Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-20 / 50. szám

Dunántúli napló 1988. február 20., szombat Termelő­szövetkezeti zárszámadások A véméndi sikerek kulcsa Második legeredményesebb évét zárta a véméndi Lenin Tsz, amely tegnap tartotta zár­számadási közgyűlését. Rótt Antal termelőszövetkezeti elnök beszámolójában hangsúlyozta, hogy o 3 millós jégkár és a múlt év szigorúbb gazdálkodá­si feltételeinek ellenére 17 szá­zalékkal növelték a termelési értékét, növelték a nyereséget is, amely meghaladja a 29,4 millió forintot. A közös gazdaságot a több­lábon állás segítette a gyara­podásban. A 310 millió forint árbevétel majdnem 50 száza­lékát az állattenyésztés adta. A közösből 16 244 vágósertést ér­tékesítettek - 4000 darabbal többet a tervezettnél. Egyéb­ként a tavaly első Ízben meg­hirdetett sertéshústermelési ver­senyben a minőségi kategóriá­ban országos elsők lettek. Te­hát nemcsak sok, de igen jó minőségi húst állítottak elő, ami egyre fontosabb követel­ménye a piacon maradásnak. Tejtermelésben megközelí­tették az 5000 litert, búzából 5,5 tonnás, kukoricából 8 ton­nás termést takarítottak be. Gépesítésre közel 10 millió fo­rintot fordítottak és megkezd­ték a szarvasmarhatelep re­konstrukcióját, kivitelező a Pécsváradi Tövál, o 60 milliós beruházást 1989. augusztus 31- én adják át. A tsz által integ­rált háztáji termelés értéke ki­emelkedően magas a megyé­ben, 82,2 millió forint. A tsz- tagok 5791 darab sertést, 150 hízott bikát, 700 000 brojlercsir­két neveltek. A közös és a ház­táji együtt, Véménden állitotta elő a legtöbb állati terméket a megyében. A jó munka eredményeként gyarapodott a tagság szemé­lyes jövedelme, az egy főre eső éves kereset 84 997 forint, egy év alatt 13,8 százalékkal emelkedett. A tegnapi zár­számadáson az éves kereset 16 százalékát fizették ki a tagok­nak nyereségrészesedésként. Hímesháza legjobb éve Fennállása óta eddigi leg- job évét zárta a himesházai Petőfi Tsz. A termelési értéket 10 millió, a nyereséget 6 mil­lió forinttal növelték egy év alatt, a 16,3 millió mérleg sze­rinti nyereség náluk rekord. Aubert Adóm tsz-elnök a zár­számadáson elmondta, hogy a növénytermelés és az állatte­nyésztés egyaránt a maximumot hozta. A búza 6 tonna, a ku­korica 8,7 tonna, a cukorrépa 50 tonna — egyik legjobb a megyében —, a lencse 1,3 ton­na termést adott. A 9100 da­rab hízottsertés-eladásuk ma­gasabb a tervnél. A háztáj' forgalom 23 millió volt sertés­ből, mulordkacsóból. A tagi jö­vedelem 70 600 forint, 9,3 szá­zalékkal nőtt. Több mint egy­havi nyereségrészesedést fizet­tek ki. Idén belépnek a borsó- és szójatermelők közé. és foly­tatják a sertéstelepük korsze­rűsítését, amit 6,5 milliós in- vesztálássol már tavaly el­kezdtek.- Rné ­Bankhitel vetőmagvásárlásra Milyen lesz a tavaszi vetőmagellátás ? A tavaszi kalászos vetőmag, hibridkukorica, burgonya, ta­karmánymag, a lakossági zöldség- és virágmag-ellátás- ról tartottak sajtótájékoztatót tegnap Dombóváron, a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalat Dél-dunántúli Területi Központjában. Reisinger József, a vállalat igazgatóhelyettese már a be­vezetőjében utalt rá, hogy a banki szigorítások miatt a vásárló üzemek egy része pénzzavarba került, egyszerű­en nem volt fedezetük a vető­magvásárlásra. Félő volt. hogy a vetések kimaradása miatt a szántóföld egy része parlagon marad. A MÉM gyors intézkedésére a bankok hajlandók hitelt adni vetőmag vásárlására — de szigorú el­lenőrzés mellett. A vállalat rövidlejáratú váltó ellenében adhat vetőmagot a gazdasá­goknak. Itt jegyezzük meg, hogy a burgonya vetőgumó árát a magas étkezési burgonya árakhoz igazították, ami a szaporító gazdaságok szem­pontjából nézve igazságos. Ám a kistermelő a tonnánként 21 000 forintos tavaszi vető­gumó ár láttán kétszer is meggondolja, lecserélje-e a meglévő burgonyáját vírusmen­tesre. Ez az 1988. évi termés leromlásában üthet vissza. A sajtótájékoztatón egyéb­ként jó hírekkel szolgáltak a kukoricatermelő üzemeknek. A forgalomba kerülő hibrid ve­tőmag összetétele minden ed­diginél magasabb potenciális termőképességet rejt magá­ban. Tovább tart a Pioner hibridek vezető szerepe, a szemes kukoricánál az ameri­kai hibridek aránya 96,2 szá­zalék. Tiszta martonvásári hibrid kukoricákra megrendelés nem futott be, a szegedi ne­mesítő intézet részesedése is csak 3,8 százalék. A legjobban keresett hibrid továbbra is a 400-as FAO számú — közepes tenyészide­jű — Pi 3732-es. Ebből ta­valy még kevés volt, az idén mór a pótigényeket is ki tud­ják elégíteni. A tized hely- ről a másodikra jöt fel a ko­rai Pannónia hibrid, mivel ta­valy igen jó termést adott. A tavalyi másodikról a hatodik helyre esett vissza népszerű­ségében a 3747-es hibrid. A szuper koraiak iránt némileg csökkent, a késői érésű — 500 feletti FAO-számú — hibridek iránt nőtt a kereslet. Ide tartoznak a Sabrina, a Volga és a Rosa. Ezek újdonságok, de a Rosa kivételével van be­lőlük elegendő készlet. A ki­szállítások megkezdődtek, pótigényt a Rosa 3901 és a 3764 hibrideken kívül mind­re elfogad a vállalat. Ha nem is túl dinamikusan, de továbbra is nő a lakosság igénye a tasakolt zöldség-vi­rág mogvak iránt. Baranyá­ban 217 boltban, több mint 2,3 millió tasak tavaszi magot rc-rdeltek, s ezt részben már le is szállította és március végéig folyamatosan leszállít­ja a vállalat. Az idén nem jut majd minden boltba fe­hérhúsú vöröshagyma mag, kevesebb lesz az import mag mint tavaly. Tiz-tizenkét napot késnek a fűkeverékek is. Gond van a takarmányborsó vetőmag ellátással is. A vá­laszték szűk, a termelőknek az IP-3-as fajtával kell beér- niök, mert ez van. — Rné — Hétfőtől kedvezményes könyvvásár Az Állami, valamint a Mü­veit Nép Könyvterjesztő Vál­lalat hétfőtől kedvezményes könyvvásárt rendez. A ha­gyományos könyvesakciót először tartják azonos idő­pontban; a könyvterjesztők 50 százalékos engedmény­nyel kínálják az 1985-ös és az azt megelőző évek könyvtermésének még rak­táron lévő példányait. A választék az idén is széles körű, bőséges lesz, bár a lexikonok, a szótárak, s a klasszikusok verseskötetei ezúttal sem vásárolhatók féláron. Megkérdeztük : Ki helyettesítette a betegeket? A héten több alkalommal is hírt adtunk arról, hogy Pé­csett. a Baromfifeldolgozóban főzött ebédtől sokan szalmo- nello fertőzést kaptak. A Plas- tex Műanyag- és Textilipari Szövetkezet, a Dr. Veress End­re utcai Rendelőintézet, a Szikra Nyomda, a Tűzoltóság és a Baranya Megyei Ba­romfifeldolgozó és Forgalma­zó Közös Vállalat dolgozói kö­zül lettek elsősorban betegek. A nyomdai munkások közül húszán lettek rosszul, de kö­zülük már csak tizen vannak betegállományban. A Plastex péterpusztai üzemében tizen­két irodai dolgozó betegedett meg, ami semmiféle fennaka­dást sem jelentett a terme­lésben. Újszerű textilfestészet Läufer 2. a Széchenyi téri Galériában F. Farkas Tamás nagyméretű textilje ,,Az új textilesség legaktuá­lisabb kérdéseinek egyike a minta, motívum problematikája fogalmazódik a »Läufer« ese­tében, boldogan megmártózva az eklektikus, posztmodern fes- tőiségben is. Ez a mostani ki­állítás az újtextilesség leg­újabb, a festészet világában megélő kalandja. Ezzel az újabb kezdeményező megnyi­latkozással is az a szándé­kunk, hogy a textilművészet, mely évek hosszú sora óta sa­ját jelenségeinek új vizuális tartalmainak felderítésére töre­kedett, következetesen járja aktuális útjait." Amint a katalógusbon sze­replő idézetből is kitűnik, a Läufer 2. elnevezés mögött nem valami híres focista rejtőz­ködik, hanem egy újszerű tex tilfestészeti kiállítás. Polgár Csaba, az idézet szerzője, aki több társával együtt megszer­vezte a Laufer-tárlotokat. Ma­ga a laufer nem más, mint a textiliparban használatos ré­gebbi felszerelések egyik tar­tozéka, az „együttfutó”, o nyo­mandó szövetpályánál leg­alább húsz centiméterrel széle­sebb, jó nedvszívó szövet. Fel­adata, hogy felvegye a szöve­ten átnyomandó és o szövettől nem takart helyeken a henge­rekről a nyomófestéket. A tárlaton megszemlélhető textilek természetesen az „a lap-laufer" továbbfejlesztett, ötletekkel tarkított, művésztől függően más és más alkotásai. Van. aki a dekorativitásra tö­rekedett, van, aki inkább az egyszerűbb vázlatokat kedveli, van, aki a hangulatok előtér­be helyezését tartja fontosnak. A Pécsi Galéria Széchenyi téri kiállítótermében tegnap meg­nyílt tárlaton tizenkét textil- művész alkotásai láthatók. A kiállítás, melyet Németh Gábor művészettörténész nyitott meg, március 20-ig, kedd kivételével naponto 10—18 óráig tekinthe­tő meg. FILMJEGYZET Tölgyesi Frigyes sehogy sem tudja kielégíteni feleségét, eb­ből következően gyermekével és az elégedetlen asszonnyal elmennek egy New York-i IBUSZ-útra. Tölgyesi Frigyes New Yorkban megkérdezi kis­fiát, akit egész nap a nyaká­ban cipelt, hogy szereti-e, mi­re a kisfiú azt válaszolja, hogy nem. Tölgyesi Frigyes tehát le­lép a csoporttól, itt a piros, hol a pirost játszik egy színes­bőrű férfival. Ebből pedig az következik, hogy egy felhőkar­coló tetején szeretkezhet a hclopirosos férfi haloványabban, de szintén fekete húgával, aki megállapítja, hogy egy kelet­európai férfivel azért más. Na erre aztán vérszemet kapnak a színes bőrű testvérpárt ül­döző fehér férfiak, s hiába látja el Tölgyesi Frigyes a len­gyel-magyar barátságról hal­lani sem akaró pólók csövest élelemmel, a bisztró nogy- darob és egyáltalán nem szí­nes bőrű tulajdonosnöje végre megelégedik Tölgyesi Frigyes Tiszta Amerika kelet-európai férfiasságával, annál is inkább, mert a titok­zatos fehéremberek megölik az előbbi színes bőrű sógorát. Na, erre fel. Tölgyesi Frigyes apósa Tölgyesi Frigyes pénzé­ből New Yorkba utazik, hogy megizlelje a fekete szerelmet, s kipróbálja, hogy jó-e a pesti villamosbérlet az amerikai fod­rászoknál. Mivel jó volt, lopni akar egy áruházban, de lefü­lelik, ebből pedig az követke­zik, hogy a fekete sógort ki­nyíró titokzatos fehér emberek Tölgyesi Frigyest egy hídról a vízbe dobják, mire fel Cser­halmi György, úgyis mint itt­hon maradt sógor, szétveri a lakást Budapesten. Ha ezekután sem tiszta min­den, akkor magunkra vessünk. Pedig számunkra még felira­tozzák is a filmet, lévén, hogy ez egy magyar film, viszont Tölgyesi Frigyes néhány nyelv­lecketöredéknél többet nem tud amerikaiul, az amerikaiak meg nem tudnak magyarul. Amit tehát Frigyes barátunk nem ért, azt mi, hála a felira­tozásnak, kiválóan, ezzel szem­ben amit mi sem értünk, azt Tölgyesi Frigyes sem. Itt von mindjárt az alapkonfliktus: Amerika sokaknak ideálja, a korlátlan lehetőségek országa, viszont Tölgyesi Frigyes nem­hogy milliomos nem lesz, de ugyanolyan rosszul érzi magát ott, mint itthon. Sőt. Ezen még a kábítószeres cigaretta sem segít: itthon megfürdött, ott is, de előbb egy végeláthatatlan alagútban kereste az eszmei mondanivalót. Amit úgy is megfogalmazhatunk: magya­rok, ne disszidáljatok, az élet ugyanis attól függetlenül kilá­tástalan számunkra (s más ke­let-európai népek számára — lásd az éhező polákot), hogy mely országban vagyunk ép­pen. A film eszmei mondanivaló­jával egyébként nemcsak a Belügyminisztérium eléged­het meg, hanem az ameri­kaiak is, gondolom ezért is segítették anyagilag elkészül­tét: elegük van a szenvedő magyarokból; maradjatok csők inkább otthon. Pedig ez nem egészen igaz — lóm-lóm a film operatőre o forgatási szünetekben megalapozta kin­ti karrierjét. Mert ugye Ame­rika megbecsüli azt, aki akar és tud, új perspektívát adva c régi hollywood-i feliratnak, miszerint nem elég, hogy mo- gyar vagy, tehetségesnek is kell lenned. Pedig Gothár Péter is te­hetséges, a film írásába bese­gítő Esterházy Péter szintúgy. S tudnak is - azt legalábbis, hogy a blödlizö, cinikusan vic­celődő, ugyanakkor reményte­lenséget hirdető magatartás menő ma jobb értelmiségi kö­rökben, s van némi politikai kereslet ez iránt odaát is: íme lássátok, mivé lesz az ember a gonoszság birodalmában. Mert míg a magyar Ameriká­ba kívánkozik, addig az ame­rikai négernek esze ágában sincs Magyarországra disszi­dálnia, pedig Amerikában nemcsak verik a négereket, de ölik is. Demerthogy megölik Tölgyesi Frigyest, következés­képpen Tölgyesi Frigyes néger. Másképpen nem lehet. Bodó L. A Baromfifeldolgozóban egész héten folyamatosan dol­goztak. Az ezer alkalmazott­ból harmincon vannak táp­pénzen. A kis létszámú meg­betegedésnek elsősorban az volt az oka, hogy pénteken már kevesen ebédeltek az üzemben. A vállalat konyhá­ját még a jövő héten is zár­va tartják, általános fertőtle­nítést végeznek. A tűzoltóságon tizenkilen­cen kaptak szalmonella fer­tőzést, közülük hárman kór­házban fekszenek. A készült­ségi szolgálatban ez nem okoz gondot, szabadnapon le­vő tűzoltók behívásával pó­tolták a hiányzókat. Legtöbben a Dr. Veress End­re utcai Rendelőintézet és Gyógyszertár dolgozói közül betegedtek meg. Jelenleg is hetvenen vannak táppénzen, köztük tizennégy orvos. A szakrendelés ennek ellenére folvik, a fogászatra és o se­bészetre is másik rendelőin­tézetből kértek helyettest. Szűrővizsgálatokat nem vé­geznek, s várhatóan még egy hétia szüneteltetik. A gyógy­szertár egynapos szünet után ismét kinyitott és reggel fél nyolctól délután fél ötig fo­gadja a betegeket. Bányatörténeti skanzen, kilátó, bővülő arborétum A komlói város- szépítők tervei Ez évi feladatait határozta meg a Komlói Honismereti és Városszépitő Egyesület a feb­ruár 19-én megtartott közgyű­lésén. Kezdeményezik, hogy a Hét ásó emlékművel szembeni dombon megépüljön a kilátó és elkezdődjék a bányatörté­neti skanzen kialakítása — amely egyébként hosszú távú feladat lesz —, a Glanczer táró közelében. A tárót emléktáblá­val jelölik majd. A nyárra épí­tőtábort szerveznek azzal a céllal, hogy a résztvevői az ar­borétumot rendbe hozzák, tan­ösvényt alakítsanak ki a ritka­ságok bemutatására. Az arbo­rétum egyébként területileg nő. újabb fajokkal gazdagodik. A város több pontján virágokat ültetnek a Vöröskereszttel együttműködve, fákat telepíte­nek a városba vezető utak mel­lé, rendbe hozzák a temetőt Komlón és a mánfai templom úgynevezett csontkertjében is. Az utóbbi helyen a Komló Bá­nyaüzem Péch Antal szocialis­ta brigádja virágosit. Szeret­nék elérni, hogy a komlói bá­nyászat egyik nagy alapítójá­nak, Jánosi Engel Adolfnak a szobrát, amelyet jelenleg a Bányászati Múzeumban őriz­nek, ismét felállítsák köztéren. Jánosiban megtalálták azt a házat, ahol 1849-ben, a sza­badságharc leverése után az utolsó éjszakáját töltötte a menekülő Batthyány Kázmér, majd innen Törökországba tá­vozott. Ezt az ottani parókia adatai igazolják. Az épületen később márványtáblát helyez­nek el. El akarják érni, hogy a budafai felhagyott homok- kőbánya a Kőszegi-forrós köze­lében védelmet kapjon. I. Ist­ván rendeletére innen hordták a követ a pécsi székesegyház építéséhez. Cs. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom