Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-20 / 50. szám

Törölték a BCM 25 millió forintos környezetvédelmi bírságét A vizsgálat befejeződött A gyár vállalná a veszélyes hulladékok ártalmatlanításának gesztorságát A közelmúltban meghökkenést okozott a Baranya Megyei Tanács környezetvédelmi bizottságának ülésén, amikor a testület tagjai arról kaptak tájékoztatást, hogy az Orszá­gos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyette­se — megalapozottnak tekintve a Beremendi Cementmü­vek felülvizsgálati kérelmét — eltörölte a gyárra koráb­ban kiszabott, majd másodfokon helybenhagyott 25 millió forintos környezetvédelmi bírságot, illetve az eljárási illeté­kek címén befizetett 375 000 forintot is visszatérítette a BCM-nek. Az OKTH Dél-dunántúli Fel­ügyelősége által 1987. május közepén kiszabott birsác; alap­ja : az NSZK-ból származó ve­szélyes hulladék — PCB-tartal- mú fáradtolaj — elégetése so­rán nem tartották be az ártal­matlanításra vonatkozó rendel­kezéseket. Az előzmények A Taurus—Flexico Leányvál­lalat 1986-ban az NSZK-ból fóradtolaj-hulladékot szállított Magyarországra égetés céljá­ból. Erre a BCM-mel megálla­podást kötött. 1986. augusztus 18. és november 25. között 260 tonna hulladékolajat égettek el. A próbaégetésre az illeté­kes levegőtisztaság-védelmi hatóság engedélyt adott, ehhez azonban nem szerezte be az előírt szakhatósági hozzájá­rulásokat. A BCM-hez az NSZK-ból csaknem 400 tonna fáradtolaj érkezett. Ebből az említett 260 tonnát — üres tárolótartály hiányában — a készleten lévő 10 000 tonna fűtőolajhoz töltöt­ték. Az ily módon felhígult ke­verékből — folyamatos fűtő­olajutánpótlás mellett —, no­vember 25-ig jelentős mennyi­séget égettek el. A hígítás va­lóságos mértékét nem lehetett megállapítani. Az OKTH Dél-dunántúli Fel­ügyelősége 1986. november 28- án tartott helyszíni szemle után közölte: a próbaégetéshez az OKTH hulladékkezelési és zajvédelmi főosztályának en­gedélye szükséges. Az I. fokú levegőtisztaság-védelmi ható­ság 1986. december 8-án kelt határozatával a próbaégetésre szóló engedélyét visszavonta. Az indoklás szerint az anyag­ból vett minták analízise alap­ján az MTA szervetlen kémia­kutató laboratóriuma megálla­pította, hogy annak PCB (poli- klórozott-bifenil) tartalma je­lentős, ezért az elégetés során a levegőbe mérgező anyag ke­rülhet. A környezetvédelmi hatóság a rendelkezésre álló adatokból azt is megállapította, hogy a BCM az engedélyező határo­zat visszavonása után, 1987. április 2-ig a fáradtolajjal ke­vert és így PCB-vel szennyezett pakurából összesen 16 187,5 tonnát elégetett. A kísérlet A BCM igazgotójától, Ober- ritter Miklóstól kérdeztük: — Miért nem az NSZK-ban égették el ezeket a veszélyes anyagokat? — Gazdasági okokból. S ott nagyon erősek a zöldek ... De ezzel együtt: nem volt megala­pozatlan a BCM vállalkozása. Időben megvoltak az engedé­lyek, ezekről a Taurus gondos­kodott, mi még csak kapcso­latba sem léptünk a levegő­tisztaság-védelmi hatóságok­kal, mert tudomásunk szerint partnerünk mindent és rendben elintézett. Ma mór tömény PCB égetése érdekében kere­sik meg a cementgyárakat, mint ahogy csinálják ezt szer­te a világon. Külföldi tapasz­talatok egyértelműen bizonyít­ják, hogy a klinkerégető ke­mencében a legtöbb eddig is­mert szerves vegyület elbomlik, ezért főként nyugaton, a ce­mentgyári kemencéket már régóta használják hulladékok, ezen belül fáradtolaj ártalmat­lanítására; sőt: veszélyesen mérgező anyagok megsemmi­sítésére is. — Akkor mi az akadálya az eljárás magyarországi beveze­tésének? — Az közismert, hogy igen sok veszélyes hulladék gyűlik .össze évről évre az országban. Köztudott az is, hogy a ce­mentgyárakat, téglagyárakat hosszabb ideje ostromolják különféle olyan vállalatok, amelyeknél bizonyos éghető hulladékok keletkeznek, példá­ul fáradtolaj, olajiszopok. Ah­hoz azonban, hogy ezeket a hulladékokat cementgyári ége­téshez felhasználhassuk, meg kell teremteni például a gyűj­tési, a tárolási és egyéb tech­nológiai feltételeket. Az indoklás Az OKTH Dél-dunántúli Fel­ügyelősége tehát - mert a BCM az égetés megtiltása után továbbra is felhasználta a PCB-vel szennyezett fáradt- olajjal hígított, 10 000 tonna pakurát a klinkerkemence fű­téséhez — 25 millió forintos bírsággal büntette a vállala­tot. A határozat ellen a 8CM az OKTH igazgatási és jogi főosztályához nyújtott be fellebbezést május 28-ón. A másodfokú — és jogerős — határozat szerint „Az I. fokú határozat törvényes és meg­alapozott, annak megváltozta­tására lehetőség nincsen". Mégpedig azért nem, szólt erről az indoklás, mert a PCB-tartalmú fáradtolajak csak speciális berendezésekben égethetők el. Nem fogadta el a főosztály a Budapesti Mű­szaki Egyetem által adott szakvéleményt, amely szerint a próbaégetéseket követő vizs­gálatok nem mutattak ki ká­ros légszennyezést. 1987. szeptember 10-e sze­repel dátumként a gyár által az OKTH-hoz benyújtott felül­vizsgálati kérelmen. Ebben ál­láspontjukat az I. fokú hatá­rozat ellen beadott fellebbe­zéshez hasonlóan fejtették ki. Lényegét Oberritter Miklós rö­viden így foglalja össze: — Rendelkezünk a szükséges engedélyekkel, jóhiszeműek vol­tunk, az égetési tilalom csak az NSZK-ból érkezett fáradt­olajra terjedt ki, a kevert olajra már nem. „A felülvizsgálati kérelem­nek helyt adok. Az OKTH igazgatási és jogi főosztálya 1191-7/1987. számú határoza­tát az OKTH Dél-dunántúli Felügyelőségének 1256-7/1987. számú határozatára is kiter­jedően megsemmisítem" — döntött múlt év december 17- én az OKTH elnökhelyettese, dr. Perczel György. Utal az indoklásban az ügyben résztvevő hatóságok nem egyértelmű intézkedései­re, egymásnak ellentmondó döntéseire, arra is, hogy a le-, vegőtisztaság-védelmi hatóság súlyos hibát követett el az­zal, hogy a szakhatósági hoz­zájárulás nélkül adta ki az égetési engedélyt. Idézzük az elnökhelyettes indoklásából. „Az ügy későbbi fejleményei alátámasztják a BCM által mindvégig hangoz­tatott és egyes szakvélemé­nyek által megerősített állás­pontot, hogy a klinkerkemen- cében uralkodó hőmérséklet és tartózkodás idő hatására a PCB elbomlik. Ha ezt nem is lehet általános érvénnyel és teljes bizonyossággal elfogad­ni, a konkrét vizsgálatok ered­ményei azt mutatták, hogy a Beremendi Cementmű közelé­ben, az adott paraméterek esetén (a fáradtolaj koncent­ráció, a nagy mennyiségű fű­tőolaj keverésével okozott je­lentős higulás), az égetés so­rán PCB-re, vagy perklóretilén- re visszavezethető káros lég- szennyezés nem történt, tehát az ártalmatlanitás megfelelő­nek bizonyult. Döntő bizonyí­tékként értékeltem az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet szakvéleményét, amely egyér­telműen, széles körű mintavé­tel alapján megállapította, hogy a gyár közvetlen környe­zetét kivéve nem lehetett PCB- szint növekedést kimutatni." A koncepció — Mi egyetértünk azzal a környezetvédelmi koncepcióval — folytatta Oberritter Miklós —, amely minden gazdálkodó egységnél maximálisan betar­tatja az előírásokat, ha kell, bírságolással, vagy akár az üzem leállítása árán is. Er­re tekintettel is fordítottunk az elmúlt években nagy figyel­met a környezetvédelemre. A munkahelyi és a külső környe­zet védelmét szolgáló beren­dezéseinket tökéletesítettük, az új létesítményekre és a meg- lévőek karbantartására több­száz millió forintot fordítot­tunk. Csak az elektrofilterek cseréje 100 millióba került, a gumiabroncsok elégetésére szolgáló gépsor megépítésére 30 milliót fordítottunk, s most van folyamatban újabb két kavicságyas porszűrő kiépíté­sének az előkészítése, a beru­házás 100 millió forintba ke­rül. Ez azonban csak a mi ol­dalunk. Elengedhetetlennek tartjuk a termelés során bár­hol keletkező hulladékok megsemmisítésének koordiná­lását. Nézze, ha - mint a kö­zelmúltban ez az adat nyil­vánosságra került — Baranyá­ban egy-egy évben 110 000 tonna veszélyes hulladék ke­letkezik, akkor ezzel valamit kell csinálni. Ebben a folya­matban, a megoldás keresésé­ben, a végrehajtásban a ce­mentgyárak — így a BCM is — érdekeltek. Ha ugyanis en­nek a 110 000 tonnának csak kis része az, ami elégethető, akkor ennek elégetése is je­lentős gazdasági előnyökkel jár. Mi akár a gesztorságot is felvállalnánk, felkészültnek, kel­lően felszereltnek érezve ma­gunkat ahhoz, hogy a szelek­táltan gyűjtött és elégethető veszélyes hulladékok ártalmat­lanításában a magunk — és a népgazdaság - hasznára köz­reműködjünk. — Úgy tudom, a BCM a Pe- remartoni Vegyipari Vállalatnál felhalmozódott mintegy 20 000 köbméter, veszélyes hulladék­nak minősített ipari szennyvíz- iszap elégetésére szerződést kíván kötni. Ennek érdekében a gyár még a múlt év. első, felében kérelemmel fordult az OKTH-hoz. Megkötötték a peremartoniakkal a szerző­dést? — Nem. Ez az anyag nagy- mennyiségű fluoridot és szul­fátot tartalmaz. Előzetes meg­beszélések valóban folytak en­nek a BCM-ben történő el­égetéséről, de a tárgyaláso­kat az anyag veszélyes voltá­ra tekintettel bizonytalan idő­re leállítottuk. Mészáros Attila E Szépek ezek a kovácsoltvas falikarok, amelyeket a Szé­chenyi közben, a Székesfehér­vár utcában tettek a házak falára. Örömmel közöltük ked­di lapunkban, a tanács épí­tési és közlekedési osztályától kapott információt, miszerint a Geisler Eta utcában is be­fejezték az új világítótestek felszerelését. Két olvasónk is figyelmeztetett, tévedtünk: Kor- polay Gyula, a Székesfehérvár utcából, tette szóvá, hogy de­cemberben abbamaradt a munka, és azóta még hat— nyolc falikar helye üres. Leh- ner László villanyszerelő, aki a Geisler Eta utcában lakik, mindehhez azt is hozzátette: december óta vár arra, hogy a szerelés miatt kivésett ház fa­lát rendbetegyék, mert nem tudja feltenni a cégtábláját, s emiatt a több hónapos vára­kozás miatt anyagi veszteséget is szenved. Pécsi körkép Beépítik a belvárosi foghíj­telkeket. A Rákóczi út 49-ben, az UNIBER szervezésében épí­tenek üzletet, irodát, lakást, míg a Rákóczi út 67-ben az OTP szervezésében szintén üz­let, iroda és lakás lesz. A Kossuth Lajos utca 46-ban, a NOVOTRADE szervezi az üz­let-, iroda- és lakásépítést, és a Kossuth Lajos-Flórián utca sarkán a Pécsi Építőipari Szö­vetkezet vállalkozik ugyancsak üzlet-, iroda- valamint lakás­építésre. A Mátyás király utca 2-ben az UNIBER szervezi az üzlet- és a lakásépítést. * A Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága idén is kiírta „Az év lakóháza" pá­lyázatot, amelyen a tavaly el­készült házakkal lehet részt venni. A pécsiek a pályázati hirdetményt a városi tanács II. emeleti, 69-es szobájában, hét­főn délután, míg szerdán egész nap átvehetik. A pá­lyázatokat március 10-ig kell beadni. * A városi tanács szakemberei tájékoztatják a telektulajdono­sokat arról a vizsgálati prog­ramról, amely a malomi sző­lőhegy új rendezési tervét alapozza meg. A fórum feb­ruár 22-én, 18 órakor kezdő­dik a málomi iskolában. * Eldőlt, hogy a Széchenyi té­ri járdák díszburkolatát, az eredeti tervnél nagyobb te­rületen, a Széchenyi közig le tudják rakni. A járdaszegé­lyek kialakítását, a csapadék­elvezetést, valamint az aszfal­tozást a KÉV vállalta hatmil­lió forintért, míg a Pécsi Ker­tészeti és Parképítő Vállalat négymillió forintért újítja fel a régi, kovácsoltvas kerítést a Tünde Divatház előtt, vala­mint a díszburkolatot készíti 'el. Jó hír a pécsi tőkéknek, hogy a járdafelújítások során pótolják a Nagy Lajos Gimná­zium előtti fasort, a Nádor Szálloda előtt pedig újat ül­tetnek. A hársfák fejlődése ér­dekében a szakszerű öntözést is megoldják. Hétfőn egyez­tetik a munkák indítását a kivitelezők és az UNIBER szakemberei. * A megyei tanács jelentős anyagi támogatást nyújt a hirdi belvízrendezéshez, ame­lyet június végéig be is fe­jeznek. Tavasztól szivárgókat építenek a Csizmazia utca fe­lé, valamint a Kerek dombtól a vasúti átjáróig kialakítják az árokrendszert. A BVM-től a belterületig húzódó árkot pe­dig leburkolják. Mindez több, mint hétmillió forintba kerül. Lehetőség van arra is, hogy az itt lakók a belvízelvezető rendszerhez csatlakozva meg­oldják a lakóházak, udvarok védelmét. Január 1-jétől tár­sulatot is lehet alakítani er­re a munkára. * A Kossuth Lajos és a Dé­ryné utcákban lakók régi kez­deményezése, hogy a PIK 11-es Házkezelősége költözzön ki a lakótömbből, mert az ott vég­zett javító-karbantartó munka zavarja a környezetét. A PIK elkészült a kiköltözés tervével: a Koller és a Felsőmalom utca közötti területen beren­dezné a telepet, úgy, hogy el­sőként a lakókat zavaró mű­szaki részlegeket telepítené át. Itt a belváros szélén, de mégis az érdekeltségi terüle­tén dolgozhatna a házkezelő- ség, ugyanakkor az új telep jobban megközelíthető és nem zavarja a környéken lakókat a tevékenységével. A tanács végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén úgy döntött, nem elegendő ez a javaslat, újabb területek feltárását várja a tes­tület. így a házkezelőség át­költözésére még várni kell a belvárosban lakóknak. * A Közterületfelügyelet sza­bálysértési feljelentést tett, mert hiába szólította fel több­ször a köztisztaság ellen vétőket. A Balokány-ligetnél a kivá­gott nyárfák után nem tisztí­tották meg a területet, míg a Felszabadulás út 49-ben, a ház bontása után moradt nagy mennyiségű hulladékot nem szállították el. * A PKUV befejezte a Rigó- der-dűlő útjavítását, míg a Délibáb és a Berkenyés úton bányameddőt terített le. A KÉV a Bónyatelepi úton el­készült az áteresz építésével. A Misina gmk az Egyenlő­ség úton, a leszakadt úttest helyreállításán dolgozik, a Köz­műépítő gmk a Nyúl utca északi részén építi a járdát, míg Kovács János kisiparos, a József utca 23-25. előtt javít­ja a gyalogjárót. Weller An­tal kisiparos a Kispostavölgyi utat teszi rendbe, bányamed­dő terítésével. * Lakossági bejelentés alap­ján, a belvárosi foghíjtelkeket teszi rendbe a Városgond­nokság. A PKUV-nál megren­delte az Ágota utca 11. és a Majtényi utca 26. helyreál­lítását. * A Városgondnokság közli: a Hajoú Gyula utcában, a bútorüzlet­nél, az Atrium gmk hordta fel az úttestre a sarat, az utat most fo­lyamatosan takarítják. A Kossuth téren, a taximegállónál hibaelhá­rítás miatt felvágta az útburkolatot a PÉTAV. Ugyancsak a PETAV vé­gez hibaelhárítást az Éva utcában, de addig nem tudja visszatölteni a munkaárkot, amíg a PIK V-ös Ház­kezelősége nem javíttatja meg a szennyvízcsatornát. A Szalai András úti parkolóban február 15-től üzemel a nyilvános illemhely. A Városgondnokság kérte a DÉ- DASZ-tól a Veterán, a Muskotály és az Előre utca közvilágításának helyreállítását, valamint megrende­li a Kun Béla téren a megsüllyedt ivóvízvezeték nyomvonal helyreállt'- ■ lósót. Gáldonyi Magdolna A HÉT KÉRDÉSE: Miért nem épül vízvezeték a Mecsek-oldalra? Évek óta visszatérő kérdés, és vannak, akik ma is hetente vissza­járnak panaszolni a városi tanácsra, hogy miért nem oldják meg a Mecsek-oldal vezetékes ivóvízellátását? Főként az a hat család tud nehezen belenyugodni a válaszokba, amely a Hunyadi út végén lakik, és a telkük mellett vezet fel egy vízvezeték, mégis közkútról hordják az ivóvizet. Am a megoldásra várnak a Menedékház, a Csortos Gyu­la utca, a Tölgyfa-köz, vagy a Bálics-tetö lakói is. A panaszokra Halász Miklós, a tanács építési és közlekedési osz­tályának főelőadója segít választ adni, pontosabban a vízellátással kapcsolatos gondokat feltárni. Mindenekelőtt nézzük, milyen vezetékek vannak a Mecsek-oldalon: a Tettyéröl még a harmincas években épült egy vezeték a Kiss J. úton, és a Fenyves soron keresztül, az állatkerti kétszer hatvan köb­méteres tározóhoz. Innen egy-egy nyolcvan milliméteres átmérőjű ve­zeték megy a Misinára, a SZOT-üdülőhöz és a Dömörkapuhoz. Idő­közben megépült a szanatórium és a tv-torony, emiatt egy kétszáz köbméteressel bővítették az állatkerti tározót. Lefelé jön egy ma­gánvezeték a kempingen keresztül a Felszabadulási emlékműhöz, ame­lyet locsolóvezetéknek használnak. Erről vár ivóvizet a közelében lakó ; hat család, de az időközben beépült Erdész út és a Bárány tető is. Tekintsünk el attól, hogy a magánvezetékhez csatlakozásnak jogi j akadályai vannak. Ennél sokkal nagyobb a gond, mert omennyiben J valaki bevezeti a lakásába az ivóvízvezetéket, elvárja, hogy a csap- j bál folyjon is a viz. No, ez az, amit nem tud garantálni a tanács. ] Tudni kell, hogy a városnak nincs több elosztható vize, mint a Duna- i i vezetékről és a vízgyűjtő területekről összesen hatvannyolcezer köb­méter naponta, ami télen elegendő, de tavaly nyáron 81—82 000 köb- j méter is elfogyott naponta. Erre a mennyiségre vétek fejleszteni, | úgy, hogy az ez év közepére ígért többlet Duna-viz a viztisztitómü építésének elhúzódása miatt, csak jövőre várható. Ezért nem tud a tanács idén újabb vízbekötési igényt teljesíteni. Ha megérkezik a többlet vízmennyiség, még akkor is megoldásra vár az elosztása, amelyhez újabb tározók, vezetékek kellenek. Egy tározó ma huszon­ötmillió forintba kerül, és nem olcsók a hozzá kapcsolódó műszaki berendezések, vezetékek sem. Ki és hogyan fizeti? Míg ezek a fejlesztések nem valósulnak meg, apró lépések segí­tenek a gondokon: a locsolóvezeték környékén élő családoknak ta­valy telepítettek egy újabb közkutat. A tanácstag kérésére az Erdész útra és a Bálics-tetöre a közeljövőben ivóviztartályt telepítenek, ezt kérték a Tölgyfa-közben lakók is, azzal, hogy a telepítés költségére összeadják a pénzt. HÉTVÉGE 1988. február 20., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom