Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-06 / 36. szám

Az AGROBANK Rt. pécsi fiókjának számítógépterme Fotó: Proksza László Az AGROBANK Rt. pécsi fiókjának egy éve Száz ügyfél, egymilliárdos forgalom idei súlypontok Mit mozdít a Magyar Gazdasági Kamara A cél: a gazdaság egészséges fejlődési lehetőségeinek mielőbbi megteremtése Mozgalmas, rendezvényekben és eseményekben gazdag évet tudhat maga mögött a négy megye tag­vállalatait tömörítő Magyar Gazdasági Kamara Dél­dunántúli Bizottsága. Tovább fejlődött az érdekképvi­seleti, az érdekközvetítő és -egyeztető tevékenység, pezsdítően hatottak a gazdaságra, számtalan lépést tettek a külgazdasági kapcsolatok építésére. De néz­zünk inkább előre, mit tervez a január elsejétől új elnevezéssel működő Magyar Gazdasági Kamara Dél­dunántúli Bizottsága, elnöksége és munkabizottságai? Idei programjukról dr. Kéri István, a dél-dunántúli bizottság titkára nyilatkozott lapunknak. A kisbankok között az egyik legnagyobb ma már, az öt év­vel ezelőtt létrejött AGRO­BANK, amely Baranya, Bács és Tolna megyei körzettel 1986 júliusában hozta létre pécsi fiókját. Múlt év júliusában rész­vénytársasággá alakult át e pénzintézet. A részvények név­értéke 500 000 forint volt. Ba­ranyában hatvanegy részvénye­se von az AGROBANK Rt-nek - ezeknek 70 százaléka tsz és állami gazdaság — tavaly jó évet zártak, s ily módon 12 százalék osztalékot fizethetnek ki részvényeseiknek. — Néhány hónap szünet után most ismét megkezdtük o rész­vények árusítását — mondja Litter József, a pécsi fiók megbízott vezetője. — Minden esélyünk megvan rá, hogy pénzintézetünk még az év el­ső félévében kereskedelmi bankká alakuljon át és ehhez gyűjtjük az alaptőkét. Egy rész­vény ára most is félmillió fo­rint. Bármely gazdálkodó szer­vezet jegyezhet részvényt itt nálunk, Pécsett, a Szabadság út 14-ben. Egyébként munkánk megkönnyítésére Baján és Szek- szárdon egyszemélyes irodát nyitunk. Az ottani munkatár­sunk feladata lesz Pécsre to­vábbítani az ügyfelek kéréseit. A bajai irodát hamarosan, a szekszárdit márciusban nyitjuk meg. Ahogy azt így kívülről meg lehet ítélni - adatok híján -, a másik két bankfiókkal nem tudjuk összehasonlítani - az AGROBANK hétfős pécsi fiók­ja 1987-ben valóban eredmé­nyes évet zárt. Mintegy száz gazdálkodó szervezettel - tehát ügyféllel 1 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le. Te­vékenységük 60-65 százaléka a mezőgazdasághoz és az élel­miszeriparhoz kötődik, de nyi­tottak minden iránt. így pél­dául a tanácsok részére is vé­geznek szolgáltatást, ők keze­lik a Bács Megyei Tanács be­tétjét, s most tárgyalnak e tárgyban a Baranya Megyei Tanáccsal is. Múlt év közepén - egy IBM számítógép beszer­zésével - áttértek a számító- gépes adatfeldolgozásra, gé­pesítették a nyilvántartást, a számvitelt, a folyószámlák és betétek kezelését. Tavaly egyetlen hitelkérel­met sem utasítottak vissza, a hozzájuk forduló ügyfelek ké­réseit 100 százalékban kielégí­tették. Igen népszerű volt a forgóeszközhitei, a lízing - fő­ként számítógépek beszerzését lízingelték -, de jelentősen be­kapcsolódtak a szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek rekonstrukciójába is. A beruhá­zási költségek 30 százalékát az AGROBANK hitelezte meg a tsz-eknek, állami gazdaságok­nak. Kár, hogy a lízing tevé­kenység további kibontakozá­sát az általános forgalmi adó várhatóan fékezi. Az 1988. év elején érzékel­hető pénzszűke arra készteti a pénzintézetet, hogy bővítse a vállalati eszközök átcsoporto­sítására irányuló tevékenysé­gét. Kölcsönműveleteik érdeké­ben fokozni kívánják az ügy­feleknél nélkülözhető források bevonását, ezért a bankbetét­kamataikat felemelték. Egyhavi lekötésnél 6, kéthavinál 7, há­romhavinál 8 százalék a ka­mat, és 20 millió felett plusz 0,5 százalék prémium jár. A fix 6—12 havi lekötés kamata 9, a fix egy éven túlié 12 szá­zalék. Az AGROBANK Rt. új érték­papírformát is kínál ügyfelei­nek. A 366 napos lekötésre ki­adott letéti jegy értékpapír kamatlába 11 százalék. A le­téti jegy forgatható értékpa­pír ami által a betételhelyező a rövid ideig elhelyezni szán­dékozott pénzhez az egyéves időtartam lejárata előtt is hozzájuthat, ha a betéti je­gyet eladja. Mégis a tartós kamatszintet élvezi. Egymillió forintos címletekre kiállítva „kamatozó bankjegyeként is funkcionálhat, mert fizetési esz­közként felhasználható. A másik forrósbővítési újdon­ságuk a vállalkozói részjegy, ami szintén értékpapír. Ez az értékpapír a beruházási célt szolgáló vagyonalapok begyűj­tését szolgálja 3—5 évre, a be­téti kamatoknál magasabb, 14 százalékos kamattal. A vállal­kozói részjegy forgatható, te­hát átruházható ugyanúgy, mint a letéti jegy, és ugyan­azokat az előnyöket nyújtja. Az értékpapírok árusítását a pécsi fióknál is megkezdték. — Rné ­- Milyen szerepet vállal a kamara a gazdasági kibonta­kozásban?- Kamaránk a társadalmi célok elérésének eszközét a gazdaság egészséges fejlődési lehetőségeinek mielőbbi meg­teremtésében látja, s ilyen kö­zelítéssel kíván tevőlegesen részt venni a kibontakozás cse­lekvési programjának megva­lósításában. Területi bizottsá­gunknak egyrészt ehhez kap­csolódva, másrészt a megyei tö­rekvésekhez igazodva kell a tagvállalati érdekeket képvi­selnie, harmonizálnia. Az adó­reform és az irányítási rend­szer korszerűsítése új feltétele­ket teremtett a vállalatok szá­mára. Az erőteljesebbé váló szerkezetátalakítás hatására is várhatóan megnövekvő munka­erőmozgás helyi kezelésére kell felkészülni. Továbbra is téma a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatási lehetőségeinek valóra váltósa. A párhuzamos külkereskedelmi jog szélesíté­se újabb gazdasági érdeküt­közések forrása lehet. Ilyen kö­rülmények között kell megta­lálnunk azokat a módszereket és eszközöket, amelyekkel fo­kozhatjuk a társadalmi tevé­kenység eredményességét, to­vábbá kialakíthatjuk a célsze­rű munkamegosztást a kamara központi tagozataival és mun­kabizottság óinkkal.- Miben határozná meg ez évi munkájuk súlypontjait?- Mindenekelőtt szeretnénk gyakorlattá fejleszteni a kö­zépszintű területi érdekegyez­tetést. Elő kívánjuk segíteni — tagvállalataink közreműködé­sével - a helyi gazdaságpoli­tikai, a foglalkoztatás és mun­kagazdálkodás, valamint a te­rületfejlesztési feladatok meg­oldását. Szervezettebbé kell tenni a külpiaci megjelenést, ennek keretében fokozni szeret­nénk a kereskedelmi és vám­technikai szolgáltatást, a part­ner regionális kamarákkal a kereskedelemfejlesztő együtt­működést, a kereskedelmi jog gyakorlásához szükséges in­formációs és oktatási lehető­ségek megteremtését. Az eddi­gi munkára építve segítjük a magyar-jugoszláv határ men­ti termelési együttműködések létrehozását, továbbá az ex­port árualapok feltárását és piacra juttatását szolgáló ka­marai koordinációt, esetleg anyagi támogatást is, különös tekintettel a szellemi termé­kekre. Végezetül szeretnénk könnyebben hozzáférhetővé tenni a kamarai szolgáltatá­sokat, a tagvállalatok gyors és hatékony tájékoztatását a gaz­dálkodásukat alapvetően érin­tő kérdésekben.- Az elnökség és a munka- bizottságok milyen konkrét kér­désekkel kívánnak foglalkozni az idén? — A közgazdasági munkabi­zottság — de az elnökség is - összegezi az év indításának vállalati tapasztalatait, meg­vizsgálják az adóreform hatá­sait, közreműködnek a bérre­form előkészítésében. A mező-^ gazdasági és élelmiszeripari munkabizottság egyebek mel­lett megvizsgálja a hús- és a tejipari vertikum helyzetét, összehozva az érdekelt dél­dunántúli vállalatok és szövet­kezetek vezetőit. Ugyanakkor az elnökség májusban foglal­kozik a régió mezőgazdasági kistermelésének helyzetével és jelentőségével, különös tekin­tettel a kistermelők jövőbeni esetleges új szervezeteire, s azok érdekképviseletére. Két másik munkabizottságunk egye­bek mellett közre kíván mű­ködni a kereskedelem fejlesz­tésében, a foglalkoztatáspoli­tika és a munkaerő-gazdálko­dás elősegítésében, a hátrá­nyos helyzetű térségek gazda­ságfejlesztésének előmozdítá­sában.- A kamara mindig is hang­súlyt fektetett a tagvállalatok külkapcsolatainak bővítésére és elmélyítésére. £ téren mit terveznek?- Az elnökség és a külke­reskedelmi munkabizottság is ismételten napirendre tűzi a magyar-jugoszláv hotór menti gazdasági kapcsolatok elmé­lyítését, különös tekintettel o termelési együttműködések lét­rehozására. Hasonlóan szoro­sabbra kívánjuk fűzni a szála­kat Ausztriával, ennek jegyé­ben közreműködünk osztrák szokmoi napok megrendezésé­ben március 21-22-én Pécsett. Tagvállalatainkat ellátjuk kül­kereskedelmi információkai, így például konzultációt szerve­zünk ez új külker jog gyakor­lásáról, ezenkívül a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­sasággal áprilisban külkereske­delmi konferenciát tartunk, egyengetjük továbbá a válla­latok részvételének útját a kül­földi kiállításokon és vásáro­kon.- Mi van még az idei mun­katervben?- A vállalati szakemberek közreműködésével két tanul­mányt is készítettünk, az egyi­ket a bérreform előkészítésé­hez, a másikat a vogyonérde- keltség és a tőkemozgás kap­csolatáról. Ezenkívül közremű­ködünk a területi irányító szer­vek és a gazdálkodó egységek kapcsolatait elemző — az MTA Regionális Kutatások Központ­jában folyó - kutotósi munká­ban. Miklósvári Z. „Az ember mindig töri a fejét a megoldáson*’ Szerszámkészítő csoportvezető — Esztergályos szerettem volna lenni, de betelt a lét­szám. Közölték, hogy jelent­kezhetek vájárnak vagy kö­szörűsnek . . . Parasztgyerek­ként idegen világ volt nekem a bánya, a nagyanyám meg porolt velem, „csak nem akarsz vándorköszörűs lenni?!". Pe­dig most mór tudom, jó lett volna elmenni köszörűsnek, jó oz a szakma és ma is kere­sett. De akkor nem volt más választás a környéken, vala­hová el kellett menni dolgoz­ni. így kerültem ide, a jog­előd gépállomásra apóm mel­lé traktoros segédvezetőnek, a kormos Hoffherre - emlékezik a 49 éves Zukker Herman, a Pécsi Mezőgép Vállalat villá­nyi gyáregységének szerszám- készítő csoportvezetője. Az aránylog tágas műhely­ben az ablak felőli részen egymás után sorakoznak a szerszámkészítésnél nélkülöz­hetetlen gépek: eszterga, egyetemes szerszámmarógép (van egy kisebb változata is), van gyalugép és síkköszörű. — Látom mindenük meg­van . . . — Nagyjából. Nagyon jól jönne egy olyan szerszámmaró­gép, amivel gyorsabbá, pon­tosabbá tehetnénk a szerszám­készítést. Meg egy kis ten­gelyköszörűnek is szívesen szo­rítanánk helyet . . . Csökönyösen visszakanyci- rodok a kezdő éveihez: érde­kel, hogyan lett végül is esz­tergályos.- Egész szezonban kint dol­goztunk a földeken és ősszel bejöttünk gépjavításra. Én az esztergályos Bayer Karcsi bo­csi mellé kerültem segédkezni, hordtam a keze alá az anya­got, a szerszámot, fűtöttem, s hordtam a vizet a faluból. A maiak már a készbe jön­nek ... Karcsi bácsi, látva ér­deklődésemet, mind jobban beavatott a szakmájába és rábeszélt, tanuljam ki. Czupi György, az akkori főmérnök meg az elméleti dolgokat ta­nította nekem. Éppen harminc éve tettem le az esztergályos szakmunkásvizsgát. Azóta mór a mestervizsgám is megvan. Faggatom a szerszámkészítő munka lényegéről, — hisz már, amint csendben említi — két évtizede ez a kenyere. Türel­mesen magyarázza, miért cs hogyan készítik az öntő- és a gumisütő formákat, az üregelő szerszámokat vagy bármit, s mindehhez mennyire kell érte­nie a forgácsoláshoz, oz anyagismerethez, a hőkezelés minden fázisához.- Ez egy ilyen összetett szakma, és épp ezért változa­tos. Rajzról vagy kész alkat­rész alapján készítjük el az adott szerszámot.- Nehéz vagy könnyű ez a munka?- Sok munka volt már, ami úgy nézett ki, hogy nem megy. és a végén csakazértis meg­oldottuk. Szégyellném is, ha nem így lenne, öreg bútorda­rab vagyok már a cégnél. Az ember mindig töri a fejét a megoldáson, vagy a még jobb, még egyszerűbb módozaton, öten vagyunk a csoportban, a többi alig van túl a harmin­con. Fiatal, jó csapat. Tudnak és akarnak is. Ezt a munkát nem lehet összecsapni, itt minden szerszámért meg kell izzadni. Épp ezért szép is ez a munka. Szerényen elhallgatja a lé­nyeget. Ehhez a munkához fantázia és ész is kell, na és nagy adag szakmaszeretet. A munkaidő csak az órát nézve létezik, a feladat - amíg meg nem oldották - otthon, sza­badidejükben is foglalkoztatja őket. — Gondolom, van jó néhány újítása. — A minap számoltam ősz sze: eddig 20 újításomat ve­zették be. A legújabb az Ika­rus buszokhoz nálunk készülő lökhárítóval kapcsolatos, egy kollégával egyengetökészüléket szerkesztettünk. Most az fog­lalkoztat, hogyan lehetne auto­matizálni, gyorsabban és ke­vesebb selejttel gyártani a ká­bellétrát, amit már hosszú évek óta készítünk. Gondolom, nem ez lesz az utolsó ötlete. A szabadidejéről kérdezem, mivel tölti legszívesebben? Szinte várom, hogy a szőlőről, a borról beszéljen, hisz mond­ják, nem villányi az, akinek nincs szőleje. Amikor ezt el­mondom, majdhogynem fel­nevet. — Sároki vagyok, onnan vol­tam bejáró vagy másfél évtize­den át, aztán itt építkeztünk. Húsz éve vagyok villányi. Van szőlőnk, de az a feleségem re­szortja. — Csak nem dolgozik ott­hon is? — lepődök meg. — Miért, talán bűn az? — kérdez vissza. — Otthon is var. egy kis műhelyem, van néhány gépem, melyet ócskavasként vagy használtként vettem és pofoztam helyre. Az automata kisesztergám a legféltettebb gépem, de van néhány, amit magam készítettem. Jól érzem ott is magam, mindig akad valami tennivaló... A cégem­nek is bedolgoztam, kisebb al­katrészeket gyártottam nagy tételben. Ez anyagilag is jól jött, hisz a pénzből sosem elég. Visszakanyarodunk a gyár­egységhez. Lánya is itt dolgo­zik — most gyesen van a má­sodik kislányával —, a veje pe­dig közvetlen munkatársa c szerszámkészítő műhelyben. Érdekel, mennyire ismerik el o munkáját. — Elégedett lehetek, hisz nagyon sok elismerést és ki­tüntetést kaptam. Nagyon sok­szor voltam kiváló dolgozó, van miniszteri kitüntetésem, és 85- ben vehettem át a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát. . . Most kaptam meg, hogy o brultósított órabérem 52,80 fo­rint lesz. Az üzemi vgmk-nak nem vagyok tagja, de a Prass Jancsi és a Gyurkó Zoli meggy- szártépő megoldásában öröm­mel segítettem. A hajtóművet határidőre, jobb minőségben és olcsóbban készítik, mint ko­rábban bármelyik kooperáló partnerünk . . . Elégedett vo gyök. Igaz, soha nem voltak elérhetetlen vágyaim. Murányi László □ 1988. február 6., szombat HÉTVÉGE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom