Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-06 / 125. szám

1988. május 6., péntek Dunántúli napló 5 törvényről Agronómiái kisérletek a CIBA-GEIGY laboratóriumaiban ft kilencvenes évek növényvédő szerei CIBA-GEIGY tanácskozás Pécsett Uj korszak a lisztharmat elleni védekezésben A vállalatok gazdálkodó- I sónak és az azt szolgáló ! szervezetének továbbfej- j lesztése céljából a Bara- i nya Megyei Állatforgalmi ! és Húsipari Vállalat szer- ■. vezésében tegnap előadást j hallgattak meg a magyar : húsipari vállalatok vezetői ; a készülő, gazdasági tár- j sulásokról szóló törvényről. • A pécsi, Tüzér utcai Moz­galmi Ház tanácstermében dr. Sárközy Tamás tanszék- ’ vezető egyetemi tanár, a törvényt előkészítő bízott- j sóq vezetője tartott beve­zető előadást, majd vála- < szolt az érdeklődő hallga­tóság kérdéseire. Sajtótájékoztató az Ipari Minisztériumban Kisiparosok szerepvállalása a gazdasági stabilizációban (Munkatársunk telelonjelentése) Kisiparosok termékbemutató­jával egybekötött sajtótájékoz­tató színhelye volt csütörtökön Budapesten az Ipari Miniszté­rium földszinti tanácsterme. A Celladamról országosan ismert műszerész, Kovács Adám mű­szaki megoldásai, termékei az ipari robotokat, találmányokat, speciális célgépeket kivitelező keceli Pintér József termékei, A világ negyedik legnagyobb vegyi és a Bayer után máso­dik legnagyobb növényvédő- szer-gyártó cége a svájci Bő­seiben székelő CIBA-GEIGY AG és a Pécsi AGROKER kö­zös rendezésében szakmai ta­nácskozást tartottak tegnap Pé­csett a HNF székházában a szőlő-gyümölcs és a kertészeti kultúrák új növényvédelmi technológiáiról. Sió György, az AGROKER ke- kereskedelmi igazgatója meg­nyitójában rámutatott, hogy évi 60 millió forint értékű növény­védő szert forgalmaznak a svájci cégtől, húszféle szert, harmincféle kiszerelésben. A termelők részéről nagy az igény e szerek iránt, a hazai beszerzési lehetőségek azonban szerényebbek a kelleténél. A cégnek tehát nem kell reklám, a rendezvény célja a szakmai tapasztalatcsere, megtudni, mi­lyen új hatékony szereket fej­lesztett ki a cég a gyümölcs- szőlőkultúrák megvédésére. A megyében 1819 hektár avümöl- csös és 5200 hektár szőlő van, ez utóbbinak a fele kisüzemi. A nagynevű céa kutatásfei- lesztési törekvéseiről, újdonsá­gairól dr. Sárospataki Gyözqy, a CIBA-GEIGY maavarorszóqi képviselőié tájékoztatta a szak­embereket. Elmondta, hogv 86 000 dolgozójukból csak 20 000 van Svájcban, a többi külföldön, 50 országban folytat, nak gyártást, köztük Magyaror­szágon is. Törekvésük az egy hektárra kijuttatott szer meny- nyiségét egyharmadára csök­kenteni, mivel az export ma már egyre inkább a szermarad­ványoktól függ. Rovarkártevők, szőlőmolyok, tetvek ellen a Dimecron rovar­ölőre hívta fel a figyelmet, amelynek gyártását a Nitro- kémia megkezdte. Egyelőre a kisüzemekben még nem forgal­mazzák, de az Új Növényvé­delmi Kódex az árutermelő kis­gazdaságoknak lehetővé teszi majd beszerzését. Az utóbbi években elszaporodott szőlő-, gyümölcsatkák ellen fejlesztette ki a cég a Neoron atkaölőt. Modern gombaölő szerük a Ri- domil combi, amely a pero- noszpórától és a korai botry- tistől is megvédi a szőlőt. A Tilt új korszakot nyit a liszt­harmat elleni védelemben, kombinálva is adható, 15—20 napig véd és a bor hibátlan minőségű lesz. Újdonságuk a Topas, amely még jobb, mint a Tilt, s 1988-ban már nálunk is kopható, az alma, a szőlő, az uborka, a szegfű és krizantém lisztharmatfertőzése ellen ajánl­ják. Ezek mór forgalomra en­gedélyezett szerek. Kutatásfejlesztésüket most az ún. tablettás szerekre összpon­tosítják. Négy ilyen szer van kipróbálás alatt- Magyarorszá­gon: a Jupiterből 12-30 gramm kell egy hektárra, nem ideg­méreg, a rovar hormonszerke­zetét alakítja át, így nem tud bebábozódni és elpusztul. A Neporexet az istállóban kell permetezni, s Így a trágyában nem szaporodnak el a legyek. A Póló üvegházi molyok, diny. nyeatkák ellen jó, a tojásokat is elpusztítja. Molyok és pajzs­tetvek ellen véd a CGA, egy hektárra egy tabletta elég be­lőle. Ezek már a kilencvenes évek szerei lesznek. — Rné — (Eléggé) áru-e a kulidra? A műkedvelő kurzus kész tárgyai Siklóson Pénz a műhelyben Kihasznált és ki nem használt lehetőségek Hogy áru-e a kultúra, ma már gyöngécske vitatéma. Leg­feljebb az lehet kétséges, mennyibe kerül. A színvonalas műalkotásért szerte a világon magas árat szabnak. Ezúttal azonban nem műtárgyakról, művészeti produkciókról lesz szó, hanem olyan művészeti műhelyekről, amelyek jó szer­vezés mellett komoly terheket tudnak levenni a műpártolás­ban manapság nem jeleskedő állami költségvetés vállairól A siklósi volt ferences kolos­tor az ország legszínvonala­sabb kerámia alkotóháza. Már az 1984-es újraindulásakor felvetődött az ötlet, hogy ki­tűnő adottságait a vidék ne­vezetességeivel társítva, (vil­lányi bor, harkányi fürdő, üszögpusztai lovasiskola, Pécs kulturális kínálata stb.) ide­genforgalmi vonzerőt gyako­rolhatna az igényesebb idő­töltést kedvelő (nyugati) ven­dégek számára. A gondolat 1987-ben érett be: ekkor ren­dezték német vendégek szá­mára az első kerámiakurzust. A második e héten zárult, rög­tönzött kiállítással. Nyolc hölgy az NSZK-ból némi elő­képzettséggel Siklóson ismer­kedett a kerámiagyártás forté­lyaival. A háromhetes tanfo­lyam időtartamára 1680 már­kát fizettek a Művészeti Alap­nak, cserében pedig egy nyu­gatnémet és két magyar inst­ruktor foglalkozott velük. Az alkotótelep anyaggal és tech­nikai segédlettel látta el őket. Aligha kell ecsetelni, hogy ez a tizenháromezer márka • is mennyire jól jött a pénzügyi gondokkal küzdő Művészeti Alapnak. Komor Istváp igazgató egy­általán nem tartja „talált pénznek” a kurzus bevételét. A megye vezetői a JPTE-n Kötetlen beszélgetésre a pé esi Janus Pannonius Tudomány­egyetemre látogatott tegnap dr. Dányi Pál, az MSZMP Ba- . ranya Megyei Bizottságának első titkára és Horváth Lajos, a Baranya Megyei Tanács el­nöke. Baranya két vezetője az intézmény vezető oktatóival ta­lálkozott a Rákóczi úti épület­ben. A JPTE-n jelenleg 26 egye­temi tanár, 60 egyetemi docens dolgozik fő- vagy másodállás­ban. Közülük hárman a Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező tagjai, 18-an akadé­miai vagy doktori, 56-an kandidátusi címmel rendelkez­nek szakterületükön. A leg­nagyobb feladat ezt a jelenle- legi tudományos kapacitást megtartani, ehhez is kérjük o jelenlévők támogatását — hangsúlyozta egyebek mellett bevezetőjében Gáspár János, az MSZMP Janus Pannonius Tudományegyetemi Bizottságá­nak titkára. Közös érdek a kapcsolatok erősítése Dunántúl legnagyobb egye­temének és a megye vezetői­nek találkozóján ezt követően hozzászólásokra került sor. A háromórás tanácskozáson szin­te mindenki szót kért. így (sorrendben) dr. Zinhober Fe­renc, dr. Tóth Tibor, dr. Farkas József, dr." Zeller Gyula, dr. Zimányi Veronika, dr. Tóth Jó­zsef, dr. Horányi özséb, dr. Kozma László, dr. Bécsy Ta­más, dr. Fehér István, dr. Ta­kács Béla, dr. Hoóz István, dr. Judi István. A hozzászólások túlnyomó többsége egyrészt az egyetem és a megye, az egyetem és a régió kapcsolatának szorosab­bá fűzését szorgalmazta, más­részt a JPTE-nek „teljes egye­temmé válását”, természettú- dományi karral való kibővülé­sét célozta. Utóbbival kapcso­latban dr. Ormos Mária rektor elmondta, hogy tudomása sze­rint 1989 szeptemberétől minden valószínűség szerint indulhat majd egy-egy földrajz és fizika szakos csoport is az egyetemi tanárképzés ' kereté­ben. A résztvevő oktatók közül többen hangsúlyozták: szükség lenne arra is, hogy a politikai, állami vezetés és az egyetem még jobban megismerje egy­más munkáját, még többet tudjon egymásról. Hozzáfűz­ték, elméleti szakemberek iga­zi segítségére — a tanácsadói szerepkör rendkívüli fontossága mellett -, igazán csak akkor van szükség, ha önálló terü­leti politika is kibontakozik Magyarországon, és ha a ' testületek kompetenciáját mind­inkább alátámasztják szakértői vélemények is. Érdekünk és kötelességünk, hogy o jövőben mind kedve­zőbbek legyenek a körülmé­nyek — hangsúlyozta minde­nekelőtt hozzászólásában dr. Dányi Pál. Hozzátette: ennek érdekében is, a megyei szer­vezetek szélesedő jogkörével összefüggésben, mind nagyobb szükség van a szakértők ta­nácsaira és a nagyobb nyil­vánosságra sok kérdésben, már a döntést előkészítő szakasz­ban is. A felvetések kapcsán leszögezte: a megyei vezetés­nek szándéka, hogy a környe­ző megyékkel együtt, koordi­nálja a regionális munkát. Horváth Lajos, rövid felszó­lalásában megköszönte a JPTE vezető oktatóinak együttműkö­dési készségét, majd hangsú­lyozta annak szükségességét, hogy a tanács és a JPTE ko­rábban kötött, ötéves együtt­működési szerződését mihama­rabb közösen is tekintsék át. Bozsik L. Mint mondja, nogyon is sok energiát kell fordítani az in­tézmény propagálására. A helyzetet nagymértékben bo­nyolítja, hogy teljesen tisztá­zatlan az ilyen költségvetési, ún. non-profit intézmények va­lutagazdálkodása. A jelenleg hatályos jogszabályok betartá­sával aligha gazdálkodhatnak nyereségesen, bár erre meg­volna a lehetőség. Sokkal kö­tetlenebb devizagazdálkodás esetén költhetnének a külföldi reklámra, s ezáltal újabb ke­rámiabarátokat csábíthatnának Magyarországra. • A befolyt pénz végső soron - helybeli felhasználás esetén — a ma­gyar kerámiaművészet épülését szolgálhatná. Baranyában hasonló, ha nem is olyan látványos lehe­tőségekkel, a Pécsi Grafikai Műhely rendelkezik még. Sza­tyor Győző titkár véleménye szerint a műhelyek tatarozása után önköltséges tanfolyamok rendezésére alkalmas grafikai bázist lehetne teremteni az István téri épületben. Colin Foster angol szobrászművész cikke nyomán idén tavasszal közel száz jelentkezés érkezett Nagy-Britonniából. Nyilvánva­lóan ők elsősorban ösztöndíjra pályázók, de nem kizárt, hogy többen fizetni is hajlandóak volnának, hogy a pécsi műhely­ben dolgozhassanak. Szemforgató farizeusság kell ahhoz, hogy valaki ne ismer­je fel a kulturális intézmények­ben rejlő józan üzleti lehető­séget. Ha egy művészeti mű­hely az év ötvenkét hetéből három—hat héten át saját adottságainak kamatoztatásá­val pénzt keres, a mai viszo­nyok mellett nem vádolható szellemi prostitúcióval. Mint a Grafikai Műhelyben elmond­ták, egyre nehezebb hozzá­jutni a technikához szükséges anyagokhoz. Az import termé­kek helyett maguk kotyvaszta­nak helyettesítő festékanyago­kat. Miért volna szentségtörés devizában megkeresni a reá valót? Havasi J. vagy a székesfehérvári, évente több tízmillió forintos anyag­mentes termelési értéket előál­lító, nagyszámú alkalmazottat foglalkoztató Mach Gyula esz­tergályos fröccsöntő szerszám, gépei jól reprezentálták: a ha­zai kisipar nemcsak lakossági szolgáltatások nyújtására, ha­nem a nagyiparral való szoros együttműködésre is képes.- Ez a kapcsolat, vagyis a kisiparosok és az iparvállalatok termelési együttműködése az utóbbi időben jelentősen javult - kezdte megnyitó előadását dr. Cseh József ipari minisz­terhelyettes. - Egyre több ma. gas technikai színvonalat kép­viselő, kisiparosok által előállított géppel és berendezéssel talál­kozhatunk gyárlátogatásaink során - mondotta, majd kifej­tette, hogy a szabályozás to­vábbi fejlesztése, a piaci vi­szonyok mind szélesebb körűvé válása szükséges ahhoz, hogy ez a kooperáció kívánatos szin­tet érjen el. Említette azt a törvénymódosítást, amely a kisiparosok számára felemelte az alkalmazható létszámot 30 főre, azt a minisztériumi állás- foglalást, hogy új eljárás nél­kül kaphatták vissza iparjogo­sítványukat március 31 -iq azok, aki az év eleji nagyfokú bi­zonytalanság miatt . szüntették be ipari tevékenységüket. Természetesen ezek az in­tézkedések csak bizonyos fe­szültségeket oldottak fel. Hogy az idei évtől nehezebb hely­zetben kell gazdálkodniuk a kisiparosoknak, az többek kö­zött Fischer Pál és Molnár György, a KIOSZ elnökhelyet­teseinek előadásából, hozzá­szólásaikból is kitűnt. — Az év elején több mint tízezer fővel csökkent a KIOSZ taglétszáma, sokan adták visz- sza vagy szüneteltették iparen­gedélyüket — tekintett vissza Fisaher Pál. — S bár március- tál ismét növekedni kezdett a létszám, tudni kell, hogy azt nagyrészt a 20 százalékos kü­lönadóval sújtott gazdasági munkaközösségek tagjainak kisiparosok sorába történt át- áramlása okozta. Pozitívumként vetődött fel, hogy nőtt a KlOSZ-tagságon belül az ipart főállásban folytatók aránya. Kedvezőtlen viszont, hogy nem mindig azokon a területeken, ahol arra a legnagyobb szük­ség volna. Visszafogja a kis­ipar lehetőségeit az is, hogy műszaki színvonaluk messze el­mered a szövetkezeti iparától és az állami nagyiparétól. Versenyegyenlőséget kell te. remteni a gazdasági élet min­den szereplője számára - hangsúlyozták többen a sajtó­tájékoztatón. Hisz a kisüzemek igen érzékenyek orra, ha őket jobban szorítja a szabályozás, könnyen tevékenységük szüne­teltetése, felszámolása mellett döntenek. Példaként elhang­zott, hogy az iparvállalatoknak termékeket előállító kisüzemek számára súlyos pénzügyi meg­rázkódtatásokat okoz, ha a megrendelő csak két-három hó­nap elmúltával fizet. Ahhoz, hogy a kisiparosok milliós nagyságrendben hosszú távon tudjanak tervezni, beruházni, hosszú távú termelési bizton­ságérzet szükséges. Ez csak stabilabb szabályozással te­remthető meg, s szükséges hozzá e szektor társadalmi megítélésének pozitív változása is. Dr. Zsuppán István, a közel­múltban KIOSZ-on/belül meg­alakult Társas Magánvállalko­zók Tagozatának elnöke fi­gyelmeztetett, hogy a gmk-kal kapcsolatos hibás rendelkezé­seket mielőbb módosítani kell, mert ellenkező esetben ez a forma rövidesen megszűnik. Mind jellemzőbbé válik ugyan­is, hogy nagyvállalataink ér­vényben lévő szerződéseket bontanak fel a gmk-kal, hogy elállnak megbízásaiktól. Balog N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom