Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-20 / 50. szám
HÉTVÉGE Ki beszél itt moziról? Erotikus jelenetekben bővelkedő filmet nézünk a mozi esti előadásán. Körülöttünk tizenéves gyerekek, az indiánfilmek közönsége kíséri elismerő csettintgetéssel, felfeltörő hangorkánnal a jeleneteket. Amikor nem történik „semmi érdekes” a filmvásznon, hangosan beszélgetnek. Aztán ismét szakértő megjegyzéseket fűznek a látottakhoz. Legmegdöbbentőbb, amikor egy tolókocsis ember tűnik fel a vásznon —, a közönség felszabadult kacagácban tör ki . . . A film végeztével kocsiba ülnek, motorra pattannak és elviharzanak. Hét esztendőn keresztül éltem, dolgoztam ezzel a korosztállyal, a tizennégy—tizennyolc évesekkel. Ügy gondoltam még nemrég is. hogy nekem nem tudnak meglepetést szerezni. Nos, tudnak. Ámulva figyelem őket, a nagylétszámú korosztályt, akiket édesanyjuk gyesen nevelt három évig —, ha megengedhette magának —. majd jöttek a túlzsúfolt óvodák, iskolák. Ezek a gyerekek most középiskolások, és maholnap sokan lesznek közülük, akik hiába keresnek munkát. Pedig ez végre egy generáció, amely nogylétszámú. Hanem róluk nyilatkozza az illetékes, hogy „gond van”, a beiskolázásukkal, a képzésükkel, az elhelyezkedésükkel. Ok azok, akikkel apuka, anyuka —, ha nem vált el egymástól, de akkor főként — keveset tudott foglalkozni. Mert hajtani kellett. Lakásért, megélhetésért. És ahol nem voltak létgondok, ott nem könyvből, tanulásból kellett a több, hanem kismotort, videót, naprakészen divatos öltözéket kellett venni. És nemcsak a szülők nem értek rá velük foglalkozni, hanem az intézmények sem, mert azokban reformok, kísérletek zajlottak és kipróbálták a gyerekek kreativitását. Na nem is ez utóbbival van baj, hanem inkább a testi-lelki erőnlétükkel, a helytállásukkal. Olvasási és szövegmegértési felmérésekben a nemzetközi mezőny végén szoktunk kullogni Európában . . . A nevelés-oktatás, egyáltalán a kultúra nálunk mindig is maradványelven részesült az általunk megtermelt javakból. Mondjam azt, hogy meg is látszik rajtunk? A gazdaságunkon is. Nem mondom, mert látszik. Ezt a butikelegancia sem tudja eltakarni. E szegénység folytán oktatják ma e nagylétszámú korosztályt pincében, padláson, még kazánházban is. A maradvány maradványait fölélt ágazat most latolgatja az utolsó szakkörök felszámolását, melyekben még volt, aki videón kívül humán kultúrát is közvetített a gyerekeknek. Van, ahol a gazdag állományú községi könyvtár bezárásán is felvetette az „illetékes". Nem éri meg — hangzik a bűvszó azok szájából, akik akkor sem tudtak gazdálkodni, mikor volt miből. Pedig most már rég nemcsok a pénzről van szó. ötezer gyerek született az elmúlt évben Baranyában. (A Statisztikai Hivatal jelentése az 1-es, 3-as oldalon.) Lakásonként 180 ezer forintos telekár A malomi városrész helyszinrajza Megfizethető lesz-e Malom? Vannak-e még szabad telkek Mólomban? A kisajátítások után néhány telek maradt csak magántulajdonban, a Felső utcában. Itt magánerőből alakítanak ki telkeket, szervezik mór a közműtársulatokat, s majd a kiépített alapközművekre ráköthet a lakosság. A Vll-es szerkezeti egységben, a Fáy András utcától délre eső területet a kötvényeseknek tartják fenn, s mindösz- sze a Mólomtól délre eső részen van még szabad, közmű- vesítetlen terület. A közművesített telkek elkeltek a tanács által meghirdetett pályázaton. Az Illyés Gyula és a Gálovics György utcában a BÉV, a Csatlós János, a König József és a Pataki István utcák karéjában pedig az OTP nyerte el, illetve vásárolta meg pályázat útján a közművesített telkeket. A legutóbbi, februári „teleklicitnél” az OTP nyert, telkenként 180 ezer frintos ajánlatával. — 175 ezer forintig elment a BÉV is, de mi rátettünk még ötezret telkenként — mondja Szabados Attiláné, az OTP Baranya Megyei Igazgatósága lakásértékesítési osztályának vezetője. — Az így elnyert, s megvásárolt területeken a Csatlós János, a König József és a Pataki István utcákban 226 lakás építését tervezzük. Egyelőre még tervek és kivitelező nincs, versenytárgyalást hirdetünk majd. — Természetesen licitált telekár is beleszámít majd az OTP által értékesített lakások árába? — Igen. A közművesítés költségei emelkedtek, a régebbi 70 ezer forintos lakásonkénti térítésből a tanács a költségeknek csak egy töredékét tudta fedezni. Ekkor még a tanács is magasabb: 70—30, illetve 80—20 százalék arányban tartotta fenn magának a vevőkijelölési jogot. Ma, a pályázat útján meghirdetett telkekért nem sok a lakásonkénti 180 ezer forint ahhoz viszonyítva, hogy a reális, a tényleges költségeket fedező ár körülbelül 290—300 ezer forint lenne. A cél, hogy az új vállalkozási formákban minőségi lakások épüljenek. Természetesen a tanács is csökkentette —, mintegy 50 százalékra — a felépült lakásokra ” fenntartott vevőkijelölési jogot, mert nem biztos, hogy a lakásigénylők az új árakon is meg tudják majd vásárolni a lakásokat. — Menyibe kerül majd egy lakás Mólomban? — Egyelőre árat nem tudunk mondani. A Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat 1988. szeptember 1. és december 31. között tervezi a saját kivitelezésben épült, saját értékesitésű lakások átadását. A korábbi gyakorlat az volt, hogy megbízás alapján épültek a lakások, amelyet átadtak az GTP-nek értékesítésre. Most a vállalat megvásárolja a közművesített területet, felépíti a lakásokat, és maga értékesíti. A közművesített telkekért különböző árakat fizettek. A legkorábban megszerzett telkekért lakásonként 70 ezer forintot, majd 130 ezret, később pedig a 150 ezer forintos ajánlatukkal sem tudtak telket vásárolni a tanácstól. — Az általunk megpályázott telkeket az OTP nyerte el magasabb árajánlatával — mondja dr. Bilonka Béla, jogtanácsos. — Idén az Illyés Gyula utca déli részén 86 lakást építünk. IM-es — feszített vázas, vasbetonszerkezetes technológiával. Ezek 14—15 lakásos, magastetős, kis társas- házak lesznek A Gálovics György utcában 56 hagyományos panellakást építünk, de a korábbi típusterveket átdolgoztuk, s igyekeztünk alkalmazkodni az új igényekhez. Az újdonság a lakás belső alaprajzi elrendezése lesz, amelyet a vevők igényei szerint alakítunk ki. A lakószobák egymáshoz viszonyított arányát és számát tehát lehet módosítani az egyedi igényeknek megfelelően, a válaszfalak variálásával. — Milyen áron és formában fogják értékesíteni az új lakásokat? — Ez a legnehezebb kérdés. Tavaly négyzetméterenként 17 500 forintba kerültek az OTP által értékesített lakások. Ennél kevesebb nem lehet, s figyelembe kell venni azt is, hogy az építőiparnak ma már minden drágább. A lákósok eladási árát kizárólag a piac szabályozza, s a szabad árformában a felső határt az abszolút fizetőképesség határoz-' za meg. Végleges árat csak márciusban mondhatunk. Az általunk épített lakások 70 százalékára a tanács vevőkijelölési jogot tartott fenn, s a fennmaradó 30 százalékot hirdetjük meg. Szervezés alatt áll a BÉV értékesítési irodája. Márciusban hirdetjük meg azokat a lakásokat, amelyek átadását szeptember—december között tervezzük. Ha több igénylő lesz egy lakásra, akkor majd az értékesítési bizottság dönt. Természetesen a legtöbb készpénzt ígérő fogja elnyerni a lakást. Nemcsak az odaítélés feltételeit hirdetjük meg, hanem azt is, hogy ki és milyen indoklással kapta meg a lakást. Marton Gy.
