Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-22 / 141. szám

1968. május 22., vasárnap Dunántúli napló Z M szociálpolitikai fárumtál kérdezték Nyugdíjazás, házi gondozás, lakásépítési támogatás Szociálpolitikai fórumot rendezett a közelmúltban a kertvá­rosi közösségi televízió és a Pécsi Rádió. Az adásidő végig vá­lasz nélkül maradt, de közérdeklődésre számot tartó kérdésekre ezúton reagálnak a Társadalombiztositási Igazgatóság, a városi egészségügy és a szakszervezet illetékesei.- Mire fordítják a vállalatok a jóléti, kulturális pénzeszközö­ket? Lényeges különbség a múlt évhez viszonyítva, hogy a jóléti és kulturális alap képzése ed­dig kötelező volt. Az új szabá­lyozás szerint ez csak lehető­ség. Minden esetben a vállalat és a helyi szakszervezet meg­egyezésétől függ, hogy a válla­lat él-e az adómentesen szociális célra való felhasználás lehető­ségeivel, vagy ezeket az össze­geket a gazdálkodás más te­rületein veszi igénybe. A kollektiv szerződésekben, munkaügyi szabályzatokban kell. rendelkezni a jóléti célú pénz­eszközök összegéről, felhasz­nálásáról. Ilyenek:- segélyezés,- egyéb szociális, kulturális, sport és üdülési célra fordít­ható összegek. üdülésnél a SZOT-beutalók csökkenő száma indokolja, hogy a vállalati üdültetésre fordított összeg ne csökkenjen. A válla­latok saját, illetve bérelt üdü­lőkben — főleg családos — az elmúlt évben 20 511 felnőtt és 11 226 gyermek részére biztosí­tottak üdülést, melynek 10 szá­zaléka külföldi csereüdültetés volt.- Hogyan alakult a vállalati lakásépitési támogatás? A támogatás összege a vál­lalatok anyagi lehetőségeiről, il­letve a kérelmezők számától függ. Az elmúlt évben 310 mil­lió forintból 2798 fő részesült, ebből 1185 fő 30 év alatti fiatal. Három évvel ezelőtt, 1985-ben az egy főre eső támogatás 92 000, 1986-ban 104 000, 1987-ben pe­dig 110 ezer forint volt.- Hol és kik igényelhetnek házi gondozást? Pécsett négy gondozási köz­pont működik. I. Számú Gondo­zási Központ, Pécs, Ágoston tér 3. Tel.: 10-542. II. Számú Gon­dozási Központ, Pécs, Felsőba- lokóny u. 1. Tel.: 24-856, III. Számú Gondozási Központ, Pécs, Tüzér u. 7. Tel.: 13-324. IV. sz. Gondozási Központ, Pécs, Hajas Imre u. 32-34. Tel.: 25-200. Azok a személyek, akik a területi szociális gondo­zás valamely formáját (házi gondozás, szociális étkezés, idősek klubjába történő beuta­lás) igénybe kívánják venni, a fenti címen vagy telefonon szó­ban, írásban jelenthetik be igényüket. Nincs akadálya an­nak sem, hogy hirtelen bekö­vetkezett egészségromlás esetén a körzeti orvosnál kérjenek életvitelükhöz segítséget, mert a jó együttműködés folytán az igényt a megfelelő helyre to­vábbítják. — 59 éves vagyok és hallot­tam, hogy jövőre már 62 éves korig kell a férfiaknak dolgoz­ni, hogy nyugdíjba mehesse­nek. Tényleg Így van? A nők 55., a férfiak a 60. életévük betöltésével kaphat­nak öregségi nyugdíjat, ha legalább tízévi szolgálati idő­vel rendelkeznek (1990. decem­ber 31-e után már 20 év szol­gálati idő szükséges.) A nyug­díjrendszer korszerűsítésével kapcsolatos munkálatok meg­kezdődtek, de jelentősebb vál­tozás 1990 előtt nem várható. Jövőre tehát a 60. életévét be­töltött férfi nyugdíjba mehet.- Az édesanyám hosszabb idő óta ápolásra szorul. Eddig sikerült ápolását a rokonság­ban megoldanunk, most azon­ban nekem, a lányának kell vele maradnom. A munkahelye­men azt mondják, mondjam fel a munkaviszonyomat, de Így még a nyugdijam is kevesebb lesz? A munkaviszonyát nem kell felmondania. A munkáltató a dolgozó kérelmére a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gon­dozásra szoruló közeli hozzátar­tozója (házastársa, egyeneság­beli rokona, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, örökbefogadó, mostoha- és ne­velőszülője, testvére és élettár­sa) otthoni ápolása céljából köteles az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nél­küli szabadságot engedélyezni, ha a dolgozó az ápolást sze­mélyesen végzi. Az otthoni ápolás indokoltságát az ápo­lásra szoruló személy lakhelye szerint illetékes körzeti orvos igazolja. A munkáltató felmon­dással nem is szüntetheti meg a dolgozó munkaviszonyát az említett időtartam és az azt kö­vető tizenöt nap alatt. Az erre a célra igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama munkaviszonyban töltött időnek számít. Ha a dolgozó a fizetés nélküli szabadság harminc na­pot meghaladó tartamára vál­lalja havi 150 forint (naptári napokra 5 forint) nyugdíjjáru­lék fizetését, szolgálati időt szerez tehát ezt az időt a nyugdíjának megállapításánál figyelembe veszik.- A rokkantsági nyugdijam összege közel 5000 forint és ezt szeretném egy kis keresettel kiegészíteni. Hány órát dolgoz­hatok és mennyit kereshetek, hogy a nyugdijamat se veszít­sem el? A nyugellátásban részesülők­re vonatkozó korábbi korláto­zások (1260 óra, 60 000 forint stb.) idén már nem érvényesek, mivel bizonyos esetekben a nyugdíj melletti kereset után a magánszemélyeknek jövedelem- adót kell fizetniük. A rokkant­sági nyugdíjra jogosultság azonban megszűnik akkor is, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik és keresete négy hó­nap óta lényegesen (legalább 20 százalékkal) nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkaköré­ben rokkantság nélkül elérhet­ne. Ezt a körülményt magának a nyugdíjasnak kell bejelente­nie ahhoz a szervhez, amely a nyugdiját megállapította. Nem veszti el a jogát a rokkantsági nyugdíjra az, aki a törvényes munkaidőnél rövidebb munka­időben vagy megszakításokkal (pl. nem minden hónapban) dolgozik. Ha pedig a rokkant­sági nyugdíjas az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt már betöltötte, vagy azt két éven belül betölti, az említett korlátozó szabályokat már nem kell alkalmazni.- Fiam születése óta szelle­mi logyatékos. Próbáltuk elhe­lyezni, de segítséggel sem tud munkát végezni: most kapunk utána családi pótlékot, de ha meghalunk, neki semmilyen sa­ját ellátása nem lesz? Ha a gyermek az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottságának szakvéle­ménye szerint a 25. életévének betöltése előtt vált teljesen munkaképtelenné és a részére még nem állapítottak meg nyugellátást, baleseti nyugellá­tást — egy 1988. január 1-jétől hatályos kormányrendelet alap­ján — 2200 forint rokkantsági járadékot kaphat. A járadék legkorábban annak a hónap- nak'az első napjától (de legfel­jebb január 1-jétől) állapítható meg, amelyben a 18. életévét betöltötte. A térítés nélkül in­tézményben elhelyezett személy után nem folyósítható a jára­dék. Ha a gyermek után koráb­ban családi pótlék járt, azt megszüntetik a járadék folyó­sításával. A járadékot a Társa­dalombiztosítási Igazgatóságon lehet igényelni. Feltárható vízkészlet a Dráva mentén Húszezer köbméter naponta? A Baranya déli, dél-nyugati területének ivóvízellátását megalapozó vízbázis feltárá­sára a nyolcvanas években két kutatási terv készült, mindkettőt az OVH - ma Kör­nyezetvédelmi és Vízgazdálko­dási Minisztérium finanszíroz­ta, valamint elfogadta és jó­váhagyta. A MÉLYÉPTERV 1983-ban készült dokumentu­ma a Dráva teljes alsó sza­kaszát feltárta és általánosan megfogalmazta a felszín alat­ti vizek, valamint a telepí­tendő parti szűrésű kutak vár­ható készletét. Ez utóbbit vi­tatja a VITUKI három évvel később elfogadott tanulmány- terve, a szakmai vitát azonban a konkrét kutatás döntheti majd el. Az viszont szakmai körök­ben már két évtizede ismert, hogy Drávaszabolcs térségé­ben jelentősebb mennyiségű felszín alatti vízkészlet találha­tó. 1969-ben készült ugyanis a Bányaterv tanulmánya, amely igazolta a földtani mé­réseket, amelyek szerint az ősfolyó által feltöltött üledé­kek szerkezete alkalmas a vízfeltárásra. Az elmúlt évek­ben elfogadott kutatási ter­vek összegezték ezeket az év­tizedes ismeretek, bár a leg­frissebb dokumentumot is a feltárás első lépései, meg­állapításaikat a kútfúrások igazolhatják egyértelműen. Az biztos, hogy erre a vízkészlet­re szüksége van Baranya je­lentős térségének: megszün­tetné az egyoldalú, a Dunára épülő ivóvízszállítást, több ol­dali betáplálással biztonságo­sabbá tenné a megyeszékhely ellátását, és vizet adna a dé­li, dél-nyugati területeknek. Ezekben az igényekben össze­gezhető ennek a vízbázisnak a mielőbbi hasznosítása. A tanulmánytervekből is­mert, hogy Drávaszabolcs tér­ségében, a Drávacsehi - Drá­vapalkonya - Kovácshida — Drávaszerdahely alkotta négy­szögben a becslések szerint napi húszezer köbméter víz termelhető ki. Eötvös Károly, a Dél-Dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság osztályvezetője mondta, hogy a víz minőségé­ről többet tudunk, mint a vár­ható mennyiségről, mert a környező községekben fúrt kutak tájékoztatnak: egyértel­mű, hogy kezelés nélkül nem használhatják majd fel, a vastalanításra és a gáztalaní- tásra készülni kell. Mindez megnöveli az itteni beruházá­sok költségét is. Tény, hogy a dokumentu­mok hasznosítását eddig sem az igények, hanem a pénzügyi lehetőségek szabták meg. Re­gionális vízbázisról lévén szó, a megvalósítás a főhatóság gondja, de ma az erejét első­sorban á dunai rendszer sike-' rés indítása köti le. Az elmúlt évi vezetői megbeszéléseken azonban a feltárás idei indí­tását ígéri a KVM. A feltárás következő lépé­sei: a geofizikai kutatások utón készítik el a kútfúrási ter­veket, amelyek arra adnak pontos választ, hogy milyen mélységben található a vízadó réteg, illetve melyik a legal­kalmasabb terület a felhozá- sóra. A kérdésekre a pillérfú­rósok adnak választ, s ezek­ben kiépíthetik az első kuta­kat, amelyeket később akár a termelésbe is beállíthatnak. Első lépésben legfeljebb két kút fúrására lenne szükség — ez két-három millió forintból megvalósítható. A tervek szerint ebben a térségben hét kútcsoportot le­hetne kiépíteni, egy-egy cso­port három kútból áll, várha­tóan napi 3000 köbméter ivó­vizet ad egy-egy kút. Bár mindez a következő években, évtizedben megvaló­suló terv, a megyei be­ruházások már számol­nak vele: kiépült Pécs és Harkány között egy háromszáz milliméter átmérőjű vezeték, amely egyelőre délre szállít­ja a vizet, de később egy pár­huzamosán lefektetett rend­szerben megfordíthatják a szállítás irányát. Indokolja ezt a harkányi termálvíz és a vil­lányi karsztvíz védelme is. A Baranyaterv pedig most ké­szíti annak a kistérségi regio­nális rendszernek a tervét — Kistapolcát és a környező te­lepüléseket köti össze -, amelyet később rákapcsol­hatnak a Dráva menti vízbá­zisra. Ehhez a programhoz kapcsolható a Szigetvár—Be- cefa, valamint a rózsafai víz­bázis feltárása is, amely ke­vesebbet, a becslések szerint 5-6000, illetve 10 000 köbmé­ter vizet ad naponta — pon­tos adatokkal a most megkez­dett nagy átmérőjű kút telepí­tése után szolgálhatnak a szakemberek. Ezzel a megye székhelyét tehermentesíthetik majd, ha kiépül a szentlőrinc-szigetvári vezeték. Mindenesetre ezekkel a rend­szerekkel több oldalról és biz­tonságosan ellátható a megye jelentős területe. Almási Endrétől, a KVM osz­tályvezető-helyettesétől kaptam a tájékoztatást, miszerint a mi­nisztérium idén mintegy tízmil­lió forintot tud költeni a víz­kutatásra, illetve a vízbázisok feltárására az egész ország­ban. Pályázik erre az összegre az észak-borsodi terület és fontos Szekszárd vízbázisának fejlesztése is. Mindemellett szükségesnek tartják a dráva- szabolcsi térség feltárásának indítását is. A héten eldöntötték, hogy a KVM 2 millió 50 ezer forintot tud ez évben a vízbázis feltá­rására fordítani. Gáldonyi M. Segít a KI ŐSZ Könyvelés számítógéppel és hagyományosan Az új adórendszer lénye­gesen megnövelte a kisipa­rosok adminisztrációs fel­adatait. A naplófőkönyv ve­zetése meglehetősen bonyo­lult, sok időt vesz igénybe. Ezen a gondon igyekszik se­gíteni a KIOSZ. A pécsi Ipa­rosházban a városi alap­szervezet a számítógépes könyvelést, a megyei titkár­ság a hagyományos, kézi könyvelést vezette be szol­gáltatásai sorába a közel­múltban. A pécsi alapszervezet az APEH által engedélyezett, és tesztelt programmal dol­gozik, amelyet a NOVIKI ké­szített. Az iparosnak havon­ta be kell hoznia az ez idő alatt összegyűlt bizonylato­kat. a különböző számlá­kat, csekkeket, SZTK, adó, alkalmazotti ’bejelentéseket, bérfizetési jegyzéket. Ezeket az adatokat betáplálják az IBM—XT típusú gépbe, amely aztán elkészíti a naplófő­könyvet. A programba már eleve beépítették a könyve­lési díjat, amely a bizonyla­tokon szereplő összegek tíz százaléka, ám kikötés, hogy 15 forintnál nem lehet több. Minden esetben szerződés is készül, amely azt tartal­mazza, hogy magáért a könyvelésért a KIOSZ, a bizonylatok hitelességéért pe-- dig az iparos vállalja a fe­lelősséget. Az adatok fel­dolgozása az iparos jelenlé­tében történik, az adatle­mezt a KIOSZ titkosan ke­zeli. Bár igen nagy az érdek­lődés a gépi könyvelés iránt, sokan vannak, akik inkább a hagyományos módszerek­ben bíznak. A megyei tit­kárság könyvelői irodájába leginkább azoknak célsze­rű betérni segítségért, akik kisetb jövedelműek, éves bruttó bevételük nem halad­ja meg az egymillió forintot. Az iroda népszerűségét biz­tosítja az a tény, hogy az iparosság nyolcvan ' száza­léka ebbe a kategóriába tartozik. Ó. Zs. Halál az utakon Idén május elejéig 21 ha­lálos kimenetelű közúti közle­kedési baleset történt Bara­nya megyében. Ez a szám önmagában is megdöbbentő, de ha ehhez a tavalyi statisz­tikát viszonyítjuk, akkor látha­tó, ugrásszerű a növekedés, hisz az elmúlt esztendőben az első félévben (!) nyolc halálos baleset következett be. Az okokat elemezve a szak­emberek egy része arra a megállapításra jut, hogy a majd háromszoros emelkedés elsősorban az időjárás „szám­lájára írható". Ugyanis a ja­nuári, februári enyhe tél — a szokásostól eltérően - nem késztette az autósokat jármű­vük „garazsírozására”, így az átlaghoz képest ezekben a hónapokban többen közleked­tek az utakon ... Ez kétségte­lenül igaz, azonban cáfolha­tatlan tény, hogy a járműve­zetők és gyalogosok fegyel­mezetlensége, meggondolat­lansága is főszerepet játszott. Mert minek lehet nevezni azt, ha egy személygépkocsi-veze­tő erősen alkoholos befolyá­soltság alatt a megengedett sebességnél jóval gyorsabban hajt, s így okoz balesetet. Ez történt április 5-én Pécsett, a Szigeti úton: a személyautó vezetője nyolcvan kilométeres sebességgel száguldott, az ital nyílván erősen dolgozott benne - a vérvételnél derült ki, hogy az alkoholszint 2,29 ezrelék volt —, s egy álló te­hergépkocsinak ütközött. • A vezető könnyű sérülésekkel megúszta a balesetet, de az utasa meghalt. Sajnos, arra is van példa, amikor a szabálytalan előzés okoz tragédiát: a személygép­kocsiban öten ültek, a vezető elveszítve türelmét, egy ko­csioszlop előzésébe fogott, Dunaszekcsőnél, s belehajtott egy vele szemben szabályosan közlekedő kamionba. A bal­eset következtében ketten — egyikőjük egy négyéves gyer­mek - meghaltak, ketten sú­lyosan, egy utas pedig köny- nyebben megsérült. A veszélyfor­rósok közül előkelő helyen áll a gyorshajtás: ez okozta annak a fiatalembernek a halálát, aki május 7-én este Szalánta után a nagy sebes­ség miatt egy enyhe ívű ka­nyarban kisodródott az útról, s egy fának ütközött. A veze­tő a helyszínen belehalt sé­rüléseibe. Persze, nemcsak a gépjár­művezetők a vétkesek a halá­los balesetekben, a huszon­egyből például nyolcnál gya­logosok voltak az okozók, s a szenvedők. S ha ehhez hoz­zátesszük, hogy a nyolcból négy esetben ittas volt a gya­logos, akkor elfogadható az a megállapítás, hogy a jármű nélkül közlekedők fegyelmén is van mit javítani. Előfordult, hogy az ittas férfi olyan bi­zonytalanul állt a lábán, hogy az útra bukott, s az ép­pen érkező autó halálra gá­zolta, hogy a részeg gyalogos álló jármű takarásából tá- molygott az útra, lehetőséget sem adva a közeledő gépko­csinak a kikerülésére. S itt érdemes megállni egy pillanatra. A gyalogosok ál­tal okozott balesetek nagy részénél azt kell megállapí­taniuk a rendőrségi helyszí­nelőknek, hogy „takart hely­zetből" lépett-e az útra . . . Ez azt jelenti, hogy a gépjár­mű vezetőjének minimális esélye van járműve mozgásá­nak korrekciójára, fékezésre —, hisz nincs lehetősége, ide­je felkészülni. Ezért nagyon fontos, hogy ha a gyalogos „takart helyzetből" vág az út­nak, a szokásosnál is körülte­kintőbben nézzen körül, győ­ződjön meg arról, veszélyte­len-e az áthaladása! Egy pé­csi kisgyerek apja szeme lát­tára halt meg az llku Pál ut­cában: kiszakította magát apja kezéből, egy álló jármű mögül az útra rohant, s egy autó elütötte. A helyes közle­kedésre való nevelést nem le­het elég korán elkezdeni, a fontos figyelmeztetéseket is­mételni és ismételni kell! Most) a nyári nagy forga­lom előtt sem felesleges em­lékeztetni arra, hogy eddig huszonegy baleset következ­tében 23-an haltak meg Ba­ranya útjain. Roszprim Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom