Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-04 / 154 szám

Környezetvédelmi világnap ’88 A z ENSZ 1972. június 5-én Stockholmban, az emberi környezet­ről tartott első konferenciája óta ezt a napot világszerte „környezetvédelmi világnap”- ként tartják számon. Az év­forduló jó alkalmat ad arra, hogy a közvélemény nagyobb figyelmet fordítson a környe­zet állapotára, a jelentkező problémákra, a várható kriti­kus' helyzetekre, a környezeti ártalmak elleni védekezés fontosságára. •Az emberi tevékenységek és azok hatásai, a természet­be való beavatkozások, a Föld erőforrásainak gyors fél­élése több régióban a környe­zet olyan károsodását okoz­ta, amely a mostani és az eljövendő nemzedékek fejlő­désének alapjait veszélyezte­tik. Egyes környezeti tren­dek radikális változásokkal fenyegetik bolygónkat és élő­világát, beleértve az emberi életet is. Ilyen jelenség a természeti csapások növeke­dése, a légköri ózonréteg csökkenése, a széndioxid szint emelkedése az atmoszférá­ban és következményei (álta­lános felmelegedés, sarki jég olvadása, tengerszint emelke­dése, stb.), a környezet sa- vasodása, az erdőpusztulá­sok, a földek elsivatagodása, a mérgező és radioaktív hul­ladék elhelyezési ggndjai, az állat- és növényfajok kiveszé- se. A környezetre nehezedő nyomások és kockázatok glo­bálisak, mindenkit érintenek. A legfőbb fenyegetés az atomháború lehetősége, a fegyverkezési verseny és an­nak világűrbe való kiterjesz­tése. A katonai kiadások ál­landó növekedése olyan erő­forrásokat köt le, amelyeket fel lehetne használni a kör­nyezeti veszélyek elhárításá­ra, a világméretű szegénység­ből és a nemzetközi egyen- lőtíenségből fakadó ellenté­tek kiküszöbölésére. Napja­inkban a környezet pusztítá­sának kockázata gyorsabban nő, mint a lehetőségek ke­zelésére. Néhány esetben a kritikus küszöb átlépése előtt vagyunk. Az erőforróskészle- tek tékozló felélése nagyobb területeket is elszegényíthet. Az életet fenyegető környe­zeti problémák a fejlődő or­szágokban kerültek előtérbe, ahol az ipari országok már sokat felhasználtak a termé­szet tőkéjéből. Ez a Föld leg­nagyobb környezeti és fejlő­dési problémája. A szélesedő és mélyülő környezeti válsá­gok már-már nagyobb ve­szélyt jelentenek a nemzetek biztonsága, túlélése számá­ra, mint a szembenálló kato­nai szövetségek. A gazdasági fejlődést min­dig az új technika, technoló­gia biztosítja, amely egyút­tal nagy veszélyeket és a szennyezés újabb fajtáinak lehetőségét is magában rejti. Az okok és következmények helyileg, országosan és glo­bálisan egymáshoz kapcso­lódnak (pl. légszennyezés — savasodás — erdők és ta­vak pusztulása). A környezeti feszültségek összefonódása miatt több komplex problé­mával kell egyidejűleg szem­benézni, illetőleg megbirkóz­ni. Hozzá kell szokni az or­szágok egyre erősödő kölcsö­nös gazdasági és ökológiai függőségéhez. A szennyezé­sek és katasztrófák nem ve­szik figyelembe a nemzeti határokat, azok széles körű regionális hatásokkal járnak (lásd a csernobili nukleáris baleset egészségügyi és környezeti következményeit). A világ minden táján egyre inkább felismerik, hogy a gazdasági előrehaladás és a környezetvédelem kérdéseit nem lehet elkülöníteni: a fej­lesztés számos formája azo­kat a természeti erőforrásokat károsítja, amelyeken alapul, ugyanakkor a környezet rom­lása akadályozhatja vagy visszájára fordíthatja a gaz­dasági növekedés lehetőségét. A környezet és a harmonikus fejlesztés integrációja min­den országban szükséges. Ennek megvalósítása során a jelen igények csak úgy telje­síthetők, hogy az ne veszé­lyeztesse a jövő generációi­nak lehetőségeit a saját szükségleteik és törekvéseik kielégítésére. A harmonikus fejlesztés felé való átmenetet valamennyi nemzetnek közös ügyként kell kezelnie, mely­nek végső célja az emberiség és a természet közötti össz­hang létrehozása. Közös érdek, hogy min­denki figyelembe vegye saját cselekedeteinek másokra gya­korolt hatásait. A kormány­nak kell törvényekkel, adók­kal, támogatásokkal és más módszerekkel elérni azt, hogy ne a szűk önérdek uralkod­jék. A környezetvédelmi szem­pontoknak be kell épülnie a szabályozórendszerbe, a ter­vekbe, a beruházási, techni­kai és a fejlesztési döntések folyamatába. Indokolt, hogy a közérdeket jobban érvé­nyesítő változások történje­nek a jogi és intézményes szervezetekben. Feltétlenül szükséges az állampolgárok messzemenő támogatása, a nagyobb társadalmi közremű­ködés. Ezzel megfékezhetők, illetve megelőzhetők a fejlő­dés káros mellékhatásai. A helyi közösségek hatékony részvétele a környezeti hatá­sokkal járó döntésekben se­gítheti a közös érdekek kife­jezését, érvényesítését. Ez megkívánja a lakossági kez­deményezések elősegítését, a környezetvédelmi szervezetek, egyesületek megerősödését és a helyi demokrácia kiter­jesztését. A fenyegetett jövő vál­ságainak elkerülésé­re már most meg kell hozni mindazon intézkedése­ket, melyek hosszú távon biz­tosítják az erőforrások meg­őrzését, gyarapítását és az azokhoz való egyenlő hozzá­jutást. Erősíteni kell a kor­mányok, intézetek, vállalatok, önkéntes szervezetek, magán- személyek megértését és cse­lekvőkészségét a környezet- védelem és a harmonikus fej­lesztés ügye iránt. Döntő fon­tosságú a szemlélet újraérté­kelése, a hangsúlyok megvál­toztatása, a közvélemény tá­jékoztatása és formálása. Olyan új magatartási szabá­lyok és kötelezettségek kiala­kítása szükséges a nemzet­közi kapcsolatok terén, amely a mindenkori szükségletek ki­elégítése mellett a jelen és a jövendő generációk meg­felelő környezetét, életfelté­teleit is garantálja. Az em­beri környezet megóvása és javítása létkérdés, amely a világ valamennyi országának összefogását és közös erő­feszítését igényli! Dr. Polgár Antal A vállalt határidőre megépítette az utat a BOV és a Kanizsai Dorottya út között a Szigetvári Állami Gazdaság meliorációs részlege. E héttől már ezen közlekednek azok a cégek, amelyek közösen vállalták a költségeket. Az 5 200 000 forintot a BOV, a Pécsi Hőerőmű, a DDGáz és a MÁV állta. Pécsi körkép A Széchenyi téren műszaki átadás lesz kedden: a Pécsi KÉV befejezi a tér út- és jár­dafelújítását, valamint a csa­padékvíz-elvezetést. A járdák­ra 6 100 000, az utakra 6 000 000 és a csapadékvíz-re­konstrukcióra 2 600 000 forintot költöttek. Szintén június 7-én adja át a Pécsi KÉV a Geis- ler Eta utcai felújított utat és járdát. Ez a munka hárommil- jió forintba került. * Balogh Imre fémöntőmester társadalmi munkában vállalta a múlt héten szétesett örök­mécses újraöntését. A dzsámi előtt egykor működő mécses darabjai a korrózió során tel­jesen tönkrementek, a belvá­rosi plébánia levéltárában, va­lamint a munkásmozgalmi és várostörténeti múzeumban most a helyreállítást segítő eredeti dokumentumokat kutatják. * A Baranya Megyei ÉleImi-\ szerkereskedelmi Vállalat szer­dán átadja Somogybán, a Bányatelep utca 11-ben a fel­újított és átalakított élelmiszer- boltot, amelyben a húsárusí- tóst is megoldották. A tanács 1,2 millió forinttal hozzájá­rult a vállalat költségeihez. * A Pécsi Fodrász Kisvállalat vasárnap bemutatót tart a Helyőrségi Művelődési Házban. Délelőtt 10 órától 13 óráig árusítással egybekötve .ajánl­ják a kozmetikai szereket, va­lamint bemutatják az új frizu­rákat. * Közműépítéseket kezdtek a héten: a Pécsi Vízmű vízveze­téket épít a Főtér—Termelőszö­vetkezet utcában, ahol egy sávra szűkül a forgalom jú­nius 1. és augusztus 15. kö­zött. A DDGáz gázvezetéket épít az Anna utcában - a Söfhóz és a Nagy Flórián ut­ca között —, ezért június 20-ig lezárják az utcát. A Kubik Gmk az Illyés Gyula utcában - a Csatlós János utcától dél­re lévő szakaszon, a keleti ol­dali járda mellett — gázvezeté­ket épít július 31-ig. A Bázis Építőipari Vállalat pedig az Illyés Gyula utca nyugati ol­dalán lakásokat épít folyama­tos daruzás mellett, ezért itt 30 kilométeres óránkénti se­bességgel lehet közlekedni. * Rendezik a belvizeket: a hetvehelyi Egyetértés Mgtsz húszezer forintért kitisztította a Botond utcai vízelvezető ár­kot. A Földmunkás Kubikos Gmk kétmillió forintért befe­jezte Hird vízrendezésének el­ső szakaszát. Kisvarga István kisiparos megkezdte a Közrak­tár úti óvoda csapadékárkának tisztítását. Deák József kisipa­ros pedig befejezte az aba- ligeti összekötő út ároktisztítá­sát. A PKUV megkezdi az autó­busz-megálló öbölpár építését Vasason, a Bencze József ut­cában másfél millió forintért. A Misina Gmk helyreállítja a Frankel Leó utcai iskola kerí­tését, amelyre a tehóból 700 000 forintot fordítanak. Szigeti László kisiparos kijavít­ja az útburkolatot a Barázda és a Deák Ferenc utcában 55 000 forintért. LEHET PÁLYÁZNI! Június 1-15. között a követ­kező garázsokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket hirdetik meg: Garázsok: az Endresz Gy. u. 11-ben, a Szikora utca 8-10- ben a 4-es számú, 17 négyzet- méteres, a 19-21-ben, az 5-ös számú 23 négyzetméteres, a Bokor utca 86-ban villannyal, a 81-ben villannyal és akná­val ellátott, a 18-ban, az 51- ben, az 53-ban, a 72-6en, va­lamint a 69-ben villannyal és aknával. A Hősök tere 3-as számban, az István 'akna 11- ben, a Csákány u. 2-ben, az András-akna 3-ban. A Fekete Gyémánt tér 28-ban aknával, a 74-ben, a 98-ban és az 50- ben. A Felsővámház út 26-ban villannyal ellátott, a Szeptem­ber 6. tér 15-ben aknával, va­lamint a Felszabadulás út 38- 40-ben, a 8-as 12-es, 16-os. A Laki István út 10—12-ben a 3-as számú, 22 négyzetméteres, a Till u. 10-ben a 2-es számú, 18 négyzetméteres, a Varsány utca 24-ben az 1-es számú két férőhelyes, 32 négyzetméteres, a Hargita utca 8-ban, a Mo­gyoró köz 5-ben 13 négyzet- méteres, az Erdősáv G. 10-ben az 5-ös, a Fülep L. u. 6—8-ban az 1-es, 18 négyzetméteres, a Kalinyin 35-ben á 3-as, a Szántó K. J. u. 8-ban és a Bajcsy-Zs. u. 43—45-ben aknás garázs. Kiadó helyiségek: az Athi- nay u. 2.-ben három 18 négy­zetméteres raktár, az Alkot­mány u. 30-ban 18 négyzetmé­teres műhely, a Felsőmalom 11-ben 20 négyzetméteres üz­let (szolgáltató kisipari és kis­kereskedői tevékenységre) a Kénesi úton 33 négyzetméteres élelmiszerüzlet, a Marx út 8- ban 32 négyzetméteres üzlet, volamint az Ady utcában 42, az Engels u. 34-ben 22 négy­zetméteres raktár. / A pályázati feltételekről a pécsi Perczel utcai ügyfélszol­gálati irodában lehet érdek­lődni. Gáldonyi Magdolna A HÉT KÉRDÉSE: Hogy árulják a buszjequeket? Látszólag filléres téma, mert az autóbuszjegyek árusításából be­folyt filléres jutalékok okoztak nem kevés fejtörést az elmúlt hóna­pokban a volános és postai szak­embereknek. Igaz, ez oz ő gondjuk, nem is érdemelne figyel­met. Az már igen, Hogy az uta­zók nem értik, miért kapnak egyik helyen 4 forint 20 fillérért, másutt 4 forintért buszjegyet^ hogy néhány újságárusnál már nem kapnak semmilyet, hogy akik este vonattal érkeznek, a pályaudvaron szintén hiába próbálkoznak. Az utas ezekből a jelekből joggal következtet, valami nincs rendban a jegyek körül. Albert Fejre vu KŐI, o Pannon Volán igazgatóhelyettesétől és Gyuris Gábortól, a cég osztály- vezetőjétől végül is sikerült infor­mációt kapni annok az öt hóna­pos vitának az eredményéről, ame­lyet januártól a Pécsi Postaigaz­gatósággal folytatlak, bár mind­ketten hangsúlyozták, nem horog­gal, a megoldást keresve vitáz­tak. Valóban a megállapodás, az eredmény a legfontosabb, de szóljunk a gondok okáról, hi­szen a vita állomásait, ha a ku­lisszák mögül is, de végigkísér­tük. A' legfontosabb: az új szabá­lyozók bevezetésével a posta szá­mára kiderült, hogy nem éri meg az autóbuszjegyek árusítása a hír­lapárusoknál a tevékenység adó és :ársadalombiztositási-járulék vonzata miatt. Ugyanakkor az árusok isk jelentkeztek a postás szakszervezetnél, képviselje érdekei­ket, segítse hozzá őket, hogy a korábbi jutalék kétszereséhez jut­hassanak. Ebben a helyzetben a posta nem kötött a Pannon Volán­nal hasonlóan szerződést a biztosí­tóval a 20 filléres utas baleset­biztosításra. Nem vállalva az ez­zel kapcsolatban megnőtt admi­nisztrációt sem. Mára eldőlt a fillérek vitája, a megoldás a felek szándéka sze­rint, az utazókat szolgálja. A lé­nyeg: a posta megkapja a juta­lékát az adminisztrációs költsé­geiért - ugyanannyit, mint eddig —, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a hírlapárusai főmunkaidő­ben, melléktevékenységként a Vo­lán jegyeit árulják. A Pannon Vo­lán pedig képes az árusok köve­telését szinte maradéktalanul ki­elégíteni, sőt, mint a biztosító ügynökei elmondták, a 4 forint 20 filléres jegyek után is csurran- csöppen valami. Azt csak zárójel­ben jegyezzük meg, valószínűleg elsősorban ezek árusítása lesz az érdekük, ami nem biztos, hogy az utazók teljes egyetértésével talál­kozik. Mindenesetre a Pannon Volán a következő napokban levélben kér fel minden árust az együtt­működésre, igy valamennyien ön­kéntes megfontolás alapján dön­tenek, vállalkoznak-e. Arról nem nyilatkoztak a Vo­lán szakemberei, hogy ezzel a megoldással mennyi többletköltsé­get „nyel le” a cégük, viszont őzt ígérik, július 1-jére rendbe- teszik o buszjegyárusitást. Végül egy megjegyzés: Pécset kivéve, valamennyi városban a posta részvétele nélkül árusítják oz autóbuszjegyeket. E HÉTVÉGE ■1988. június 4., szombdt é A PKUV 160 000 forintért rendbe tette a Szigeti út 100. előtti autóbusz-megállót. Felújí­totta a járdát a Hargita utcá­ban 340 000 forintért, és a Sa- rohin tábornok útján az 57-es szám előtt kijavította a lép­csőt és a járdát. * A városgondnokság közli, hogy intézkedett a lakossági bejelentésekre: helyreállították a Jurisics—Asztalos út sarkán a megsüllyedt útfelvágóst. A Jakabhegyi utat rendbe tették a gázvezetéképítő közösség költségére. A Zrínyi u. 15-ös számú ház falán kijavították közvilágítási kábel ajtaját. A Vasút utcában a forgalomirá­nyító lámpa kábelaknájának fedlapját kicserélték. A Pécsi Vízműnél megrendelték a Xa­vér utca 25. előtt hiányzó tű- zivízcsapszekrényt, valamint a Rókus dombon lévő víztároló lebúvóakna fedlapját. A „B” utcai kátyúk megszüntetését a Pécsi KÉV-nél rendelték meg. A Móra Ferenc utcában a zöldsáv gondozását megkezdte a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat. Ugyancsak a parképí­tők megszüntetik a fák tetve- sedését a Keszüi, az Ajtósi Dürer utcában és az újme- csekaljai buszvégállomáson. A Malomvölgyi úti szociális otthon második ütemét átad­ják idén. A megyei és a városi tanács egészségügyi osztályai­nak egy évvel ezelőtti megál­lapodása alapján az új épü­let földszintjén huszonnyolc mozgássérült elhelyezésére al­kalmas speciális helyiségeket építettek. Ezzel nemcsak Pé­csett, hanem a megyében élő mozgáskorlátozottak gondozá­sát is segítik, akiknek eddig az egyetlen lehetőséget a bu­dapesti intézetek jelentették. A két osztály a közeljövőben méri fel az igényeket, és kí­váncsi arra is, milyen képessé­gekkel, képzettséggel rendel­keznek a gondozottak, mert szeretnének munkalehetőséget is nyújtani. Az Agora és az Alfa Ipari Vállalattal keresik a kapcsolatot, amelyeknek be­dolgozó munkatársai lehetné­nek a szociális otthon lakói. A jelentkező mozgáskorlátozot­tak így keresethez és később nyugdíjhoz juthatnak. * A város vízellátásának hely­zetét és gondjait széles kör­ben tárják fel ezekben a na­pokban. A pénteki végrehajtó bizottsági ülésre készült doku­mentumot megvitatják a ta­nácskozási központok, a ta­nács várospolitikai bizottsága, valamint szerdán kifejtik véle­ményüket a szakemberek is a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei területi szer­vezetének rendezvényén. A ta­nács testületé június 30-án határozza meg a feladatokat. * Thomas Knubben, a fellbachi városi tanács kulturális igaz­gatója járt a héten Pécsett: tárgyalt egy fetlbachi Vosarely- kiállításról, a művészeti gim­názium és szakközépiskola partnerkapcsolatáról, a PNSZ balettegyüttesének vendégjáté­káról, a megyei és a városi könyvtár kiadványainak cseré­jéről, a művészetek háza által szervezhető együttműködések­ről, valamint a Jelenkor és írói körének partnerkapcsolatairól. Fogodta Komlódi Józsetné is, a tanács elnökhelyettese. * A Park utcában kialakított hat, egyenként négylakásos társasházak építésére alkal­mas telkek közül hármat a kötvényes telekigénylőknek ajánlott fel a tanács. Az épí­tési és közlekedési osztály má­jus 30-ig adott határidőt a je­lentkezésre. Ez idáig a tizen­két lakásra mindössze két köt­vénytulajdonos vállalkozott. A tanács lakás-, helyiség- és te- lekelosztó bizottsága június utolsó keddjén ülésezik és dönt -arról, hogy továbbra is fenntartják a kötvényigények kielégítésére ezeket a lakás­helyeket vagy más jelentkezők között értékesítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom