Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)
1988-06-04 / 154 szám
Tudomány Á versenyszellem felélesztése A JPTE nemzetközi kapcsolatai Alapítványok, pályázatok „Minden lehetséges tartalékot, minden külső, regionális, államigazgatási, termelői övezetből származó segítséget számba kell vennünk, szerződésekkel magunkhoz kell kötnünk, hogy működésünkből adódó „javainkat’ adottságainkat, eredményeinket az eddigieknél is célratörőbben hasznosíthassuk". (Részlet az Egyetemi Tanács számára készült beszámolóból.)--------------------------------- * A lig van olyan területe az egyetemi munkának, amely közvetve vagy közvetlenül ne állna összefüggésben az egyetem nemzetközi kapcsolataival. Elsősorban a tudományos és oktatói tevékenység, a diákcserék, ösztöndíjak a legfontosabbak, de az együttműködés más területeken is elképzelhető. A Janus Pannonius Tudományegyetem rektorhelyettese, dr. Aknai Tamás készített az Egyetemi Tanács számára beszámolót intézményük nemzetközi kapcsolatairól. Ebben fölsorolja az államközi egyezményeken és az egyetemi megállapodásokon alapuló együttműködéseket, amelyek széles körűek és számottevőek. Mégis az egyik leginkább szembeötlő megjegyzés a beszámolóban, egy szerény bekezdés, amely a minőségi kiválasztást célzó versenyszellem fenntartásáról szól. Véleményem szerint, inkább a versenyszellem élesztgetésé- ről beszélhetünk, noha a pályázati rendszerek egyre jobban tért hódítanak, mégsem nevezhetjük még általánosan elterjedt szemléletnek a minőségi kiválasztást. Igaz, a pályázatok megítélése sem egyértelmű, vannak, akik úgy látják, nem minden tehetséges kutató tud jó pályázatot írni, viszont kevésbé rátermettek esetleg jobb pályázatokat nyújtanak be. Mindenesetre vitathatatlan, hogy a pályázati rendszerek jobb teljesítményekre ösztönöznek. — Mi erről dr. Aknai Tamásnak a véleménye? — A pályázatok mindenképpen buzdítólag hatnak kutatókra, oktatókra, hallgatókra egyaránt. El szeretnénk érni, hogy a külföldi cserekapcsolatokban is elsősorban azok vegyenek részt, akik érdemi munkát tudnak fölmutatni. Vonatkozik ez a tudományos tevékenységre és a nyelvtudásra is. Ez utóbbi területén még vannak teendőink, bár a fiatal oktatóink és a hallgatók nagy része, legalább egy nyelvet bír társalgási vagy szaknyelvi szinten. Tervezzük, hogy az egyetemen indítunk részben önköltséges nyelv- tanfolyamokat, illetve alkalmat teremtünk a nyelvi „karbantartásra", az adott nyelvek folyamatos gyakorlására. — Emii tette, hogy különböző „pénzkereseti" lehetőségek után is néz az egyetem. Milyen lormában gondolja ezt a tevékenységet1 — Szándékozunk különböző továbbképzéseket tartani, és kölcsönös érdekeken alapuló együttműködéseket kötni. A Tolna Megyei Tanács például anyagi támogatást nyújtott az idén az egyetemünknek. Az ösz- szeget a külkapcsolataink fejlesztésére fordíthattuk. Elhatároztuk, hogy a termelőüzemeket végigjárjuk, rendezünk egyetemi napokat, ahol a vállalatok is részletesen megismerhetik képzési profiljainkat. Tehát, e téren is nyitottabbá szeretnénk tenni az egyetemei, és reméljük, hogy szponzorokra lelünk, netán alapítványokat szerezhetünk. A nyári egyetemi szemináriumunk dollárt is hoz a „konyhára", amelynek egy részéből a mi hallgatóink kinttartózkodásához járulunk hozzá, a többiből a külföldi rendezvényekre való utazásokat, egyebeket tudjuk támogatni.- Elérkeztünk beszélgetésünkben a nemzetközi kapcsolatokhoz. ön hogyarí' értékeli a jelenlegi tudományos együttműködéseket?- Az a célunk, hogy minél több egyetemmel kerüljünk kapcsolatba. Az igazán ideális, munkára serkentő állapot, amikor már tanszékek, kutatók viszik tovább az egyetemi szinten elkezdett együttműködést, és a saját témakörükön belül érnek el eredményeket, folytatnak közős tudományos munkát. A JPTE-t államközi egyezményen alapuló kapcsolat fűzi öt ország több felsőoktatási intézményéhez. A Lvovi Állami Egyetemmel az intézményközi megállapodást 1987 őszén kötötték meg. A Drogobicsi Tanárképző Főiskolával oktatói cserelátogatásokat szerveznek. A pozsonyi Kommensky Egyetem Állam és Jogtudományi Karóval, 1967 óta a. JPTE Állam és Jogtudományi Kara, a Plzeni Egyetem pedagógiai fakultásával a tanárképkő kar működik együtt. Az egyik legeredményesebb külföldi partnere a pécsi egyetemnek a krakkói Jagelló Egyetem. Közös kutatási programjuk tizenegy témát tartalmaz. A közgazdaságtudományi kar újabban a wroclawi Közgazdaságtudományi Akadémiával tárgyalt közös kutatási témákról. Munkatervben rögzített feladatokon dolgozik együttesen az állam és jog- tudományi kar, a Német Demokratikus Köztársaságbeli hallei Martin Luther Egyetem Állam- és Jogtudományi Karával. HaíJéban idén értékelik majd először az első évi eredményeket. A tanárképző kar a lipcsei Pedagógiai Főiskolával a német szakos hallgatók nyelvi részképzésében működik együtt. Megállapodást kötöttek a Novi-Sadi Egyetemmel, a slupski Pedagógiai Főiskolával. A pécsiek szeretnék a jelenlegi kapcsolatokat még tovább szélesíteni. Egyetemközi kapcsolatot létesítettek a pozsonyi Közgazdaságtudományi Főiskolával, a jénai Friedrich Schiller Egyetem Közgazdasági szekciójával. Rendszeresek a publikációcserék és a kölcsönös megjelentetések. A rostocki Wilhelm Pieck Egyetem idei konferenciájára négy pécsi oktató utazik. A Gdanski Egyetem és a pécsi közgazdaságtudományi kar tavaly írt aló megállapodást és az idén Pécsett rendezik tudományos szemináriumukat. Közös kutatást folytat a JPTE Állam- és Jogtudományi Kara a Bécsi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karaival. Tavaly angol nyelvű monográfiát jelentettek meg a graziakkal. 1987 októberében egyetemközi szerződést kötöttek a Strasbourgi Társadalomtudományi Egyetemmel. Létrejöttek kiadványcserék, és a megállapodás lehetőséget nyújt a tanárképző kar francia szakos hallgatóinak a nyelv gyakorlására, az oktatóknak konferenciákon való részvételeihez. Szorgalmazzák közös kutatások elkezdését is. Az NSZK- beli Bayreuth-i Egyetemmel felvett kapcsolat a JPTE mindhárom Jrarát érinti, a marburgi Philips Egyetemi Állam- gs Jogtudományi Karával a pécsi jogi kar működik együtt. Jelentős a két évvel ezelőtt létrejött megállapodás a Pennsylvaniai Indiana Egyetemmel, melynek keretében évente tíz pécsi hallgató és egy oktató vehet részt tíz hónapos amerikai tanulmányúton. Már írtak alá együttműködési megállapodást a Nebrasi- kai Egyetemmel, és nyáron szeretnének hasonKót megfogalmazni a Massachusetts-! Egyetemmel is. Pécsett tavaly rendeztek első alkalommal nyári szemesztert, amelyen amerikai hallgatók vettek részt. A tanárképző kart másfél évtizedes kapcsolat fűzi az angliai Exeteri Egyetemhez. Az együttmkődések felsorolása még nem teljes, hiszen a tanárképző kar fizika és biológia tanszékei, valamint a történelem tanszék is folytat nemzetközi együttműködéseket. A „ma- gyarsógkutatás" témakörben például a határ menti térségek egyetemein kívül amerikai, kanadai, brazil egyetemek is dolgoznak. — Szólhatnánk még a szép számú nemzetközi szervezeti tagságokról, de inkább a legújabb kapcsollatfelvéíteli kezdeményezésekről számolnék be — mondja dr. Aknai Tamás. — Nemrégiben jöttünk vissza az NSZK-ból, ahol a Fellbachi Városi Tanács közvetítésével a Tübingeni Egyetem vezetőivel beszéltünk. A Pécsi Orvostudományi Egyetem mór régóta tart kapcsolatot a Tübingeni Egyetem orvosi karával. A Tübingeni Egyetem jelenleg kétszáz felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást. Velünk elsősorban a nemzetközi jog-, az irodalom- és történettudományok, a germanisztika területén képzelhető el az együttműködés. Kapcsolatot tartunk a düsseldorfi, Kelet-Európa Történeti Intézettel is, és szeretnénk, mint már említettem, más egyetemek egy-egy tanszékével is közös területeket találni, hiszen a nemzetközi tudományos élettel, csak így tudunk lépést tartani. B. A.A vakság a legtöbb esetben megelőzhető A POTE Gyermekklinikáján a koraszülött inkubátoros csecsemők rendszeres szemészeti szűrését is elvégzik Koraszülöttek szemészeti szűrése Először 4-5 hetes korban A koraszülöttek egyik fenyegető betegsége, amey látáscsökkenéssel, súlyos esetekben vaksággal jár a retinopatia praematurorum, a látóideghártya károsodása. Az igen kis súllyal születettek egy részénél alakul ki ez a betegség, és ha nem kerülnek időben szemorvoshoz, visszafordíthatatlan elváltozások történnek. Az országban tíz perinatális intenzív centrumot alakítottak ki, de még nem folyik mindegyikben rendszeres szemészeti szűrés. A pécsi perinatális intenzív centrumban (a POTE Gyermekklinikáján), kül- fföl.di tapasztalatok alapján, 1983-ban fogtak hozzá a szemészeti szűréshez, a károsodott csecsemők kezeléséhez. A POTE Szemészeti Klinikájáról járnak rendszeresen a szemészek a Gyermekklinikára. A koraszülött csecsemőket négy— öthetes korukban kell először megvizsgálni. Fontos, hogy két— három hónapos korukig legalább hetente egyszer vizsgálja meg őket szemész, de vannak akiknek gyakoribb ellenőrzésre van szüségük. A vizsgálathoz speciális szemtükör kell, amely beszerzése sem egyszerű dolog. A kezdődő elváltozások időben való felismerése már fél győzelem. Fogyasztási eljárással meggátolható az ideghártya károsodását okozó he- •ges szövetburjánzás. Abban az esetben, ha a kezelések nem Röviden A Pécsi Akadémiai Bizottság vendége volt az elmúlt napokban Vágó Szilárd professzor, magyar származású világhírű zoológus és viroló- gus, a Francia Tudományos Akadémia tagja, a Montpellier-i Eqyetem összehasonlító Patológiai Intézetének igazgatója. A professzor számos új vírust fedezett föl és a lappangó vírusok kutatásának egyik legkiválóbb szakembere. Váqó Szilárd megtekintette a POTE Mikrobiológiai Intézetét is. A közelmúltban a Janus Pannonius Tudományegyetemre látoqatott Z. Pelczynski professzor, az Oxfordi Egyetem politológusa. Tájékozódott az egyetem működéséről, az eqyütt- működés lehetőségeiről és hallgatókkal is találkozott. A tanárképző kar hallgatóival folytatott beszélgetésen ismertette az Oxfordi Egyetem történetét, oktatási rendszerét, valamint a külföldiek ösztöndíjpályázati lehetőségeit. A orofesszor a Soros alapítvány oxfordi titkára. * Felkért előadóként vett részt a Franciaországban megrendezett idegtudományi konferencián dr. Li- posits Zsolt, a POTE Anatómiai Intézetének tanársegéde. hozzák meg a várt eredményt, műtéttel próbálják megmenteni az ideghártya központi részét. Teljesen heges elváltozásoknál, sajnos, a műtét sem hoz megoldást. A koraszülöttek egyes szervei még fejletlenek a világrajövetelkor. Évtizedekig nagy koncentrációjú oxigénadással ellensúlyozták a tüdő fejletlenségét. 1949-ben jöttek rá angol orvosok, hogy a túl sok oxigén adása is gyakran retino- patiával jár. Ennek elkerüléséhez megfelelő műszerek szükségesek, amelyek lehetővé teszik az optimális koncentrációjú, károsodást nem okozó oxigén adagolását. Dr. Kovács Bálint, a POTE Szemészeti Klinikájának docense, a szemészeti szűrés vezetője, beszélgetésünkkor többször hangsúlyozta a megelőzés fontosságát, Ez vonatkozik a koraszülések számának csökkentésére és a szemészeti szűrés elengedhetetlen voltára. Társadalmi összefogásból, nemrégiben ikaptak egy vizsgáló és egy kezelő készüléket, mely- lyel a kezelést végezhetik, előtte a szemészeti klinikáról kellett minden alkalommal vinni a műszert. Az időigényes, precíz, rendszeres szűrés, ha nem is minden esetben sikeres, de nem eredménytelen, évről-évre több csecsemő szemevilágát sikerül megmenteni. Körömbenövés újfajta kezelése. A láb benőtt körmét sebészi úton vagy teljesen eltávolítják, vaqy a köröm alatti szövet egy részét kivágják. Mindkét eljárásnak vannak hátrányai: senki sem szereti elveszíteni a körmét. S a köröm 'levétele fájdalommal jár, a seb esetleg fertőződik, a köröm gyakran újra benő. Oxfordi bőrgyógyászok a fagyasztásban olyan - gyors, olcsó és hatásos — eljárást találtak. amellyel műtét nélkül megszüntethetik a lábon a körömbenövést. Az úi eljárás során folyékony nitrogénnel bepermetezik azt a területet, ahol a köröm benőtt a húsba. Tíz perccel később a beteq a saját lábán eltávozhat és sebét otthon már maga is tovább kezelheti. A megfaqvasz- tott szövetek eqy idő múlva elhalnak: varasodnak, majd lehámlanok. Olasz kutatók Pécsett. Maqyaror- szági tartózkodásuk alkalmából két napot töltött az MTA Reaionális Kutatások Központjában és Komlón egy olasz kutatócsoport. Az o'asz kutatók Pisából érkeztek G*an Franco Elia professzor vezetésével. Az ő nevéhez fűződik a néhány évvel ezelőtt elkészült Szocialista város — Komló elnevezésű tanulmánykötet A, településrendszerekkel is foglalkozó kutatók itt-tartózkodásuk alatt elmentek Komlóra, ahol megismerkedtek a városnak a tanulmánykötet összeállítása óta történt fejlődésével. Konferencia Mihail Bahtyinról „Mihail Bahtyin nyelv- és irodalomelmélete” címmel kétnapos kerekasztal- konferenciát rendeztek a közelmúltban a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában. Az 1895-1975 között élt irodatomtudós, esztéta, filozófus, a nyugateurópai szakmai közvéle-^ mény szerint a huszadik század legjelentősebb szovjet társadalomtudományi gondolkodója. Munkásságának felfedezése a hetvenes években kezdődött, ekkor kezdték el világszerte megjelentetni hatalmas - főként kéziratban fennmaradt — életművét. Bahtyin is részesült a sztálini korszak önkényeiből: 1930 és 1963 között nem publikálhatott, s évtizedeket töltött száműzetésben. Két tanítványa, Volosinov és Medvedev, akiknek neve alatt néhány munkáját kiadta, az önkény áldozatai lettek. Ezért is folyik a vita Bahtyin kapcsán a szerzőségről, arról, hogy a tanítványok neve alatt megjelent munkák milyen mértékben tekinthetők Bahtyin műveinek. Ez a kérdés is felvetődött a pécsi előadásokat követő vitákban, melyekben számos új életrajzi mozzanatot is feltártak az életmű kutatói. Az előadások többsége azokkal az irodalomelméleti, esztétikai kategóriákkal foglalkozott, amelyekkel Bahtyin a műalkotás mibenlétét próbálta meg leírni. A nemzetközi tanácskozáson a házigazdákon és a magyar bölcsészkarok képviselőin kívül részt vettek szovjet, csehszlovák és Kanadában élő magyar származású kutatók is. A Bahtyin-ülésszak előadásainak anyagát a Pécsi Akadémiai Bizottság a tervek szerint kötetben megjelenteti. Rovatszerkesztő: Barlahidai Andrea HÉTVÉGE 1988. június 4., szombat
