Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-12 / 71. szám

^pi^Sertl#i^#ik felget feg^ fílfetgft a gazdaságban«!» M A banknak is fáj a hitelszűkités Erőfeszítések a folyó termelés gondjainak áthidalására 9 Interjú dr. Buttinger Jánossal, az MHB Rt. pécsi igazgatójával A hitelszűkités nehéz helyzetbe hozta a vállala­tokat, helyenként a folyó termelés vitelében is gon­dokat okozva. Mindezért vállalati berkekben a ke­reskedelmi bankokat hi­báztatják, ők sokalltak el korábban a pénzzel, ami­nek most jött el a böjtje. Mi erről a véleménye me­gyénk legnagyobb bank­ja, a Magyar Hitel Bank Rt. pécsi igazgatósága ve­zetőjének, dr. Buttinger Jánosnak? A hitelszűkités árnyékában hogyan Ítéli meg a baranyai gazdál­kodók helyzetét és jövő­jét?- A hitelszűkítésnél a pénz- üayi kormányzat abból indulj ki, hogy a gazdaságban több pénz van, mint amennyi a ter­melés viteléhez szükséges. E tény és a kereskedelmi ban­kok létrejötte között azonban nincs összefüggés - szögezte le elöljáróban dr. Buttinger János. - Évtizedes folyamat következménye, az ezt előidé­ző döntések nem a banki szfé­rában születtek. A többlet pénzmennyiség azonban terü­letileg és ágazatilag eltérő módon helyezkedik el, s meg kell mondanom, a mi 150 fő­számlával rendelkező partneri körünkben e többlet nem je­lentkezik. A bank egyébként önmagától nem hozhat dön­tést hitelkihelyezésre, csak a partnerei által igényelt és jo­gosnak minősített hiteleket íté­li oda. Ezt igyekeztünk tenni 1987-ben is, ám a pénzügyi kormányzat az év során - nem normatív, hanem admi­nisztratív módon - mozgás­terünket fokozatosan szűkítet­te, előbb negyedévenként, majd az év utolsó negyedé­ben havonként csökkentve ke­reteinket. Mivel ezekkel a lé­pésekkel nem értettünk egyet, a megfelelő fórumokon szóban és írásban is nehezményeztük, miközben a szigorító intézke­déseket nem közvetítettük automatikusan partneri körünk felé. A refinanszírozási kere­tek csökkenésének ellensúlyo­zására a bankközi pénzpiaco­kon és különböző értékpapír­akciókkal forrásokat igyekez­tünk szerezni, s mindez olyan eredménnyel járt, hogy az el­múlt év végéig finanszírozási gond nem merült föl. Ebben az évben viszont a refinanszí­rozási keretek további drasz­tikus csökkentése következté­ben már e többletforrások sem voltok elegendőek, így követ­kezhetett be az, hogy az MHB januárban úgynevezett kény­szerhitelt vett föl a jegybank­tól 22 százalékos kamatteher mellett, miáltal forrásaink át­lagos bekerülési költsége 16,22 százalékos kamattal volt csak biztosítható. Ezzel szemben partneri körünknek 13 száza­lékos kamatért adtuk tovább ezt a pénzt, rendkívül jelen­tős veszteségeket okozva sa­ját' magunknak.- Ezek szerint eddig nagy gondokról még nem beszélhe­tünk a hitelezésnél. . .- Bankunk február 29-ig nem vett el hitelt, sem kere­tet, sem állományt partnerei­től. Mindössze három épitö- és építőanyagipari vállalat általunk is jogosnak tartott, összesen 180 millió forintnyi hiteligényét nem tudtuk kielé­gíteni. S hogy teljes képet lássunk, társbankunk, az Or­szágos Kereskedelmi és Hitel Bank már a múlt év novem­berében teljesen leállt a hite­lezéssel, Így közvetve a mi igazgatóságunk pénzelte a Siklós és Mohács térségében levő termelőszövetkezeteket, ugyanis a megyei húsipari, gabona-, tej-, baromfi- és konzervipari vállalatok tőlünk kapták meg a szükségletüknek megfelelő hiteleket, miáltal biztos bevételi forrást tudtak nyújtani a Siklós és Mohács térségében levő szállítóiknak. Megfordítva már gondok je­lentkeznek. Például az Agro- ker által szállított műtrágyá­kat, növényvédő szereket a tsz-ek nem, vagy csők rész­ben tudták kifizetni, emiatt vi­szont az Agrokernek nem áll módjában a fennálló hiteleit bankuknak visszafizetni. Zavarok támadhatnak- Mára azonban mégiscsak kiéleződött a hitelhelyzet, hal­lani a vállalati berkekből. — Igen, február 29-cel és március 31-gyel bankunknak is fel kellett mondania a kint le­vő hitelek egy részét, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodók­nak az eredeti szerződési le­járatoktól eltérően korábbon kell visszafizetniük a hiteleket. Mindennek oka az általános monetáris restrikció.- A hitelszűkités okoz-e za­varokat a lolyó termelésben, a bank hogyan látja a baranyai gazdálkodók helyzetét?- A vállalati hitelállomány ilyen azonnali szűkítése egy­részt megrendíti a bank és a partnervállalatok és szövetkeze­tek között az elmúlt évben biz­tatóan fejlődő kapcsolatot, de ennél lényegesebb, hogy zavaro­kat okoz a vállalati gazdálko­dásban. Megnő a sorban állások száma, s ez beláthatatlan mó­don a gazdaság minden pont­jára tovább gyűrűzhet, ami­nek következtében a vevők és a szállítók kapcsolataiban, széles körben törések követ­kezhetnek be. A hitelnek a folyó termelésből való kivoná­sa termelési fennakadásokat okozhat, ami végső soron a lakossági szférában is érezteti hatását (munkabérek, áruellá­tás). Nagymértékben csökken­het az export, ez által hiába­valóvá válhatnak a konvertibi­lis áruforgalmi mérleg, illetve a folyó fizetési mérleg javítá­sára irányuló erőfeszítések.- Mit lehet tenni a gondok feloldására?- Igyekszünk felhívni a gazdálkodó szervezetek figyel­mét az általunk is hirtelennek minősített intézkedések okozta gondokra, megmarodt forrá­sainkat pedig — ami egyéb­ként jelenleg is több milliárd forintra rúg - igyekszünk úgy elosztani, hogy a gazdálkodók legszükségesebb tennivalóikat el tudják végezni. Ez a közös erőfeszítés nem talál minde­nütt egyetértésre a gazdálko­dók körében, hitelcsökkentési ajánlatainkat elutasítják, mind­ezzel azt a látszatot keltve, hogy a hitelszűkítés kizárólag a banki magatartás következ­ménye. Holott mi már o múlt év decemberében jeleztük, baj van, s januárban pedig még hangosabban, hogy nagy baj van. Mivel a gazdálkodók gondjait bankunk is átérzi, több kísérletet tettünk és te­szünk annak érdekében, hogy a hitelösszegek szűkítése ki­sebb mértékben és időben je­lentősen eltolva következzék be. Az ezzel kapcsolatos ja­vaslatainkat a megfelelő fóru­mokhoz eljuttattuk, várva a kedvező változtatásokat. Némi enyhítést érzékelünk abban, hogy márciustól kezdődően módosult a kötelező jegybanki tartalékolási szabály, a ná­lunk elhelyezett betétek után nem 20, hanem 15 százalék a kötelező tartalék. Az ez által ■felszabadult pénz 400—500 millió forintot tesz ki, amit az égetően fontos gazdálkodási szándékok megvalósítására kí­vánunk fordítani. Elviselhetetlen kamatterhek- Mit sorolnak az égetően lontos gazdálkodási szándékok közé? — Például a munkabérkifi­zetést megelőlegezzük, partne­ri körünkben eddig egyszer sem fordult elő, hogy valame­lyik gazdálkodó ne tudott vol­na időben munkabért kifizet­ni, s ez remélhetően a jövő­ben is igy lesz. A tavaszi me­zőgazdasági munkák beindí­tására már eddig is vala­mennyi üzemnek nyújtottunk rövid lejáratú hiteleket, a tényleges igények 70-80 szá­zalékát kielégítve. Más, szezo­nális jellegű területeken is hasonló lépések vannak elő­készítés alatt. Törekvéseink kö­zött szerepéi az is, hogy fel­tétlenül támogassuk a kon­vertibilis exportot. E területen azonban igen nagy gond je­lentkezik, tekintettel arra, hogy amíg behozatal esetén a tőkés relációból a szállításra csak az importelőleg letétele utón kerülhet sor, addig a válla­lataink által exportált termé­kekért a külföldi vevők csak 120-140 nap elteltével fizet­nek. Ez őzt jelenti, hogy eb­ben az időszakban a hazai te­rületek finanszírozásától kell a pénzt elvenni és átcsoporto­sítani, ami - napi állományát tekintve - összegszerűen 700­900 millió forint között mozog. A gond áthidalása központi intézkedést követel, annál is inkább, mivel ez a struktúra­átalakítás kérdéskörét is érin = ti, miután a vállalatok e terü­leten kényszerhelyzetben van­nak.- Enyhíthetne a hitelezés gondjain az is, ha a vállala­tok, már amelyiküknek van, lelajánlanák szabad pénzesz­közeiket a banknak.- Igyekszünk betét formájá­ban összegyűjteni és más te­rületekre átcsoportosítani a gazdálkodók időlegesen sza­bad pénzeszközeit, azonban a megemelt betéti kamatok és kamatprémiumok ellenére is kevés eredményt érünk el. Manapság ugyanis a vállala­tok egymás között közvetlenül odják-vcszik. értékesítik a pénzt, sok esetben a józan és szolid mértéket 8—10 száza­lékkal meghaladó, 22-23 szá­zalékos (!) kamattal. Erre sem­mi ráhatásunk nincs.- Önök mennyi kamatot kérnek?- Ma 16 százalékos kamat mellett tudunk rövid lejáratú hiteleket nyújtani, miközben e forrás bekerülési költsége szá­munkra 16,5 százalék. Mégis vállaljuk a hitelezést, egyrészt hogy banki oldalról elviselhe­tővé tegyük a kamatoknak a termelési költségek között el­helyezkedését, másrészt pedig olyan kötelezettségünk is van, hogy mesterségesen ne idéz­zünk elő inflatorikus folyama­tot.- Pénzkímélő s céljából az utóbbi években mind nagyobb teret nyert a váltó intézménye. Mi van a váltóval?- A váltó intézményét vál­tozatlanul az egyik legjobb pénzkímélő módozatnak tart­juk. Kellő elterjedése érdeké­ben a nálunk számlával ren­delkező gazdálkodóknak in­gyen garanciát nyújtunk. A gondot az okozza, hogy a ki­bocsátott, esetleg elfogadott váltót a gazdálkodók nem egymás között forgatják an­nak lejárati idejéig, hanem azt várják a banktól, hogy a váltót azonnal számitolja le. Ez pedig nem más, mint ugyanolyan hitelnyújtás, ami­lyenre most keret hiányában egyébként sincs mód. Ameny- nyiben a vállalatok mondjuk egy 1 éves futamidejű, banki garanciával is rendelkező vál­tót egymás között tovább for­gatnák, a bank kikapcsolásá­val tíz- vagy százmilliós nagy­ságrendű áru kifizetésére nyíl­na lehetőségük. Másfél-két év az igazodáshoz- Végül is mit •/>oz a jövő?- A jelenlegi feszült hely­zetet nem tartjuk megnyugta­tónak, a több év óta felhal­mozódott gondok hirtelen irányváltoztatással nem oldha­tók meg. Azok az erőfeszíté­sek, amelyeket eddig tettünk és tenni szándékozunk, csak szűk körben és igen kis ered­ménnyel kecsegtetnek. Véle­ményem szerint szigorú pénz­gazdálkodás mellett is más­fél-két év szükséges ahhoz, hogy a gazdálkodói kör ter­veiben és gyakorlatában is igazodni tudjon a megválto­zott helyzethez. Bízunk továb­bá abban, hogy a pénzügyi irányítás javaslatainkat méltá­nyolja, a jelenlegi korlátokat az elfogadható mértékig eny­híti. Bankunk — szögezte le végezetül dr. Buttinger János — nem sziget vagy félsziget a gazdaságban, a gazdálkodók­kal közösen törekszünk a gon­dok áthidalására, ám tudo­másul kell venni a hitelszűki­tés tényét is, ami a gazdál­kodós nagyobb hatékonyságát hivatott kikényszeríteni. Miklóivári Zoltán ■rbbwfi s w^" ~ - - *■■■■■■ m i jk Napi 3—4000 bizonylatot dolgoznak fel a Magyar Hitel Bank­nál Fotó: Szundi György Gázreduktor helyett kaputelefon Ellenőrzik a kész kaputelefonokat Bővülő ipari tevékenység Szentlőrineen Új termék a számjegyvezérlésű, riasztóval ellátott elektromos zár A Szentlörinci Nagyközségi Közös Tanács Költségvetési Üze­mében jelenleg 310-en dolgoznak, az ipari részleg 36 tagú. A kis csoport jelentős részét adja az értékteremtő munkának. Az elmúlt evben 14 millió 765 ezer forintra nőtt az ipari részleg árbevételei amiből 1,6 milliót nyereségként könyvelhettek el. Az üzem alapszolgáltatá­sain és kommunális építési munkáin kívül már tizenkét éve elkezdte ipari termelő te­vékenységét. Ekkor tizenöten, főleg asszonyok az Orosházi Gépgyárból szállított alkatré­szekből a propán-bután palac­kokhoz szükséges gázredukto- rokat szerelte össze. 1983-ban elkészült az egymilliomodik darab reduktor is, és a kez­deményezés annyira sikeresnek bizonyult, hogy évi 2,5—3 mil­lió forint árbevételt hozott az üzem számára. Két évvel ez­előtt azonban az orosházi szállító a foglalkoztatási gond­jait összeszerelő üzem telepí­tésével oldotta meg, ami a szentlőrinci egység munkájá­nak a végét jelentette. Mór a gázreduktor össze­szereléssel párhuzamosan ki­alakult egy újabb, még ma is folytatott tevékenység, az úgy­nevezett színterezés. Az újabb egység különböző fémalkatré­szek műanyaggal való felület­kezelését vállalta. Nem sza­bad azonban megfeledkeznünk a szentlőrinciek pécsi kapcso­latáról sem, immár több éve bérmunkában végzik a Mech- labor által használt különféle alkatrészek megmunkálását, il­letve a megyében az elektro­mos berendezések és hálóza­tok érintésvédelmi és szabály­szerűségi .felülvizsgálatát. A fokozatosan bővülő ipari tevékenység ellenére az idő­közben megszűnt gázreduktor összeszerelő üzemet pótolni kellett valamivel. Fiatal -mér­nököktől származott az ötlet, hogy telepítsenek kaputelefon­összeszerelő és fejlesztő üze­met. Mivel a szociális és a műhelyhelyiségek, valamint a szükséges berendezések mór adottak voltak, rövid idő alatt már a tényleges termelés is beindult, azóta már az akkor szükséges egymilliós beruházás is megtérült. A siker láttán, még 1986-ban a költségvetési üzem ipari részlege önelszá­molású egységgé alakult át. Évente meghatározott összeg teljesítésére szerződnek az üzemmel, azon túl maguk vál­lalkoznak, szerveznek, értéke­sítenek és rendelkeznek az évi bértömeggel. Ez a megoldás inspirálólag hatott az üzem ipari tevékeny-, ségére. A színterezésben a jelenlegi fürdetős eljárás he­lyett egy hosszabb, több mil­liós beruházással a jövőben elektrosztatikus eljárással kí­Szómjegyvezérlésü ajtózár vánják burkolni a különböző fémtesteket. A korszerű eljá­rás kiváltaná a nyugati im­portból származó drága festé­ket, azonkívül az eddigi mé­retbeli korlátozást is megszün­tetné. Eredményes a fejlesztése a fiatal telefonüzemnek is. Szép kivitelű. 1—2—8 csator­nás készülékekkel látják el a magán és közületi érdeklődő­ket, a termék értékesítésében az országos kis- és nagykeres­kedelem egyaránt részt vesz. Mivel az érdeklődés igen nagy, érdemesnek tűnik a készülék továbbfejlesztése. A szentlőrin­ciek az 1987-es ÉGSZI-börzén mutatták be a számjegyvezér­lésű, riasztóval ellátott elektro­mos zárat, amivel az év ne­gyedik negyedévében várha­tóan már a piacon is meg­jelennek. Továbblépést jelent majd az eddigi néggyel szem­ben a telefon kétvezetékessé való átalakítása, ami ugyan­úgy elbírja a telefont, a vi­lágítást, a biztonsági zárat és a riasztót, viszont lényegeseb­ben egyszerűbbé és olcsób­bá teszi a telepítést és a re­konstrukciót. A választék tel­jessé tétele érdekében terve­zik elektromos zár előállítá­sát is. Az üzem valamennyi termékének szervize biztosított az egész ország területén, a szentlőrinciek a GELKA-val kö­töttek erre szerződést. , K. E. HÉTVÉGEQ 1988. március 12., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom