Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-12 / 71. szám
KROKIKA Lelkes közönség volt kíváncsi játékukra Noszlopy Gáspár. Kevésbé ismert nemzeti hősökről ritkán olvashatunk történeti műveket. Noszlopy Gáspár, a szabadságharc kormánybiztosa és hős gerillavezére, majd az évekig halálra keresett, illegalitásában is szabadcsapatokat szervező forradalmár személyének különösképp mostoha sorsot szánt az utókor. Méltatlan \olt a csaknem ismeretlenségnek ez a homálya, hiszen Nosz- lapy ismert személyiség 1848—49-ben, oki Jellacic-ék támadásától tízezreket szervezett és vezetett győztes csatákra; aki — kevesek közt — Komárom feladása (1849. okt. 5.) után sem fújt „takarodót". Szabadcsapatával tovább harcolt, míg egy idő utón maga és szétszéledő csapata is bujkálásra nem kényszerült. De méltatlan lenne hallgatnunk személyéről, hősi életéről, különösképp azért is, mivel a róla felröppent számos legenda egyike nyomán kalandfilm készült néhány éve. A film (Élve vagy halva) a hős forradalmár életét, valós értékeit em- litetlenül hagyta; a legendát, miszerint sikertelen kísérletet szervezett volna Ferenc József elfogatására, valósnak tüntette föl. így a köztudatban hamis kép maradhatott róla. Ezt a képet is helyéie igazítja Andrássy Antal most megjelent átfogó, a teljesség igényével kimunkált életrajzi monográfiája, amely Noszlopy Gáspár (1820 1853) címmel, a Somogyi Almanach c. sorozat 43—44. számaként Kaposvárott jelent meg. A szerző a tudományos munkák követelményei szerint dolgpzott. Könyve azonban történelmi olvasmányként is élvezetes mü, számos új, eddig ismeretlen ténnyel, adattal gazdagítva az olvasók ismereteit, és a tudomány forrósait. (Pl. Noszlopy születési dátumára, helyére; illegális tevékenységére vonatkozóan) Noszlopy Gáspárt és társait 1852 végén árulással elfogják. (A besúgó személye és a lebukás körülményei egyébként döbbenetes azonosságot mutatnak a magyar katonai összeesküvés Bajcsy-Zsilinszkyék — lebuktatásóval, 1944 novemberében!. . .) Noszlopyt a császári haditörvényszék halálra ítéli, s 1853 márciusában az Új-épületben felakasztják. Életrajzi kötete méltó tiszteletadás halála 135. évfordulóján. W. E. Jegykendo a forgószélben. e,,,i a címmel, Csongmegyei, boszorkanytöriénetek alcímmel újabb kötettel gazdagodott a magyar leíró néprajz. Gyűjtője, szerzője a Szegeden élő Polner Zolán költő-újságíró, a Csongrád megyei Hírlap főmunkatársa. Kötetének előszavában irja: „Kötetem egyszerre Csongrád megye hiedelemvilágának részleges föltárása és a Bálint Sándor kijelölte szegedi nagytáj hagyományvilógának kutatása." Polner gyűjtőterülete Szeged és vidéke, vagy ahogyan Bálint Sándor fogalmazta, „a szögedi nemzet" hazájo. Ebben azonban már nemcsak a város és közeli tájai, hanem a szegedi nyelvterület hatalmas mezeje értendő. Legújabb művének anyagát huszonöt évvel ezelőtt kezdte gyűjteni. Közben föltette a kérdést, vajon ma lehet-e még ebben a témában gyűjteni? „Igennel kell válaszolnom, mégha adatközlőim közül többen már nem hiszik, kétségbe vonják a babonák, rontások, gyógyítások gyakorlati hasznát." Polner gyűjtései elsőkézből valók, ennélfogva forrásértéküek. Egy helyütt például felsorolja, mi mindennek felhasználásával képes a boszorkány megrontani az embert. Adatait magnetofonról, a kiejtés formájában jegyezte le. így tudjuk meg, miként rontott a boszorkány átok útján, szemmel veréssel, étellel, elásott dögtqtemmel, vagy ruhadarabbal stb. Külön rész foglalkozik művében a szerelmi varózsolósokkal, amelyben öreg adatközlők mondják el, miként „rontottak egymáshoz" két szerelmest. Megtudhatjuk, hogyan védekeztek a rontás ellen, s azt is, hogy „a rontót meg lehet idézni . . .“ Az adatközlők válaszadás közben szinte azonosultak a rontottál. Ezért némelyikük elég erős szavak kíséretében marasztalta el — így, adatszolgáltatás közben is — azokat, akiket akár imádsággal, „késre fejéssel", tüzes patkóra fejéssel, tejégetéssel, tejszúrkálóssal, vagy füstöléssel megidézve „tetten értek". A szerző alaposságára utal az is, hogy műve végén tájszójegyzéket közöl, s jelzi azon helységek nevét, amelyekben kereken száz adatközlőt szólaltatott meg. Ifj. Lele József Elmentem egy újságoshoz, és azt mondtam: Kérek egy Célokat! Először, bizonyára a látszólagos alany állítmány egyeztetési problémák kapcsán, értetlenül meredt rám, majd leemelte a polcról az újságot. Üj lap jelent meg a közelmúltban, Célok címmel. A Magyar Ifjúság mellékleteként havonta, évi tízszer megjelenő újság „közéleti lap egyetemistáknak és főiskolásoknak".. Az első, 32 oldalas számban, ahogy a címlapon olvashatom: próbaszámban, elsősorban az egyetemi sajtóval kapcsolatos megnyilvánulások, exkluzív interjúk, pályázatok olvashatók. Figyelve azonban a Célokban megjelent felhívásokat, úgy tűnik, a továbbiakban, színesebb lehet az újság. Ehhez azért is kívánhatunk sok sikert, mert hazánkban folyamatosan több tízezer felsőiskolás tanul, no és bizonyára a több ezres oktatótábor is szívesen forgatja majd a lapot. Ha róla, ha róluk szól. Reméljük, a Célok valódi egyetemi, közéleti lap lesz, és nem megy el abba, az egyébként igen kitaposott, irányba, hogy: mivei a hallgatókat minden érdekli ebben az országban, mindenről írunk majd, tekintet nélkül arra, hogy az konkrétan és közvetlenül összefüggésben van-e az egyetemi-főiskolai hallgatók és oktatók ügyeivel. Az első számból két cikket emelek ki. Az elsőt azért, mert baranyai vonatkozású. Hosszabb interjút közöl a Célok Gyur- csóny Ferenccel, a KISZ Pécs Városi Bizottságának titkárával, akit a közelmúltban választottak meg a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnökévé. A másik cikk, lehetőség. Lehetőség arra, hogy a Célok nagyon várt, további számaiban a felsőiskolások ingyen hirdethetnek a lapban. Mindent, ami „neked már nem kell, de másnak hasznos lehet”. Bozsik L. E Szombathely fo A húszon Életünk I Ismerős dunántúli u i alk iroc Három koncert A Baranya és a Szekszárd Big Bend adott közös koncertet február 23-án a pécsi Liszt Teremben. Bár hozónkban az ilyenfajta zenekari dzsessznek nincs igazán hagyománya, mégis igen lelkes közönség volt kiváncsi játékukra. A Feeze István vezette, - immár kilencedik éve fennálló —. szekszárdi együttes bizonyult kiforrot- tabbnak, egységesebb hangzásúnak, nyilván a több éves együttlét és a nagyobb koncert- rutin billenti javukra a mérleg nyelvét. A jóval fiatalabb pécsi együttes megszólalásában több volt a bizonytalanság. Ezek a bizonytalansági tényezők idővel elmúlhatnak, hiszen a zenekar kiváló fiatal muzsikusokat állít csatasorba. A szekszárdiak o műfaj úgynevezett standard darabjait játszották, így Miller, Kander, Ellington stb., kompozícióit, míg a pécsiek repertoárja lényegesen változatosabb volt. Jól megfértek a hollywoodi limonádék mellett Stark Tibor igen nehéz darabjai, vagy a zenekarvezető Schober Tamás nagyszerű Relaxó- ciója. A Liszt Terem ugyan nem telt meg teljesen, de meggyőződésem, hogy a rendszeres koncertezéssel, a repertoár bővítésével, a folyamatos jelenléttel o közönséget gyarapítani leheti Nem panaszkodhat a közönség érdektelenségére Dresc h Mihály, aki egy nappal később játszott zsúfolt ház előtt, a róla elnevezett kvartettel a DOZSÓ-ban. Rendkívül erőteljes, már-már agresszív, dino- mikaílag szélsőséges dzsesszt játszónak, ugyanakkor muzsikájuk a legváratlanabb pillanatokban tud fegyelmezett szerkesztéssel. bársonyos pianissi- mókkal, meglepetéseket szerezni. Zenéjüket bizonyos értelemben eklektikusnak lehet nevezni, amelyben túlsúlyban vannak a free elemek, valamint a magyar népzene közismert fordulatai. Ugyancsak a magyar népdalkincsből merítik témáik többségét. A közönséget szinte elkápráztatva adták elő darabjaikat, olyan kiegyensúlyozott virtuozitással, amely hol extá- zist, hol békés nyugalomérzést váltott ki, de sohasem fásultságot. Nem akarták leengedni őket a színpadról. Szintén a DOZSÓ-ban adott viharos sikerű koncertet a szigetvári Toples és a szentendrei Dzsómbó Stivin Happy Dead Band. A Toples még a fiatal együttesekre jellemző kiforratlanságban, a szentendrei zenekar viszont végeljámboro- dásban szenved. Természetesen a siker így sem maradt el. hiszen az igazán jó zenészek egy bizonyos színvonal alatt már képtelenek játszani. A Happy Dead Band ugyan nem éri el nagynevű elődje, o Bizottság együttes nívóját, de így is viszonylag ritka színt képviselnek a hazai rockzene palettáján. Az ogyűttesvezető, a képzőmű vész-körökben is népszerű el Zámbó István elmondta, hogy ők mindig „kommandózenekar" szerettek volna lenni, de a magyar avantgárd-együttesek gyors megszűnése miatt ezt nem tehették, át kellett venni az örökséget. Így aztán játszanak Balaton, Neurotic, Trabant, URH stb. számokat is. Sajnos, a technika erősen megcenzúrázta az előadást, így a hangszerszólókat nem lehetett rendesen hallani, és az énekszólamok is érthetetlenek voltak. Ez utóbbin ef Zámbo úgy próbált segíteni, hogy a számok előtt felolvasta a dalszövegeket Ez — szerintem —, elhibázott lépés volt, hiszen az ilyen jellegű szövegek, mint például „azt hittem, a melled, pedig csak a bérleted", csak a hozzátervezett zenével szólalhatnak meg igazán frappánsan. A Karthágóból és az Eastból ismert Takáts Tamás is bizonyára szépen énekelt volna, ha mikrofonja nem lett volna teljesen süket. De hiába a problémák, a közönség szereti ef Zámbót és zenekarát, mindent elnéztek nekik, és szűnni nem akaró tapssal juttatták kifejezésre azt az úgynevezett „happy” érzést, amit a zenekar képvisel. A Szombathelyen Pete György szerkesztésével megjelenő irodalmi művészeti folyóirat, az Életünk is i magyar folyóiratok közé kíván tartó amelyek túllépnek a szűkebb táj gén, megyehatáron, és nem ad a helyi értékek felmutatását, általánosan időszerű, közös fel próbálnak felvállalni. így jelenik az Életünkben az egyetemes mag irodalom — szülessen a mű a ha kon belül vagy kívül, így van ott a gyár történelem és a tágabb h Közép-Európáé — 1977-től kezdve, óta Pete György a főszerkesztő, és leg 1979 óta, amióta nem antológ szerűen, hanem évi tizenkét számm mint folyóirat jelenik meg. Az Életünk 25 éves fennállása mával a múlt szombaton tartott mi esten a pécsi Művészetek Házát ott volt a folyóirat szerzőgárdájá Ágh István költő, Csengey Dénes továbbá Pete György főszerkesztő- lyettes, Ambrus Lajos, valamint G rácz Ferenc belső munkatárs. Az házigazdája Csuhái István volt. Gyurácz a szombathelyi központú egység kultúrtörténetéről adott ótte tést, orról a közegről, ahol 1541-t Sárváron megjelent Erdősi Sylvester nos Üj testamentum fordítása, ahol alakult a magyar protestáns művelő« központja. A későbbiekben Faludy I renc jezsuita költő működött ezer tájon, itt adták ki először Mikes Tön országi leveleit, e vidék jegyzi Berz nyi Dániel költői pólyáját, egy kisi mesi és protestáns gyökerű magyar n velödés virágzását. Ezek a hagyon nyok művelődési társaság alakításál vezettek a múlt század végére, e belül a Faludy Társasághoz, mi 1936-ban az Irottkő című irodalmi lyóirathoz, amit a később Pécsre ér zett Bórdosi Németh János szerke tett. A két háború között Vasi Szei néven tudományos folyóirat működ itt, a magyar s szlovén kultúrában e áront otthonos' Póvel Ágoston veze sével. A 25 éve indult Életünk először éven át ontológiaként jelent meg, tón négy megye, Vas, Veszprém, Z Weber Kristóf GÁL ANTAL GABOR 4 Hány márciui Lassan fotonjo megüj, és kör meg sí s úgy ez má tudor divat: hogy 4 Kultúra, gazdaság, közösség Címszavakban egy tanácskozásról Kétnapos tanácskozást tartott a múlt hét végén Harkányban az Országos Közművelődési Központ, a Művelődéskutató Intézet és a Baranya Megyei Művelődési Központ. Nem kisebb célt tűzött maga elé ez a konferencia, mint, hegy — a két országos intézmény kérésére —' javaslatokat fogalmazzon meg a művelődés, a közművelődés stratégiájának kialakításához. Ezeket az ötleteket ugyanis o politika is. a kulturális vezetés is várja, mégpedig nemcsak a hivatásos kutatóktól és népművelőktől, hanem az egész magyar értelmiségtől. A harkányi tanácskozás sikerének egyik titka éppen az volt, hogy a szervező MMK jó érzékkel válogatta össze a meghívottak körét: tanár, tudományos kutató, közgazdász, költő, bányász, községi vb- titkór, katolikus pap, néprajzkutató, szociológus, muzsikus, jogász, színházi szakember, újságíró — egyetemi oktatók, egyetemi hallgatók, népművelők. Valamennyien hivatottnak érezték magukat a szólásra és a tettekre - ezért érdemes’ figyelni a mégoly ellentmondásos és vitatható (és persze, rövidítve idézett) véleményekre is. A konferencia első napján brainstor- mingot, ötletrohamot rendeztek. A szabályok szerint a javaslatokat röviden, tömören kell elmondani, kommentár, értékelés tilos. Mutatóba néhány javaslat. — A kulturális életben a döntések ott szülessenek, ahol a kompetenciák vannak. — A művelődés ára az intézményeknél és az egyénnél is költségként legyen elszámolható. - Legyen a Gazdasági Kamara mintájára érdekvédelmi célból Kulturális Kamara. — Az állam vonuljon ki a kultúrából. — Az állam semmiképpen nem vonulhat ki a kultúrából, sem mint mecénás, sem mint irányító. - A kultúra legyen outonóm: ma nagyon alávetett a gyakran változó napi ideológiáknak. — Kevés a kimutatott példa a kulturálatlansógból fakadó gazdasági veszteségekre: számítsák ki és tárják a nyilvánosság elé. - Hatékonyabb oktatást oz alsóbb szinteken. — Ki kell dolgozni a kultú- ip piacának törvényszerűségeit. — Ne fogadjuk el azt a teóriát, hogy az iskola nem lehet jobb, mint a társadalom. - Az. adórendszer támogassa azt, aki közkulturális célokra pénzt ad. — És azt is, aki saját képzésébe beruház. — Többen tanulhassaoak az egyetemeken. — Ne azzal védjük a kultúrát, hogy gazdaságos. — Azzal védjük a kultúrát, hogy gazdaságos. Címszavak, vélemények a tanácskozásról. Struktúra. Azért, mert a gazdaságban bajok vannak a piacon, ne higy- gyük el azt az állítást, hogy a kulturális piac is rosszul működik. A kulturális piac bajai többnyire abból erednek, hogy mechanikusan akarják alkalmazni ró a gazdasági törvényeket. — Illusztráció „a műveletlenség c'estabilizáló-tényező" tételhez: azok a termékek, amelyek változatlan struktúrában kerül te tíz százaK ezzel együtt -i Az egyén meri con fejleszti ; az intenzív fi lődés) nem jj országa köz£ gyünk a nenv tatásra fordíi kczetvóltás, íc nak nincsenel telei. Piac. Egy a szellemi da és a p támogatóskél vetés. — Az értelmiség is értékének az pusztán a bel gazdasági te lentmond. —n zeteseket min vatív értelmi ként: más szc java lelke m a szerzetesi Lözpontosítot: góban semle kor működik hozzá a ny kontrollja. — HÉTVÉGE 198Ö. már
