Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-04 / 154 szám

A iiallaKIcosAs öröme mm sondjoi Járjuk a birodalmát, melyet a Pécsi Állami Gazdaságtól bérel. Az energikus férfi — még innen az ötvenen hig­gadt, megfontoltan beszél ter­veiről. Elképzeléseiben nincs semmi szárnyaló, álmait is a megvalósíthatóval méri. Far­mer. A peterdpusztai major az „övé”, qj épületekkel, 70 te­hénnel, 17 üszővel és 21 borjú­val. Naponta szállítja be Pécs­re a tejet a Baranyatejhez, az ARO-ra szerelt tartályban. A jószágok gondját vele együtt hárman viselik, szigorúan az állatokhoz igazított munkarend­ben — tehát vasár- és ünnep­napon is. Borbás János következetes és kemény, ha a preciz munká­ról és a rendről van szó. Ma­gát sem kíméli, mégis már böl­csesség az, amit vall:- Fel kell mérnie az ember­nek az energiáját, hogy mire képes megszakadás nélkül . . .- Volt itt elég tennivaló és pénzköltési lehetőség, hogy in­díthassam ezt a farmot. Járjuk az épületeket, az ál­tala kialakított - 2000 literes tejhűtővel, 24 állásos „Farmer” típusú fejőberendezéssel, ha­talmas villanybojlerrel és áram­szünet esetére áramfejlesztő­vel is ellátott - tejházat, a ketrecekkel és karámokkal el­választott borjúnevelőt, az is­tállókat és a többit. Meséli, hogy a teljesen elhanyagol*, romos pusztát - ahová bejön­ni is alig lehetett —, a gazda­ság és a lakók segítségével tette rendbe. Állattenyésztésre ideális a major mikroklímája, talán ezért is választották ki ezt a helyet a hajdani alapí­tók, talán a Montenuovó her- cegék. „Az biz’ nagyon régen volt. A felszabadulás óta ez a major csak használva lett, alig-alig költöttek rá” - jegyzi meg.- • Mennyibe kerül a bérlé­se?- Az évi rezsim, a munka­bérem nélkül úgy 2,5 millió forint körüli. Hogy itt tejelő szarvasmarha-telep üzemelhes­sen, eddig több, mint 650 000 forintomban van. Aztán a ta­karmányok egymilliós értékét is folyamatosan fizetem vissza a tejárbevételből ...- Kifizetődő a vállalkozás?- Az első évem, a tetemes beruházások miatt, minden­képp ráfizetéses lesz ... Vál­laltam és csinálom .. . Kifize­tődőnek kell lennie .. . Délután két óra elmúlt, in­dulunk a legelőre, megnézni a kihajtott teheneket. Felügye­lőjük, Orsós Sándor vállán át­vetve pihen a karikásostor. Te­relőkutya sehol. A tiszta vérű holsteinfriz-állomány békésen legel. Borbás János sorra si­mogatja a tehenek fejét és nyakát, s azok békésen tűrik a tenyérpaskolást. „Most már kezesek... De látta volna, amikor idekerültek, milyen félő- sek és vadak voltak" — mond­ja. Szavait Orsós megerősíti: „Úgy kell ellátni őket, mintha Borbás János, a a sajátjaim lennének, a törő­dést meg is hálálják.” Ami­kor rákérdezek, hogy mire való a karikásostor, barázdált arcán kisimulnak a ráncok. „Nem azért, hogy üssem a jószágot. Durrogatok vele és azzal jel­zek. Nézze csak” - mondja, és elmegy jó messzire, az ostorral csördit egyet, s a tehenek el­indulnak fel a „hívó szóra”. letet tőlük örököltem - meséli már a vastag falú közparti épület hűvös irodájában. - A szentlőrinci Mezőgazdasági Technikumban érettségiztem 1958-ban, s utána bekerültem a társadalmi és gazdasági élet sűrűjébe ... Volt gazdasági felügyelő az akkori Szigetvári Járási Taná­cson, főagronómus Ibafán, Ho­Borbás János tejet szállít leadásra; Peterdpusztán- A jószágot becsülni kell, és bánni kell vele tudni, hogy meghálálja a gondoskodást — kommentál a bérlő.- Meg is hálálják?- Az egyik tehén sánta volt, már járni is alig tudott, és napi 8 liter tejet adott csak. Megoperálták a patáját. Rá két hétre már vígan ment a többiekkel, és napi 23 literre nőtt a hozama ... Az egyik legnehezebb próbatétel az el- letés. Ha látom, hogy nincs semmi rendellenesség elkül­dök a tehén mellől minden­kit. Hagyni kell az állatot... Eddig még nem volt nálam el­hullás — mondja büszkén. — A törődés az egyik legbizto­sabb befektetés az állatok­nál. Ebbe a rendszeres kör- mölés is beletartozik, még ha nem is olcsó. Ez is megtérül a tej hozam ban. Peterdpusztán — rövid gyula­pusztai kitérővel —, jól érzi magát, immár hatodik éve. Itt is lakik a családjával. Ahogy a korábbi éveiről beszél, ele­inte nem értem, miért ez az önként vállalt remetesége. Az­tán minden megvilágosodik.- Almamellék! vagyok, a szüleim cselédek voltak. Mi­csoda öröm volt a földosztás, végre gazdák lehettek a saját­jukon. A gazdaember szemlé­bolon főagronómus és párttit­kár. A mezőgazdaság átszer­vezése idején, olyan tsz-ekhez helyezték, ahová erős kéz és józan ész kellett. Almamellé­ken tsz-elnök és vele párhuza­mosan a Szigetvári Járási Párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője, állami biztos Somogyapátiban, a tsz szaná­lása idején, majd megválaszt­ják elnöknek. Volt járási HNF- titkár, hosszú éveken át Bá­bolnán kereskedelmi osztály- vezető. „Hazajött” Baranyába, és a PAG gyulapusztai tehe­nészeti telepén vezető, a pe­terdpusztai üszőtelepen két évig főnök... Fél éve a ma­ga gazdája. A korábbi, mozgalmas éle­tének egy-egy korszakáról nem szívesen beszél. — A somogyapáti tehenészeti- telep építése miatt jogtalan állami támogatós igénybevéte­lével vádoltak ... Bár felmen­tettek, de az igazi okokat má­ig sem tudom. A meghurcolta­tásba idegileg belefáradtam. Nyolc hónapot elraboltak az életemből... — legyint, és szinte magának mondja: - De hagyjuk, ez mór régen volt. Újra kellett kezdenem a bizo­nyítást Bábolnán ... Témát váltunk.- Itt csak bérlő. Megvenné farmer o majort, ha lehetősége nyílna rá?- Az elején még nagyon foglalkoztatott a gondolat. Most? Már nem is tudom ... Bár, azt hiszem, jobb lenne, ha teljesen a magam ura le­hetnék. Még többet tudnék csinálni, és biztosan másként, mint így, bérlőként.- Mi szegi a kedvét? — Épp a vállalkozói jogál­lás elgondolkodtató. Jó len­ne, ha a jogszabályok átte­kinthetők és egyértelműek len­nének. Tulajdonképpen az sem világos, hogy itt Peterdpusztán ennyi tehénnel, ennyi munkával és kockázatvállalással mi va­gyok: bérlő, vagy vállalkozó? Az adóhatóság — mivel az évi 2 millió forintot meghaladja az árbevételem —, vállalkozó­ként kezel, ezzel viszont meg­szűnt a társadalombiztosítási jogosultságom. Képzelheti, mi­lyen érzés ez, hogy 26 éves munkaviszony után, fél éve lé­nyegében nincs társadalombiz­tosítási jogosultságom, így tár­sadalombiztosítási járulékban, se táppénzben, se nyugdíjban nem részesülhetek.- Miért nem űzetheti be a jövedelme 40 százalékát ilyen címen, mint mondjuk a kisipa­rosok és mások? —• Épp ezt nem értem ma­gam sem. Akik megalkották a jogi lehetőségét a vállalkozás­nak, azok csak a kötelessé­geinkre helyezték a hangsúlyt, hogy lerójuk a fizetnivalókat. És cserébe mit kapunk? Egy­fajta létbizonytalanságot. Még jó, hogy egészséges vagyok ... Ez fáj neki a legjobban. S nehogy elkeseredettnek higy- gyem, máris a vállalkozói, a farmer lét napos oldalát em­líti. — A magam módján végzem a dolgomat és nagyon jól ér­zem magam. Itt nagyok a le­hetőségek, a bukás veszélyét is beleértve, mégis, az önálló­ság szabadsága a lehető leg-' jobb. Van itt munka elég, és mégsem fáraszt, mert kevesebb az idegőrlő és kedvszegő ütkö­zőpont, mint a korábbi munka­helyeimen. Itt többnyire csak­is tőlem függ minden. Van még idő az esti fejésig, de a „háztáji" 65 hízója már visít. Enni kérnek. Pihentetőül is dolgozik: ott a veteményes, az udvar, a meghibásodott tejszivattyú helyébe is újat kell beszerelnie. Ideje, hogy ne tartsam fel tovább. Búcsúzóul derűsen mondja: — Sokan azt hiszik, mert far­mer lettem, mindjárt milliomos is vagyok. A gazdaságnak már ráfizetéses volt ez a major, ne­kem meg megéri ... a tej alap­árából. Eddig még nem volt reklamáció a peterdpusztai tej minőségére. Murányi László Modellkísérlet Baranyában Szakképzés 14 hónap alatt ­érettségizetteknek Bár a demográfiai hullám tetőzése a kilencvenes évek elején esedékes, mégis, már most napirendre került a pá­lyakezdő fiatalok elhelyezkedé­sének kérdése: főként a gim­náziumot végzett, tovább nem tanuló, szakképzetlen tizen­évesekkel van baj. Idén több mint kilencszázan érettségiznek a baranyai gimnáziumokban, s negyven-negyvenöt százalé­kuk jut be különböző felsőok­tatási intézményekbe. Intenzív átképzés A tapasztalati adatok sze­rint a gimnázium után szak­munkásképzőbe mennek szak­mát tanulni úgy százharminc- százötvenen. A maradék három és fél száz elhelyezkedni szán­dékozó pályakezdőnek azon­ban mindössze 111 állást kí­nálnak a megye munkáltatói: vállalatok, szövetkezetek, intéz­mények. (Az adatszolgáltatás kötelező, minden év márciusá­ban kell beküldeniük a leendő foglalkoztatóknak az az évi pá­lyakezdő-felvételi szándékukat a tanácsok munkaügyi osztá- lyá ra.) Mi lesz a több mint kétszáz munkahelykínálat nélküli tizen­nyolc évessel? A kényszerélhe- lyezkedések, a kompromisszu­mos megoldások csökkentését, a munkanélküliség elkerülését célozza a Baranya Megyei Ta­nács munkaügyi osztályának a kezdeményezése: a hiányterü­leteken — ilyen a számviteli munka, az egészségügy, a ke­reskedelem —. ohová bizonyos szakképesítésű dolgozókat ke­resnek, legyen lehetőség az in­tenzív átképzésre. Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal és a Szociális és Egészségügyi Minisztérium tá­mogatta az elképzelést, s a pécsi egészségügyi szakiskola, valamint a Baranya Megyei Kórház fogadókésznek mutat­kozott - így még az ősszel be­indul a gimnáziumot végzettek tizennégy hónapos kiképzése, amelynek végén minősített szakápolói bizonyítványt kap­nak a fiatalok.- Olyan idén érettségizők je­lentkezésére számítunk, akik vonzódnak az egészségügyi pá­lyához — mondja dr. Fodor Imréné, a megyei tanács mun-: kaügyi osztályvezető-helyettese.- A fiatalok a Megyei Kórház állományába kerülnek. Az in­tenzív képzés októberben kez­dődik, addig már szerezhető némi gyakorlat is a kórházi munkából. A tizennégy hóna­pos tanulmányi idő alatt úgy­nevezett kiképzési támogatást, azaz fizetést kapnak a részt­vevők, nem pedig néhány száz forintos ösztöndíjat. Hangsú­lyozni kell, ez nem gyorstal­paló iskola, egészen más. Ez a jövője a felnőttképzésnek, az ót- és kiképzésnek: rugalmaj san, gyorsan és akkor megsze­rezni a tudásanyagot, amikor kell. A pécsi egészségügyi szak­iskola és a minisztérium kidol­gozta az oktatási programot, a gyakorlatok a Megyei Kór­házban folynak majd. Egyelőre egy osztályt indítanak, 30-40 fővel. A minisztériumban külö­nösen azért fogadták örömmel a baranyai kezdeményezést, mert igen fontosnak ítélik, hoqy az egészségügyben minél több művelt ember dolgozzon a kö­zépszinteken is, mert ezzel is emelhető az ellátás színvona­la. Eddig szintén volt mód a felnőttoktatás keretében meg­szerezni a szakápolói oklevelet, de három műszakos munkarend mellett kellett tanulniuk éve­ken át az érettségizett szak­képzetlen ápolóknak. S a vizs­ga utón csak szakápolói végzett­séget szereztek, ez nem egyen­értékű a minősítettel. Újabb területeken Ha az újfajta képzési mód­szer beválik, akkor országosan bevezetik. A baranyai modell­kísérletre mindazon idén érett­ségiző lányok-fiúk jelentkezhet­nek, akik kedvet éreznek az egészségügyi pálya iránt, és nem találnak máshol megfelez lő munkahelyet. A Megyei Mun­kaügyi Szolgáltató Irodánál, a megyei tanács munkaügyi osz­tályán, a pécsi egészségügyi szakiskolában és a Megyei Kór­házban egyaránt lehet érdek­lődni. A munkaügyi osztályon már gondolkodnak az intenzív ki­képzés újabb területein: a banki, pénzintézeti, adóügyi vonalon az ismertetett modell­kísérlethez hasonló lehetőségek mutatkoznak. L. Cs. K. Élve a szabályok adta lehe­tőséggel, az elmúlt időszakban több magyar, vállalat és gyár folyamodott a Kereskedelmi Minisztériumhoz az önálló ex­port-import jogért. Gazdasági tevékenységét átgondolva az immár több mint 100 éves múltra visszatekintő Szigetvári Cipőgyár vezetősége is arra az elhatározásra jutott, hogy megpróbál önálló külke­reskedelmi kapcsolatokat kiépí­teni. A kezdeményezés alapját az adta, hogy a gyár már több éve szakkülkereskedelmi vállalat közbenjárásával enge­délyezett tőkés körben saját nevében eredményes exportot folytatott, az elmúlt évben pe­dig már több ízben eseti ön­álló export—import jogot is ka­pott. A gyár vezetői úgy ítélték meg, saját külkapcsolatok ki­építésével komplexebbé és gazdaságosabbá tudják tenni a termelést, így két hónappal 1988. június 4., szombat ÉvI 5—6 millió dollárt hoz az amerikai export Szabadon külkereskedik a Szigetvári Cipőgyár ezelőtt a korábbi eseti helyett az állandó jogot kérvényezték meg, amit röviddel ezelőtt meg is kaptak.- Nehéz helyzetben van iparágunk. Az alapanyagárak rhagasak, köztük és a készter­mékek ára közötti differencia1 veszteségessé tette a belföldi piacot, de hasonló a helyzet a szocialista országokba irá­nyuló kivitellel is. így tőkés exporttal kellett próbálkoznunk. Ennek gazdaságossága érde­kében azonban az olcsóbb nyugati alapanyag beszerzé­séért is mindent el kell követ­nünk. A gyár két műszakban, normában, szalagon termel, nem a legjobb bérezési lehe­tőségekkel. A teljesítmény a szalag átbocsátóképességének határa körül mozog. Úgy lát­tuk, pénzt megtakarítani a kül- kernek leadott néhány száza­lékon tudnánk, ezért választot­tuk ezt az utat — mondta Horváth József igazgató. Már a központi határozat kézhezvétele előtt a vállalati tanács hét fős csoport munká­ba állítása mellett döntött. A Budapest belvárosában nyitott, egyelőre még csak ideiglenes irodában máris hatan fő-, ket­ten mellékállásban végzik a külkereskedelmi munkát. A kis csoport számára komoly fel­adatot jelent az egzisztencia megteremtése. Elsősorban a már korábban, a különböző külkereskedelmi vállalatok köz­reműködésével megszerzett kül­földi kapcsolatokat szeretnék megtartani, de természetesen nem mondanak le az újak szer­zéséről sem. Az export—import tevékenységhez szükséges devi­zát a Külkereskedelmi Bank bocsátja a szigetváriak ren­delkezésére. Kölcsönös megegyezés alap­ján ebben az évben még a ko­rábbi külkereskedelmi partner, a TANNIMPEX segítségével bo­nyolítja le exportját a Sziget­vári Cipőgyár, jövőre viszont már ezen a téren is teljes lesz az önállóság. Jelenleg a bostoni ROCK- PORT-céggel állnak kapcsolat­ban. Évente félmillió pár cipőt szállítanak az Egyesült Álla­mokba, ami modellösszetétel- től függően 5—6 millió dollár bevételt hoz. Az amerikai partner mellé rövid idő alatt egy közelebbi, európai vevőt szeretne bekap­csolni a gyár. Az új vevőkör kiépítésén túl, a nyugati alap­anyagok kedvezőbb árfekvé­se miatt, azok behozatalában is jelentős szerepet vállalható Budapesten tevékenykedő kül­kereskedelmi iroda. A jövőbeni külföldi partnerek várhatóan nem azonos igé­nyekkel jelentkeznek majd, ezért ilyen téren a gyár igyek­szik rugalmasságát tágítani. Kedvező előjel, hogy koráb­ban sem okozott gondot a gyors átállás. A tengeren­túlra speciális kényelmi lábbe­lit állítanak elő, de rövid idő alatt finom bőrből készülő di­vatcipő gyártására is képesek átállni. A naprakészség érde­kében a gyár rendszeresen utaztatja saját tervező cso­portját, de a megrendelők igé­nyeit hozott mintákból is kielé­gítik. Kaszás E. HÉTVÉGEQ

Next

/
Oldalképek
Tartalom