Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)
1988-06-04 / 154 szám
A iiallaKIcosAs öröme mm sondjoi Járjuk a birodalmát, melyet a Pécsi Állami Gazdaságtól bérel. Az energikus férfi — még innen az ötvenen higgadt, megfontoltan beszél terveiről. Elképzeléseiben nincs semmi szárnyaló, álmait is a megvalósíthatóval méri. Farmer. A peterdpusztai major az „övé”, qj épületekkel, 70 tehénnel, 17 üszővel és 21 borjúval. Naponta szállítja be Pécsre a tejet a Baranyatejhez, az ARO-ra szerelt tartályban. A jószágok gondját vele együtt hárman viselik, szigorúan az állatokhoz igazított munkarendben — tehát vasár- és ünnepnapon is. Borbás János következetes és kemény, ha a preciz munkáról és a rendről van szó. Magát sem kíméli, mégis már bölcsesség az, amit vall:- Fel kell mérnie az embernek az energiáját, hogy mire képes megszakadás nélkül . . .- Volt itt elég tennivaló és pénzköltési lehetőség, hogy indíthassam ezt a farmot. Járjuk az épületeket, az általa kialakított - 2000 literes tejhűtővel, 24 állásos „Farmer” típusú fejőberendezéssel, hatalmas villanybojlerrel és áramszünet esetére áramfejlesztővel is ellátott - tejházat, a ketrecekkel és karámokkal elválasztott borjúnevelőt, az istállókat és a többit. Meséli, hogy a teljesen elhanyagol*, romos pusztát - ahová bejönni is alig lehetett —, a gazdaság és a lakók segítségével tette rendbe. Állattenyésztésre ideális a major mikroklímája, talán ezért is választották ki ezt a helyet a hajdani alapítók, talán a Montenuovó her- cegék. „Az biz’ nagyon régen volt. A felszabadulás óta ez a major csak használva lett, alig-alig költöttek rá” - jegyzi meg.- • Mennyibe kerül a bérlése?- Az évi rezsim, a munkabérem nélkül úgy 2,5 millió forint körüli. Hogy itt tejelő szarvasmarha-telep üzemelhessen, eddig több, mint 650 000 forintomban van. Aztán a takarmányok egymilliós értékét is folyamatosan fizetem vissza a tejárbevételből ...- Kifizetődő a vállalkozás?- Az első évem, a tetemes beruházások miatt, mindenképp ráfizetéses lesz ... Vállaltam és csinálom .. . Kifizetődőnek kell lennie .. . Délután két óra elmúlt, indulunk a legelőre, megnézni a kihajtott teheneket. Felügyelőjük, Orsós Sándor vállán átvetve pihen a karikásostor. Terelőkutya sehol. A tiszta vérű holsteinfriz-állomány békésen legel. Borbás János sorra simogatja a tehenek fejét és nyakát, s azok békésen tűrik a tenyérpaskolást. „Most már kezesek... De látta volna, amikor idekerültek, milyen félő- sek és vadak voltak" — mondja. Szavait Orsós megerősíti: „Úgy kell ellátni őket, mintha Borbás János, a a sajátjaim lennének, a törődést meg is hálálják.” Amikor rákérdezek, hogy mire való a karikásostor, barázdált arcán kisimulnak a ráncok. „Nem azért, hogy üssem a jószágot. Durrogatok vele és azzal jelzek. Nézze csak” - mondja, és elmegy jó messzire, az ostorral csördit egyet, s a tehenek elindulnak fel a „hívó szóra”. letet tőlük örököltem - meséli már a vastag falú közparti épület hűvös irodájában. - A szentlőrinci Mezőgazdasági Technikumban érettségiztem 1958-ban, s utána bekerültem a társadalmi és gazdasági élet sűrűjébe ... Volt gazdasági felügyelő az akkori Szigetvári Járási Tanácson, főagronómus Ibafán, HoBorbás János tejet szállít leadásra; Peterdpusztán- A jószágot becsülni kell, és bánni kell vele tudni, hogy meghálálja a gondoskodást — kommentál a bérlő.- Meg is hálálják?- Az egyik tehén sánta volt, már járni is alig tudott, és napi 8 liter tejet adott csak. Megoperálták a patáját. Rá két hétre már vígan ment a többiekkel, és napi 23 literre nőtt a hozama ... Az egyik legnehezebb próbatétel az el- letés. Ha látom, hogy nincs semmi rendellenesség elküldök a tehén mellől mindenkit. Hagyni kell az állatot... Eddig még nem volt nálam elhullás — mondja büszkén. — A törődés az egyik legbiztosabb befektetés az állatoknál. Ebbe a rendszeres kör- mölés is beletartozik, még ha nem is olcsó. Ez is megtérül a tej hozam ban. Peterdpusztán — rövid gyulapusztai kitérővel —, jól érzi magát, immár hatodik éve. Itt is lakik a családjával. Ahogy a korábbi éveiről beszél, eleinte nem értem, miért ez az önként vállalt remetesége. Aztán minden megvilágosodik.- Almamellék! vagyok, a szüleim cselédek voltak. Micsoda öröm volt a földosztás, végre gazdák lehettek a sajátjukon. A gazdaember szemlébolon főagronómus és párttitkár. A mezőgazdaság átszervezése idején, olyan tsz-ekhez helyezték, ahová erős kéz és józan ész kellett. Almamelléken tsz-elnök és vele párhuzamosan a Szigetvári Járási Párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője, állami biztos Somogyapátiban, a tsz szanálása idején, majd megválasztják elnöknek. Volt járási HNF- titkár, hosszú éveken át Bábolnán kereskedelmi osztály- vezető. „Hazajött” Baranyába, és a PAG gyulapusztai tehenészeti telepén vezető, a peterdpusztai üszőtelepen két évig főnök... Fél éve a maga gazdája. A korábbi, mozgalmas életének egy-egy korszakáról nem szívesen beszél. — A somogyapáti tehenészeti- telep építése miatt jogtalan állami támogatós igénybevételével vádoltak ... Bár felmentettek, de az igazi okokat máig sem tudom. A meghurcoltatásba idegileg belefáradtam. Nyolc hónapot elraboltak az életemből... — legyint, és szinte magának mondja: - De hagyjuk, ez mór régen volt. Újra kellett kezdenem a bizonyítást Bábolnán ... Témát váltunk.- Itt csak bérlő. Megvenné farmer o majort, ha lehetősége nyílna rá?- Az elején még nagyon foglalkoztatott a gondolat. Most? Már nem is tudom ... Bár, azt hiszem, jobb lenne, ha teljesen a magam ura lehetnék. Még többet tudnék csinálni, és biztosan másként, mint így, bérlőként.- Mi szegi a kedvét? — Épp a vállalkozói jogállás elgondolkodtató. Jó lenne, ha a jogszabályok áttekinthetők és egyértelműek lennének. Tulajdonképpen az sem világos, hogy itt Peterdpusztán ennyi tehénnel, ennyi munkával és kockázatvállalással mi vagyok: bérlő, vagy vállalkozó? Az adóhatóság — mivel az évi 2 millió forintot meghaladja az árbevételem —, vállalkozóként kezel, ezzel viszont megszűnt a társadalombiztosítási jogosultságom. Képzelheti, milyen érzés ez, hogy 26 éves munkaviszony után, fél éve lényegében nincs társadalombiztosítási jogosultságom, így társadalombiztosítási járulékban, se táppénzben, se nyugdíjban nem részesülhetek.- Miért nem űzetheti be a jövedelme 40 százalékát ilyen címen, mint mondjuk a kisiparosok és mások? —• Épp ezt nem értem magam sem. Akik megalkották a jogi lehetőségét a vállalkozásnak, azok csak a kötelességeinkre helyezték a hangsúlyt, hogy lerójuk a fizetnivalókat. És cserébe mit kapunk? Egyfajta létbizonytalanságot. Még jó, hogy egészséges vagyok ... Ez fáj neki a legjobban. S nehogy elkeseredettnek higy- gyem, máris a vállalkozói, a farmer lét napos oldalát említi. — A magam módján végzem a dolgomat és nagyon jól érzem magam. Itt nagyok a lehetőségek, a bukás veszélyét is beleértve, mégis, az önállóság szabadsága a lehető leg-' jobb. Van itt munka elég, és mégsem fáraszt, mert kevesebb az idegőrlő és kedvszegő ütközőpont, mint a korábbi munkahelyeimen. Itt többnyire csakis tőlem függ minden. Van még idő az esti fejésig, de a „háztáji" 65 hízója már visít. Enni kérnek. Pihentetőül is dolgozik: ott a veteményes, az udvar, a meghibásodott tejszivattyú helyébe is újat kell beszerelnie. Ideje, hogy ne tartsam fel tovább. Búcsúzóul derűsen mondja: — Sokan azt hiszik, mert farmer lettem, mindjárt milliomos is vagyok. A gazdaságnak már ráfizetéses volt ez a major, nekem meg megéri ... a tej alapárából. Eddig még nem volt reklamáció a peterdpusztai tej minőségére. Murányi László Modellkísérlet Baranyában Szakképzés 14 hónap alatt érettségizetteknek Bár a demográfiai hullám tetőzése a kilencvenes évek elején esedékes, mégis, már most napirendre került a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének kérdése: főként a gimnáziumot végzett, tovább nem tanuló, szakképzetlen tizenévesekkel van baj. Idén több mint kilencszázan érettségiznek a baranyai gimnáziumokban, s negyven-negyvenöt százalékuk jut be különböző felsőoktatási intézményekbe. Intenzív átképzés A tapasztalati adatok szerint a gimnázium után szakmunkásképzőbe mennek szakmát tanulni úgy százharminc- százötvenen. A maradék három és fél száz elhelyezkedni szándékozó pályakezdőnek azonban mindössze 111 állást kínálnak a megye munkáltatói: vállalatok, szövetkezetek, intézmények. (Az adatszolgáltatás kötelező, minden év márciusában kell beküldeniük a leendő foglalkoztatóknak az az évi pályakezdő-felvételi szándékukat a tanácsok munkaügyi osztá- lyá ra.) Mi lesz a több mint kétszáz munkahelykínálat nélküli tizennyolc évessel? A kényszerélhe- lyezkedések, a kompromisszumos megoldások csökkentését, a munkanélküliség elkerülését célozza a Baranya Megyei Tanács munkaügyi osztályának a kezdeményezése: a hiányterületeken — ilyen a számviteli munka, az egészségügy, a kereskedelem —. ohová bizonyos szakképesítésű dolgozókat keresnek, legyen lehetőség az intenzív átképzésre. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a Szociális és Egészségügyi Minisztérium támogatta az elképzelést, s a pécsi egészségügyi szakiskola, valamint a Baranya Megyei Kórház fogadókésznek mutatkozott - így még az ősszel beindul a gimnáziumot végzettek tizennégy hónapos kiképzése, amelynek végén minősített szakápolói bizonyítványt kapnak a fiatalok.- Olyan idén érettségizők jelentkezésére számítunk, akik vonzódnak az egészségügyi pályához — mondja dr. Fodor Imréné, a megyei tanács mun-: kaügyi osztályvezető-helyettese.- A fiatalok a Megyei Kórház állományába kerülnek. Az intenzív képzés októberben kezdődik, addig már szerezhető némi gyakorlat is a kórházi munkából. A tizennégy hónapos tanulmányi idő alatt úgynevezett kiképzési támogatást, azaz fizetést kapnak a résztvevők, nem pedig néhány száz forintos ösztöndíjat. Hangsúlyozni kell, ez nem gyorstalpaló iskola, egészen más. Ez a jövője a felnőttképzésnek, az ót- és kiképzésnek: rugalmaj san, gyorsan és akkor megszerezni a tudásanyagot, amikor kell. A pécsi egészségügyi szakiskola és a minisztérium kidolgozta az oktatási programot, a gyakorlatok a Megyei Kórházban folynak majd. Egyelőre egy osztályt indítanak, 30-40 fővel. A minisztériumban különösen azért fogadták örömmel a baranyai kezdeményezést, mert igen fontosnak ítélik, hoqy az egészségügyben minél több művelt ember dolgozzon a középszinteken is, mert ezzel is emelhető az ellátás színvonala. Eddig szintén volt mód a felnőttoktatás keretében megszerezni a szakápolói oklevelet, de három műszakos munkarend mellett kellett tanulniuk éveken át az érettségizett szakképzetlen ápolóknak. S a vizsga utón csak szakápolói végzettséget szereztek, ez nem egyenértékű a minősítettel. Újabb területeken Ha az újfajta képzési módszer beválik, akkor országosan bevezetik. A baranyai modellkísérletre mindazon idén érettségiző lányok-fiúk jelentkezhetnek, akik kedvet éreznek az egészségügyi pálya iránt, és nem találnak máshol megfelez lő munkahelyet. A Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodánál, a megyei tanács munkaügyi osztályán, a pécsi egészségügyi szakiskolában és a Megyei Kórházban egyaránt lehet érdeklődni. A munkaügyi osztályon már gondolkodnak az intenzív kiképzés újabb területein: a banki, pénzintézeti, adóügyi vonalon az ismertetett modellkísérlethez hasonló lehetőségek mutatkoznak. L. Cs. K. Élve a szabályok adta lehetőséggel, az elmúlt időszakban több magyar, vállalat és gyár folyamodott a Kereskedelmi Minisztériumhoz az önálló export-import jogért. Gazdasági tevékenységét átgondolva az immár több mint 100 éves múltra visszatekintő Szigetvári Cipőgyár vezetősége is arra az elhatározásra jutott, hogy megpróbál önálló külkereskedelmi kapcsolatokat kiépíteni. A kezdeményezés alapját az adta, hogy a gyár már több éve szakkülkereskedelmi vállalat közbenjárásával engedélyezett tőkés körben saját nevében eredményes exportot folytatott, az elmúlt évben pedig már több ízben eseti önálló export—import jogot is kapott. A gyár vezetői úgy ítélték meg, saját külkapcsolatok kiépítésével komplexebbé és gazdaságosabbá tudják tenni a termelést, így két hónappal 1988. június 4., szombat ÉvI 5—6 millió dollárt hoz az amerikai export Szabadon külkereskedik a Szigetvári Cipőgyár ezelőtt a korábbi eseti helyett az állandó jogot kérvényezték meg, amit röviddel ezelőtt meg is kaptak.- Nehéz helyzetben van iparágunk. Az alapanyagárak rhagasak, köztük és a késztermékek ára közötti differencia1 veszteségessé tette a belföldi piacot, de hasonló a helyzet a szocialista országokba irányuló kivitellel is. így tőkés exporttal kellett próbálkoznunk. Ennek gazdaságossága érdekében azonban az olcsóbb nyugati alapanyag beszerzéséért is mindent el kell követnünk. A gyár két műszakban, normában, szalagon termel, nem a legjobb bérezési lehetőségekkel. A teljesítmény a szalag átbocsátóképességének határa körül mozog. Úgy láttuk, pénzt megtakarítani a kül- kernek leadott néhány százalékon tudnánk, ezért választottuk ezt az utat — mondta Horváth József igazgató. Már a központi határozat kézhezvétele előtt a vállalati tanács hét fős csoport munkába állítása mellett döntött. A Budapest belvárosában nyitott, egyelőre még csak ideiglenes irodában máris hatan fő-, ketten mellékállásban végzik a külkereskedelmi munkát. A kis csoport számára komoly feladatot jelent az egzisztencia megteremtése. Elsősorban a már korábban, a különböző külkereskedelmi vállalatok közreműködésével megszerzett külföldi kapcsolatokat szeretnék megtartani, de természetesen nem mondanak le az újak szerzéséről sem. Az export—import tevékenységhez szükséges devizát a Külkereskedelmi Bank bocsátja a szigetváriak rendelkezésére. Kölcsönös megegyezés alapján ebben az évben még a korábbi külkereskedelmi partner, a TANNIMPEX segítségével bonyolítja le exportját a Szigetvári Cipőgyár, jövőre viszont már ezen a téren is teljes lesz az önállóság. Jelenleg a bostoni ROCK- PORT-céggel állnak kapcsolatban. Évente félmillió pár cipőt szállítanak az Egyesült Államokba, ami modellösszetétel- től függően 5—6 millió dollár bevételt hoz. Az amerikai partner mellé rövid idő alatt egy közelebbi, európai vevőt szeretne bekapcsolni a gyár. Az új vevőkör kiépítésén túl, a nyugati alapanyagok kedvezőbb árfekvése miatt, azok behozatalában is jelentős szerepet vállalható Budapesten tevékenykedő külkereskedelmi iroda. A jövőbeni külföldi partnerek várhatóan nem azonos igényekkel jelentkeznek majd, ezért ilyen téren a gyár igyekszik rugalmasságát tágítani. Kedvező előjel, hogy korábban sem okozott gondot a gyors átállás. A tengerentúlra speciális kényelmi lábbelit állítanak elő, de rövid idő alatt finom bőrből készülő divatcipő gyártására is képesek átállni. A naprakészség érdekében a gyár rendszeresen utaztatja saját tervező csoportját, de a megrendelők igényeit hozott mintákból is kielégítik. Kaszás E. HÉTVÉGEQ
