Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-26 / 56. szám
2 Dunántúli napló- >RÍ u '•■IW®, február 26., péntek Ándrej Gromiko beszéde az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) met fordít az északi térség helyzetének alakulására. Andrej Gromiko végezetül Európa sorsának alakulásáról szólt. A kontinens viharos történetét felelevenítve leszögezte: közös európai otthonunkat úgy kell együtt építenünk, hogy ne legyen kitéve a megsemmisülés veszélyének. E gondolattal kapcsolatban mindenekelőtt annak a megállapodásrendszernek a jelentőségét hangsúlyozta, amety a második világháború eredményeként kialakult területi realitásokat rögzíti. Mint mondotta, ez az európai béke épületének sarkköve. Andrej Gromiko végezetül a Szovjetunió nagyrabecsülését tolmácsolta azért a tevékenységért, amelyet Magyarország folytat a béke és a nemzetközi biztonság megőrzéséért, támogatva a Szovjetunió békekezdeményezéseit. Ezt bizonyította a közelmúltban közzétett, hárompárti kezdeményezés, amelyben az MSZMP, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt az atomfegyverrel nem rendelkező államok közös fellépésére szólított fel a nukleáris veszély, a hagyományos fegyverzet csökkentéséért, az európai bizalom és együttműködés erősítéséért. Immár harmadízben invitálták a magyar és a külföldi sajtó képviselőit nemzetközi sajtókonferenciára a Szoviet Kultúra és Tudomány Házába A hivatalos programokat kiséró rendezvényen Szevolod Par- hityko, a Legfelsőbb Tanács elnöksége elnökének személyi titkára adott tájékoztatást Andrei Gromiko magyarországi látogatásának aznapi eseményeiről. Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői értekezleten Bányász Rezső a kormányülésről adott tájékoztatóhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolva elsőként azokról az irányelvekről beszélt (a Népszava kérésére), amelyeket a Minisztertanács alkotott a jogszabályok előkészitésével ösz- szefüggő szakmai-társadalmi vitákról. A kormány üléséhez szorosan nem kapcsolódó kérdések közül Bányász Rezső mindenekelőtt Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének magyarországi tárgyalásairól beszélt (a Magyar Rádió érdeklődésére). Kiemelte: megbeszélései a magyar vezetőkkel szívélyes, baráti, őszinte, segítőkész légkörben zajlottak. Az érdeklődés egymás tapasztalatai iránt a kérdések minden eddiginél szélesebb körére terjedt ki. A távlati célok hasonlósága mellett a két országban végbemenő reformfolyamatok iránya is azonos. Sok hasonló vonása van a magyar stabilizációs és kibontakozási programnak, illetve a szovjetunióbeli peresztrojkának. Andrej Gromiko tárgyalásain nagy teret kaptak a két ország új elemekkel gazdagodó, bővülő kapcsolatai és a KGST- együttműködés korszerűsítésének kérdései. A kormányszóvivő ezután (a Népszabadság kérdésére) részletesebb tájékoztatást adott Grósz Károly miniszter- elnöknek e heti találkozásáról a magyar írók egy csoportjával. Mint Bányász Rezső elmondta, a kormányfő beszélgetést őszintének, konstruktívnak minősítette. A mintegy öt és fél órás megbeszélésen szóba kerültek a közélet, a társadalom, a gazdaság fontos kérdései, beleértve a kulturális élet helyzetét, gondjait is. Az eszmecserét átha--------------------- » .-------------------t óttá a résztvevők készsége a párbeszédre, s az a szándék, hogy a kormányzati törekvéseket támogatják. A megbeszélésen az írók több bizalmat, még jobb alkotási lehetőségeket kértek, s további nyíltságot igényeltek a közvélemény tájékoztatásában. A miniszterelnök úgy értékelte, hogy a résztvevők sok segítséget adtak gondolataik tolmácsolásával. A szóvivő reagált (a Magyar Nemzet kérdésére) arra a javaslatra is — a Hazafias Népfront budapesti elnöksége tette —, hogy időszerű lenne úi nemzetiségi törvényt alkotni. Rámutatott: alkotmányunk megfelelő garanciákat rögzít a nemzetiségek egyenjogúságára. Jelenlegi jogalkotási terveinkben nem szerepel egy új, átfogó jellegű törvényjavaslat kidolgozása. Ez persze nem lehet akadálya annak, hogy amennyiben a körülmények megkívánják, ne tűzzék napirendre e kérdést. 11 Dili kérdésé Indokolt-e a kitelszükítes? Március elsejétől újabb intézkedések látnak napvilágot A csütörtöki szóvivői értekezleten a Dunántúli Napló szerkesztősége nevében munkatársunk, Sámi Jolán a következő kérdést tette föl Bányász Rezső államtitkárnak: — A közelmúltban elrendelt hitelszűkítések következményei mára már ismertek. Számolt-e a kormány mindezzel előre, tehát átgondoltnak és indokoltnak tartja-e ma is?- A kereskedelmi bankok és a szakosított pénzintézetek által, a gazdálkodó szervezeteknek nyújtott forgóeszköz-hitelek állománya, 1988. január 31-én több mint 253 milliárd forint volt, ebből másfél milliárd forint növekedés az év első hónapjában következett be. A forgóeszköz-hitel állomány nagysága tehát általában nem okozhat finanszírozási gondokat. A hitelek elhelyezkedésében azonban adódhatnak feszültségek: vannak gazdálkodók, akik az igényeiknél kevesebb hitelhez jutnak, másrészt a pénzintézetek lehetőségei is eltérőek. A vállalatok persze több pénzintézettel is létesíthetnek kapcsolatot, tehát ha az egyik banktól nem kapnak hitelt, szükségletük kielégítését más pénzintézettől is kérhetik. Szeretném hangsúlyozni, hogy a hitelpolitika szigorításának alapvető célja a vállalatok, az egész gazdaság teljesítőképességének növelése. Ez elengedhetetlen feltétele idei terveink, a kormány munkaprogramja megvalósításának. Annak érdekében, hogy az indokolt és elkerülhetetlen hitelszigorítás ne okozzon a gazdálkodásban zavarokat, a kormány úgy intézkedett, hogy az első negyedévben az egyébként szükségesnél kisebb mértékű legyen a szigorítás. Március elsejétől újabb intézkedések is napvilágot látnak: a Magyar Nemzeti Bank mérsékli a bankok és pénzintézetek tartalék elhelyezési kötelezettségét, valamint módosítja c tartalék elhelyezésének szabályait. A bankoknak és pénzintézeteknek is az a feladata, hogy a rendelkezésükre álló források átcsoportosításával igyekezzenek ügyfeleik indokolt pénzigényeit kielégíteni. Mindezek révén lehetővé válik az élelmiszergazdaság — a kedvező időjárással és a magasabb terméshozam reményével is összefüggő —, szezonális hiteligényének kielégítése. A tv SAT 1 napelemes áramfejlesztőjének kinyitására tett utolsó kísérlet is kudarcot vallott, és ezzel végleg megpecsételődött a közvetlen televíziós és rádiós műsorszórásra hivatott, első nyugatnémet műhold sorsa. A képen: a műholdról készült rajz. (Telefotó: AP MTI — KS — DN). Helmut Kohl fogadta Németh Miklóst Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja csütörtökön hivatalában fogadta az NSZK- ban tartózkodó Németh Miklóst, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát. A szívé- llyes légkörű megbeszélésen áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak időszerű kérdéseit.--------------------- * .--------------------ó- NDK: Csütörtökön megkezdődött a szovjet harcászatihadműveleti nukleáris rakéták kivonása az NDK területéről. A Szovjetunió ezzel már annak hatályba lépése előtt megkezdte a közepes hatótávolságú és harcászati-hadműveleti rakéták leiszámolásáról szóló szovjet-amerikai szerződés végrehajtását. A Drezda közelében fekvő Bischolswerdá- ban, valamint az északi, Neu- brandenburg megyei Warenben ünnepi gyűléseken búcsúztatták a hazatérő szovjet rakétás egységek első különvonatait. Gorbacsov Varsóba látogat A nyár elején, a moszkvai Gorbacsov-Reagan csúcs utón hivatalos látogatásra Varsóba várják az SZKP KB főtitkárát — jelentette be csütörtökön a lengyel külügyminisztérium szóvivője. Stefan Staniszewski néhány héttel ezelőtti kinevezése után tartott első nemzetközi sajtóértekezletén elmondta, hogy Mihail Gorbacsov varsói tartózkodása alatt fogja tájékoztatni a moszkvai csúcsról a szocialista országok első számú pártvezetőit.-©- BECS: Kurt Waldheim osztrák köztársasági elnök nem kíván beszélni az Ausztria német bekebelezése, az Anschluss 50. évfordulója alkalmából március 11-re tervezett állami emlékünnepségen, de külön tv-beszédet mond majd, ezt jelentette be csütörtökön az elnöki hivatal.-ó- PEKING: Kínában nagy példányszámban kiadták Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB lötitkárának Átalakítás és új gondolkodás című könyvét. A kötetet csütörtökön mutatták be a pekingi szovjet nagykövetségen.-©- KAIRÓ: George Shultz, oz amerikai diplomácia vezetője csütörtök délután Izraelbe érkezett, hogy kísérletet tegyen a palesztin probléma megoldására — vagy legalábbis a 80 napja tartó népi lázadás, a polgári engedetlenségi mozgalom leszerelésére. George Shultzot a repülőtéren izraeli kollégája, Simon Perasz üdvözölte. Munkácsy-művek New Yorkban Munkácsy Mihály két nagyszerű festménye került szerdán New Yorkban kalapács alá a Sotheby cég árverésén: a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota. Mindkettő a philadelphiai Wanamaker Alapítvány leiszámolása révén került eladásra. A nagyméretű festmények közül a Golgotát a New York-i Pannónia Galéria magyar származású tulajdonosa vásárolta meg: Julian Beck 47 500 dollárért jutott a festményhez. A Krisztus Pilátus előtt -, amelynek egy kisebb méretű változata hazánkban található —, egy magát megnevezni nem kívánó kanadai műgyűjtő birtokába került, 60 ezer dollárért.-®- ÚJ-DELHI: Radzsiv Gandhi indiai kormányfő sajtóértesülések szerint rövid munkalátogatásra meghívta Ziaul Hakk pakisztáni elnököt, az afganisztáni rendezéssel kapcsolatos ügyek megvitatására. A két indiai hírügynökség a meghívás tényét jólértesült forrásokra hivatkozva közölte.-s- BONN: Helmut Kohl nyugatnémet kancellár csütörtökön kormánynyilatkozatot olvasott lel a parlamentben, s ebben washingtoni látogatásáról, valamint a nyugat-európai közösség legutóbbi, rendkívüli csúcsértekezletéről szólva kijelentette: az NSZK folyamatosan erősiti kapcsolatait nyugati partnereivel. Várkonyi-Suharto találkozó Jó lehetőségek vannak az előnyös együttműködés további fejlesztésére - hangsúlyozta Suharto, indonéz köz- társasági elnök, aki csütörtökön fogadta Várkonyi Péter külügyminisztert. Az MTI tudósítójának értesülése szerint a magyar diplomácia vezetőjét fogadva Suharto aláhúzta: Indonézia az egyenlőségen alapuló békés együttműködést szorgalmazza minden állammal. Erre jó lehetőségek vannak Magyarországgal is. Kommentár Történelmi változás? Voltaképpen történelmi súlyú dátumnak kellene tekinteni a dél-koreai politikában ezt az idei február 25-ét. Hiszen a tavaly év végén megválasztott elnök beiktatásával jogilag is véget ért egy jó néhány évtizedes korszak, amelyben a szöuli hatalmat diktátorok és nem országos — lakossági — szavazással megválasztott elnökök gyakorolták. Bár a Li Szin Man, Pak Csöng Hi és Csőn Tu Hvan idején is voltak szavazások Dél-Ko- reában, de e hírhedett nevek viselői már önmagukban biztosítékot jelentettek arra, hogy ne legyen korrekt, befolyástól mentes semmiféle választás. A mai ellenzék ugyan állítja, hogy a Ro Te Vu győzelmével végződött, decemberi választás sem volt egészen tiszta, de az bizonyosan reális, hogy a kormánypárti jelölt győzött. Egyszerűen azért, mert az ellenzék a két vetélkedő jelölt miatt kétfelé oszlott, Ro Te Vu 2 millió voks előnnyel nyert, s ennyit aligha lehetett csalni. No meg az is igencsak elképzelhető, hogy a lakosság egynegyede —, annyi szavazott a most hivatalba lépett elnökre —-, elégedett a délkoreai gazdaság igen sikeres fejlődésével, és pláne azzal, hogy ez azután egy polgári demokratikus politikai formációval párosul. Ök bizonyosan történelminek nevezik hát a váltást, szemben az ellenzékkel, akik aligha felejtik el Ro Te Vu- nak, hogy az utóbbi évtized keménykezű diktátorának, Csőn Tu Hvannak volt hűséges katonatársa, bizalmasa és kiválasztottja. Ezért az új elnök demokráciát és korrekt politikai-hatalmi megoldásokat hirdető Ígéretei ellenére sokan bizalmatlanok még Dél-Koreában. Bár azt nyilván az ellenzéki erők is pontosan látják, hogy a gazdasági virágzás és az olimpiai készülődés időszakában a hatalmon lévőknek is egyértelműen érdekük a demokratikus viszonyoknak nemcsak a fenntartása, hanem az erősítése is. Hogy mi lesz azután, az a politikai játszmák kimenetelétől függ. Hiszen nemsokára jönnek a parlamenti választások, amelyen a decemberi tanulságok nyomán már okosabban és egységesebben léphet fel az ellenzék, következésképpen akár átütő sikerre is számíthat. Hiszen az elnökválasztáson a két ellenzéki jelöltre együtt vagy hárommillióval több szavazat esett, mint a kormánypártiéra. Tehát akár kettős hatalom is létre jöhet. Ha . . . Szóval, ha az ellenzék képes szövetkezni, ha a hadsereg képes semleges maradni a következő években . . . még folytatható a valódi demokratikus kibontakozás dél-koreai feltételeinek sora. Annyi azonban bizonyos, hogy a jelzőtől függetlenül, fontos állomás 1988. február 25-e a délkoreai politika pozitív változásaiban. Avar Károly ORA A NAGYVILÁGBAN
