Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-06 / 36. szám
Üjabb társulások alakulnak-Az emlékezetes tavalyi áradás Szederkényben. A hatalmas belvizeket a csapadékelvezetés fo- -gyatékossága okozta. Proksza László felvételei Támogatás a belvízkárok elhárítására Meglehetősen sűrűn kapott helyet az utóbbi időben lapunkban a belvíz. Hol Szederkény szenvedett tőle. hol Hird, de a pécsi utcákon is gyorsfolyású patakokként zubog egy- egy nagyobb eső után a csatornák által el nem nyelt csapadék. — A belterületi vízrendezés hosszú évtizedeken át elhanyagolt terület volt — mondja Kovács Lajos, a megyei tanács építési és vízügyi osztályának vezetője. — A baranyai településeken a jóval korábban elkészült vízügyi létesítményekkel nem foglalkoztak, karbantartásuk, felújításuk elmaradt. De általában is — és ennek számos oka van — a tervezési munkában a belvíz- rendezés sokadrendü feladattá vált. Mondhatnánk: figyelhettek volna jobban is a helyi tanácsok — megnövekedett önállóságuk keretében ez kötelességük is -, csakhogy amíg az önállóság határai tágultak, addig mind szűkebb pénztárcában is elfér a tanácsok pénze .. . Ezt a kevesebb összeget pedig kénytelenek voltak egyéb ellátási feladatokra fordítani. Vagyis a belvízrendezés évről évre kimaradt a költség- vetésből. Vannak azonban egyéb figyelembe veendő körülmények is. Például az utóbbi néhány esztendő csapadékbősége. Az, hogy egyre elavultabbak lettek a különböző csapadékelvezető rendszerek, de nem csak ezek használhatósága csökkent, hanem az élővizlolyások is eliszaposodtak - erre se nagyon tudtak pénzt fordítani —, egy-egy eső után mind kevesebb víztől is megteltek a patakok. Oka az áldatlan állapotnak az is, hogy az erdőgazdálkodás, a mezőgazdasági termelés technológiája nincs tekintettel a települések „víz- helyzetére". Gondoljunk csak a tarvágásokra, amikor az erdőkitermelés során teljesen eltűnnek a fával benőtt területek, a lehulló bő csapadék gáttalonul rohanhat a leko- paszitott domboldalakról a települések felé — példa rá Zen- gővárkony, Bükkösd, Szederkény környéke. (Sajnálatos belvízgondokat okoz ez, azzal együtt, hogy a tarvágásokat is gazdaságossági szempontok diktálták. Pontosabban: csak azok . . .) Ugyancsak a helyi tanácsok belterületi vízrendezéséhez kötődő gondjait szaporítja a hatalmas területek nagyüzemi táblásitása. A kisebb földek közötti hajdani övárkok eltűntek, vagyis a gyakran a településeken is átfolyó megmaradt patakokra túl sok víz jut. Ha mór itt tartunk: az, hogy Azóta megépültek a csapadékelvezető övárkok egy-egy területen megszűnt a váltakozó növényzet - mint egy szűrő állt ez útjába az esők után utat törő víznek —, ugyancsak a belvízkárok növekedésének oka.- Mindez igaz,, mégis le kell szögeznünk — mondja Kovács Lajos -, hogy az alapvető ok a településeken átvezető árkok elképesztő elhanyagoltsága. Említhetünk még néhány szempontot: a csapadékvíz- elvezető rendszerek méretezésére természetesen szabvány van — de az utóbbi évek esőzései ezekre a szabványokra fittyet hánytak. A falvak beépítettsége egyre sűrűbb, intenzívebb, a települések ilyen fejlődését jó párszor hibás döntések kísérik: olyan területekre is adnak ki építési engedélyt — Hird, Pellérd -, ahol éppen a bel- és talajvízszempontok ezt megfontolan- dóbbá tették volna. Ebből következően tehát a településfejlesztés sem figyelt a vízjárásra, jóllehet, a rendezési tervekben ennek szerepelnie kell, és ezek a tervek valamilyen mértékig érintik is. 1984-ben készült el a megye hosszú távú belterületi vízrendezési tervkoncepciója. A témával a következő évben foglalkozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága is, s készült egy irányelv a feladatok megoldásának segítése érdekében. Ennek lényege: szakmai segítséget kell adni a konkrét műszaki-gazdasági lépésekhez, a jelentősebb belvízkárok megelőzése érdekében. A fő kérdés természetesen az volt — és az ma is —: miként lehetne a megyét átfogóan tekintve szervezettebben foglalkoztatni? Az egyik járhatónak látott út: belterületi vízrendezési gazdasági társulások létrehozása. Már 1985-ben kezdtek gondolkodni megalakításuk lehetőségeit előnyként sorolva az érvek közé a feladatok megoldásához rendelkezésre álló pénz koncentrációját, a szakmai felkészültség színvonalának javulását. A megyei tanács hozzájárulása: akkora összegű támogatás a társulás-, nak, mint amekkora az alapítótőke. Elsőként Sásdon alakult meg ez a szervezet, a társulásban 14 községi tanács van, településeivel együtt.- Ez az év - 1988 — az első és talán az utolsó olyan esztendő, amikor minden eddiginél nagyobb összegű támogatást tud adni a megyei tanács a belterületi vízrendezési gazdasági társulásoknak — hallottuk Kovács Lajostól. - Erre a célra 30 millió forintunk van. Egy-két hónapon belülre várható, hogy a társulás megalakul Boly és Pécsvárad centrummal is. A cél: állandó külső segítség nélkül tudják megoldani az érintett területeken a belvízrendezési feladatokat. Ha létrejön egy ilyen társulás Sellye térségében is, akkor gyakorlatilag a belvíz- veszély szempontjából legfrekventáltabb területek le vannak fedve Baranyában. A megyében egyébként a belvízkárok elhárításához szükséges munkák elvégzésére összesen 60 millió forint áll rendelkezésre 1988-ban. Ebből 30 millió a már említett támogatás, amiből nem csak a már megalakult és megalakuló társulások részesedhetnek, hanem azok az aktiv tanácsok is, amelyek sokat tesznek a feladat megoldása érdekében, illetve azok a települések, ahol a belvízrendezés már elodázhatatlan leiadat, de helyben nincsen rá pénz. A támogatás elosztásáról februárban dönt a megyei tanács. Mészáros A. QHÉTVÉGE Pécsi körkép Ivóvízvezeték-építő társulásokkal kötött a héten megái ■ lapodást a tanács, eszerint a peremterületeken építőket az összes költség hetven százalékával támogatja. A Máladó utcában 1 637 000, az Orosz Gyula utcában 1 563 000, a Sass utcában 1 786 000, míg a Csósi-Határ-Erdőalja utcában 1 488 000 forintba kerül a vízvezeték. A családok portánként 22 325 forinttal járulnak hozzá az építkezéshez. A Rippl-Rónai utcában szervezett szennyvíztársulást pedig a költség ötven százalékával támogatja a tanács, így az itt lakók családonként 41 362 forinttal járulnak hozzá a munkához, a szennyvízcsatorna 248 000 forintba kerül. * Spengler Tamás kisiparos befejezte a szennyvízcsatorna építését a Málna és a Meggyfa utcában. A járdák helyre- állítását február 15-ig vállalta. •Se Tervezik a Jókai utca 11 -es számú épület felújítását, amelyben a népszerű Tejbisztró üzemel. Az ©MF két tanulmánytervet is készített a középkori épületet rejtő ház tatarozására. A tanács a bisztró bővítését tartalmazó változatot támogatja, s a kutatásokkal egy időben szeretné a kiviteli terveket is megkapni az OMF-től. Idén megkezdik a felújítást és a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalattal közösen keresik a helyiséget a bisztró áttelepítésére. ■Se A belvárosi koordinációs alap felhasználásáról és a lehetőségek bővítéséről tárgyal a tanács végrehajtó bizottsága pénteken. Az alapot 1984-ben hozták létre megyei és városi pénzekből. A tízmillió forintot részben kölcsönadták a cégeknek, amelynek visszafizetéséi zömmel idén kezdik meg a vállalatok. A pécsiek véleménye Tóthné Horváth Edit, a Deák Ferenc utcából, köszöni, hogy rovatunkból értesült az utcájuk névváltozásáról, miszerint ezentúl a Homokvölgy utcában laknak. Bár a végrehajtó bizottság döntése előtt kérte a tanácstagok véleményét is, a lakók ezekről a tervekről nem tudtak. Szívesebben maradnának Deák Ferenc utcai lakók. * Muráth Ferencné dr„ a „Pénzbe kerül a hulladék” című írásunkat olvasva pécsi polgárként javasolja: adjanak lehetőséget a lakosságnak a hulladék szelektív gyűjtésére, így a hasznos nyersanyagot visszanyernék, és kevesebb lenne a szemét mennyisége. Helyezzenek el a város különböző pontjain, forgalmas ABC-k közelében — a városképet nem rontó- konténereket, amelyeken jelöljék meg, hogy mit lehet gyűjteni benne. A bölcsődék kihasználtságát mérik fel március 31-ig. A Bölcsődék Országos Módszertani Intézete által kidolgozott normatívák szerint, ugyanis a gyermekintézményekben egy kisgyerekre 4 négyzetméternyi alapterület az elfogadott. Korábban a demográfiai hullám hatására több helyen változat lan alapterületen, nagymértékben növelték a férőhelyek számát. Ma már ez legalább öt bölcsődében nem indokolt, és ésszerű visszatérni az eredeti férőhely—alapterület arányra. Ha valamelyik intézmény kihasználtsága a felülvizsgálat során alacsony lesz, döntenek a funkcióváltásról. A Nevelési Tanácsadó megkezdte az iskolaérettségi vizsgálatokat. Minden pénteken 8-tól 10-ig várják azokat o tanköteles korú gyerekeket, akik nem jártak óvodába és iskolaelőkészítő foglalkozáson sem vettek részt. * Helyet cserél a Hírgép Kisvállalat és a FOTOELEKTRO- NIK Ipari Szövetkezet. Megállapodtak, hogy a Hírgép beköltözik a Kolozsvár utca 20- ba, ahol felvevőhelyet és kereskedelmi egységet létesít, míg az ipari szövetkezet a Ju- risics út 17-ben folytatja szolgáltató tevékenységét. ■Se Bejárást szervez a tanácstagok részvételével a tanács építési és közlekedési osztálya: a vízmű vállalatok javaslatára megszüntetik a tönkrement és feleslegessé vált köz- kutakat, illetve többet vízórával látnak el, és a díjat egy- egy utca közösen fizeti. * A tanács hivatalának szabálysértési csoportja a napokban 25 esetben rendelt el elővezetést, mert az eljárás alá vont személyek nem fizették meg a kiszabott pénzbírságot és letiltható keresetük sem volt. Az elzárásra átváltoztatható határozat rendelkezését pedig nem teljesítették, ezért került sor az elővezetés elrendelésére a Büntetésvégrehajtási Intézetbe. * A Városi Rendőrkapitányság két személy ellen tett feljelentést a napokban, mert gépkocsijaikkal a parkosított Citrom utcában, a .városfal mellett parkoltak, és a helyszíni bírság kifizetését megtagadták. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat nagy gonddal és költséggel hozta rendbe a belvárosnak ezt a részét, ezért a hatóság a szabálysértőkkel szemben szigorúan jár el. A Városgondnokság közli: tervezik a Tolbuhin út—Kőrös utcai, a Bericze József és a Latinca Sándor utcai autó- buszöblök építését. Február 10-én üzembe helyezik a forgalomirányító berendezést a Hajdú Gyula-Egri Gyula úti csomópontban. A Szalai András úti parkolóban felállított nyilvános illemhelykonténer február 15-től üzemel. Az útpálya és az ingatlanok védelmében a László és a Béke utcából kitiltják az öt tonnánál nehezebb járműveket az autóbuszok kivételével. A Nagyárpádi úton lévő intézmények, és telephelyek az 57- es főút felől, a Postavölgyi úton keresztül közelíthetők meg. A közterületfelügyelet többször, és hiába szólította fel a Hild-udvarhoz csatlakozó üzleteket, hogy a szemétszállítás után a konténereket helyezzék vissza a tárolóba. Góldonyi Magdolna Á hét kérdése: Mikor megy busz Bálicsra? Egyre türelmetlenebbek a báli- csiak, akik február 1-jétől számítottak a buszközlekedés újraindítására, de továbbra is várniuk kell. Az elmúlt másfél évben az itt lakók és a tanács közösen komfortositot- ták a domboldalt, ivóvízhálózatot és a földgázvezetéket építették ki. A munkát befejezték, az útfelvágá- sok helyén a burkolatot helyreállították. Mikor megy fel a busz Bálicsra? Dr. Somfai Csaba, a tanács építési és közlekedési osztályának vezetője válaszol a kérdésre: — Február 1-jén, a második helyszíni szemlén meg tudtunk egyezni a Pannon Volánnal, hogy legkésőbb március 31-ig elvégezzük a legszükségesebb karbantartási munkákat — gallyak nyesése, kisebb javítások — és ekkor megindulhat a buszközlekedés. Ha az idő engedi, előbb végzünk a vállalt feladattal, és igyekszünk minél hamarabb átadni az utat a forgalomnak. Ezt a megállapodást komoly viták, helyszíni bejárások előzték meg, mert a Volán ragaszkodott ahhoz, hogy újítsuk fel a teljes útszakaszt. Nyilvánvalóan a biztonságos közlekedés megteremtése késztette erre, de sajnos az elvárásokat a lehetőségeink rangsorolják. Kész korszerűsítési és kisajátitási tervünk van a Bálicsi útra, amely tartalmazza a forgalmi és műszaki igényeket, amelyek jogosak: több helyen bővítené a szűk katlanban húzódó utat és megszüntetné a balesetveszélyes, to- latásos buszfordulót. Mindez 16,7 millió forintba kerül — tavalyi árakon számítva. A tanács testületé előtt legutóbb három, hasonlóan kiemelt feladat szerepelt: a Széchenyi tér—Geister Eta utca, a Vasas, Somogyi utak és a Bálicsi út felújítása, a rájuk szánt összeg is hasonló. Csak az egyikre futja a pénzekből, és a testület a Széchenyi tér—Geisler Eta utcára szavazott, elsősorban a már megkezdett felújítási munkák miatt, és az Europa Cantat rendezvényeire készülve. A következő években újra próbálkozunk a terv megvalósításával, addig is mielőbb megteremtjük* a feltételeket a buszközlekedés újraindítására. Sajnos, divat lett a járdákon parkolni, amit nem tiltanak egy* értelműén a közlekedési jelzések sem. Nyilvánvalóan a parkolási dijak késztetik a gépkocsitulajdonosokat a járdafoglalásra, de elgondolkodtató tény, hogy a város idén hatmillió forintot kénytelen költeni a Széchenyi téri járdák — vízelvezetők, szegélyek — felújítására. Ezzel a kis szabálytalansággal közös értékeinket teszik tönkre, és közös pénzeinkből megy el. Bizony sok. 1988. február 6., szombat
