Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-25 / 55. szám

Dunántúlt napló 1988. február 23.,' csütörtök Kádár János találkozója Andrej Gromikóval (Folytatás az t. oldalról) kai, mind tőkés partnereivel a kapcsolatok erősítésére törek­szik. A gazdaságban elsősor­ban a külföldi termelő tőke bekapcsolására törekszünk. En­nek hasznos formája a közös vállalatok alapítása. Andrei Gromiko ismertette az SZKP Központi Bizottsága februári ülésének eredményeit, megállapítva, Hogy a plénum jelentős mérföldkő az átalakí­tás menetében. Most a legsür­getőbb feladat, hogy az eddigi stratégiai irány alapján meg­kezdődjék a célok gyakorlati megvalósítása. Andrej Gromiko beszélt az oktatás jelentős sze­repéről, hangsúlyozta fontossá­gát a többi között a tudomá­nyos élet és a káderképzés fejlesztésében. Magyarországi látogatásáról elmondta: a Leg felsőbb Tanács elnöksége el­nöki tisztében első alkalommal látogatott külföldre, s ez utal a szovjet-magyar kapcsolatok je­lentőségére. A kétoldalú kontaktusokat át­tekintve kölcsönösen kiemelték' a fejlődés jelenlegi szakaszá­ban megkülönböztetett szerepe van a gazdasági és a műsza­ki-tudományos kapcsolatok megújulásának. Ehhez szüksé­ges egymás lehetőségeinek jobb megismerése. Mindkét fél érdekelt a hosszú távú együttműködésben, amihez tü­relemre, kölcsönös kezdeménye­zőkészségre van szükség. A találkozón részt vett Raj­nai Sándor és Borisz Sztuka- lin. A nap folyamán ünnepélyes külsőségek között, katonai tisz­teletadás mellett, megkoszorúz­ta a Magyar Hősök Emlékmű­vét a Hősök terén. Ugyancsak a kegyelet és a megemlékezés virágait helyezte el a szovjet pórt és állam megalapítójának, Leninnek Dózsa György úti szobránál, s koszorút helyezett el a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékműnél. A koszorúzási ünnepségen részt vett Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára, /vány/ Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, va­lamint Rajnai Sándor és Bo­risz Sztukalin. A nap folyamán Andrej Gromiko kíséretének tagjai tárgyalásokat folytattak ma­gyar partnereikkel. Marjai lózset, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a Par­lamentben találkozott Alekszej Antonovval, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tesével. A felek áttekintették a két párt főtitkárainak és a két ország kormányfőinek ta­lálkozóin született megállapo­dások végrehajtását, az ezek­kel kapcsolatos aktuális fel­adatokat. A megbeszélésen foglalkoztak hazánk és a Szovjetunió 1988. évi, és az ezt követő időszakokban ese­dékes árucsere-forgalmának alakulásával, a további fej­lesztés lehetőségeivel. Alek­szej Antonov ugyancsak az Országházban találkozott Med- gyessy Péterrel, a Miniszterta­nács elnökhelyettesével. A megbeszélésen áttekintették a két ország gazdasági kapcso­latait, a sokoldalú együttmű­ködés továbbfejlesztésének le­hetőségeit, valamint a terv­egyeztetés időszerű kérdéseit. Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke a Parlament­ben fogadta Avguszt Vosszt, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Nemzetiségi Tanácsá­nak elnökét. A megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egy­mást a két törvényhozó testü­let működéséről, együttműkö­désük eddigi eredményeiről, fejlesztésének lehetőségeiről. Nagy fontosságot tulajdoní­tottak a szocialista országok parlamentjei közötti együttmű­ködés, s a más társadalmi berendezkedésű országok tör­vényhozásával kialakított kap­csolatok fejlesztésének. Avguszt Vossz megerősítette azt a ko­rábbi meghívást, hogy Sarlós István vezetésével, magyar parlamenti küldöttség tegyen hivatalos, baráti látogatást a Szovjetunióban. Avguszt Vossz, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának székházában találkozott Kállai Gyulával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökével, aki tájé­koztatta a vendéget az MSZMP szövetségi politikájá­ról, a népfrontmozgalom he­lyéről és szerepéről társadal­mi, politikai életünkben. Az eszmecserén a felek véleményt cseréltek a két ország nem­zetiségi politikájáról. A Külügyminisztériumban Horn Gyula külügyminisztériu- mi államtitkár Vagyim Loginov külügyminiszter-helyettest fo­gadta. A találkozón megelé­gedéssel állapították meg, hogy a külügyminisztériumok kapcsolatai jól illeszkednek a pórt- és az államközi kapcso­latok rendszerébe, eredmé­nyesen szolgálják a külpoliti­kai feladatok megoldását. Az eszmecserén megállapították, hogy a két ország között min­den lényeges külpolitikai kér­désben nézetazonosság van. Kifejezték szándékukat, hogy a jövőben is elősegítik a kül­ügyminisztériumok közötti eqyüttmüködést, amelynek egyik fontos eleme a rendsze­res konzultáció. A találkozón hangsúlyt ka­pott, hogy a magyar diplomá­cia támogatia a Szovjetunió úi, konstruktív külpolitikai kez­deményezéseit, és maga is aktívan hozzájárul a kelet- nyugati kapcsolatok javításá­hoz. Vagyim Loginovot fogad­ta Barity Miklós külügyminisz­ter-helyettes is. Megbeszélésü­kön a két ország kütügymi- nisztériumi kapcsolatait, együttműködésük időszerű kér­déseit tekintették át. A Világgazdasági Kutató Intézetben Jevqenyi i Primakov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Inté­zetének igazgatója Bognár Jó­zsef akadémikussal, az MTA Gazdaságkutató Intézeteinek főigazgatójával és Simái Mi­hály akadémikussal, az MTA Világgazdasági Kutató Intéze­tének igazgatójával folytatott megbeszéléseket. Az MSZMP Központi Bizott­ságának székházában Radios Katalin, az MSZMP KB tu­dományos, közoktatási és kul­turális osztályának vezetője Vlagyimir Karpovot, a Szovjet Írószövetség vezetőségének el­ső titkárát fogadta. A talál­kozón eszmecserét folytattak a művelődéspolitika és az iro­dalompolitika aktuális kérdé­seiről. valamint a nnrt sze­repéről a művelődési folya­matok alakításában. Vlagyimir Karpov, a Magvar írók Szö­vetségének székhazában ta­lálkozott Cseres Tiborral, az írószövetséa elnökével vala­mint a titkárság taaiaival. A megbeszélésen kölcsönösen tá­jékoztatták eqvmóst szövetsé­geik tevékenységéről, s átte­kintették a két írószövetséa közötti eavüttmüködés eddigi eredményeit. a továbblépés lehetőségeit. Sajtótájékoztató A szovjet állami vezető ma- cvarorszáai látogatásának szer­dai eseményeit nemzetközi saj­tókonferencia zárta, amelyen a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Andrei Gromiko hivc- talos kíséretének két jeles sze- mélviséae, Avguszt Vossz, a Lea*elsőb Tanács nemzetiségi tanácsának elnöke és Alekszej Antonov miniszterelnök-helyet­tes válaszolt az újságírók kér­déseire A tóii|<oztató kialakult me­netrendjének megfelelően el­sőként Vszevolod Parhitvko, Andrei Gromiko személyi titkára foglalta össze a Leafelsőbb Ta­nács elnökséae elnökének oz- nani orogramiát. a magyar ve­zetőkkel — Kádár János főtit­kárral és Grósz Károly mi­niszterelnökkel —, folytatott megbeszéléseit. Kiemelte, hogy a szerdán megtartott szűk körű találkozók, igen intenzív, őszin­te tárgyalásokra adtak módot. A magyar és a külföldi sajtó képviselői ezután a kétoldalú kapcsolatok alakulását, a szov­jet belpolitika törekvéseit érin­tő számos kérdéssel fordultak Alekszei Antonovhoz és Av­guszt Vosszhoz. A szovjet—magyar eqyüttmű- ködés értékeléséből kiindulva Alekszei Antonov átfogó képet vázolt fel a szocialista orszá­gok gazdasági együttműködé­sének távlatairól, a KGST fej­lesztési irányairól. Mint el­mondta. a szocialista közösség gazdasági integrációjának szer­vezete egy korábbi fejlődési szakasz jegyeit viseli magán; a cél most az, hogy a fejlődés-'1 gátjaivá vált, elavult elemeket felváltva, hatékonyabb, korsze­rűbb kapcsolatrendszer jöjjön létre. Andrej Gromiko felesége szerdai különprogramján, Né­meth Károlyné társaságában a főváros nevezetességeivel is­merkedett. Shultz amerikai külügyminiszter közelgő látogatása előtt foko­zott rendőri intézkedéseket vezettek be Jeruzsálemben, az esetleges tüntetések megelőzésére. Magyar-szovjet szakszervezeti találkozó Február 22-ikén és 23-ikán Moszkvában tartották a ma­gyar és szovjet szaktanács tit- kársáaainak találkozóját a két szaktanács elnökének, Gáspár Sándornak és Sztyepan Sala- jevnek vezetésével. A két küldöttséq őszinte és baráti eszmecserét folytatott a szakszervezetek helyéről és szereoéről. időszerű feladatai­ról a szocialista építőmunka jelenlegi körülményei közepet­te Maqyarorszáoon és a Szov­jetunióban. A szovjet szakszervezetek képviselői tájékoztatást adtak a szakszervezetek növekvő sze­repéről a szovjet nép előtt álló feladatok megoldásában, részvételükről a társadalmi élet különböző területein fo­lyó átalakításban. Megkülön­böztetett figyelmet fordítottak az önelszámolás, önfinanszí­rozás és a rentabilitás felté­telei között dolgozó munkahe­lyi kollektívák és szakszerve­zetek munkájára, a szakszer­vezeti munka átalakítására, a szakszervezeti demokrácia és nyíltság szélesítésére. A SZOT küldöttsége szólt a magyar szakszervezetek előtt álló feladatokról, megosztotta a szakszervezeteknek a társa­dalmi és gazdasáqi kibonta­kozás programjának megvaló­sításában és a dolgozók szo­ciális gondjainak megoldásá­ban szerzett tapasztalatait. A SZOT és a szovjet szak­tanács titkárságainak találko­zója meleg, baráti, a két or­szág szakszervezeteinek kap­csolataira jellemző őszinteség, a bizalom és a kölcsönös egyetértés légkörében zajlott le. A résztvevők megelégedés­sel szögezték le, hogy a ta­lálkozó és a tapasztalatcse­re hozzájárul a magyar és a szovjet dolgozók baráti kap­csolatainak erősödéséhez. Gáspár Sándort, az MSZMP PB tagját, a SZOT elnökét fo- qadta V. A. Medvegyev, az SZKP KB titkára. Szovjet rakéták kivonása Csehszlovákiábál Csütörtökön, február 25-én, megkezdik a szovjet hadmű­veleti-harcászati rakétaegysé­gek kivonását Csehszlovákiá­ból — jelentette be szerdán este Dusán Rovensky, a cseh­szlovák külügyminisztérium szóvivőié. Közölte: Csehszlovákiában egyetlen helyen, a morvaorszá­gi Hranice-na-Morave tele­pülés közelében működő szov­jet OTR—22. (nyugati kód iel- zés szerint SS—22), rövid ha­tótávolságú rakétákkal felsze­relt támaszpont. Ezeket a fegy­vereket a Nyuaat-Európában elhelyezett első csapósmérő, amerikai Pershing—2 rakéták, valamint manőverező robot­repülőgépek ellensúlyozására, Csehszlovákiának és szövetsé­geseinek biztonsága érdeké­ben telepítették. A rakétákat és az indítóberendezéseket szovjet területre szállítják, ahol a szovjet—amerikai raké­tamegállapodás ratifikálása után megsemmisítik azokat. A szóvivő rendkívül jelen­tős lépésnek, a jóakarat meg­nyilvánulásának, konstruktív példának nevezte a lépést, amely tovább javítja a nem­zetközi légkört. Grósz Károly az újságíró- szövetségben Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke szerdán a Magyar Sajtó Házába látoga­tott és részt vett a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­ge elnökségének ülésén. Jelen volt Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda­osztályának vezetője és Bá­nyász Rezső, kormányszóvivő. Az elnökség ülésén Megyeri Károly, a MUOSZ főtitkára tá­jékoztatta a miniszterelnököt az újságírótársadalmat foglal­koztató politikai és szakmai kérdésekről, az élet- és munka- körülményeiket érintő tényezők­ről, n szövetség tevékenységé­ről. Ezt követően az elnökség tagjai szóltak a sajtónyilvános­ság, a táiékoztatás leqfonto- sabb aktuális kérdéseiről. Alá­húzták, hogy a magyar újság­írók elkötelezetten dolgoznak a párt és a kormány politiká­jának megvalósításáért, a tár­sadalmi célok eléréséért. Szó­vá tették ugyanakkor mindazo­kat a politikai, szervezeti, anyagi, technikai problémákat, az újságírómunka gyengesé­geit, amelyek a hatásosabb tö­megtájékoztatást akadólvozzák. A felszólalók kitértek a MUOSZ munkáiéra is. felvázol­va annak eredményeit és gond­jait. Grósz Károly miniszterelnök, bevezetőben tájékoztatást adott belpolitikai életünk néhány mai jellegzetességéről, majd aláhúzta, hogv a kormányzat kiemelkedően fontosnak tartja és tómoanti-i g tömeatáiékoz- tatási eszközök munkáiét a társadalmi-gazdasági kibonta­kozási program, valamint a kormónv munkaprogramiának megvalósításában, s ennek so­rán széles körű partneri vi­szonyra törekszik a’ úisáqírók- kal. Alapvetőnek tekinti, hogy a kormán« részletesen beavas­sa elgondolásaiba, szándékai­ba a saitót, az újságírók pedig a körülményeket, a feltételeket, a hátteret ismerve, a szocialista építőmunka mai feladatainak meqoldását segítve, kellő po­litikai felkészültséggel, felelős­séggel és magas szakmai szín­vonalon tájékoztassák a lakos­ságot. A miniszterelnök hang­súlyozta, hogy a kormányzat támogatia a tömeqtájékozta- tós feltételeit javító, ésszerű, s a reális lehetőségekkel szá­moló, a sajtó belső tartalékait is feltáró javaslatokat, kezde­ményezéseket.-ó- MOSZKVA: A csernobili szerencsétlenséa áldozatai kö­zül 26 nyugszik a Moszkva melletti Mitvinszki temető sir- kertjében Köztük van Vlagyi­mir Pravik és Viktor Kibenko hadnagy, a Szovjetunió hőse:, és további négy tűzoltó. Em­lékművet terveznek ide, amely kifejezné a Csernobil minden hőse iránti tiszteletet és hálát. A csehszlovák februári győzelem negyvenedik évfordulója 1948. februárjában olyan események játszódtak le Cseh­szlovákiában, amelyek döntő politikai összecsapáshoz vezet­tek a társadalom továbbfejlő­dése kérdésében. Igaz, az összecsapás nem véletlenül kezdődött. A csehszlovák nép arra a következtetésre jutott, hogy a burzsoázia 1938-39- ben, Csehszlovákia sorsdöntő napjaiban csődöt mondott, nem volt képes megoldani sem a társadalmi, sem a nemzeti­ségi kérdést. A dolgozó nép az 1945. évi felszabadulás után megtette az első lépé­seket az új, igazságos társa­dalomhoz vezető úton. 1948. februárjában pedig nem csu­pán megvédte ezt az utat, de tovább vezette a szocializmus építéséig. A folyamat mozgatója Cseh­szlovákia Kommunista Pártja volt. A szocializmus történeté­ben először sikerült a munkás­osztályt uralomra juttatni a polgári demokrácia fejlett ha­gyományaival rendelkező, fej­lett tőkés országban, mégpe­dig vérontás nélkül. A kommunista pórt a szoci­alizmus felé, a békés utat választotta. Ez a békés út mégis forradalmi osztályharcot jelentett. A párt azonban szé­les körű támogatást kapott a lakosság részéről. Az 1946-os parlamenti választásokon a kommunisták országos viszony­latban az összes szavazat 38 százalékát kapták. (Csehor­szágban 42, Szlovákiában 30 százalékot.) Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés legnagyobb po­litikai pártjává lett, 114 man- ■ dátummal. A szociáldemokra­tákkal együtt 153 mandátu­muk volt, vagyis abszolút több­ségük. Ennek megfelelően az ország történetében először — kommunista elnököt választot­tak a kormány élére. A február utáni politikai fejlődés az 1945—48. között elért forradalmi vívmányokra .épült. Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusán, 1949 májusában, fő feladat­nak a szocializmus anyagi­műszaki megalapozását állí­tották. A párt mindenekelőtt a termelőerők, a nehézipar ki- fejlesztésére törekedett —, ez volt az első ötéves terv prog­ramja. 1950-ben a mezőgaz­dasági szövetkezetek száma 4000 volt. Két évvel később, a szocialista szektor a termő­föld 43 százalékát művelte meg, ebből a termelőszövet­kezetek 30 százalékot képvi­seltek. A kollektivizálás gya­korlatilag 1959-ben fejeződött be. A párt XVII. kongresszusa 1986 márciusában lezárta a szocialista építés fontos sza­kaszát, az 1948. februári kez­dettől a mai fejlett szocializ­musig. A XVII. kongresszus óta érezhető az intenzivitásra tö­rekvés: bevezetik a számítás­technikát, az elektronikát, a robotizálást. Fokozatosan át­alakul az ipar szerkezete, el­sősorban az anyag, és ener­giaigényes termelés háttérbe szorításával. Szabad utat kap­nak a nagyobb szakképzettsé­get, tudást, minőségi munkát követelő iparágak, a kiemel­kedő műszaki paraméterekkel rendelkező termékek. Az Tv48-as februári győze­lem után, a szocialista építés negyven éve alatt, hála az emberek óriási és önfeláldozó munkájának, a nehézségek, a hibák és a tévedések ellené­re, hatalmas mű épült fel. Csehszlovákia ma a társadal­mi osztályok és rétegek közöt­ti egyetértés országa. amely él a szocialista rend előnyei­vel. Gáti István DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS VÍZMÜVEK csőbélelő és gépészeti üzemegysége, Felvételre keres: + ács-állványozót, valamint ♦ gépipari szakképzettséggel rendelkező dolgozókat csőbélelő munkakörbe. — D-kategóriás vagy nehézgépkezelői jogositvánnyal rendelkezők előnyben. Fizetés megegyezés szerint. Munkahely: VÁLTOZÓ. JELENTKEZÉS: DRV Csőbélelő és Gépészeti Üzemegység, munkaügyi csoport, Balatonszéplak-alsó. Telefon :84 13-122/225 mellék, vagy DRV I. sz. Csőbélelő Üzem, üszögpusztai telephelyén. Telefon: 72 27-388 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom