Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-07 / 126. szám

El mozduljas a m&lypontröl A ueuő igényéhez igazodva Újdonságok a Szigetvári Konzervgyárból Együttműködve a MANZ céggel Technológia világszínvonalon Új elnök a sásdi r r m rr epito­szövetkezet élén- Nagyjából tudtam már, hogy milyen helyzetben van a szövetkezet, de, hogy ennyire Olt le, azt valójában csak a megválasztásom előtt nem sokkal, a mérleg elkészültével tudtam meg — mondja Zsir­mon Lajos, a Sásdi ÉPSZÖV újonnan megválasztott elnöke.- Az utóbbi öt évben egy­re jobb évet hagyott maga mögött a sásdi szövetkezeti közösség, a 86-os eredményeik alapján jelentős nyereséget értek el. Mi történt az ÉPSZÖV- vel az elmúlt évben?- Az biztos, hogy nem mondható a tavalyi év a leg­sikeresebbnek. Csökkent a nyereség, a hozzáadott érték­mutató is elmaradt a várttól. Ez pedig azt jelenti, hogy alaphiánnyal kezdjük ezt az évet és valójában igen nehéz helyzetben vagyunk. A haté­konyság romlása miatt bün­tetőadót, a fedezetlenség miatt többletadót vagyunk kö­telesek fizetni. Ezt az évet 14,4 milliós hátránnyal kezd­jük. Ezt ki kell gazdálkod­nunk.- Sikerülni log?- Kell, hogy sikerüljön, hisz van annyi tartalék ebben a gárdában ... * Korábbi eredményeik alap­ján az OKISZ-tól megkapták átmeneti hitelként az állam javára befizetendő 14,4 mil­liót, amit 1989. május 15-ig vissza kell fizetniök. így dol­gozhatnak tovább.- Nekem, nekünk, vala­mennyiünknek most be kell bi­zonyítanunk, hogy életképes a szövetkezetünk. Csak el ne csábítsák a legjobb szakem­bereinket a jobban fizető cé­gek. A maximált áras lakás­építés és az elmúlt év máso­dik felében bekövetkező kró­nikus anyaghiány, na és a tavalyi évkezdő, kemény tél rengette meg alapjaiban az építő ágazatunkat. Az embe­reket nem küldték el fagy­szabadságra — érthető okok­ból —, viszont teljesítmény nél­kül kapták meg a bérüket. . . Az elmúlt évben már így is egymillióval kevesebb bért fi­zetett ki a szövetkezetünk, de a bajt megelőzendő legalább 30 százalékkal kellett volna csökkenteni a béreket. Tulaj­donképpen nem hibáztatha­tom az elődeimet, hogy ezt nem valósították meg, mert Zsirmon Lajos A Sásdi ÉPSZOV közgyűlése a korkedvezményes nyugdijba vonuló Kiss József utódául új el­nöknek a 40 éves Zsirmon La­jost, a szövetkezet mázaszászvári vasipari ágazatának vezetőjét választotta meg. Épületlakatos és hegesztő szakmával dolqozott a Sásdi ÉPSZOV jogelődénél Komlón - ahol jelenleq is lakik - a TAÉV volt komlói lakatos­üzemében, majd brigádvezető, aztán művezető lett, a gépész üzemmérnöki diploma megszer­zését követően a szövetkezet vasipari ágazatának piackutató­ja. maid vezetője volt az el­nökké történő megválasztásáig. Nős, felesége a dombóvári AFIT-nál könyvelő, két lánya van, Barbara harmadikos a komlói Kun Béla Gimnáziumban, Szabina másodikos általános is­kolás. Zsirmon Lajos elnökként to­vábbra is vezeti a szövetkezet lakatosüzemét. akkor szélnek ereszthették vol­na a gárdát. Erre a szövetke­zetre, a mi kapacitásunkra szükség van a körzetben, ugyanakkor a 240 dolgozónk hol találna munkát? Őszintén szembe kellett néznünk a té­nyekkel. — És milyen megállapítások­ra jutottak?- A helyzetet 16 pontban tártuk fel, ez a hatékonyság- romlás valamennyi okát a fel­színre hozta és ez képezi alapját a kilábalási elképze­léseinknek. Teljes szervezeti átalakítást, jelentős költség- csökkentést kell végrehajta­nunk. A három sásdi telep­helyünk közül az egyiket el kell adnunk, gondolkodunk, hogy eladjuk a 2. számú te­lepünket is, mert teljes mér­tékben azt sem használjuk ki. Vagy a központunktól szaba­dulunk meg és kitelepülünk a 2. számú telepünkre. Sajnos, nincs igény a körzetünkben irodaházra, telepre, illetve azt csak jóval áron alul lehet ne­tán eladni. A megválasztásom óta szinte az egész vezetőség kicserélődött és hatan el­mentek tőlünk. A bérük meg-, maradt és részben szétosztha­tó. Az építőiparunknak be kell bizonyítania az életképességét, különben számolniuk kell a fokozatos leépítésükkel és az senkinek sem lenne jó.- Már 4 hónap elmúlt az idei, a döntő évből. Milyenek a kilátásaik?- Eddig a szerencse is a kegyeibe fogadta a szövetke­zetünket, hiszen nagyon enyhe volt a tél. Az építőiparunk 40 milliós tervezett árbevételének 85 százaléka már lekötött. Dolgozunk a magyarhertelen- di iskolaépítésen, a Bikali A. G. sásdi húspépüzeménél, az ÁHV-nak az alsómocsolódi kastélyfelújításon és a száraz­áruüzem kocsimosóját is mi készítjük, a megyei vízműnek üzemviteli épületet építünk Sásdon, és megkezdjük a sás­di Kossuth Lajos utcai épület­tömb újabb 12 lakásának épí­tését — de már szabadáron. Az első negyedévben az épí­tőágazatunk 9, a lakatosüze­münk 9,8 milliós árbevételt ért el, többet, mint bármikor ha­sonló időszakban. Ha idén ki tudjuk gazdálkodni a tavalyi hatékonysági romlásmutatónk miatti ötszörös büntetőadó okait, akkor jövőre ezt a pénzt visszaigényelhetjük, és azzal, valamint a telepünk eladási árából kifizethetjük a tartozá­sunkat és sínen leszünk. Ki­használatlan eszközeinktől is megszabadulunk. Rendezzük sorainkat és életképesek ma­radunk. Murányi László Arasznyi már a zöldborsó a földeken, a legkorábban ve­tett táblákon a virágzás is megkezdődött. Bő egy hónap múlva éppen a zöldborsóval kezdődik meg az új feldolgo­zási szezon a Szigetvári Kon­zervgyárban, ahol az idén 18 000 tonna konzervborsó át­vételére számítanak. Az egy­koron 45 000 t kapacitásra épített gyár termelése tavaly 23 500 t volt, s az idén 76 000 t termelésére készül­tek fel.- Ezt csak úgy tudjuk tel­jesíteni, ha folyamatosan üze­melünk, vagyis még a kar­bantartásra sem állunk le, ezt is az üzemelés mellett végez­zük - mondja Szeredi Attila igazgatóhelyettes főmérnök. S valóban, pár héttel az új szezon beindulása előtt teljes kapacitással működik a gyár. Télen sem volt itt lazítás. De­cember, január, februárban annyi volt a tennivaló, hogy „szezonmunkásokat" vettek fel, száz asszonyt fogadtak a kör­nyező tsz-ekből. Most, hogy megindult a mezőgazdasági munka, a tsz-tagok már ha­zamentek. A gyártósorok azon­ban nem álltak le. Jelenleg vegyes befőttet gyártanak szov- Ijet, NDK exportra, magozott meggyet az NSZK-ba, vegyes gyümölcslekvárt belföldre, cék­lát csíkoznak belföldre, céklát szeletelnek és hullámosítanak nyugati exportra. A hullámosán vágott szele­telt cékla némi magyarázatra szorul, hisz ezzel a termékkel a magyar fogyasztók még nem találkoztak. Az új termé­ket a szigetváriak a nyugat­német MANZ cég technológu­saival közösen fejlesztették ki a nyugati fogyasztók ízlésé­hez igazodva. Akkora üzlet, +>ogy érdemes volt szeletelő, hullámosító gépet beszerezni az USA-ból, ami világszínvo­nalú technológia. Két gőzhá­mozó gépet is beszereztek a gyökérzöldségek tisztítására. Pár évvel ezelőtt még elkép­zelhetetlen volt közönséges magyar gyökérzöldséget, zel­lert, sárgarépát dollárért ex­portálni, a fejlett. technoló­gia azonban lehetővé tette. Amikor a nyugati vevő csí­kokban kérte a sárgarépát, akkor a szigetváriak csíkozó gépet vettek, most a hullámo­sán szeletelt a sláger, ezt kell gyártani, mert megfizetik. Az európai nevű MANZ cég­gel gyümölcsöző együttműkö­dést folytat a gyár. Az idén is három új közös termékkel jöttek ki a már említett cék­lával, a mirelitből készült mál­Sárgabarackizü lekvárt cső magolnak a hazai piacra nabefőttel és a PARTY MIX salátával. A mirelit guruló málnát Jugoszláviából szerzik be, a PARTY MIX salátához hazai sárgarépát, uborkát, pi­rospaprikát, gombát, holland gyöngyhagymát és thaiföldi apró kukoricát használnak fel. A speciális fajtájú kukorica csövei mindössze 5-6 centi hosszúak és így csövestől ke­rülnek be az üvegbe a külön­leges vegyes saláta közé. A Szigetvári Konzervgyár ex­portorientált üzem, termelésük 85 százaléka exportra megy. A hagyományos főzelék- és gyümölcskonzerveik legna­gyobb vevője a Szovjetunió, az NDK és részben Csehszlo­vákia, de jó dollárkitermelés­sel növekvő a tőkés kivitelük is, és e téren a legélesebb verseny alakult ki, ami nagy kihívás a gyárnak. Itt gyors és rugalmas termékváltásra van szükség. Leálltak az OMÉK- dijas szójatermékek gyártásá­val, mivel nem volt rá piaci igény. A MANZ kooperáció­ban évente 2—3 új termékkel jelennek meg a legigényesebb piacokon, és ott állják a ve­vőkért folyó versenyt. Nagy­részt ennek a rugalmasság­nak köszönhetik kiváló ered­ményeiket. Tavaly 158 millió forint nyereséggel zárták az évet, s az előző évben is ha­sonló nagyságrendű nyeresé­get könyvelhettek el. Idei gyártási tervük maga­sabb a tavalyinál. A nyers­anyag azonban rendelkezé­sükre áll, az árualapokat szer­ződésileg lefedezték, nagyobb­részt a gyár működési körze­tében, de amit itt nem tud­nak megtermeltetni, azt távo­labbi vidékekről szerzik be, almát a Nyírségből, uborkát Szombathely környékéről, s megteremtették a lehetőségét a külföldi nyersanyagbeszer­zésnek is. A jugoszláv mirelit málnából az idén már 600 000 üveg málnabefőttet gyártanak le és exportálnak az NSZK- ba, nem kis üzleti haszonnal. — Rné — A darabos vegyesbefött a szovjet megrendelő számára készül Läufer László (elvételei : - iiiiliiililiiiilii üli vak zöm» f elújításra vár- • m Baranyában halászati tevé­kenység a Duna megyénket szegélyező szakaszán és a hozzá tartozó holtágakon, va­lamint a mezőgazdasági mű­velésre alkalmatlan területek helyén létesített halastavakon és víztározókon folyik, üzem­szerű halászatot egy halászati és 17 mezőgazdasági ter­melőszövetkezet, valamint a Bikali Állami Gazdaság végez. Gondjaikról, a tavak állapo­táról és a legfontosabb fel­adatokról Örkényi Miklóssal, a Baranya Megyei Tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának halászati főfel­ügyelőjével beszélgettünk. — Tavaly 17 mezőgazdasági termelőszövetkezet 321 hektár halastavat és 619 hektár tá­rozót üzemeltetett. A völgyzá­rógátas típusú tavak rendkí­vül szórt elhelyezkedésűek. Emiatt, valamint gyors fel- iszapolódásuk következtében a rajtuk folytatott haltermelés nehézségekbe ütközik. A 20- 25 éve épült tavak a felgyü­lemlő iszapréteg miatt elseké- lyesedtek, ami csökkenti a ha­lak életterét. Baranyai Mindez természetesen a ho­zamok, a jövedelmezőség je­lentős visszaesését eredmé­nyezte — összegezte a halá­szattal foglalkozó termelőszö­vetkezetek gondjait a főfel­ügyelő. Persze, ennyire azért nem borús a kép, ha más gazdál­kodókat is megnézünk. A mo­hácsi Petőfi Halászati Ter­melőszövetkezet néhány, álta­la üzemeltetett tavon az or­szágos átlagot is messze meg­haladó hozamot ér el. S bár a természetes vízi — folyami - halászatuk eredményessége a mesterséges folyamszabályozá­sok és a Duna vizének szeny- nyezettsége miatt nem hason­líthatóak a néhány évtizeddel halászati ezelőttihez, a dunai hal az értékesítésbe, halfogyasztásba bizonyos folyamatosságot és változatosságot visz. Biztató kezdeményezésnek tekinthető, hogy a mohácsi halászati ter­melőszövetkezet saját kezelé­sében koncentrálja, bérbe ve­szi a személyi és tárgyi felté­telek híján gazdaságtalanul hasznosított kisebb tavakat, így a termelés azokon is meg­sokszorozható.- A legsürgetőbb most min­denesetre az lenne, hogy a gazdaságok iszapkotróval meg­kezdjék tavaik felújítását. Mi­vel ilyen géppel csak a Bikali Állami Gazdaság rendelkezik, a többieknek is gondolkozniuk kellene annak beszerzésén. Akár közös vállalkozásban tör­ténő megvásárlásán és üze­körkép meltetésén, akár bérleti for­mában történő igénybevéte­lén. Szükséges lenne kis víz felületen (10—15 hektáron) megfelelően alkalmazható iszapkotró kifejlesztésére és gyártására is. Kívánatos lenne az állami támogatás kiterjesz­tése a tavak helyreállítási munkáinak végzéséhez. A ha­lászat gépesítése messze el­marad a mezőgazdaság egyéb termelési ágazatainak gépesí- tettségi szintjétől, s hiányoz­nak az üzemek többségének a halászat járulékos létesítmé­nyei is. Mindezek a hiányosságok ta­lán csak a Bikali Állami Gazdaságban nem jellemzőek. Náluk szinte minden tárgyi és személyi feltétel együtt van az eredményes gazdálkodáshoz. Korszerű módszerekkel dolgoz­nak, s ennek eredményekép­pen magas, több esetben re­kord eredményeket érnek el. Tavaikat a tenyészidőszak tel­jes hossza alatt intenzíven hasznosítják, magas kihelyezé­si darabszámmal dolgoznak, kedvezően hasznosul náluk a nyáron nagy mennyiségben ki­helyezett takarmány. Mind­ezekről már Wohlschein Tibor halászati ágazatvezetővel be­szélgetünk Bikái határában lé­vő egyik tavuk „halászkunyhó­jában". — Nem volt nehéz tél az idei — tekint vissza az elmúlt •hónapok teendőire az ágazat­vezető. - Mivel nem fagytak be tavaink, nem kellett jeget vágnunk, hisz a háláknak nem volt oxigénhiányuk. A tél fo­lyamán folytathattuk a tófel­újítási munkálatokat. Kotrógé­pünk január közepéig dolgo­zott, majd nagyjavításra ke­rült. Március közepétől azon­ban újra üzemben van. Egész évben az Atalai tavak töltés­felújítását fogja végezni. Persze, az enyhe télnek hát­rányai is voltak, hisz a víz ma­gasabb hőmérséklete miatt a halak állandó mozgásban vol­tak. Több energiát használ­tak fel, és az egyébként nem szokásos téli takarmányozásuk ellenére is némiképp legyen­gültek a tavasz kezdetére. A halkihelyezések még az ősz­szel megtörténtek a gazda­ságban. Mint elmondták, a tavaszi jobb értékesítési lehe­tőségek miatt két tavukat nem halászták le az ősszel. Az idei „fogás" eddig 60 tonna volt, melynek eay részét már elad­ták, a többi értékesítésig a telelőkben kapott helyet. Fo­lyamatosak exportszállításaik is, egy tonna süllőt már elvit­tek az NSZK-ba, a következő szállítmányért hamarosan ér­keznek. Újdonság, hogy ettől az évtől kezdve saját maguk elégítik ki ivadékszükségletü­ket — de legalábbis annak egy részét —, ugyanis a ta­vasz folyamán új halkeltető berendezést helyeznek üzembe. Balog Nándor 1988. május 7., szombat HÉTVÉGE

Next

/
Oldalképek
Tartalom