Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-20 / 50. szám
1988. február 20., szombat Dunántúli napló 3 A KSH Baranya Megyei Igazgatóságának jelentése 1987. évről Mógocson, a Baranya Megyei Húsipari Vállalat 1987-ben kezdte el a hütöház építését. Fotó: Kóródi Gábor Élénkülés az iparban (Folytatás az 1. oldalról) mellett (az utóbbi évekénél kedvezőbb hitellehetőségek révén) főként az élelmiszer- ipar és a mezőgazdaság körébe tartozó fejlesztések voltak jelentősek. A tanácsi beruházások volumene némileg csökkent, halasztani vagy mérsékelni kellett a lakossági igények kielégítése szempontjából fontos beruházásokat is. Az év során megkezdett létesítmények közül a Pannónia Sörgyár, valamint a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kapacitásbővítései voltak összegszerűen a legjelentősebbek. Az 'üzembe helyezett létesítmények sokoldalú tömegéből a Mohácsi Farostlemezgyár kazántelepének, valamint a Cement- és Mészművek Beremendi Gyára porleválasztó berendezéseinek teljes üzembe helyezése, továbbá a pécsi távbeszélő főközpont bővítése emelhetők ki. 5000 gyermek született Baranya megyében az elmúlt évben mintegy 5000 gyermek született, kb. 1%- kal több, mint 1986-ban. Egyidejűleg a halálozások szórna 6—7%-kai csökkent. A vándormozgalom pozitív egyenlegét is figyelembe véve — számításaink szerint — a népesség év végi száma közel 434 000 főre tehető. Az anyagi ágakban tavaly mintegy 131 000 főt foglalkoztattak. az 1986. évinél 2,6%- kal kevesebbet. A foglalkoztatottak száma - a vízgazdálkodás kivételével - valamennyi ágazatban csökkent, legjelentősebben a közlekedésben (5,1%-kal) és a mezőgazdaságban (4,2%-kal). A foglalkoztatottak havi átlagbére 6702, havi átlagkeresete 7097 Ft volt 1987-ben, közel 8-8%-kal több, mint egy évvel korábban. A lakosság takarékbetétállománya az év végén meghaladta a 10 milliárd Ft-ot, az év során 551 millió Ft-tal növekedett, amely teljes egészében a kamatjóváírásokból adódott. A kötvényvásárlások összege 400 millió forint volt, néayszerese az egy évvel korábbinak. A lakosság hitel- állománya 1,6 milliárd Ft-tal növekedett az év során. A kiskereskedelem forgalma összehasonlítható áron számítva 5,7%-kal emelkedett. (A várható árnövekedések miatti elővásárlások következtében különösen élénk volt a forgalom a IV. negyedévben.) Legnagyobb mértékben, közel 11%-kal a vegyes iparcikkek értékesítési volumene nőtt, míg a bolti élelmiszerekből kb. 2%-kal, ruházati cikkekből — az előző évek csökkenő tendenciájával ellentétben — közel 4%-kal adott el többet a kereskedelem. A vendéglátósban változatlan áron 7%-kal csökkent a forgalom. A kiskereskedelmi árak a megyében átlagosan 7,8%-kal emelkedtek. Ezen belül a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 9,4, a vendéglátás 13,5, a ruházati cikkek 9,1, a vegyes iparcikkek 5,5%-ka! kerültek többe, mint egy évvel előbb. A lakosság áruellátása 1987-ben - különösen a II. félévben — az előző évinél több nehézséget okozott a kereskedelem számára, többségében a várható árnövekedések miatti elővásárlások következtében. Az élelmiszer- ellátás területén a kereslet főként a liszt, a só, az étolaj, a cukor, a margarin, valamint a rizs iránt fokozódott, az utóbbi két termék gyakran hiányzott a boltokból. Szinte egész évben szűkös volt a szárazáruk és az étkezési szalonnal kínálata. Vajból és sajtból a nagyobb idegenforgalmi központokban a bevásárló turizmus okozott időnként ellátási gondokat. A ruházati termékeknél a vásárló turizmus okozott időn- mértékben gyermekruházati cikkek és -lábbelik iránt fokozódott, de nőtt az értékesítés felnőtt ruházati termékekből is. A kiskereskedelem a termékek többségét folyamatosan pótolni tudta, választék- és méretproblémák főként csecsemőruházati cikkekből, gyermek-fehérneműből, felnőtt és gyermek tréningruházati cikkekből, valamint harisnyából, harisnyanadrágból fordultak elő. A kereslet legerőteljesebben a vegyes iparcikkek, ezen belül is különösen a tartós fogyasztási cikkek és az építőanyagok iránt emelkedett, aminek következtében több termék tartósan a hiánycikkek listájára került. Tovább nőtt a kielégítetlen igény automata mosógépekből, gázkályhákból, gázkonvektorokból és -kazánokból, hűtőszekrényekből és -ládákból, valamint fajansz árukból és bútorból. A tüzelőanyag-ellátást egész évben a hazai és import minőségi szenek szűkös kínálata jellemezte, ennek következtében a brikett iránt fokozódott a kereslet. A II. félévben szinte minden fontosabb építőanyagnál tartós hiányhelyzet alakult ki. Ennek fő oka, hogy az ártámogatások megszünte- ésének és az általános forgalmi adó bevezetésének tervezete miatt a kereslet rendkívüli mértékben megnövekedett, s az ipar a többletigényeknek csak kis hányadát tudta a termelés növelésével biztosítani. Ugyanakkor a termékek bizonyos körénél (fenyőfűrészáru, rúdfa, parketta, ablak, stb.) a fa és az üveg 'hiánya miatt a termelők a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek sem tudtak eleget tenni. A megye kereskedelmi szálláshelyeit igénybe vevő vendégek száma 1987-ben közel 327 000 fő volt, 4%-kal több az egy évvel korábbinál. Ezen belül a konvertibilis elszámo- jású országokból 30%-kal, a nem konvertibilis elszámolású országokból 2%-kal többen vették igénybe a megye szálláshelyeit, míg belföldről 2%- kal kevesebben érkeztek. (A konvertibilis elszámolású országok közül az USA-ból 28, Ausztriából 31, Franciaországból 38, az NSZK-ból 22, Jugoszláviából 19%-kal érkeztek többen, mint egy évvel előbb. A nem konvertibilis elszámolású országokból érkezők közül a szovjet vendégek száma haladta meg jelentősen (28%-kal) az egy évvel korábbit.) A vendégéjszakák száma alig 1%-kal emelkedett, az átlagos tartózkodási idő 3,9 éjszaka volt. Kevesebb a beteg Az elmúlt esztendőben 2318 lakás készült el a megyében, 30%-kal kevesebb, mint egy esztendővel korábban, egyúttal kevesebb, mint az utolsó tizenöt év bármelyikében. Az 1987-ben elkészült lakásokból mindössze 196 létesült állami erőből, az állami lakásépítés ilyen alacsony arányára az ötvenes évek óta Baranya megyében még nem volt példa. A megye lakosságának egészségügy/' alapellátását 187 általános orvosi és 65 gyermekgyógyász körzet biztosította az elmúlt évben. Az előbbiek száma eggyel kevesebb, utóbbiaké öttel több volt az 1986. évinél. A táppénzes napok száma mintegy 6%-kal csökkent 1987-ben a megelőző évhez képest. Az óvodai hálózat közel 200 férőhellyel bővült. A megye általános iskoláiban az osztálytermi ellátottság nem változott, a pedagógusok száma 1,5%-kal emelkedett. A középiskolások közül a gimnazisták száma 5%-kai, a szakközépiskolásoké 1%-kal nőtt. A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS FŐBB ADATAI Megnevezés 1986 1987 az előző évi %-ában SZOCIALISTA IPAR A termelés a) 100,2 102,7 A foglalkoztatottak száma 99,4 97,9 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 100,8 104,9 Az értékesítés összesen, folyóáron b) Ezen belül: a külkereskedelmi célú 103,3 111,5 értékesítés 94,9 103,2 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR A saját építési-szerelési tevékenység értéke 91,9 102,4 Az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaiak száma Az egy — építési-szerelési tevékenységen 92,2 95,5 foglalkoztatott — fizikaira jutó saját építési-szerelési munkák értéke 99,6 107,2 MEZÖGAZDASAG Mezőgazdasági termékek értékesítése Vágómarha, t 85,7 93,1 Vágósertés, t 100,8 102,5 Baromfi, t 121,0 109,3 Tehéntej, 1000 1 100,4 102,1 KERESKEDELEM Kiskereskedelmi eladási forgalom (összehasonlítható áron) Ezen belül: bolti élelmiszerek 104.3 105,7 és élvezeti cikkek 106,9 102,1 vendéglátás 96,7 93,0 ruházati cikkek 97,1 103,7 vegyes iparcikkek 106,0 110,8 a) Terméksorok alapján, b) Székhely szerinti adatok a apján. A termelőágak tevékenységét, a beruházásokat, valamint a lakosság életkörülményeit 1987-ben az alábbiak jellemezték a megyében: Törvényszerű? Az én pénzemről van szó — de talán érdekel másokat is. Munkát vállaltam egy művelődési intézménynek több részletben. Az utolsó részletet is elvégezvén december közepén átadtam az elszámolást a ház illetékesének, aki továbbította az el számoló hivatal városi egységének, oz pedig a megyei egységnek. Ide december 30- ón érkezett meg az elszámolás, de már nem továbbították a banknak, mert tudták, hogy a bank ilyenkor mór nem utal. Január 1-jén azonban életbe lépett az új adórendszer, amelynek értelmében nem 6, hanem 20 százalékot vonnak majd le. (Majd, ha megkapom.) Nai- vul azt hittem, hogy az 1987- ben végzett munkáért 1987- ben érvényes feltételek közti fizetség jár, ezért felhívtam a Pénzügyminisztériumot. A válasz: a szabály az, hogy bért még lehetett január 15-ig a régi módon elszámolni, tiszteletdíjot azonban nem. (Vaion miért nem?) Ha a megyei egység könyvelte az összeget december 30-ón, akor a bank január 1. után is a régi módon fizet. Ha nem, nem. Mint tudjuk: az egység nem könyvelt, mert tudta, hogy a bank ilyenkor már nem fizet. Minden illetékessel beszéltem, hogy világossá váljék: senki sem követett el hibát, mindenki megtette a dolgát. S mondhatnám is, hogy egy peches eset az egész. Ha nem lenne túl gyakran ilyen esetem. Ilyen esetünk. Nekünk, állampolgároknak. Amikor mi elvégezzük a mun- . kát, a számtalan Hivatal is elvégzi a dolgát, és mi mégis rosszul járunk. És amikor alázatosan érdeklődünk, a Hivatal azonnal agresz- szívnak nevez bennünket és kikéri magának — esetleg megértő, de széttárja a kezét: ő nem tehet semmiről. Ha mégis, neki nem kell elnézést kérnie. A hivatalra ugyanis kevés szabály vonatkozik az állampolgár érdekében, és semmi baja nem történik, ha ezeket a szabályokat megsérti. Nekem hónap 10-ig be kell fizetnem egy összeget a hivatal által beküldött csekken. A csekk nem érkezik meg, én — nehogy kicsússzak a határidőből - befizetem a régi csekken. A régi összeget, és amilyen figyelmetlen vagyok, legközelebb is a régi összeget. (Az összegyűlt adósság: 100 forint.) A hivatal mindjárt a második felszólítást küldi, és bírósági letiltást emleget. Ügy látom, s nemcsak én, tessék megnézni az újságok levelezési rovatait, hogy a hivatalok berendezkedtek erre: a kényelmes kívülállásra, az ügyfél kioktatására, a felelősség áthárítására és a feltételek diktálására — akár szabálytalanság árán is. Érvényben van a rendelet, hogy a háztartási gépek javításánál két óránál többet nem szabad várakoztatni az ügyfelet? Érvényben van. És nincs szerviz, amely 4 óránál rövidebb időt adna meg. Érvényes rendelet szerint a várható javítási költséget előre rá kell írni a vállalási jegyre. Nem egyszer a szemem láttára írták rá — utólag. A példák folytathatók. Nem megoldás, hogy én követeljek, én tegyek panaszt, én ellenőrizzek. Az egyes ember eleve hátrányban van a hivatallal, a szervezettel Síemben (különösen a hiánygazdaságban), még akkor is, ha a törvény őt védi. És nem jogcím az általánosan kioktató hangra, hogy néhány ügyfél tényleg kioktató hangot érdemel. Igenis, rászorulunk olyan hivataloknak a mainál hatékonyabb védelmére, amelyek más hivatalok, szervezetek, vállalatok, társulások, kötelességteljesítését ellenőrzik. Persze kérdés, mi történjék, ha az ügyben eljáró hivatalok vétlenek, és az állampolgár mégis a rövidebbet húzza? És kérdés: törvénysze- I rű-e, hogy így legyen? G. T. Számla nélkül A borravalózás vagy a csúszópénz nem újkeletű fogalmak. Persze az illegális jövedelemszerzésnek vannak más módjai is. Sőt, aligha lehet kétséges, hogy az új adózási rendelet bizonyos mértékben ösztönzőleg hat az ilyenfajta próbálkozásokra. Igaz, a dolog nem veszélytelen, ám nagy „előnye", hogy pofon egyszerű. Vegyünk egy példát. Mondjuk a bérlő tanácsi lakásában elromlott néhány ablak zárószerkezete. Félve a hidegtől, a rossz időjárástól, az illető fogja a telefont és tárcsáz.-Az ingatlan- kezelő vállalat illetékesétől azonban megtudja, hogy nincs anyag, kevés a szerelő, több hétig várni kell . , . Persze, ha az ember makacs és tovább kutat a megoldás után, furcsa tapasztalatokra tehet szert. Megtudhatja például, hogy ugyanott, ahol nemrég még kosarat kapott, van valaki, aki vállalja a munkát. A szerelő egy órán belül a helyszínen van és röpke harminc perc alatt készek az ablakok. A megrendelő fizet, a mester sietve távozik, számlát ugyan nem ad, de bizalmasan közli: máskor is neki szóljanak, ha valami baj van. Még a legjobb háztaitás ban is megesik, hogy időnként meghibásodik valami, így történt ez a jó öreg automata mosógépünkkel is. Egyik szerda este csütörtököt mondott. A közel egy évtizede hibátlanul működő szerkezet zárlatos lett, minduntalan kicsapta a biztosítékot. Másnap első utunk a szervizbe vezetett, ahol a következő napra ígérték a javítást. Késő este meg is jelent a szakember. Egy darabig matatott a gép belsejében, majd közölte: a hibát megszüntette, de szivattyút is kellene cserélni. Számla nélkül 800, amúgy papírral meg 1200 forint a taksa. Az üzlet ezúttal nem jött létre, a szivattyú a helyén maradt és egyelőre hiba nélkül dolgozik. Más a helyzet kedvenc esernyőmmel, amit mostanában - hála a szeszélyes télnek — ugyancsak gyakrqn kell n^itogatni. Ezt egy vándorköszörűs úgy megcsinálta, hogy még rosszabb lett, mint annak előtte. A pénzt — ami utón nyilván sose fog adózni — persze szépen zsebre tette. A tanulság: ilyen mesternek, kopogjon csak, nem érdemes ajtót nyitni! A sok-sok lazaság, a szolgáltatóipar hiányosságai gyakran teszik kiszolgáltatottá az embert, aki az esetek többségében kényszerből dönt az olcsóbb ár mellett. Nem mindegy például, hogy egy többszobás lakás festése 2-3 hétig tart és 20-25 ezer forintba kerül, vagy elkészül egy hét alatt és csak 15 ezret fizetünk érte. Persze számla nélkül. Az illegális jövedelemszerzés, az egyik zsebből a másikba vándorló forintok persze tovább gyöngítik a qozdasáqot. A lehetőséget kihasználók ezzel szemben azonban nemigen s’ámol- nak, mint ahogy azzal sem, hogy fennakadhatnak az ellenőrzés rostáján. Igaz, többségük nagyon is jól tudja, hogy a szolgáltatások szín- j vonalának, minőségének és I szervezettséqének alapvető I változtatásáig nyugodtan ha- I lászhat a zavarosban. F. D.
