Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-18 / 77. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLV. évfolyam, 77. sióm 1988. március 18., péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Megalakult a rákellenes társadalmi alapítvány Baranyában (5. oldal) * a kiskereskedők Sí I szama 1 * í/ V (5. oldal) Rajtra készek a vetőgépek (5. old.) Befejeződött az Ország- gyűlés tavaszi ülésszaka Módosították a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről és az élelmiszerekről szóló törvényt A pénzügyminiszter tájékoztatója az új adórendszer bevezetésének első tapasztalatairól Kádár János munkamegbeszélése ipar- vállalatok vezetőivel (Telefotó: MTI—KS—DN) kellene vinnie vagyonát a szövetkezetbe, mint ahogyan a képviselői fölvetés állította. ,.Mindez tehát félrevezető, s ezért sajnálatos. Az ilyen kijelentések a felelősség kérdését is fölvetik” - mondotta. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtök délután az Ipari Minisztérium, a Magyar Gazdasági Kamara és az OKISZ szervezésében iparvállalatok vezetőivel, ipari szövetkezetek elnökeivel folytatott munkamegbeszélést a Tungsram Rt. budapesti székhazában. Kíséretében volt Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Kádár Jánost ßerecz Frigyes ipari miniszter, Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke és Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke fogadta, majd megkezdődött a kötetlen- eszmecsere. Elsőként Berecz Frigyes vázolta a minisztérium irányításához tartozó ágazatoknak az év első két hónapjában elért eredményeit, s megfogalmazta azokat a tennivalókat, amelyek az év kezdetén nyújtott biztató teljesítmények tartóssá tételéhez szükségesek. Szólt az erőteljesen javuló tőkés exportról, ugyanAz Országgyűlés tavaszi ülésszaka a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosítására vonatkozó javaslat feletti vitával folytatta munkáját csütörtökön a Parlamentben. Az ülést Péter János, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Elsőként Balogh György (Fejér m„ 4. vk.), a szabadbaty- tyá ri i Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz elnöke kapott szót. A képviselő megállapította : az előterjesztett javaslat alkalmazkodik az élet követelményeihez, például a tevékenységi körökre vonatkozóan rugalmasabbá teszi a korábbi szabályozást. Iványi Lajos (Békés m., 12. vk.), a gyomaendrődi Lenin Mgtsz elnöke kiemelte: a törvénytervezet alapja lehet a szövetkezeti mozgalom hagyományokat megőrző átalakulásának. ról, hogy az újabb követelményekhez, így az adótörvényhez is alkalmazkodniuk kell a termelőknek. A szövetkezeti mozgalom szilárd pilléreken nyugKálmán képviselő felszólalására, amely - a miniszter szerint — félreértéseket tartalmazott. Rámutatott arra: amikor a tag belép a tsz-be, a szövetkezet dönti el, hogy milyen anyagi föltételek között foglalkoztatja. A kialakult gyakorlat szerint ma nem a vagyont viszik be a tsz-be, hanem a munkájukat. A kormányzati törekvések között, s a paragrafusokban nem található olyan kitétel, miszerint a tagnak be Mutatós sorházzal gyarapszik Pécsvárad. A Dózsa György utcában foghíjbeépítésként a helyi építőipari szövetkezet készít lakásokat a Zengő Lakásszövetkezet megbízásából. Az épület, mely kiválóan illeszkedik a környezetéhez, várhatóan még az idei évben elkészül. A földszinten lakossági igényeket kielégítő üzletek, többek közt zöldséges, hús- és hentesáru, valamint divatáruboltok kapnak helyet. Fotó: Läufer László Kádár János csütörtökön a Tungsram Rt. budapesti székháza- ban megbeszélést tartott az iparvállalatok vezetőivel. Kádár János Berecz Frigyes ipari miniszter tájékoztatóját hallgatja. akkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az évkezdő sikerek még nem adhatnak okot a megnyugvásra. Beszámolt.ar- ról is, hogy az átlagosnál jobban gazdálkodók lehetőségeit még nem sikerült kellőképpen javítani: o pénzügyi szabályozás terén történtek előrelépések, de ezek hatása még nem éri el a megkívánt szintet. Foglalkozott az ipari szolgáltatások kérdéseivel, rámutatva hogy e terület fejlesztése elengedhetetlen az ipar hatékony működéséhez. Kiemelte a termelőmunka szubjektív feltételeinek fontosságát. Tolnai Lajos, a Borsodi Vegyi Kombinát vezérigazgatója kifejtette, hogy az iparnak, de az agrárgazdaságnak is több forrásra, nagyobb mozgástérre van szüksége. A szerkezetváltással kapcsolatban sürgette a szemléletváltozást. Nézete szerint ugyanis nincs igazuk azoknak, akik azt hangoztatják, hogy ezt is csak pénzzel lehet elérni. Beck Tamás a magyar köny- nyűiparban eddig elért export- növekedésre hívta fel a figyelmet, rámutatva arra is, hogy nagyobb gondot kell fordítani az import helyettesítésére, a gazdaságdiplomáciai munkára. Szükségesnek ítélte a teljesítménnyel arányos differenciált bérezési lehetőségek fokozottabb kiterjesztését és hangoztatta: a Magyar Gazdasági Kamara a reform szellemében mindent megtesz azért, hogy a vállalatok mozgástere bővüljön. Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója a párttagkönyvcseréket megelőző egyéni beszélgetésekre hivatkozva elmondta, hogy a dolgozók a kibontakozási feladatok végrehajtásáért sokat vállalnak. Ezt jelzi az is, hogy dolgozóik 32 millió forint értékű vagyonjegyet jegyeztek. Kifejtette azt is, hogy nem kicsit jobban, hanem másként kell dolgozni a gazdasági és a politikai munkában is. Beszámolt a gazdasági vezetőknek arról a sajátos helyzeté(Folytatás a 3. oldalon) Kiss István (Bács-Kiskun m,, 18. vk.), a tataházi Petőfi Mgtsz elnöke a gazdasági fejlődés követelményeivel összhangban fontosnak ítélte, hogy a szabályozás segítse gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítését, a stabilizációs program megvalósítását. A képviselő hangsúlyosan szólt arról, hogy a termelőszövetkezeteknek több évtizedes jogos igénye teljesül azzal, hogy a kötelező belső szabályzatok helyett egyetlen, összevont önkormányzati szabályzatot alkothatnak. Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.) nyugalmazott tsz-elnök arról szólt, hogy napjainkban a. termelőszövetkezetek egy- harmada nehéz helyzetben van. Ezért sok helyütt hibáztatható a vezetés, de számos esetben a feltételek is kedvezőtlenek. A nehéz helyzet kialakulásához hozzájárult, hogy tovább nyílt az agrárolló. A vita lezárása előtt — soron kívül — még szót kért Tal- lóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Ferrokémia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa, reagálva Szabó Kálmánnak (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának előző napi felszólalására. (Emlékeztetőül: Szabó Kálmán úgy vélte, rombolóan hat a szövetkezeti szellemre, ha a tsz — amennyiben nem tudja hatékonyan foglalkoztatni — megválik tagjától.) Az elhangzottakra válaszolva Váncso Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter elmondotta: a tsz-ek mai helyzete, gazdálkodási eredményeik szoros összhangot mutatnak a gazdasági-társadalmi környezettel, a vagyoni viszonylatok is egyfajta állan- dósultságot jeleznek, és természetesen kialakultak az érdek- és jövedelemviszonyok — mindezeken rövid úton nehéz változtatni. Nem beszélve arTanácskozik az Országgyűlés szik, és - amint az a vitából is kitűnt — alapja a magyar mezőgazdaságnak. A nagyüzemekhez való ragaszkodás a gyakorlatban is rendkívül erős kötelék. A szövetkezeti mozgalmat — jelentette ki — ma nem a kilépési szándék jellemzi. Még a legnehezebb körülmények között gazdálkodó üzemekből sem akarnak kilépni a tagok. Ffozzóállásukot nem a kiábrándultság jellemzi, hanem a nagyfokú kötődés, amely a nehézségek idején különösen szembetűnő. Ezt a kapcsolatot kell hasznosítani a megújulási folyamat gyorsításánál. Fölmerült a vitában a háztáji föld kérdése. A miniszter szerint az új rendelkezések alapján végül is több földhöz juthat az, aki annak megmér* velősére képes, arra vállalkozik. Ez a jogszabály korszerűségének egyik bizonyítéka. Az érdekvédelem hiányosságaival foglalkozó észrevételekre elmondotta, hogy a MÉM, illetve a TOT között sokszor vannak kemény viták, és a születő kompromisszumok kemény egyeztetések után jönnek létre. A miniszter ezután - a vitában felvetettekre is válaszolva — kijelentette: a tsz-ek szakszövetkezetté válásához nem lesz szükség a főhatóságok valamiféle engedélyére. A vagyoni részvétellel kapcsolatos kérdésekre adott válaszában külön is kitért Szabó Gorbacsov Ljubljanában és Dnbrovnikban A jugoszláviai hivatalos baráti látogatáson tartózkodó Mihail Gorbacsov a csütörtök nagy részét Szlovéniában töltötte. A szovjet párt vezetője a délelőtti órákban látogatást tett a ljubljanai Iskra energetikai és tele- automatikai kombinátban, ahol a vállalat vezetőivel együtt a szlovén köztársasági vezetők, Franc Popit, a köztársasági elnökség elnöke, Milan Kucsan, a Szlovén Kommunista Szövetség KB elnöke, Dusán Sinigoj, a köztársasági kormány elnöke és más személyiségek köszöntötték. A szovjet vendégek ezt követően Franc Popit, Milan Kucsan és Dusán Sinigoj kíséretében végigsétáltak Ljubljana belvárosában, s megtekintettek néhány történelmi és kulturális emléket. Az SZKP KB főtitkára ezután megismerkedett a ljubljanai bank, a legnagyobb jugoszláv pénzforgalmi és hitelszervezet tevékenységével. Mihail Gorbacsov egynapos szlovéniai tartózkodásának befejeztével a délutáni órákban Ljubljanából elutazott Dubrovnikbe, ahol a horvát köztársaság állami és pártvezetői ünnepélyesen fogadták. A szovjet párt főtitkára, felesége és kísérete röviddel később megismerkedett az Ádria-parti történelmi város leghíresebb műemlékeivel, majd gépkocsin a közeli üdülőhelyre, Kuponba hajtatott, ahol a „Jadranka" villában véleménycserét folytatott Ante Markoviccsal, a horvát köz- társasági elnökség elnökével, Sztanko Sztojcse- viccsel, a Horvát Kommunisták Szövetsége KB elnökével és Antun Milo- viccsal, a köztársasági kormány elnökével.
