Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-09 / 68. szám

Dunontüii napló 198S. március 9., szerda Nőnapi kitüntetések A Baranya Megyei Taná­cson tegnap a nőnap alkal­mából rendezett ünnepségen az egészségügyben dolgozó nő­ket tüntettek ki. A szociális és egészségügyi miniszter Kiváló Munkáért ki­tüntetésben részesítette Garzó Lászlóné ápolónőt (Baranya Megyei Tanács Kórház-Rende­lőintézet I. belgyógyászati osz­tály), Tamacz Ferencné gazda­sági előadót (Baranya Megyei Tanács Gyermekkórháza és Nevelőotthona, mecsekjánosi nevelőotthon), Gombár Antalné mosodovezetőt (Mohács Városi Tanács Kórház-Rendelőintézet), Hutvágner Rozália körzeti or­vost (Pécsvárad Nagyközségi Közös Tanács), Schmidt Jó- zselné osztályvezető-helyettes szülésznőt (Komló, Városi Ta­nács Rendelőintézet), dr. Ma- tyasovszky Rozália iqazgató. helyettes főorvost (Egyesített • Egészségügyi Intézmények, Pécs), Varga Lászlóné intéz­ményvezető asszisztenst (Egye. sített Egészségügyi Intézmé­nyek, Pécs), Zentai Aladárné központi sterilizáló vezetőt (Szigetvár Városi Tanács Kór­ház-Rendelőintézet). Nyugdíjba vonulása alkalmából ugyancsak * Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Seres Lászlóné moso- davpzető (Úimohács, Szociális Betegotthon). 13 dolgozót Miniszteri Di­cséretben részesítettek, 19-en pedig megyei főorvosi dicsére­tet vehettek át. * Nőnapi kitüntetések voltak a Pécsi Zsolnay Porcelángyárban. Szakszervezeti munkáért ezüst fokozatát kapta: Marin Antal­né szakszervezeti bizalmi he­lyettes, szakszervezeti munkáért bronz fokozat kitüntetésben ré­szesült dr. Orosziné Fekete Anna szb ágit. prop. felelős és Gallai Ferencné főbizalmi. * Az MHSZ Baranya megyei vezetőségén kedden délután rendezték meg a nőnapi ün­nepséget. Bosznay Pál szb- titkár mondott ünnepi köszön­tőt, majd László Emil őrnagy, megyei titkár kitüntetéseket, elismeréseket adott át az MHSZ-nél huzamosabb időn át kiemelkedő munkát végző függetlenített dolgozóknak és társadalmi aktivistáknak. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát vehette át Fe­hér lózselné, az MHSZ Pécs városi vezetőségének részfog­lalkozású könyvelője. Az MHSZ Kiváló Munkáért Érem arany fokozatát kapta lurisics János­áé, az MHSZ megyei gépjár­műiskola adminisztrátora, Kó­czián Erzsébet, a Szabó Ist­ván Úttörőház igazgatója és Peresztegi Csabáné, a PMMF gazdasági ügyintézője. Az MHSZ Kiváló Munkáért Érem ezüst fokozatát vehette át Né- methné Isgum Ilona, a BÉV vegyészlaboránsa, Ritlinger Katalin, a Somberek Községi Tanács VB titkára és Szeli Ernőné, a Mecseki Szénbá­nyák Központi Gépüzeme nyug­díjasa. Az MHSZ K iváló Mun­káért Érem bronz fokozatát kapta Balázs Lászlóné, Hosz- szúhetény, általános iskola tanára, Bibityné Kürtös Juli­anna, a PMMF műszerésze, Kalmárné Müller Katalin, a Mecseki Szénbányák Központi Gépüzem ügyvezetője. Patkó Lászlóné. a Sellyéi Víztársu­lat pénztárosa. Tornai Józsel- né, a Szigetvári Áfész dolgo­zója. Tarjányi Sándorné, a MÉV ÉDÜ laboránsa és Szu- roczki Sándorné, az MHSZ Mohács városi vezetőség ad­minisztrátora. Az MHSZ főtit­kárának dicséretét és jutalmát vehette ót Jávor Jánosné, a pécsi Ágoston Téri Általános Iskola tanára és Miski Béláné, az MHSZ megyei vezetőség adminisztrátora. Az MHSZ me­gyei titkárának dicséretét és jutalmát 4 fő vehette át László Emil őrnagy, megyei titkártól. Az Anschluss és előtörténete Történelmi memento - fél évszázad távlatából Fél évszázaddal ezelőtt a horogkereszt mindent elsötétítő árnyéka borult rá Ausztriára. 1938 márciusában a független Osztrák Köztársaság eltűnt Európa térképéről. Ez volt Hit­ler első jelentős területhódítá­sa, amely újabb ösztönzést adott a Harmadik Birodalom­nak a második világháború ki- robbantásához. Az Anschluss előtörténete; az első Osztrák Köztársaság vi­haros históriája. A kezdet szin­te már magában hordozta a véget. Amikor a Habsburg- monarchia romjain 1918. no­vember 11-én kikiáltották a köztársaságot, és a parlament épületére felvonták az új pi- ros-fehér-piros zászlót, a tün­tetések és ellentüntetések vé­res csatába torkolltak, két ha­lott és számos sebesült ma­radt a bécsi Ring kövezetén. A politikai harcok folytatódtak, az első választásokon a szociál­demokraták szerezték a leg­több szavazatot, de már 1920- tól jobbratolódás következett, o keresztény-szocialisták kormá­nyoztak a parasztszövetséggel, és a nagynémet eszméket hir­dető néppártiakkal. Állandósult a feszültség, amelyet csak fokoztak a gaz­dasági nehézségek, a nagy vi­lágválság évei. Az összetűzé­sek során megszólalnak a fegy­verek is. A jobboldalon félka­tonai szabadcsapatokat szer­veznek, mindenekelőtt a Heim­wehr alakulatok garázdálkod­nak. Ellensúlya a szociáldemok­rata Schutzbund kíván lenni, de ennek tevékenységét nehezíti, hogy a két muhkásDárt között Ausztriában nincs egység, s a szociáldemokrata pártvezetés a kritikus pillanatokban elbizony­talanodik. Ezekben a zavaros és el­lentmondásos években sok osztrák politikus életképtelen­nek tartotta a független Auszt­riát, és a Németországgal va­ló egyesülés mellett szállt síkra. Még a szociáldemokrata tábor­ban is voltak hívei ennek az irányzatnak, természetesen ak­kor még nem egy náci Német­országról volt szó. Az Anschluss gondolata és követelése külö­nösen erőssé vált a szerveződő osztrák nemzeti szocialisták kö­zött. Kritikus időszakot jelent Ausztria életében 1933—34, miután Hitler megragadta a hatalmat Németországban. Az osztrák jobboldalon belül éles vetélkedés kezdődik. A nem­zeti szocialisták egy államcsíny gondolatát sem vetik él, hogy erőszakkal kormányra jussanak, és számítanak német elvbará­taik segítségére. Az új kancel­lár, Engelbert Dollfuss, akit kis termete miatt gúnyosan „Mili- metternichnek1' emlegetnek, ro­konszenvezik a fasizmussal, de nem akarja feladni az osztrák függetlenséget. Kialakul az a sajátos politikai vonal, amelyet ausztrofasizmusnak neveznek. Dollfuss elsősorban Rómára, Mussolinire kacsint, bízik ab­ban, hogy az olaszok sem ér­dekeltek Németország határai­nak kiterjesztésében, túlzott megerősödésében. Miközben a Dolfuss-kormányt elsősorban az osztrák nácik szervezkedése fenyegeti, a kan­cellár a munkásmozgalomra sújt le. 1934. január—február­ja tragikus eseményeket hoz: a Heimwehr osztagai rátámad­nak a szociáldemokrata páthe- lyiségekre, a bécsi munkás-la­kótelepekre, s amikor azok vé­dekeznek, mozgósítják a had­sereget is. Háromnapos véres, kegyetlen és egyenlőtlen harc­ban felszámolják az ellenállást, a szociáldemokrata pártot be­tiltják. A nácik ugrásra készen várakoznak, s 1934 júliusában puccsot kísérelnek meg. Az osztrák hadsereg egyenruhájá­ba öltözött összeesküvők —, mint később kiderült, a bizton­sági szervek tudomásával —, betörnek a kancellári irodába, s egy Planetta nevű náci köz­vetlen közelről agyonlövi a kormányfőt. Dollfuss saját po­litikájának áldozata lett . . . A puccs akkor még nem eredményes: Schuschnigg igaz- sógügyminiszter, s a kormány több tagja végül is magához ra­gadja a kezdeményezést, kive- zényli a kormányhű csapatokat. Mussolini mozgósitósssal fi­gyelmezteti Hitlert, hogy ne menjen túl messzire, London és Párizs ugyancsak nemtet­szését fejezi ki. De ami akkor elmaradt, nem egészen négy év múlva végbement. A német nyomás állandó volt, a nácik mind nyíltabban szervezkedtek Ausztriában, és Schuschnigg, 1938 elején, az utolsó aduhoz nyúlt: népszavazást akart meg­hirdetni. Bízott abban, hogy az osztrákok többsége elutasítja majd az Anschlusst. Csakhogy ebben az időben mór más volt a nemzetközi politikai klíma. Mussolini be­adta derekát, és nem emelt ki­fogást Hitler elképzelései el­len. A nyugati hatalmak azt gondolták, hogy Ausztria felál­dozásával kielégítik Hitler ét­vágyát, s nem tettek semmit az Anschluss-szal szemben. Hitler ultimátumára Schuschnigg visz- szavonta a népszavazást, kine­vezte belügyminiszterré Seys- lnquart-ot, az osztrák nemzeti szocialisták vezetőjét, március 12-én pedig a német hadsereg átlépte az osztrák határt. (Nem volt ellenállás, de egyébként pontosan kidolgozták a Fali Otto-t, Ausztria erőszakkal tör­ténő lerohanásának tervét is.) A hét esztendőn ót tartó ná­ci uralom mérlege Ausztriában 380 ezer halott, óriási anyagi veszteség. De még 1945 tava­sza sem hozhatott végleges rendezést, mert a háború után Ausztria a négy nagyhatalom megszállása alá került, ez volt a híres „négyen egy dzsipben” korszak, a bécsi vegyes járő­rökre utalva. Csak a hideghá­ború visszaszorulásával, a nemzetközi viszonyok javulásá­val írhatták alá 1955. május 15-én az osztrák államszerző­dést. (Mivel Ausztria nem volt hadviselő fél, békeszerződés helyett önálló államiságának helyreállításáról intézkedtek.) Egyúttal Ausztria örök semle­gességet vállalt és a jövőre vonatkozólag eleve kizárt min­den Anschluss-tervet. Szomszédunk ebben az el­múlt 33 esztendőben fontos és pozitív szerepet töltött be a világ és Európa életében, pél­damutatóan alakultak a ma- qyar—osztrák kapcsolatok is. Ugyanakkor ez nem volt min­denki kedvére: vannak, akik ki akarják kezdeni a semlegessé­get, s a feszültebb időszakok­ban „hideg Anschluss”-t emle­gettek, az osztrák gazdaság olyan méfvű kötését az NSZK- hoz, amely nem adna más le­hetőséget. De a kerek évfor­duló —, amint ez nem . ritka Kpzép-Európában —, a múlttal kapcsolatos önvizsgálatra is serkentett, főként az Anschluss- szal, majd a háborús részvé­tellel összefüggő osztrák fe­lelősség kérdésében. (Mindez az államelnök személyét sem hagyhatta számításon kívül, a Waldheim-ügy ismert fordula­tai kapcsán.) Nem meglepő tehát, ha a múltról szólva ma­napság a jelen adja a témát Ausztriában. Az utolsó pilla­natig változott az ünnepségek rendje, s lehetséges, hogy végül két megemlékezést tar­tanak, ezzel is a vélemények megoszlását jelezve. Réti Ervin Vádbeszéd a vasas-bányai omlás ügyében A vádbeszéddel folytatódott kedden a vasasbányai fejtés­omlás ügyének tárgyalása a Pécsi Megyei Bíróságon. Nagy- kálozi Zoltán ügyész többek között megállapította, hogy a Mecseki Szénbányák vasasi üzemében 1986. február 18-án történt tragédiát, amely hat magyar és öt lengyel bányász életét követelte, a frontfejtés kőzetkörnyezetének kiüregese- dése, illetve az egyedi fémtá- mcs biztosítás hiányosságai okozták. Mint mondta, az omlás körülményeit feltárták uqyan, de közvetlen kiváltó okára nem derült fény. A Baranya Megyei Főügyész­ség eredetileg nyolc személy - az üzemvezető, a műszakveze­tő aknász, a csapatvezető vá­jár és további öt vájár - el­len emelt vádat. Keddi vádbe­szédében az ügyész elejtette az öt vájár közül három el­len „különösen nagy kárt oko­zó, gondatlanságból elkövetett rongálás vétségéért" emelt vádat, s a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyez­tetés vétségének „halálos tö­megszerencsétlenséget okozó” minősítésétől is eltekintett. A bizonyítás során ugyanis nem tisztázódott minden kétséget ki­záróan, hogy az általuk a fej­tés hátoldalán végzett szabály­talan szénjövesztések közvetlen okozati összefüggésben vol­tak-e az omlással. Az ügyész az elsőrendű vád­lott műszakvezető aknász és a másodrendű vádlott csapatve­zető vájár ellen emelt vádat — a minősített gondatlan veszé­lyeztetést és a különösen nagy kárt okozó qondatlan rongá­lást - fenntartva a törvényi minimumhoz közeli büntetés ki­szabását indítványozta, a hat további vádlottal szemben pe­dig pénzbüntetést javasolt. A tárgyalás szerdán a vé­dőbeszédekkel folytatódik. HJORA A NAGYVILÁGBAN Genscher Budapestre látogat Az NSZK fővárosában nagy jelentőséget tulajdonítanak Hans-Dietrich Genscher alkan- cellár és külügyminiszter kö­zelgő budapesti látogatásá­nak. Nyugatnémet hivatalos he­lyen az MTI tudósítójának hangsúlyozták: az NSZK buda­pesti kulturális és tájékoztató központjának ebből az alka­lomból történő felavatásával és a nyugatnémet kulturális hét megrendezésével is hangsú­lyozni kívánják a Magyaror­szággal és a többi szocialista országqal folytatott kulturális csere fontosságát. A nyugatné­met—magyar kulturális kapcso. Ictok alakulását igen kedve­zően értékelték. Bonni kormányforrásak naqy meqeléqedéssel szóltak általá­ban is az államközi viszony örvendetes alakulásáról, s en­nek legújabb példájaként em­lítették a kölcsönös utasforga­lom alakulását, a március el­sejével életbe léptetett vízum­könnyítéseket. Elismerően álla­pították meg, hogy a Magyar Népköztársaság mind élénkebb tevékenységet fejt ki a kelet- nyugati kapcsolatok előmozdí­tásában. Nyugatnémet kormánykörök a politikai érintkezésen túlmenő­en kiemelt hangsúllyal méltat­ták a kölcsönös gazdasági kapcsolatokat, a vállalatok kö­zötti közvetlen együttműködést, nemkülönben a beruházásvé- delemről, a tudományos kuta­tásban és a műszaki fejlesz­tésben való együttműködésről és a belvízi hajózásról aláirt megállapodásokat. Az NSZK sajtóia ezekben a napokban is élénk figyelmet fordít Magyarországra, Gen­scher látogatására, az intézet felavatására, hazánk bel- és külDolitikai életére. Ilyen té- móiú cikkek láttak napvilágot most a Stuttgarter Zeitung, a General-Anzeiaer és a Frank­furter Allgemeine Zeitunq című tekintélyes napilapokban.-é- HAVANNA: Az Amerikai Államok Szervezetének főtitká­ra és a nicaraguai egyházfő elfogadta azt, hogy „tanúként" részt vegyen a nicaraguai kor­mány és a kontrák közötti tűzszüneti tárgyalások követke­ző fordulóján, amelyre március 9—11. között kerül sor Sapoa- ban, a Costa Rica-i határ mentén fekvő nicaraguai ha­tárőrsön.-f- BEJRUT: Az izraeli tü­zérség héttőn lőtte Nabatijeh libanoni várost. Egy személy megsérült, egy épület össze, omlott. Az izraeli támogatást élvező Dél-libanoni Hadsereg egységei ugyanakkor a dél-li­banoni Mimasz település ellen intéztek támadást, lerombolták az iskolát és több mint tiz lakóházat. ♦ Megvan Aquino gyilkosa Buszkatasztrófa Kínéban Harminckilencen megholtak és tizenheten megsérültek köz. úti baleset következtében Kína Henan tartományában. Mint a Zsenmin Zsipao jelentette ked­den, 80 méteres szakadékba zuhant egy autóbusz 56 utas­sal. Harminchárom ember a helyszínen életét vesztette, a másik hat személy a kórház­ban halt bele sérüléseibe. ♦-<j>- BEJRUT: Elrablóik kedden szabadon engedtek Libanon­ban két küllöldit, a múlt héten eltűnt brit Peter Coleridge-t és a sziriai Omar Trabúlszit. Mind­ketten egy brit emberbaráti szervezet munkatársai.-®- PÁRIZS: Kétnapos hiva­talos látogatásra hétfőn este Párizsba érkezett Russell Mar­shall új-zélandi külügyminisz­ter. Marshall látogatása kere­tében tárgyalásokat folytat Jean-Bernard Raimond francia külüay-, és Michel Noir keres­kedelmi miniszterrel. ♦ Államcsíny­kísérlet Sao Tómén A lisszaboni rádió szerint keddre virradóra államcsinykí- sérletet hiúsítottak meg a nyugat-afrikai partok közelé­ben található szigetállamban, Sao Tómé és Principe demok­ratikus köztársaságban. A je­lentések szerint az egykori portugál gyarmat fővárosában negyven fegyveres szállt part­ra és megtámadta a közeli rendőrlaktanyát. Az államfő­höz hű katonai erők az ösz- szecsapásokban • két felkelőt megöltek, a többit fogságba ejtették.-®- TRIPOLI: Líbia hétfőn sza­badon bocsátott 130, eddig az országban börtönbüntetését töltő külföldi állampolgárt. A hírt kedden közölte a Jana líbiai hírügynökség. A Jana je­lentése csupán annyit említ, hogy az amnesztiában része­sültek különböző nemzetiséaű- ek voltak. A közleményből nem derül ki, hogy minden Líbiában bebörtönzött külföldit szabadon bocsátottak-e.-$- RANGUN: Robbanás történt hétlő este Burma fővá­rosában, Rangunbon Csehszlo. vákia nagykövetségének épü­lete közelében - jelentette a burmai állami rádió. A rob­banás következtében senki sem sérült meg. csak a környéken lévő házak néhány ablaka tört be. A rendőrség körbe vette a nagykövetség épületét, és megkezdte az ügy kivizsgálá­sát. Részletek egyelőre nem is­mertek. Manilában egy katona be­vallotta, hogy a felettesei pa­rancsára ő lőtte agyon 1983- ban Benigno Aquino szená­tort. a Fülöp-szigetek ellen­zéki mozgalmának akkori ve­zetőiét. Egy manilai katonai nyomo­zó kedden bírósági tanúval­lomásában elmondta, hogy most első ízben sikerült a pon­tos azonosítás a gyilkosság ki­vizsgálása során. Mint közöl­te, Rogelio Moreno őrmester bevallotta, hogy ő lőtte le Benigno Aquinót 1983 augusz­tusában a manilai repülőté­ren, ahová éppen akkor érke­zett az Egyesült Államokból. Moreno annak a katonai kíséretnek a tagja volt, ame­lyet Marcos elnök küldött ki Aquino „védelmére". A gyil­kosságot felettesei parancsára hajtotta végre — mondta az őrmester, de nem árulta el, hogy pontosan kikről van szó. AJÁNLJUK! Női steppelt kabátok színekben és méretekben, kosztümök, aljak, pongyolák — extra méretben is — valamint férfiöltönyök 62-es méretig —, farmer- és szövetnadrágok bő választékban reklámáron vásárolhatók! Az Olcsó Aruk Boltjában ön is megtalálja a megfelelőt! — Várjuk a Sallai u. 48. sz. alatti üzletünkbe!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom