja, milyen szak­emberekre lesz szükség. Ez a bizonytalanság nyomja rá ma bélyegét a szakképzésre. Illet­ve maradt az eddig érvényes állapot: a gazdaság igényt nyújtott be, munkásokat kér, majd elbocsát, mikor már nincs rájuk szükség. Az átkép­zés sem indult meg a vállala­toknál, hiszen a szerkezetvál­tás sem kezdődött el. Ma a szakképzés sem a maszekok­nak (az adóviszonyok miatt), sem a vállalatoknak nem kifi­zetődő. A szakképzés mégis más irányba halad az országos alap létrehozásával, átképzési programmal — hiszen az or­szág meg Pécs város vezetői is nagyon jól tudják, hogy a fiatalok tömegeinek a nem taníttatása már rég nem köz­oktatási, nem is gazdasági, hanem kemény politikai kérdés. Ennek tudatában fogadta el tegnap a vb a határozati ja­vaslatokat, kiemelt helyet biz­tosítva a várospolitikában a közoktatás, ezen belül a kö­zépfokú és a technikuskép­zésnek. Egy további napirend a TASI (a sportiskola) ered­ményeit ismerte el, és az ott eddig folyt kísérletnek az eb­ben kialakított profilnak meg­tartását döntötte el. Cállos Orsolya Készülődés a fellbachi árubemutatóra Útnak indultak az áruszál­lító kamionok Pécs NSZK-beli testvérvárosába, Fellbachta, melynek kongresszusi palotájá­ban június 16—21-e között pé­csi-baranyai termékkiállítást rendez a Mecsek-Tourist a Hungexpo közreműködésével. A gazdasági kapcsolatok el­mélyítését előmozdítandó be­mutatón és üzleti találkozón 22 - zömében pécsi-baranyai - vállalat és szövetkezet vesz részt, maga az Országos Piac­kutató Intézet további 17 gaz­dálkodó szervezetet képvisel, rajtuk kívül 7, vállalat tabló­kon hívja fel tevékenységére a figyelmet. Milyen várakozással tekintenek a fellbachi szerep­lés elé? — kérdeztük Szőnyi Jánost, a Mecsek-Tourist veze­tőjét, a fellbachi magyar ki­állítás igazgatóját.- Bízom benne, a fellbachi és a környékbeli cégek még jobban megismerik a pécsi­baranyai vállalatok és szövet­kezetek termékeit, a kooperá­ciós lehetőségeket. Az oda utazó szakmai küldöttség ösz­szetétele is biztosíték arra, a kapcsolatépítés, a tapasztalat- csere hasznos és eredményes lesz. Segíthetnek ebben a vá­rosi és a megyei tanács kikül­döttei, továbbá a Magyar Gazdasági Kamara dél-dunán­túli bizottsága, mely szakmai napot is rendez a vegyes vál­lalatok alapításának lehetősé­geiről. Ez a kiállítás több lesz, mint a két évvel ezelőtti, ezúttal ugyanis — az áruössze­tételt illetően — igyekeztünk jobban figyelembe venni ven­déglátóink kívánságait, oly­annyira, hogy a Baranyaker és a Konsumex a helyszínen áru­sít is. Ugyanakkor az árube­mutató jó alkalom lesz az ide­genforgalmi propagandára, bőséges tájékoztató anyagot viszünk, színes idegenforgalmi délutánt szervezünk. Már ed­dig is sokan jöttek hozzánk Baden-Württemberg tarto­mányból, úgy érzem, ha na­gyobb lenne a hírverés, még többen jönnének — fejezte ki reményét Szőnyi János. M. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom