Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-25 / 55. szám

Vilég proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 55. szám 1988. február 25., csütörtök Ara: 1,80 Ft mmmm ; Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból FelújíhoM" alkatrészek (3. oldal) Pécsi hz-műsor a 2-es programban (5. oldal) Közmütársuiások (3. old.) Kádár János találkozója Andrej Gromlkával A szovjet vezető megbeszélése Grósz Károllyal Partnertárgyalások Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára szerdán, a Központi Bi­zottság székhazában találko­zott Andrej Gromikóval, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagjával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnökével, aki az MSZMP ^Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa meghívására, hiva­talos, baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes, őszinte, elvtársi légkörű megbeszélésen tájé­koztatták egymást a két or­szág helyzetéről, a két pórt időszerű tennivalóiról, különös tekintettel az MSZMP orszá­gos pártértekezletének, és az SZKP össz-szövetségi pártkon­ferenciájának előkészítésére. Hangsúlyozták, hogy a ma- gyorországi gazdasági, társa­dalmi megújulás és a Szovjet­unióban megindult átalakítás eredményes megvalósítása kö­zös érdekünk. Megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP és az SZKP;, illetve a két ország kapcsolatai az elmúlt időszak­ban tovább bővültek, erősödött a bizalom, teljesebb a meg­értés.. Változatlan közös tö­rekvés, hogy a magyar és a szovjet nép barátságának és sokrétű kapcsolatainak ki­egyensúlyozott és kölcsönösen előnyös fejlesztésével előse­gítsük az időszerű gazdasági- politikai , feladatok megoldá­sát, és kialakítsuk az együtt­működés korszerű, hatékony eszközeit. . A megbeszélésen érintették a nemzetközi élet néhány kér- Bését is. Hangsúlyozták a szocialista országok együttmű­ködése további korszerűsítésé­nek fontosságát. Kiemelték, hogy a nemzetközi helyzet fokozatos enyhülésében meg­határozó szerepe van a szoci­alista országok, s különösen a Szovjetunió megegyezésre tö­rekvő politikájának, következe­tes erőfeszítéseinek. Hangsú­lyozták a széles körű nemzet­közi párbeszéd jelentőségét a békéért és a haladásért vívott harcban. A találkozón részt vett Né­meth Károly, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke és Raj­nai Sándor, a Központi Bizott­ság tagja, hazánk szovjetunió­beli nagykövete. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. • Grósz ' Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, o Minisztertanács elnöke a dél­utáni órákban kereste fel Andrej Gromikót, a szovjet ve­zető szállásán. A szívélyes, baráti, őszinte légkörű találkozón véleményt cseréltek a két ország társa­dalmi-gazdasági fejlődéséről, a kétoldalú kapcsolatokról. Grósz Károly tájékoztatta AQdrej Gro­mikót hazánk belső helyzetéről, stabilizációs és kibontakozási programunk fő vonásairól, a külgazdasági egyensúly meg­teremtése érdekében tett erő­feszítéseinkről, a gazdaság szerkezeti átalakításának és a reformfolyamat meggyorsításá­nak szükségességéről. Hangsú­lyozta, hogy a jelenlegi hely­zetben fokozott figyelmet kell fordítani . a szellemi erőforrá­sok teljesebb .kiaknázására; a gazdaságban a fejlesztések mellett jobb munkaszervezésre, a tudás hathatósabb kihaszná­lására van szükség. Hazánk stabilizációs törekvéseit ismer­tetve reményét fejezte ki, hogy a tervek megvalósítását nem nehezítik meg a nemzetközi gazdaságikapcsolatok, illetve a politikai élet előre nem lát­ható változásai. Magyarország mind a szocialista országok­(Folytatás a 2. oldalon) Várkonyi Péter Indonéziában Várkonyi Péter külügy­miniszter szerdán befejez­te szingapúri látogatását és ázsiai—csendes-óceáni kőrútjának második állo­mására, Indonéziába ér­kezett. A szingapúri hivatalos látogatás során Várkonyi Péter megbeszéléseket folytatott Szuppiah Dha- nabalan külügyminiszter­rel. A magyar—szingapúri kapcsolatokról megállapí­tották, hogy azok az utób­bi esztendőben jól fejlőd­nek, problémamentesek. Egyetértettek, hogy többet kell tenni a gazdasági­kereskedelmi együttműkö­dés bővítésére. Várkonyi Péter szorgalmazta a ket­tős adóztatás elkerüléséről és a kölcsönös beruházás- védelemről szóló egyez­mények megkötését, az utazások könnyítését, a gazdasáqi kamarák együttműködését. Kambod­zsa kérdésében a magyar és a szinqapúri megköze­lítés eltérő, de egyetértés van abban, hogv az érin­tett feleknek politikai esz­közökkel kell megoldaniuk a viszályt. Várkonyi Péter maqyarországi látogatásra hívta mea a szingapúri külüayminisztert,' aki ezt köszönettel elfogadta. Külügyminiszterünk meg­beszéléseket folytatott Richard Hu szingapúri pénzüayminiszterrel és Alan Yeoval, a városállam kereskedelemfejlesztési ta­nácsának elnökével. Másfél órás repülőút után Várkonyi Péter meg­érkezett Indonéziába A repülőtéren Mochtar Kusu- maatmadia külügyminisz­ter _ üdvözölte. A maqvar diplomácia vezetőie indo­néz úisáqíróknak nyilat­kozva elmondta: a maavar —indonéz kapcsolatok iók. a mostani táravalások ezek további .elmélyítését szolaáliák.. Ugyancsak szerdán, az indonéz külüqvminiszter „díszvacso­rát adott Várkonyi Péter tiszteletére. Posztgraduális képzés — negyedszer Dr. Dányi Pál beszél az ünnepélyes évnyitón Fotó: Läufer László Tervező-elemző szakközgazdász szak indalt a JPTE-n Nyitó előadást dr. Kemenes Ernő államtitkár tartott- A szakközgazdászképzés kiemelt figyelmet érdemel, hi­szen a megye élete gyarap­szik általa - hangsúlyozta tegnap dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottsága első titkára Pécsett, a JPTE Közgazdaságtudomá­nyi Karának aulájában, a tervező-elemző szakközgazdász szak megnyitó ünnepségén. — A tudásszint általános növe­lése, valamint a magasabb végzettségűek továbbképzése •alapja' lehet annak, hogy a tudás meghatározó erővé vál­jon a társadalmi-gazdasági programok megvajósításában. A négy féléves szakközgaz­dászképzés negyedik alkalom­mal indult a JPTE-n. Mint azt dr. Sipos Béla egyetemi do­censtől, a szakvezetőtől meg­Pécsett, a MÁV Biztositó Berendezési Fenntartási Főnökség távközlési központi javító műhelyében URH-adóberendezéseket, rádiótelefonokat és irányító műszereket javítanak és karbantartanak. A napokban kapott a műhely egy „MARCONI” típusú, világszínvonalat képviselő rádió kommunikációs rendszert, amely segítségével e fontos készülékek javítása megbízhatóbb lesz. Fotó: Kóródi Gábor tudtam, Budapesten kívül csak Pécsett folyik egyetem utáni, úgynevezett posztgraduális képzés. A most felvett ötven­nyolc hallgatóból csak huszon­hat rendelkezik közgazdász diplomával, a többiek mérnö­kök, jogászok, sőt orvos is akad köztük. Például ' Plecskó Ferenc, a barcsi Kemikál energiaüzem vezetője, villa­mosmérnök, de úgy érzi, hogy egyre több közgazdasági is­meretre van szüksége munká­ja ellátásához,, sőt, mint or- szár—.vűlési képviselőnek,- fel­tétlenül tovább kell képeznie magát ezen a területen is. A tegnapi • megnyitón ~ dr. Kemenes Érnő, az Országos Tervhivatal államtitkára, a Közgazdasági Társaság főtit­kára tartott előadást a ma­gyar gazdaság 1988. évi kilá­tásairól, rámutatva az általa veszélyzónának nevezett buk­tatókra: többletterrpelést elér­ni szűkülő .erőforrásokkal le- het-e, a gazdaság képes-e ha­tékonyságnövekedéssel ellensú­lyozni ezt a helyzetet? Meg­valósul-e a belföldi fogyasz­tás csökkentése, a lakossági és vállalati megtakarítások fo­kozásával? 9-10 százalékos reálbércsökkenés mellett, le- het-e többet követelni a ter­melésben dolgozóktól mennyi­ségileg és minőségileg? Hitel- képességünket meg tudjuk-e őrizni? Az ünnepségen elnöklő dr. Bélyácz Iván egyetemi docens, rektorhelyettes azzal zárta az összejövetelt, hogy az Orszá­gos Tervhivatal államtitkára által elmondottak alátámaszt­ják, hogy milyen nagy szük­ség van a közgazdasági isme­retek bővítésére. A megnyitón részt vett Bo­ra Gyula, a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem tudományos rek­torhelyettese, akit az ez év szeptemberében induló, új közgazdászképzési rendről kér­deztem. — A gazdaság valós szük­ségleteinek kell eleget ten­-nünk, ezért változtattunk — mondta. — Nagyobb hang­súlyt helyezünk a vállalati szférára. A hároméves oktatás­ban üzemgazdászokat, az öt­évesben közgazdászokat képe­zünk, a kettő között lehetséges a .mozgás. Megszűnik a széles körű szakosodás. csak négy szak marad: elméleti, gazdál­kodási, társadalomgazdasági és tanári. (A három, illetve az. ötéves képzés Pécsett 1989 szeptem­berében kezdődik.) A Közgazdasági Társaság, sőt az ország gazdasági rend­szerének rpűködése szempont­jából alapvető kérdés, hogy a következő . nemzedék milyen tudásanyaggal hagyja el az egyetemet. Dr. Kemenes Ernő, a Társaság, főtitkára erről szólt,, néhány szót: — Tavaly ilyenkor foglalko­zott a Közgazdasági Társaság közgyűlése az egész közgaz- dásztársadalöm helyzetével, beleértve az egyetemisták problémáit is. A vitában töb­ben kezdeményezték a képzés korszerűsítését. A választmány 1987 őszén tűzte napirendre a kérdést, phol áttekintettük a-» Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem tervét, s felszólalt a pécsi eqyetemet képviselő dr. Zeller Gyula is. A Társasóq álláspontja az, hogv az elméleti képzést erő­síteni kell, a vállalatgazda­sági problémák elméleti és gyakorlati jellegét úgyszintén, valamint az idegennyelv­oktatást. Az állásfoglalást megküldtük a Művelődési Mi­nisztérium illetékeseinek. — ön is tanit? — Természetesen. A Marx Károly Közgazdoságtudományi Egyetemen népgazdasági ter­vezést. * A tegnap délelőtti rendez­vényt követően, délután az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottságán, a Közgazdaság- tudományi Társaság Baranya Megyei Szervezete vezetőségi ülést tartott, ahol dr. Keme­nes Ernő részvételével, a Tár­saság megújulásának kérdé- . seivel foglalkoztak. L. Cs. K. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom