Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-02 / 61. szám

1988. március 2., szerda Dunántúli napló 5 A szép környezet igénye 1985-ben állították fel a hangulatos pécsi belvárosi téren az Oláh Szilveszter által újrafaragott Flórián-szobrot. (Cseri László felv.) Kevesebb szobor, plasztika készült az utcákra, terekre Hat év alatt ötvenhárom közterületi képzőművészeti al­kotást avattak Baranya me­gyében: 1980 és 85. között ennyi új szobor, plasztika, kút, dombormű, üvegablak járult hozzá utcáink, tereink, középü­leteink külső képének esztéti­kus, Hangulatos megjelenésé­hez. A következő két évben öt mű készült el — kettőnek az idei befejezése még bizonyta­lan anyagi okokból. Az 1986- 1990-es időszakra pedig mindössze 13 alkotást tervez­tek a tanácsok, ill. ennyire kötöttek szerződést. A számok jól mutatják a gondot: a megyei tanács, a városi és községi tanácsok, il­letve a képzőművészeti beru­házásokat anyagiakkal támo­gató vállalatok, üzemek gond­ját: kevesebb a pénz. Erre is, és ez érthető, hiszen még az alapellátásban is szorosabbra kellett húzni a nadrágszijat. Erről a helyzetről tárgyalt teg­nap Pécsett, a Baranya Me­gyei Tanács művelődési osztá­lya mellett működő közművelő­dési albizottság. Nem volt panaszkodás és nagy vita, hi­szen az adott helyzetet nem lehet nem tudomásul venni, de tény, hogy túl sok javaslat sem hangzott el az igénybe vehető pénzforrásokról. A bizottság várakozó állás­ponton volt, ahogyan a gaz­dasági egységek is. Fischer lános, a művelődési osztály vezetője kifejtette, hogy e pil­lanatban már nincsenek meg a költségvetésből azelőtt meg­teremthető forintok (a vállala­toké is hiányzik), de még sem a tanácsok, sem az üzemek nem tudják felmérni, honnan vehetnek majd pénzt erre a célra. Ha akarnak erre fordí­tani. És a szándékban nem ké­telkedtek a bizottság tagjai, hiszen Baranya megye — a tanácsok mint hivatásos mecé­nások és a vállalatok művé­szetet szerető vezetői, kollek­tívái is - országosan a leg­lelkesebb támogatók között voltak. Most a központi tá­mogatás is kevesebb (Műve­lődési Minisztérium, Képző- és Iparművészeti Lektorátus stb.). A következő tervidőszakban csak kiemelt feladatokhoz járul hozzá a Lektorátus: a mohá­csi pártház képzőművészeti al­kotásaihoz tervezési díjakkal, a boksái kertplasztikához 70 ezer forinttal, a pécsi Mátyás király emlékműhöz 1 millió fo­rinttal — de mert ez utóbbi­ra nincs helyi pénz, csak jövő. re foglalkoznak ismét az ügy­gyei. A jelenlegi helyzet feszültsé­geket teremtett a művészek között: egyfelől nem kapnak megbízást, másfelől a már megkezdett munkák költségei oly mértékben emelkedtek, hogy néhánynak a befejezése is bi­zonytalanná vált. A bizottság bízik abban — és bízik a művésztársadalom — hoqy ha kisebb volumenű mun­kákra is, (cégérek, belsőépíté­szeti munkák, átalakítások, fel­iratok), de kapnak megbízást a vállalatoktól. Mégpedig nem szociális indítékból, hanem jól felfogott saját érdekből: a kul­turált, szakember által megter­vezett és kivitelezett, jó ízlés­sel megteremtett környezet igényéből következően. És eb­ben bízik az utca embere, az állampolgár is, aki szívesen forog szép szobrok, ötletes fel­iratok között, és szívesen fog kezébe szép tárgyakat. G. T. Megérkeztek a nyomtatványok ELFOGADJÁK MÉG A JELENTKEZÉSI LAPOKAT A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK Elég rossz a memóriám, de vannak felejthetetlen dolgok számomra. Tíz éve foglalkozom az egyetemi-főiskolai felvételik ügyeivel, és nem emlékszem olyan évre, hogy ne lett volna valami kisebb-nagyobb prob­léma. Idén — a nagy átlagnak megfelelően — két komolyabb dolog borzolta a felvételizők idegeit. Csekélyke vigasz, hogy úgy tűnik, az utolsó pillanat­ban minden megoldódott. A nyomtatványboltba meg­érkeztek tegnapelőtt a felvéte­li jelentkezési lapok, és nem késő, ha valaki éppen holnap szeretné benyújtani a lapját. Körtelefonunkból kiderült, hogy a pécsi felsőoktatási intézmé­nyek rugalmasan kezelik a be­érkezés időpontját, csak arra kérnek mindenkit, a lehetősé­gekhez képest minél előbb ad­ják postára, az adott felsőok­tatási intézmény címére a bo­rítékot, minden egyes kellékkel. Tehát téves a tegnapi lapban megjelent információ, amely szerint a számítógépek csak a március elsejei dátummal el­küldött leveleket „veszik be". Még a számítógépek is elfo­gadják a néhány napot késő jelentkezési lapokat, sőt kér­désünkre a Művelődési Minisz­tériumban Kerekes Ágnes el­mondta, hogy igen rugalmasan kezelik más megyékben is a Baranyából esetleg néhány na­pos késéssel érkező jelentkezé­si lapokat. Bozsik L. Bővülő szolgáltatások a Számítástechnikai és Ögyvitelszervező Vállalatnál Űj helyen a Computer—M ügyfélszolgálati iroda Új helyre, jobb környezetbe költözött a héten a Központi Statisztikai Hivatal Számítás- technikai és ügyvitelszervező Vállalat Pécsi Számítóközpont­jának ügyfélszolgálati irodája. A Computer—M mától Pé­csett, a Sál la i utca 32. alatt (a volt Fortuna presszó helyén) várja ügyfeleit. A SZÜV megrendelőinek komplex kiszolgálása érdeké­ben időről időre igyekszik meg­újulni. Vezetői ezért határozták el 1985-ben a megyeszékhelye­ken a Computer—M ügyfél- szolgálati irodák megnyitását. A pécsi iroda tavaly a SZÜV Pécsi Számítóközpontjában nyílt meg, és első évi forgalma máris az új kezdeményezés életképességét bizonyította. Pe­dig az iroda még nem működ­hetett ideális körülmények kö­zött. E gond megoldását cé­lozta az iroda belvárosba való költöztetése. Az új helyén az iroda válto­zatlanul foglalkozik a számí­tástechnikai eszközök — szá­mítógépek, szakkönyvek, kiegé­szítő eszközök, szoftver és hardver termékek — értékesí­tésével, a tavaly eredményesen beindult bizományosi tevékeny­séggel, nyomdaipari termékek eladásával. Az alap szoftverek területén végzett tevékenység bővítése mellett folytatják az eredményesen beindult szer­vizszolgáltatást, a vásárlóknak nyújtott ingyenes tanácsadást. Újdonságnak számít, hogy a gépet nélkülöző ügyfeleik szá­mára lehetővé teszik mikrogé- pes programok futtatását. Ez év februárjától oktatási tevé­kenységét is megindította a pé­csi egység, amelynek kereté­ben elsősorban az IBM PC szá­mítógéppel rendelkező — vagy gépet vásárolni kívánó — fel­használókat a számítógépek operátori ismereteivel szeret­nék megismertetni, de követ­kező lépcsőfokként már ugyan­ezen gépek programozói tan­folyamáról is szó van. A kész programcsomagok te­rén is jelentkezik újdonsággal az iroda. Az új programcso­magok a gazdálkodó szervek általános forgalmi adó és fo­lyószámla rendszerét, ■ valamint a személyi jövedelemadó prog­ramját kezelik. K. E. Belterületi Vizrendezö GT Bilyban Megfontoltan költenek a tanácsok Baranya második Belterületi Vizrendezö Gazdasági Társa­sága alakult tegnap Bolyban: a mohácsi KEBAVIT területén dolgozó tanácsok vállalkoztak arra, hogy a belterületi vizeik rendezését közösen oldják meg. Tizennégy tanács, mint­egy ötven települést képvisel­ve összesen 5000 hektáros belterületet és 37,5 kilométer élő vízfolyást tort fenn folya­matosan, megtervezi a kar­bantartó munkát és felkészül az árvízvédelmi feladatokra. A gazdasági társaság az alakuló évben mintegy nyolc­millió forinttal rendelkezik, amelyből ötmillió a megyei tanács támogatása és három­millió forint a társaság tag­jainak érdekeltségi hozzájáru­lása. A tanácsok 300 forintot fizetnek a belterületeik min­den hektáriáért, miq 35 000 fo­rintot minden kilométer élő vízfolyás után. A mohácsi KE­BAVIT, amely szintén tagja a társaságnak, és a tanácsok által befizetett összeg 15 szá­zalékával gyarapítja a közös vagyont, a szakmai-műszaki alapot adja a közös vállalko­záshoz. A társaság igazgató tanácsa által készített éves terveket valósítja meg, ugyan­akkor összehangolja a bel-, és külterületi vizek' rendezését, hiszen a külterületek karban­tartásának egyébként is gaz­dája. A jó karba helyezett belterületi vizeket pedig át­veszi és kezeli. A tanácsok elnökei megfon­tolt vitában döntöttek a gaz­dasági társaság megalakításá­ról, annak ellenére, hogy az egyéves előkészítés során többször találkoztak, és a leg­apróbb részletekig pontosítot­ták a vállalkozás anyagi kö­vetkezményeit és előnyeit egy­aránt. Sőt valamennyi ta­nácselnök a községe testüle­tének megbízásával érkezett tegnap az alakuló értekezletre. Tizenhatan jöttek el Bolyba, de a hosszúhetényiek végül is úgy döntöttek, hogy a már működő sásdi társasághoz csatlakoznak, míg a kozármis- lenyiek arra az elhatározásra jutottak, hogy számukra elő­nyösebb, ha maguk oldják meg a gondjaikat. S a legtöbb községnek szin­te erőn felüli gondot jelent az érdekeltségi hozzájárulás be­fizetése, még akkor is, ha tudják, csak így, közösen te­hetik rendbe az elhanyagolt belterületi vízrendezést. Né­hány tanács egyelőre „megfi­gyelő" tagként vesz részt a munkában, mert nem tudja letenni a pénzeket, de nem akarja elveszíteni a lehetősé­get a következő években. Egy ellenszavazat mellett döntöt­tek úgy, hogy nem 200, ha­nem 300 forintot fizetnek hek­táronként, főként azért, mert így a megye aktívabb támo­gatására számítanak. Felvetet­ték, hogy kapjanak garanciát az éves megyei támogatásra, véqül ezt az igényt nem fog­lalták az alapszabályba, ame­lyet szintén egy ellenszavazat­tal fogadtak el. Ez az igény mindenesetre jelzi, hogy a községi tanácsoknak minden forint kiadását meg kell fon­tolni, és a testületek elvárják, hogy a kiadott pénzek lehető- lea rövid időn belül megté- rülienek. Erre a qarancia vé­gül is az igazgató tanács — amelynek valamennyi elnök tagja — éves tervező munká­ja, és alapja az elvégzendő feladat rangsorolása a befi­zetett pénzek arányában. Gáldonyi M. Baranyában füstbe ment Füstmentes falvak A vállalkozók érdek- védelmi szervezete Munkatársunk telelonjelen- tése) Kedden a Hungária Szálló­ban került sor a Füstmentes falu akció eredményhirdetésé­re. A versenyt 1986 szilveszte­rén a televízióban hirdette meg a Hungária Biztosító, amelyre 31 falu nevezett be, különböző — a lakosság lélek- száma szerinti - kategóriák­ban. Először a Hungária Bizto­sító egymillió forintot ajánlott fel, ezt a pályázók megismeré­se után további félmillióval felemelte, az Országos Egész­ségnevelési Intézet pedig a 100 lakosnál kisebb falu jutal­mazására 100 000 forintot szánt. Az eltelt egy év alatt a be­nevezett falvak lakói a pályá­zatban megjelölt feltételeknek eleget tettek: nyilvános he­lyen és közterületen nem do­hányoztak. Uzonyi Tamás, a Hungária Biztosító vezérigazgatója el­mondotta, hogy a mozga­lom beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A társadalmi el­lenőrzés eredményeképpen a bizottság a másfél millió forin­tot megosztotta: Kunadacs (Bocs megye), Mozsdós (So­mogy), Kokad és Nagymajor (Hajdú megye) foluközösségei között. Az Országos Egészség- nevelési Intézet 100 000 forin­tos pólyadíját a 79 fős Zala megyei falu, Csertelakos nyer­te. A 20 000 lakost érintő or­szágos akciót Baranya megyé­ből Nagytótfalu és Udvar la­kói pályázták. Orbán Jónosné és Mátyás Dezsőné Nagytót- faluból elmondták, a tősgyö­keres falusi lakosok megtartot­ták fogadalmukat, a beván­dorlók, az „új honosok" miatt nem értek el helyezést á pá­lyázaton. Egyéni jutalmat ka­pott Geiger Mibályné mojsi tanácselnök, udvari lakos a COOPTOURIST 5000 forintos utazási utalványát vette át. A most nyilvánosságra hozott dí­jak átadására március 14-én o televízió gálaestjén kerül sor. Sámi Jolán I Pécsi esték Fiatalok a színpadon Hat zenekar, két kórus és hó- rom tánccsoport lép fel pén­teken este 7 órakor Pécsett, a Doktor Sándoi—Zíolnoy Műve­lődési Házban.* — S mind fiatal I Fiatalok adják a német nem­zetiségi rendezvénysorozat so-, ron következő műsorát. Fellép a i Martini, a Schütz, az Emmert, a Hohmann és a Poller zenekar a véméndi fiatalok mellett, a sombereki, a véméndi és a Leőwey tánccsoport, a Leöwey Gimnázium és o bólyi fiata­lok kórusa, a Ripp—Werner, a Kerner—Kerner, a Kerner—Czin- czór, a Lutz—Mutschler és o Mészáros—Knób duó. Juhászné Schnell Erzsébet ófalui, Végh Annamária bólyi nyelvjárásban ad elő történeteket. Citerán ját­szik Németh Tibor Nogymányok- róf, verset mond Viola Krisz­tina és Lllbert Renáta. A Művelődési Ház költségei­nek fedezésére most 10 forin­tos bettpődij lesz. A műsort a rádió egy hét múlva súgó- , rozni fogja. Baranyában egy éve műkö­dik önálló gazdasági munka-, közösségi tagozat a KIOSZ-op belül. Sajnos, ők csak megyei életet éltek, az országos kap­csolat kiszélesítése néhány kezdeti próbálkozás utón el­halt. Ezért a vezetőség és a tagság úgy döntött, kilépnek a KlOSZ-ból és csatlakoznak az Országos Vállalkozói Szö­vetséghez. Az új felállású or­szágos szövetség a legnehe­zebb feladatot vállalja magá­ra, az érdekképviseletet. A baranyai előkészítő bizottság gyorsan dolgozott. A működé­si szabályzat és a meghívók elkészültek, aztán több ezer példányban postázták azok­nak, akik várhatóan érdek­lődnek a területi csoport meg­alakulása iránt. A belépés önkéntes. Tagja lehet minden vállalkozó, bár­milyen területen is dolgozik az iparban, mezőgazdaság­ban, kereskedelemben vagy szolgáltatásban. Rendszeres szakmai tanfolyamokkal, tájé­koztatókkal, friss információk­kal szeretnék segíteni a tago­kat. Kapcsolatuk szoros a Gazdasági Kamarával. Az alakuló közgyűlést szom­baton délelőtt tartják Pécsett, a Bem utca 5-ben, a ME- SZÖV-székházban. Itt először Simsa Péter, az Országos Szö­vetség elnöke ad tájékoztatót, majd megválasztják a nyolc­tagú elnökséget és a titkársá­got. A belépési nyilatkozatot a helyszínen kell leadni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom