Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-10 / 99. szám

Panoráma Julief, a tói jó bemondónő Juliet Renard belga té­vébemondónő (képünkön) francia költők verseinek tolmácsolásával országos díjat nyert. A kritika meg­jegyzése: „Bemondónak már túl jó!" Repróvásár A salzburgi Residenz­galerie termeiben német- alföldi, francia, olasz és osztrák festők barokk és XIX. századi korból szár­mazó mintegy 200 képét állították ki. A róluk ké­szült számozott reproduk­ciókat 1988 augusztustól októberig árusítják. Ruy Bias — videón A klasszikus dráma egyre inkább betör a vi­deó műfajba. Ezúttal Vic­tor Hugo: Ruy Blas című drámájának Jean Cocteau átdolgozásában 1947-ben készült filmváltozata került videókereskedelmi forga­lomba. A két főszerepet Danielle Darrieux és Jean Marais alakítja. Az év legszebb autója Düsseldorfban kiadták az 1988 legszebb vonalú autójának járó díjat, még­pedig a Peugeot 405 tí­pusú kocsi tervezőjének, Michel Rochefortnak. A támogatós várható ne­hézségei és a szórakoztató műfaj várható előretörése jellemezhetik egyebek közt oz idei nyári színházi éva­dot — említette érdeklődé­sünkre Bőgel József, a mi­nisztérium színházi osztályá­nak főmunkatársa. Sok min­den cseppfolyós még a szerződtetések s esetleg a végleges darabcímek terén nagyjából azonban a fonto­sabb játékhelyeken össze­állt a repertoár. Erről kér­tünk tájékoztatást. Szegeden két rockopera- ősbemutatóra is számítha­tunk. Az egyik a Rockszín­ház produkciója: Szakcsi­Lakatos Béla-Csemer Géza A bestia című rockoperája Báthory Erzsébetről szól, 'Sík Ferenc rendezésében. A má­sik Szörényi—Bródi szerze­ménye, a Fehér Anna balla­dája. A folklór eredetű da­rab közeli múltunk politikai Nyári színházaink programjából Premierek és felújítósok Előretör a könnyű műfaj?... konstrukciós pereiről szól. Felújítják a Nyomorultak szabadtéri előadásait (július 28-29-30.); és a Nemzeti Színház Csiksomlyói passió­lát is áttervezik a , Dóm előtti játéktérre (Vili. 4-5- 6.). A hagyományos opera­bemutató oz idén a Don Carlos, Ruszt József rende­zésében. Gyulán táncszínházi ese­ménysorozattal emlékeznek meg a hazai néptáncmozga­lom 40 évvel ezelőtti zász­lóbontásáról és Rábay Mik­lósról. Felújítják a Székel y­lonót (Sik Ferenc), a Csodá­latos mandarint (Pécsi Ba­lett, Eck Imre). Eck Imre új Carmina Buranaja (Pécsi Balett): Born Miklós Betle- hemese (Balassi Táncegyüt­tes), továbbá dzsesszbalett- est és az Állami Népi Együttes gálaestje fémjelzi o programot. ígéretesek a pró- zci bemutatók is, néhány budapesti színház produk­ciójaként. Gáspár Margit Rab Ráby c. darabját Igló- dy István; Csurka István Megmaradni c. drámáját, amely egy erdélyi család sorsát ábrázolja, Sik Ferenc rendezei. Gosztonyi János új müve Andrássy út 60. cím­mel egy koncepciós pert dolgoz fel, Márton András rendezésében. Pécsett az eszéki opera előadásában bemutatják Ivan Zajc Zrínyi-operáját Nikola Subic Zrinjski cím­mel. Felújítják a Székelylo■ nót és egy premiert is ter­veznek: Eck—Vidókovics együttes koreográfiájával ke­rül színre a Szerelemvarázs c. Táncmű a Baranya Tánc­együttes és a Pécsi Bale(t közös produkciójaként. Az Anna udvarban Jordán Ta­más Euripidész Medeia-ját állítja színre. A Szentendrei Teátrumban Csepreghy József Piros bu­gyellárisa kerül színre Ruszt József rendezésében. Kősze­gen két operaelőadás, a Parasztbecsület és a Báláz­zák ígér művészi élményt a szombathelyi szimfonikusok­kal, parádés szereposztás­ban; valamint Kós Károly István, az brszágépítő c. műve Merő Béla rendezésé­ben, Száraz György szöveg­könyvével. Veszprémben a Kőműves Kelement, a Csik- Somlyóit és a Képzelt ripor­tot játsszák; az Agria-játé- kok fő produkciója egy mis­kolci előadás: Strauss így éj Velencében c. operettje, A fontosabbakat említet tűk. Eszerint néhány igére tes prózai és zenés ősbemu tató jellemzi az idei nyári repertoárt, és valóban némi eltolódás a könnyű műfaj irányába - ami nem lehet okvetlenül kommercializáló- dás. Reméljük legalábbis .. . W. E. Dunakanyar Pécsett először, a „szobaszínházban' Ma, vasárnap este mutat­ják be Pécsett a színház „szo- baszínház"-ában Karinthy Fe­renc Dunakanyar c. színpadi játékát, Labancz Borbála ren­dezésében. A darab 1966-ban kirobba­nó sikert aratott. Több válto­zatban láthattuk a tv képer­nyőjén; Pécs kivételével bemu­tatta szinte valamennyi vidéki színházunk, s számos külföldi előadásáról és televíziós fel­dolgozásáról is tudunk. A mű „egy férfi és egy nő" magányosan társkereső-egy­másra találó témája és bril- liáns technikájú feldolgozása, ismert, nagy művészek (Dóm­ján Edit, Mensáros László; Ruttkai Éva, Sztankay István; Hámori Ildikó, Sztankay István és mások) emlékezetes alaki­Sipos László és Füsti Molnár Éva tásóban méltón nyerte meg a legszélesebb közönség tetszé­sét. Azóta viszont több gene­ráció felnőtt. Akik akkor, a premier évében születtek, ma 22 évesek. Sokat változtunk mi is emberi kapcsolatainkban - nem éppen előnyünkre. Vajon a kor, a világ változá­saival együtt másképp kell-e játszani a Dunakanyart ma? — kérdeztem a darabot megjele­nítő két pécsi művésztől: Füsti Molnár Évától és Sipos László­tól: F. M. É.: - Játékstílusban igen, a darab lényegében nem. S. L.: - Szikárabbak, kemé­nyebbek vagyunk, mint ők ak­kor, a hatvanas években . . . Akkor terjedt a hippizmus a szelíd szeretet virágaival - most pedig?... Nagyon tra- qikus ez a századvég . . .- Nem ‘zavaró-e, hogy ez a darab igen nagy nevű elődök­höz kötődik? F. M. É.: —'Nem zavar... Igen jó irodalmi anyagról van szó, amely lehetővé teszi, hogy magunkból másképpen épít­hessük fel. . . Dómján Edit egészen más alkat volt, mint én; nagyon tisztelem az em­lékét, és nagyon szeretem a sanzonjait. Énekelni is. Csők másképp . . . S. L.: - Nem zavar... És örülök, hogy a Dunakanyar olyan nagy sikerszéniót futóit be annak idején... Ha nem így lett volna, gondolom, mi se játszanánk ma itt, Pé­csett .. . Wallinger E. Radio mellett. Várunk Hotott rám a „Füstmentes világnap” reklámja, bár ré­szemről kimagasló eredményt felmutatni nem tudok. Termé­szetesen dohányoztam, de annyival kevesebbet szív­tam el megszokott cigarettám­ból, amennyiszer eszembe ju­tott, milyen nap is ez a csü­törtök, azaz április 7-e. Az ut­cán nem gyújtottam rá — mellesleg a buszmegállónál alig akadt néhány elhajított cigarettavég —, és amikor este számvetést készítettem, kide­rült, a szokásosnál egyharma- dával kevesebb Sopianae La- dyt füstöltem el. Sietve meg­jegyzem, nem azért untatom saját ügyeimmel az olvasót, mintha bárkit is érdekelne, mennyire szenvedélyem a do­hányzás; csupán azért ez a kis bevezető, hogy tanúsítsam, milyen ereje van a reklámnak, propagandának. Pedig . . . Pedig a dohányipari termék és a reklám hazánkban már régóta összeegyeztethetetlen fo­galom. A dohányáru — hiva­talos rendelet alapján — ná­lunk nem hirdethető sem a lapokban, sem tévében, sem rádióban. De azt hiszem, a rendelet megalkotói sokat mar­koltak. Először nézzük azt, ami a rendelet mellett szól. A négy hazai dohánygyár - Debrecen, Sátoraljaújhely, Eger és Pécs - összes évi ter­melése 25 milliárd 700 millió szál cigaretta. A munkanapo­kat számítva ez napi átlagos 100 millió darabos mennyiség, amelyből mintegy 30 millióval a pécsi gyár részesül. Tehát ott tartunk, hogy évente jó 25 milliárd cigarettát szívunk el. Elképesztő mennyiség, „vi­lág-szomorú” következmények­kel .. . E roppant mennyiségű mérget reklámozni bűn lenne. De most figyeljük meg a dohányipar némely szakembe­rének véleményét is, ami el­hangzott a rádióban. „Mi nem akarunk több cigarettát gyár­tani. Mi csak azt akarjuk, hogy — ha a dohányos ember úgyis elszívja a napi adagját- legalább felhívhassuk fi­gyelmét azon cigarettafajták­ra, amelyeknek szűrőképessége 'hatékonyabb, jobban felfogja az ártalmas anyagokat..." Ilyen célzatú felvilágosítás nincs nálunk. Még fizetett hir­detésben sem találkozunk az ilyen jellegű józan tanácsok­kal. Pedig lenne eredménye, ha a dohányipar is szóhoz juthatna a „füstmentes propa- ganda”-hadjárat soraiban. És nem csak egyetlen napon. A főváros egyik népes mun. káskerületébe „szállt ki” a rá­dió, és megszólaltatott külön- ■ böző rendű-rangú embereket a lakásépítkezéstől kezdve az utak állapotán át egészen az ellátásig mindenről, ami fog­lalkoztatja a lakosságot. Ma­radjunk az ellátásnál. Mondja egy tanácsi vezető: „Jónak mondható, bár esetenként előfordul, hogy a kora reggeli órákban még nincs tej, vagy friss pékáru a boltokban. De hát igyekszünk . . .” Megint egy nyilatkozat, amelyben az ismert közhelyek­kel, hogy „esetenként", meg hogy „előfordul" - kisebbíteni próbálják a gondokat. Ha azt mondják: esetenként, akkor nem tudni, hogy tulajdonkép­pen hányszor fordul elő a késedelmes szállítás? Ha az eset híre eljut már a maga­sabb fórumokig, bizonyára elég gyakran megtörténik, hogy ép­pen a reggeli órákban nem érkezik meg olyan alapvető élelmiszer a boltokba, mint a tej, a péksütemény, vagy ép­pen a kenyér. És ez baj. Nagy baj. Szívesebben hallanánk azt a tanácsi vezető szájából, hogy igenis kivizsgáltuk a ké­sedelmek okát és ilyen meg olyan intézkedést tettünk, hogy a jövőben ilyen panaszra ok ne legyen boltjainkban. De hát erre, úgy látszik, még vár­ni kell. Interpress—Larousse kiadvány A szelíd Dorothy és társai A nyelvtanulók legifjabb kor­osztálya együtt kalandozhat, mégpedig két nyelven, ango­lul és oroszul, a szelíd Do- rothyval, a mohó Gertrude- dal, Timmel és Tinával, az ik­rekkel, valamint Sammel, a fó­kával — és miközben kaland­jaikat, hétköznapi élethelyze­teiket nézegetik a mozgalmas, színes képeken, maguk sem veszik észre, hogy élőlények, tárgyak, formák, színek és szá­mok szavait tanulják meg egy­szerre két nyelven. A közeli napokban kerül a könyvesboltokba az „1000 szó képekben angolul és oroszul" című, gyermekeknek szánt, rendkívül szép kivitelű nyelv­könyv, amely emlékeztet a ma- gyar-angol-német nyelven már korábban megjelent „Tesz- vesz szótór"-ra. Csakhogy ez­úttal most először az érdeklő­dést fölkeltő, szemet gyönyör­ködtető kiadvány angol-orosz nyelvpárosításban jelenik meg. Magyar nyelvű szöveggel csu­pán a hátul található három­nyelvű szószedetben, valamint a bevezető szövegek magyar nyelvű tartalomjegyzékénél ta­lálkozhatunk. A könyv huszonhat élethely­zetet próbál - egyenként két­oldalas terjedelemben - kö­zölni, a legfontosabb szavak­kal. A témakörök a követke! zők:. testrészek, ételek és ita­lok, rosszalkodnak, a kórház­ban, az állatkertben, az én foglalkozásom, mitől félnek, muzsikálnak, az utca kará­csonykor, reggeltől estig, ami süt, éget és ami vág, eső után napsütés, a sport, a cirkusz­ban, járművek, festenek és rajzolnak, az élelmiszer-áru­házban, mosoly és nevetés, ami repül és ami elrepül, élet­korok, segítenek otthon, ki­öltöznek, ami úszik és ami el­süllyed, a négy évszak, közle­kedés és a tengerparton. Ezek persze csak szavak, de értő segítséggel, jó tanárral mon­datokká formálhatók, s külön érdeme a könyvnek, hogy nem­csak az angol, hanem az orosz nyelvhez is kedvet csi­nál esztétikai megjelenésével azoknak a gyerekeknek, akik épp ezt a két nyelvet tanul­ják párhuzamosan az iskolá­ban. Az Interpress Magazin alig egy éve indította el IPM Könyv­tárcímen sorozatát, s ennek a kiadónak ez a gyermekeknek szánt nyelvkönyv a hatodik kö­tete, amelyről egyúttal azt is tudni kell, hogy magyar könyv fedelén először jelenik meg a! egész világon elismert francic Larousse Kiadó emblémája Sőt, egész Kelet-Európábar először látható a jellegzete: „L” betű és a magvető lőni figurája könyv címlapján Százharminchat éve ismert t Larousse név, s a közeljövő ben tervezik, hogy évente mér 3—4 Larousse-kiadvánnyal je lentkezik az Interpress Kiadó Ez a képes szótár eredeti leg francia nyelven -jelen meg 1985-ben, majd kiadtá angolul, németül, olaszul, spa nyolul és portugálul. Az IPh szerkesztőség az angolt vá lasztotta, azzal a kikötéssé hogy engedélyezzék számán az orosz nyelvvel való párosi tást. Az engedélyt megkaptál így készült el a sokak élte kézbe vehető képes nyelv könyv. Dücső Csilla 4 vasárnapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom