Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-26 / 56. szám

:«•* . M’ .......... « ' 1 988. február 26., péntek Dunántúlt napló Amerikai- és svájci- magyar közős vállalatok Alapítótag a TRITEX Másfél évi tárgyalás után, idén végre elhárult minden jogi akadály két magyar kül­földi vegyes vállalat létreho­zása elől. A két tőkés part­ner: az amerikai farmergyártó Levi Strauss cég és a sváj­ci kisszériás konfekcióruhákat forgalmazó Industrial Finan­cial Trading, Zürich. Mindkét vállalkozás egyik alapítótagja a pécsi székhelyű TRITEX Ke­reskedelmi Vállalat. A TRITEX az elmúlt tíz esz­tendőben évről-évre erősítette piaci pozícióját. 1986-tól nap­jainkig a konkurens nagyke­reskedelmi vállalatok közül a legnagyobb forgalmat bonyo­lítja le, tavalyi nyeresége 95 millió forint volt. A vegyes vállalatok magyar részvényesei közül a legmagasabb alaptő­kével szállt be az üzletbe. Az ezzel járó előnyökről és távlatokról Bencze Géza, a TRITEX igazgatója elmondta: a Levi’s négy magyar céggel írt alá szerződést: a budapes­ti Centrummal és Skóla-Tex- szel, a debreceni Meteorral és o TRITEX-szel. A Levi Strauss Budapest Co. elnevezésű ve­gyesvállalatot februárban jegy­zik be, a termelés várhatóan április—május körül kezdődhet. Az induló összes alaptőke mintegy százmillió forint, en­nek több mint felét az ameri­kai partner adta. Magyarországon évente egy­millió Levi’s márkájú nadrágot és 300 000 egyéb farmertermé­ket gyártanak majd. Erre a célra a Kiskunhalasi Kötött­árugyár egyik üzemcsarnokát bérlik, ahol 300-an dolgoznak. A megállapodás szerint a Levi Strauss cég mintegy 500 000 dollár értékű terméket vásá­rol vissza, a nyereségét pedig Magyarországon költi el. A gyártáshoz szükséges gépek már útban vonnak a tenge­rentúlról Európa felé. Az üz­letnek nemcsak az az előnye, hogy a befektetett tőke ará­nyában részesednek az alapí­tók a nyereségből, hanem az amerikai vállalat piaci stra­tégiáját is megismerhetik. Ugyanez az előnye a sváj­ci partnerrel létrehozott közös vállalatnak. Az Industrial Fi­nancial Trading Zürich, nevű cégnek mór évek óta kereske­delmi kapcsolatai vannak a TRITEX-szel. Magyarországon pedig jelentős forgalmat bo­nyolított le már eddig is. Ez adta az ötletet, hogy vegyes­vállalatot hozzanak létre, amelybe bekapcsolódott a bu­dapesti Skála-Coop. A cég tíz­millió forintos közös tőkével indul, a cél kisszériás konfek­ciótermékek gyártása és for­galmazása. A hazoiak zömé­ben exportra termelnek, a ki­sebb részt pedig itthon érté­kesítik. A TRITEX, megnövekedett feladatainak nyilvántartására idén számítógépre kívánja ten­ni a teljes áruforgalmát. Klinikai rekonstrukció Pécsett, a Bem utcában A járókelők szinte semmit, de a betegek sem vesznek észre sokat abból a nagysza­bású rekonstrukciós munkából, amely Pécsett, a Bem utcá­ban, a II. sz. Sebészeti és Bel­gyógyászati Klinikai tömb bő­vítése és korszerűsítése érde­kében történik. A rekonstrukció első lépése volt a sebészet alatti épület­szárny emeleti lakásainak ki­sajátítása és a teljes Bem utcai homlokzat felújítása. Most a belső munkák folynak. A Sebészeti, Belgyógyászati, az Urológiai és Fül-Orr-Gégé­szeti Klinika által közrefogott udvaron a garázsok egy ré­szét lebontották. Folyamato­san felszámolják a többit is. Ugyanerre a sorsra jutnak még azok a kisebb épületek, ame­lyek különböző célokra épültek valamikor, és jelenleg a váro­si tanács tulajdonában van­nak. Tulajdonképpen kettévá­lasztották az egykor közös te­ret képező tömbbelsőt. A lebon­tásukra azért kerül sor, mert a jövőben a mentővel hozott betegeket nem az utcai, ha­nem az e célra kialakított ud­vari bejáraton fogadják majd. Ehhez a mentőautók számára kocsifordulót és megállóhelye­ket kell még biztosítani. A belső munkák főként fa­lak bontásából, újak felhúzá­sából, ajtók áthelyezéséből, fo­lyosórészek lezárásából, illetve megnyitásából állnak. A leg­nagyobb és legnehezebb fel­adatot a teljes alsó-felső fö­démcsere jelentette. Az előze­tes felújítási tervek csak a te­tőrész födémcseréjével számol­tak, ám az épület átvételekor kiderült, a pince feletti födém régi gerendái is korhadtak. A nem várt többletmunka plusz- költséget és az egyéb munkák eltolódását eredményezte. Mit is jelent az új épület­rész majd a két klinikának? A legfontosabb, hogy a je­lenlegi zsúfoltságot lényegesen csökkenteni tudják, és jobban elkülönítik a két gyógyintéz- ményt egymástól. Megszüntet­hetik azt az áldatlan állapotot, hogy az egyik belgyógyászati folyosóról nyílik a sebészet műtője. Lehetőség lesz steril kórterem létesítésére is, ami alapfeltétele például annak, hogy beindulhasson itt a csontvelő transzplantáció. A nővérek számára lesz végre elfogadható öltöző, zuhanyozó. Az épületrészt a városi ta­nács bocsátotta ingyen a Pé­csi Orvostudományi Egyetem rendelkezésére. A külső-belső rekonstrukció költsége az egyetemet terheli. A munkák közel 40 millió forintba kerül­nek és a tervek szerint ez év végére készülnek el. Ekkor köl­tözik át az új Bem utcai részre a belgyógyászati-am­bulancia és adja ót a Zsol- nay-kút mögötti, régi patikát —. ahol jelenleg a járóbeteg­rendelés folyik. Az egyetem vezetőivel tör­tént beszélgetés során azt az információt kaptuk, hogy bár a belgyógyászati betegekkel jelenleg a mentők a Zsolnay- kút bejárathoz érkeznek, ha a Széchenyi térnek a közeljö­vőben tervezett felújítási mun­kái szükségessé teszi, átmene­tileg a Bem utcai bejáraton ót megoldható a belgyógyászati betegek fogadósa. S. Zs. Cél az áru­ellátás javítása Új gazdasági társulás Három baranyai gaz­daság és két országos vál­lalat társult február ele­jén azzal a céllal, hogy ja­vítsák a megye szövetke­zeti kereskedelmi hálóza­tának áruellátását. A pé­csi székhellyel működő Baranya-Coop GT vállalko­zik rá, hogy felkutatja a hazai és külföldi beszerzé­si forrásokat, export- és importszállításokra köt szer­ződést. A gazdasági társaság tervek szerint piackutatás­sal és mezőgazdasági ter­mékek külföldre tÖTténő értékesítésével is foglalko­zik. Jelenleg például napi 20 ezer liter tej jugoszlá­viai exportjáról folynak tár­gyalások. Elsősorban a szocialista országokkal kívánnak je­lentősebb árucsere kapcso­latot kialakítani. Az im­portált termékekért hazai, főként a baranyai szövet­kezetek által készített, vagy megtermelt áruféle­ségekkel fizetnének. A Baranya-Coop geszto­ra a mohácsi Új Baráz­da Mgtsz. Az alapítók — akik között ott található a Hungarocoop Szövetke­zeti Külkereskedelmi Vál­lalat, az Országos Vető­magtermeltető Vállalat, va­lamint a Mohácsi és a Bólyi Áfész —, 10 millió fo­rintos alaptőkével indítot­ták a vállalkozást. A tár­sulás nyitott, így a tagok száma a jövőben valószí­nűleg növekedni fog. Pécsi Bőrgyár, Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyára A tagkönyvcserét előkészítő beszélgetések tapasztalatai----*---­A tagkönyvcserét előkészítő beszélgetések során minden kérdés személyhez szóló volt, személyes üggyé vált az ér­tékelés, a javaslat az ország, a párt, a munkahely, az alapszervezet közös dolgaiban. Az összegzéskor legtöbb alapszervezetben azt állapították meg, hogy a tagság zö­me felkészült a beszélgetésre. A Pécsi Bőrgyár 4. számú alapszerveztének 44 tagja van. Többségük fizikai dolgozó, raktári munkás, MEO-s, vala­mint a kereskedelmi főosztály alkalmazottai. — Általánosan megfogalma­zódott az a vélemény, hogy a kibontakozási program jó alap az ország gazdasága fellendítéséhez - mondja Ba­yer János, az alapszervezet titkára. — Bíznak az új összetételű kormányban. Feltételezik a kormány tagjainak tudását, felkészültségét, s azt is, hogy az üzemi munkásság helyze­tének ismeretében dolgoznak. Ugyanakkor a felsőbb poli­tikai vezetésben is szükséges­nek látnak még további, új emberek bevonását. Mindenki szólt a nehéz gazdasági hely­zetről. Erős kritikák hangzot­tak el arról, hogy az évtize­dek alatt felhalmozódott prob­lémák csak most kerültek nyil­vánosságra. Szóvá tették, hogy a pazarló gazdálkodás ez- idóig nem járt komolyabb fe­lelősségre vonással. Az áreme­lések, forgalmi adó, az élet- színvonal csökkenése miatt, erős az aggódás. Gyárunk, pártszervezetünk dolgairól szólva, sokon kifogásolták az információs rendszer lassúsá­gát, hogy a felvetett kérdé­sekre vagy nem is érkeztek, vagy nem voltok kielégitőek a válaszok. Egyértelmű igény, hogy az információs munkát mea kell javítani. Elhatároztuk, hokjy amiről helyben is tudunk pontos tá­jékoztatást adni, azt azonnal párttagjaink, dolgozóink elé tárjuk. Többen olyan véle­ményt is megfogalmaztak, hogy a mindinkább terejdő anyagias szemlélet miatt - ami a többség számára kény- szerűség is —, erősen lecsök­kent a mozgalmi munka érté­ke. Azt is többen aláhúzták, hogy a politikai munka meg­javítása érdekében szükséqes, hogy az eddigieknél is jobban érezhető legyen valamennyi munkahelyen a párttagok je­lenléte. Példájukon keresztül mindenki számára világos le­gyen, mit akar a párt, mit tá­mogat és mit nem. Folyamato­son lépjünk fel a pazorlás, o hanyagság, a fegyelmezetlen­ség, o rossz munka ellen. Párttagjaink ugyanakkor opti­misták gyárunk jövőjét illető­en. Termékeinknek piaca van belföldön is, külföldön is. Ezért úgy látják, ha eredmé­nyesen dolgozunk, csökkent­hetjük az önköltséget, tovább javítjuk a minőséget, akkor mindenki megtalálja számítá­sát nálunk. .u A Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat mohácsi gyára kárpitos üzemének alapszervezete zö­mében nőkből, fizikai dolgo­zókból áll. Többségük közéleti tiszteséget is visel.- Az aktivitással, a vitakész­séggel a mi alapszervezetünk­ben soha nem volt gond, mint ahogy a pártmegbizatások tel­jesítésével sem — mondja Hor­tobágyi Gáborné, az alapszer­vezet titkára. — Minden ér­dekli őket, mindenről van vé­leményük, és el is mondják. Amikor az ország gazdasági (helyzetéről fejhették ki Kié- zeteiket, nem hőbörögtek, a javítás szándékával kritizál- ■ tak, kérdeztek. A kiindulási alap az volt, hogy a mi gyá­runk. a mi üzemünk megfelelt a népgazdasáqi elvárásoknak; tavaly is 180-190 millió forint közötti értékben exportáltuk termékeinket, s kétharmadát lökés piacra. Kárpitosüze műnk, a hasonló jelleqű ma­gyar cégek közül, eqyedüliként bejutott a rendkívül igényes svájci piacra is. Ehhez képest a qyárunkban 70 000 forint körül alakul a bérszínvonal. Többen is felvetették, ho­gyan jöhetett össze a mai gazdasági-társadalmi helyzet: a milliárdos veszteséggel járó beruházások, az infláció ilyen mértéke, a pályakezdők, csa- ‘lódaladítók önálló lakáshoz jutásának csekély esélye. A gyár helyzetéről elége­detten nyilatkoztak párttagja­ink. Bíznak a korábbihoz ha­sonló jó eredményekben. Üze­münk dolgozói számára külö­nösen örvendetes, hogy meg­kezdődött az a beruházás, amelynek elkészültével 1989. végére, a kárpitosüzem is a központi telephelyre kerül. Rá­adásul ez a beruházás a ter­melési kapacitásunkat is 20- 25 százalékkal növeli. A ha­táridő betartása, a költségek csökkentése érdekében, gyá­runk sok kollektívája vállalt pluszmunkát. A zavartalan ter­meléshez az kellene még, hogy az alapanyagot szállítók is pontosan teljesítsék kötele­zettségeiket. Tavaly hét nap kényszerszabadságra ment az üzem valamennyi dolgozója, mert az Észak-magyarországi Vegyiművek nem szállított hab­alapanyagot. Ez is a munka- szervezéshez tartozik, csakhogy országos szinten. D. I. Új szb-titkár a Pannon Volánnál Kondorossy Jenő Keresni az érdekvédelem új lehetőségeit, formáit Kondorossy Jenővel, a Pan­non Volán szb-titkórával be­szélgetek. Elődjének nyugdíjba vonulása után, január 1-jével lett megbízott titkár. Az a hír járja róla, hogy tele van ötle­tekkel, tervekkel, s szívósan dolgozik a dolgozók érdeké­nek védelmében. — 1972-től mostanáig titkár- helyettes voltam, egészen pon­tosan szervező titkár. Mint he­lyettes, szabadjára engedhet­tem a fantáziámat, javasolhat­tam sok mindent - ezekből nem egy dolog meg is valósult. De most jöttem csak ró igazán, milyen nehéz is sokszor az öt­leteket kivitelezni. A vállalat 3692 dolgozóból, december 31-én 3554-en vol­tak szakszervezeti tagok — ez 96,3 százalékos szervezettséget jelent. Ide kell még számítani 604 nyugdíjast és 82 jogfenn­tartót. Nem mindegy, hogy ennyi embernek milyen a han­gulata. — A korábbiakhoz képest, várhatóan sokkal többen for­dulnak majd hozzánk segélye­zési kérelemmel. Nyugdíjasaink közel ötven százalékának 3500 forint alatti a nyugdíja. Ha most mindenki segélyért for­dul hozzánk, ugyan miből tud­juk előteremteni a pénzt? Pe­dig hogyan küldhetnék el va­lakit ilyen helyzetben azzal, hogy nem tudunk adni?! Aztán egy másik gond: idei bérfejlesztésünk 2,5 százalék lehet, de ez a kötelező bér­emelések miatt olyan, mintha nem is lenne. Három-négy százalékra megemelni pedig nem érdemes, különböző adó­okok miatt. A szakszervezet sa­ját bevételének ötven százalé­kával gazdálkodhat: ennek egy része a kötelező — szülési, te­metési —, segélyekre elmegy, s a maradékból kellene kielé­gíteni a szociális segélyek iránti igényeket. Az egyértel­mű, hogy a pénz nem lesz elég. Kérdés, mivel egészíte­nénk ki a szakszervezet pén­zét és honnan? Most ezen gondolkodunk. Néhány ötletem mór van, de hogy ezekből mi valósul meg, és milyen siker­rel, azt csak egy év után le­het fölmérni. — Elárulna legalább egyet az ötleteiből? — Rendben, sajátos formá­ban könyvértékesítésre gondol­tunk. De mindenkitől várjuk az okos ötleteket. Ez azért is na­gyon fontos, mert a vállalat­nak pénzügyileg működőké­pesen kell gazdálkodnia, s nem vállalhatja magára az emberek szociális helyzetének javítását. Már maga a bruttó­sítás is 50 millió forintba ke­rült, s ezt meg kell termelni. — Ha már a bruttósítást em­lítette, ez önöknél hogyan tör­tént? — Nálunk ez nehezebb volt. Egy havidíjasnak roppant egy­szerű bruttósítani, nem úgy, mint mondjuk egy gépkocsive­zetőnek. Ezt nagyon demokrati­kusan sikerült megoldanunk: mindenkivel megbeszéltük, a döntések ezután születtek, s így a dolgozók ezt el is fo­gadták. A Pannon Volánnál az el­múlt évben, fokozatosan há­romszáz főt leépítettek. Most legalább harminc autóbuszve­zetőt föl tudnának venni. A kamatmentes lakástámogatási kölcsön továbbra is megma­rad: az eddigi 7,70-es étkezési hozzájárulást javasolták 10 forintra emelni: már évek óta több üdülőt és sporttelepet tartanak fönn, s ez a tény szociálpolitikai szempontból valóban kedvező. Sok helyen, ahol ilyen lehetőségek nin­csenek, ez most fokozottabban viszaüt. De a legeslegfonto­sabb, hogy a Volánnál a szakszervezet valóban keresi azokat a módokat és lehető­ségeket, amelyekkel valódi ér­dekvédelmet tudnak biztosítani. Dücsö Csilla Falak mögött falakat bontanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom