Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-18 / 77. szám
2 Pimamw» napló 19W. mércitn 1%-r pérrte* Befejeződött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Ma a szövetkezeti tag foglalkoztatására — mondotta indoklásul - igen nagy a garancia, ami a rendelet szelleméből és betűjéből egyaránt következik. A tsz-ek vagyonának a növekedése kétségkívül az alapítók érdemeit is tükrözi, ám tartalmazza a jelenlegi kapacitásokat és a társadalom anyagi hozzájárulását is, amely folyamatosan, támogatások formájában gazdagította az erőket. Ezt a vagyont nem megosztani kell, hanem sokoldalúan gyarapítani. Ezután határozathozatal következett. A képviselők először az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi, valamint Mezőgazdasági Bizottságának eyüttes jelentéséről szavaztak. A vitában elhangzott — és írásban rögzített — három módosító indítvány közül kettővel a miniszter is és a bizottságok is egyetértettek. Az egyik módosítás szerint a termelőszövetkezet a jövőben az alapszabály módosítása nélkül kiegészítheti tevékenységi körét. A másik indítvány azt rögzíti, hogy a termelőszövetkeze Ezután ismét Váncsa Jenő emelkedett szólásra, hogy előterjessze az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. — A most napirendre kerülő élelmiszertörvény módosítását mindenekelőtt az élelmiszer- ipar fontossága, jelentősége határozza meg és a fogyasztók érdeke. Az ágazat gyors ütemben megújuló gyártmányaival az iparágak között nagy súlyt képvisel. A foglalkoztatottak számát, a termelés értékét tekintve ott van közvetlenül a legnagyobb iparágak mögött. Élelmiszeriparunk teljesítménye 1960 és 1970 között megkétszereződött, 1970- től napjainkig ugyancsak majdnem kétszeresére nőtt. Hazánkban ez az ágazat az elmúlt években a hazai ipari teljesítmény 17—18 százalékát adta. A mezőgazdasági termények, termékek 65 százalékát dolgozza fel, teszi értékesebbé, szállításra alkalmasabbá. A népgazdaság fizetési mérlege oldaláról oly fontos élelmiszergazdasági exportnak megközelítően 60 százalékát adják az élelmiszeripari üzemek. Az 1976. évi élelmiszertörvény megszüntetése óta olyan arányú változások történtek gazdaságunkban, élelmiszer- iparunkban, amelyek igénylik módosítását. S igénylik ezt oz előttünk álló feladatok, a kormány munkaprogrqmja is. Érdemleges, a törvény módosítását igénylő változás az, hogy az utóbbi időben külföldön is, itthon is új technológiák jelentek meg. összefoglalva azokat a változásokat, amelyek a törvény módosítását indokolják, megállapíthatjuk, hogy az élelmiszergyártás mintegy 6000 termelőegysége sok tekintetben más viszonyok közé került, munkájával szemben új követelmények támadtak. Mindehhez hozzá kell igazítanunk a törvényt, hogy oz követelményeivel, előírásaival a ma céljainak megfelelően ösztönözze az ágazatban dolgozó több mint kétszázezer ember munkáját. A törvénymódosítás talán legfontosabb része a termékengedélyezésre, a minőség meghatározásának rendjére, a minőségellenőrzés módszerére vonatkozik. E téren — alkalmazkodva a bevált nemzetközi tapasztalatokhoz — jelentős az egyszerűsítés, de egyértelműbb s következetesebb az ellenőrzés. A termék milyenségének, minőségének meghatározása a hatóság helyett a legilletékesebb, a termelő feladata. Az ellenőrzésben a legnagyobb változás az, hogy a termelő köteles lesz az élelmiszer mitekről szóló törvény módosításai az egységes szövetkezeti törvénnyel való összhang érdekében szükségesek. A képviselők e két indítványt egyhangúlag elfogadták. Ezután külön szavaztak a harmadik sorsáról. Ez a .módosító javaslat arra vonatkozott, hogy a kötelezően bevitt vagyont vagy annak aktuális pénzbeli értékét a szövetkezetnek kikeli adnia, ha a tagot nem tudja foglalkoztatni, és a taggal szembeni foglalkoztatási kötelezettsége megszűnt. Ezt az indítványt korábban sem az együttes bizottsági ülés, sem pedig a miniszter nem fogadta el. A szavazás eredményeként 28 ellenszavazattal, 34 tartózkodással a képviselő testület is elvetette a javaslatot. Végezetül a képviselők általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben - három ellenszavazat és tíz tartózkodás mellett - elfogadták a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. nőségét az előállítás megkezdésétől annak befejezéséig ellenőrizni. Igazodunk tehát ahhoz, amit a gazdaságilag fejlett országokban világszerte alkalmaznak. Nálunk eddig a készterméket ellenőrizték. Most viszont beépül az ellenőrzés a gyártási folyamatba. Egy másik előírás: az élelmiszert csak akkor szabad a gyártótól teljes értékűként kiszállítani értékesítésre, ha minden mutatójában megfelel a gyártmánylapon feltüntetett előírásoknak. A hatóság természetesen ellenőrzi a törvény által előírtak betartását. A következetes és folyamatos ellenőrzés garancia kell legyen a minőségre, a minőség állandóságára. Váncsa Jenő szerint az élelmiszeriparban a feldolgozottsági fok növelésével hosszabb távon akár többszörösére is gyarapítható az előállított érték. Ezzel a ténnyel mindenképpen számolnunk kell. Minél magasabb feldolgozottsági fokot ér el egy-egy termék, annál jobban értékesül a piacokon. Itthon is növekszik a jobban feldolgozott termékek iránti kereslet. Az élelmiszerexportról kifejtette: a megkötött termelési szerződések, a termelői törekvések alapján elmondható, hogy ehhez és a hazai feladatok teljesítéséhez a mezőgazdaság megtermeli az árualapot. Az élelmiszeripari vállalatok termelésszervező munkájától, belső munkarendjétől, fegyelmétől, piachoz igazodó képességétől azonban igen sok függ. Az irányításnak, az élelmi- szeripari vállalatoknak sok kihívásra kell válaszolniuk. Meggyőződésem, hogy képesek erre. Az irányítás feladata, hogy megteremtse a kibontakozás lehető legjobb körülményeit. Ezt szolgálja a gazdaságirányítás, -működtetés reformja, ezt a kormány elfogadott munkaprogramja. Az előttünk álló élelmiszertörvény-javaslat összhangban van ezekkel. Ezért, amikor a kormány nevében beterjesztem s vitára bocsátom a javaslatot, egyben elfogadásra is ajánlom — mondotta befejezésül Váncsa Jenő. Felszólalt a vitában Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet főigazgatója, a törvényjavaslat bizottsági előadója, Kopp Lászlóné (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 21. vk.), a Szerencsi Édesipari Vállalat osztályvezetője. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai napközi otthonos óvoda óvónője, Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt kiskőrösi városi szervezetének titkára, Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.), a Húscsibenevelő Társaság igazgatója és Lásztity Radomir (Budapest, 31. vk.), a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Váncsa Jenő válaszában megköszönte a hozzászólásokat és elmondta, hogy a törvény végrehajtásába szeretnék a képviselőket is bevonni. Külön reagált a minőséggel kapcsolatos észrevételekre, elismerve, hogy a magasabb értékű élelmiszer előállításához magasabb színvonalú technológia, hozzáértés szükséges. A gyártóknak, forgalmazóknak, kereskedőknek azonban maradéktalanul ki kell használni a mór meglévő lehetőségeket is. Határozathozatal következett. Az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottsága, valamint Mezőgazdasági Bizottsága három módosító javaslatot fűzött a törvényjavaslathoz. A képviselők először erről szavaztak. Az OrEzutón Villányi Miklós pénzügyminiszter tájékoztatta a képviselőket az új adórendszer bevezetésének első tapasztalatairól, az ezzel összefüggő árproblémákról, a termelés év eleji megindulásával kapcsolatos kérdésekről. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a Parlament tavaly őszi ülésszakán fogadta el a kormány stabilizációs munka- programját. A végrehajtás részét jelentő idei gazdasági folyamatok még kevéssé ítélhetők meg, részletes beszámoló tehát csak a Parlament nyári ülésszakán lehetséges. 1988 első két hónapjának adatai azt jelzik, hogy ha nem is az év végi lendülettel, de rendben folyik a termelés, nagyobb fennakadás nincs. Az ipar termelése a tavalyi első két havinál 1,3 százalékkal több. Az első két hónapban — összehasonlító áron számítva — a tavalyihoz képest 9—10 százalékkal kisebb a kiskereskedelmi forgalom. Megállt a lakossági betétállomány csökkenése, sőt ha a szokásosnál jóval kisebb összeggel is, de nőtt a betétállomány. Az állami költségvetés első két havi hiánya jóval kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Kedvezően alakul eddig a konvertibilis külkereskedelem. Az év első két hónapjában az előző évek elejéhez képest az export jelentősen nőtt, az import lényegében a tavalyi szintű, a külkereskedelmi passzívum a múlt évinek egyharma- da. Mind a múlt évi vállalati mérlegek, mind az idei pénz- folyamatok igazolják, hogy a gazdaságban a belföldön felszággyűlés a két bizottság módosító javaslatát egyhangúlag elfogadta. Külön szavaztak Kovács Lászlóné (Budapest, 7 vk.) vitában elhangzott javaslatáról, amelyben indítványozta, hogy a fogyasztói érdekek védelme miatt a minőséggel kapcsolatos átfogó kérdésekben a KERMI szava legyen a döntő, ne a gyártóké. Váncsa Jenő reagálva a javaslatra elmondta, hogy a képviselővel egyetért. Már a vitát összefoglaló válaszában is megfogalmazta, hogy a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértésben hozza meg a döntést arról, ki ellenőrizzen. A képviselők a miniszter válaszát három ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadták. Végül az élelmiszerekről szóló 1976. évi törvény módosításáról döntött a Parlament. A képviselők a módosításról szóló törvényjavaslatot általánosságban, és a már megszavazott módosításokkal részleteiben — egy ellenszavazattal és egy tartózkodással — elfogadták. használható áruk értékénél nagyobb pénzmennyiség van. Az idei terv előkészítésekor olyan döntés született, hogy további, az érdekeltséget mór sértő vállalati adóemelések, vagy a lakossági jövedelmeket terhelő intézkedések helyett a hitelezésben célszerű szigorúbb gyakorlatot érvényesíteni, tudatosan számolva azzal, hoay ez magasabb követelményeket támaszt, feszültségeket teremt a nem jól gazdálkodóknál, ha azok nem racionalizálják tevékenységüket. A helyes cél megvalósítása nem jó módszerekkel történt. Annak ellenére, hogy az elmúlt évben a hitelállomány gyakorlatilag nem csökkent, az idén eltelt két és fél hónapban pedig növekedett, már az év végén is jelentkeztek, az év elején pedig felerősödtek a finanszírozási gondok a vállalatok működésében, nemegyszer olyan vállalatoknál, szövetkezeteknél is, ahol ez nem áll! szándékunkban. Az eltelt időszak és a lezajlott események természetesen megkövetelik, hogy levonjuk a szükséges tanulságokat. Ez részben megtörtént, részben még folyamatban van. A kialakult helyzetet látva a kormány kezdeményezésére megállapodás született a kereskedelmi bankok és a jegybank között. Ennek alapján megfelelő intézkedések történtek, hogy a hitelezési gondok és az ezekből fakadó termelési fennakadások megszűnjenek, így a leginkább érintett mezőgazdasági területen — ahol az idényszerűség éppen most igényli a ráfordításokat — a feszültségek csökkentek. Mind az 1988. évi népgazdasági terv, mind a kormány stabilizációs programja elengedhetetlenné teszi a szigorú pénzpolitika folytatását, felhasználva természetesen az eddigi tapasztalatokat. Döntés született, hogy az érdekeltek dolgozzanak ki olyan módszereket, amelyek a következő hónapokban egyrészt lehetővé teszik a jól dolgozó vállalatok hiteligényeinek zavartalan kielégítését, a másik oldalról pedig — gazdaságpolitikánkkal összhangban — tényleges szelektivitást alkalmaznak és megszüntetik, de legalább fokozatosan mérséklik az indokolatlan pénzbőséget. Ezután a pénzügyminiszter az új adórendszer bevezetését értékelte. Az átállás a gazdasági életben nem okozott nagyobb fennakadásokat, a bevezetett adórendszer működőképes. A készletek átárazása megtörtént. A vállalatok, intézmények dolgozói a bruttósított béreket megkapták, a kifizetésekből a személyi jövedelemadó-előleget levonták. Az általános forgalmi adót megfelelő nagyságrendben befizetik, és az arra jogosultak visszaigénylik. Rendben folynak a társadalombiztosítási kifizetések. Az adórendszer előkészítéséhez jobb lett volna, ha van még néhány hónapunk. A hiányosságok nagyobb része azonban akkor sem lett volna elkerülhető, mert a gyakorlati működés hozta és hozza létre azok többségét. Tagadhatatlan, hogy vannak működési zavarok is. Az előkészítés közben elhúzódtak az elvi viták, kevés idő maradt a végrehajtás kidolgozására. Sok jogszabály későn jelent meg. A valós hiányok pótlásáról a kormány intézkedik. Nem volt szándékunk, hogy az átállási időszakban a kisiparosok, kiskereskedők közül az erre az időszakra jellemzőnél jóval többen szüneteltessék, esetenként abbahagyják tevékenységüket. Reméljük, átmeneti folyamatról van szó. Az adó- és árreform társadalmilag leginkább kritikusan fogadott és vitatott témája a gyermekruházati, különösen a csecsemőruházati cikkek árának jelentős emelése. A kormány az árrendezéshez kapcsolódóan az alapvető fogyasztási cikkek — köztük a gyermekruhák — áremelkedésének ellentételezéseként a gyermeknevelést könnyítő pénzbeni juttatásokat — január 1-jétől, éves kihatásáttekintve 13,4 milliárd forinttal emelte. Az előre jelzett évközi áremelkedésekkel együtt viszont a gyermekcikkek drágulása összesen mintegy 11 milliárd forint. Az ellentételezés tehát meghaladja a gyermekruházati cikkek órnövekméInterpellációk Újabb napirendi pontra áttérve Sarlós István, az Országgyűlés Építési és Közlekedési Bizottságának, valamint a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságának együttes jelentését terjesztette a képviselők elé a Ferihegyi nemzetközi repülőtér zajövezeteiben teendő környezetvédelmi intézkedésekről. Elmondotta: az Országgyűlés múlt év december 17-i ülésén Dobos Ferencné (Pest m„ 13. vk.), a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet üzemgazdasági osztályvezető-helyettese interpellált a Ferihegyi nemzetközi repülőtér környékének zajvédelme tárgyában. A közlekedési miniszter válaszát az Országgyűlés nem fogadta el. Az intézkedések várható költsége a három zajövezetben 2,3 milliárd forint. A bizottságok több javaslatot fogalmaztak meg a kormánynak. így tudomásul vették, hogy a kormány a VII. ötéves tervidőszakban 600 millió forintot fordít a belső zajövezet környezetvédelmi munkáira. Szükségesnek tartják a nyét. Kifejezetten nehéz helyzetbe a többgyerekes családok kerültek. A kormány intézkedésére és esetenként vállalati kezdeményezésre, az aránytalanul magas gyermekruházati árakat csökkentették, vagy mérsékelni fogják. Az árfeszültség enyhül majd, de változatlanul nagy a társadalmi igény a gyermek- neveléssel kapcsolatos anyagi problémák enyhítésére. Vonatkozik ez különösen a csecsemőruházat adókulcsának csökkentésére. A gyermekes családok helyzetének javítása csak úgy képzelhető el, ha annak költségvetési ellentételét megteremtjük, mert e téren a pénzügyi lehetőségek hiányában nincs mozgásterünk. Két-há- rom megoldási javaslatot vizsgálunk. Felhatalmazást kérek arra, hogy az elképzelt lehetőségeket a Parlament ad hoc bizottságával együtt alakíthassuk ki. A miniszter kitért dr. Balogh Károly országgyűlési képviselőnek a lakossági közmű- társulások általános forgalmi adó-fizetési kötelezettségéről hozzá intézett kérdésére. Javasolja, hogy a víz- és csatornamű-társulatok és minden más lakossági közműtársulás az általános forgalmi adót teljes körűen visszaigényelhesse. Visszatérve a közvéleményt erősen foglalkoztató árkérdésekre, mint ismeretes, az elmúlt napokban a Miniszter- tanács irányelvekben fogalmazta meg a vállalati árpolitika követelményeit. A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy terven felüli áremelést előidéző központi intézkedést nem hoz, állami, gazdasági intervencióval, a kínálat ösztönzésével, az érvényes árszabályok megtartatá- sával gátat szab az áremelkedéseknek. Az indokolatlan áremelések elleni fellépésben kéri a társadalmi szervezetek és a lakosság együttműködését. — Hat képviselő javaslatot juttatott el az Országgyűlés elnökéhez, amelyben kérik, hogy a Magyarországon letelepedni szándozó külföldiek helyzetének javítása érdekében hozzunk létre egy külön pénzügyi alapot. A képviselők javaslatával a kormány egyetért, és — más előirányzatok terhére —. 300 millió forint átcsoportosítását tervezi e célra. A kormány nevében kérem ehhez a Parlament egyetértését — mondotta végezetül Villányi Miklós. Az Országgyűlés a pénzügy- miniszter tájékoztatóját tudomásul vette. Ezután a 300 millió forint értékű letelepedési alap létesítését — a Pénzügyminisztérium tájékoztatójában elhangzottaknak megfelelően — 12 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadták. Ferihegyi nemzetközi repülőtérrel kapcsolatos környezet- védelmi intézkedések haladéktalan megkezdését. A jelentéssel Dobos Fe- lencné képviselő- és Urbán Lajos közlekedési miniszter egyetértett. A jelentésben foglaltakat az Országgyűlés egy ellenszavazattal és két tartózkodás ellenében elfogadta. Ezt követően további interpellációk hangzottak el. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai napközi otthonos óvoda óvónője a szociális és egészségügyi miniszterhez intézett interpellációt az abortusz-bizottságok megszüntetése tárgyában. Dr. Csehák Judit válaszában ismertette, hogy 1974-ben született az a minisztertanácsi határozat, amely átfogó intézkedéseket tartalmazott a kedvezőtlen folyamatok megfékezésére; tudniillik arra, hogy a hatvanas évek elején már 200 ezer művi terhességmegszakítást hajtottak végre. Ez a határozat korlátozta a terhesség (Folytatás o 3. oldalon) Váncsa Jenő expozéja Dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter tájékoztatója (TELEFOTO —MTI—KS DN) Villányi Miklós tájékoztatója az adórendszer bevezetésének tapasztalatairól
