Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-02 / 1. szám

Régi színházi szilveszterek Telt ház nézte csütörtökön A montmartre-i ibolyát Történetek szólnak régi színházi szilveszterekről. Még az ötvenes években is kez­dődött előadás szilveszter napján este 11 órakor; víg­játékot, operettet tűztek mű­sorra, és a színészek úgy igyekeztek, hogy a felvonás éjfél előtt véget érjen: az, óraütéskor együtt énekelték a Himnuszt a színpadon és a nézőtéren, majd néhány perc szünet után folytató­dott az előadás. Később megszűnt az éjféli előadás, de szokás volt még a vidám rögtönzés ilyenkor szilveszter estén. De aztán - ahogyan az úgynevezett darabtemetés (egy-egy produkció utolsó, tréfákkal, viccekkel feldúsí­tott előadása) is kiment a divatból —, úgy ma már a szilveszteri előadás is fegyel­mezett. így volt ez csütörtökön es­te is. A montmartre-i ibolya előadásán, amelyet egyéb­ként a rendező Vas-Zoltán Ivón szigorú szeme ellenőr­zött, minden a helyén van-e. A régi szilvesztereket Péter Gizivel és Mester /sfvánnal a színészklubban, a televí­zió előtt ülve idéztük fel ab­ban a néhány szabad perc­ben, amely két jelenet közt adódott. Egyébként a színházi dol­gozók nem tartottak „hiva­talos” szilvesztert, de az elő­adás után néhányon a szí­nészklubban koccintottak az új esztendőre. Hozott italból, mert a büfé korán becsukott: az üzemeltető Corso Kávéház ugyanis kivonul a klubból, ez volt az utolsó estéje. Vas- Zoltán Iván itt mondta el jó­kívánságait az aznap fel­lépőknek: Péter Gizi is, Mes­ter István is családi körben folytatta az óévbúcsúztatást. Mester István a toronyház­ban lakó színházi dolgozók társaságában: itt ilyenkor nyitott ajtók várják a kö­szöntőket: a huszonnegyedik emeleten egymás mellett nyílnak a művészek lakásai. A klubban gyülekezett a számos haknizó stáb egyike is: Bukszár Márta, Csaba Gyula, Krasznói Klári és Ta­más Endre, innen indultok a harkányi fellépésükre. És a közönség? Telt ház volt aznap. A találomra megszólított nézők mindegyi­ke jól szórakozott a kedves operetten: a színházlátoga­tás az ünnepi program fő eseményének számított. Ha­lász János nyugdíjas honvéd­karmester és felesége a szín­ház után otthon búcsúztat­ták az óévet, mégpedig pezsgővel és a gyerekeknek, szóló telefonokkal. A Klein- család, a Herman- és a Schmidt-család Romonyáról érkezett a színházba, még­pedig három autóval össze­sen tízen. A gyerekeknek ju­talom a színházlátogatás, s amelyikük még itt is jól vi­selkedik - mondták a szü­lők —, az otthon tovább néz­heti a tévét: kivételesen ad­dig, ameddig kedve tartja. Az előadás előtt, a színház előcsarnokában 150 éves az első magyar oktató Encyclopédia” Másfél évszázaddal ezelőtt jelent meg az akadémia által külön is díjazott generális tan­könyv, amely az 1835-ben meg­hirdetett tankönyvpályázatra beérkezett 11 mű közül a leg­jobbnak bizonyult. (Sikerét iga­zolja, hogy 1838-ban már a második kiadóst is meg kel­lett jelentetni!) — A 666 lap terjedelmű kötet első kiadásá­nak egyik példányát az Egye­temi Könyvtárban, Pécsett őr­zik. A 662-666. lapokon találjuk a tartalomjegyzéket („Fogla­lat"), melynek csupán a ró­mai számokkal jelölt főfejeze­teit soroljuk fel: I. Értelem­gyakorlások. II. Erkölcsi elbe­szélések és oktatások. III. Az illendőségről, s okos maga- alkalmazásáról. IV. Tanulságos és mulattató versek. V. Szám­vetés-tudomány. VI. Idő- szám­lálás-tudomány. VII. Természet­tudomány. Vili. Föld-leírás. IX. Egészség-tudomány. X. Gaz­daság-tudomány. XI. Történet- tudomány. XII. Törvény-tudo­mány. XIII. Magyar nyelv-tudo­mány és írásmód. Toldalék: Idegen szók, lajstroma. Ezen (nyelvében és monda­nivalójában) ma is sok tanul­sággal szolaáló könyvet két színezett melléklet egészíti ki: a 17 mérges növényt és 8 mérges gombát, valamint a dühös (értsd: veszett) kutyái bemutató, kihojtogatható lap, a kötet végén viszont Magyar és Erdélyország földképe talál­ható (A. m. tudós társaság költségével metszette Karács Ferenc), amely a vármegyék mellett a horvát és szlavón katonai körzeteket, és az er­délyi „székek" és vidékek ne­veit is felsorolja (összesen ki­lencvenet). Élvezetes olvasmány Edi Illés Pál Első oktatásra szolaáló kézikönyve, melyben számos népköltészeti adatra is bukka­nunk. Az I. részben (Értelem­gyakorlások) például 36 talá­lós kérdés van és 15 Találós Mese (Reitvénv) — ezeket azonban időmértékes versbe szedték szerzőik. Eqyet idézek közülük: Ha vizem bőven van. bort iszom, s vidúlok. De ha vizem nincs, víz-ivásra szorúlok. — Molnár. A II. rész (Erkölcsi elbeszé­lések és oktatások) 40. szöve­ge a „Gyermeki szeretet, pél­dája", amely nem más, mint a Garitas romana nemzetközi vándormotívumának változata — az anyját (vagy apját) a börtönben az éhhaláltól saját tejével megmentő lány mesé­jét (találós kérdését) legutóbb Újváry Zoltán, a debreceni egyetem néprajz-professzora dolgozta fel, de ezt az adatot ő sem ismerte. A fejezet ulolsó része „Né­hány magyar példabeszéd”. Érdemes felidéznünk e régies, ! szokatlan foqalmazású közmon­dásokat és szólásokat: A, tudomány eltartja az em­bert. Bocskorban keresni, csizmá­ban költeni: Esik böcsületedre. Czégér nélkül is elkél a, jó bor. Dorgálás és vessző, csak ne legyen késő, jót nevel a, gyer­mekből. Nézzük meg azt, hogy c< Vili. rész (Föld-leírás) mit tar­talmaz vidékünkről. 113. Mit kell tudnunk So-| mogy vármegyéről? Fekszik a, Dráva folyó és a, Balaton, tava között. Gabona és bor­termesztéssel gazdag várme­gye. Sok benne az erdőség is. Királyi városa ennek sincsen, mint Szálának. Mezővárosa: Kaposvár, Szigetvár, Csurgó,1 ; Marczali, s a, t. 114. Baranya vármegye mi­ről nevezetes? Fekszik a, Duna és Dráva között. Gabonát, do­hányt és bort sokat termeszt» Királyi városa Pécs, melly egv- j szersmind püspöki lakás, mel­lette Mecsek hegy, melly 1798. tüzet okádott ki. Mezővárosai: Pécsvárad, Siklós, hol már­ványt fejtenek, Mohács, melly a, magyar nemzet, históriájá­ban híres hely, és szomorú dolgokra emlékeztet. Lássuk még, mit ír a XI. részben (Történet-tudomány) Mohácsról e könyv. 135. Mellyek II. Lajos, ural­kodásának nevezetességei? . . . ...Mohácsnál 1526. az egész országbeli magyar nemesség­nek a, színe lángja, öszvesen 22 000 ember elesett, és egy Csele nevű patakba, futás közben, bele halt maga a, király is. A, Török pedig ekkor az országnak déli részét el-j foglalta. Edi Illés Pál könyve nagy­hatású, módszertanilag is kiu emelkedő értékű mű volt a maga korában, s mint láttuk, a művelődéstörténet és nyel­vészet, valamint a népköltészet kutatói sok haszonnal forgat­hatják ma is! Dr. Mándoki László folklórkutató Szexualitás és örömszerzés Egy sokak számára meg­lepő könyv jelent meg a napokban Örömszerzés címmel. Ilyen jellegű ki­advány még soha sem lá­tott napvilágot hazánkban, így előre jósolható, hoqy nagy lesz a sikere. S az is, hogy jónéhányan felhábo­rodnak, mondván „ami az ágyban történik, az nem tartozik senkire". A képeskönyv előszavá­ban írja dr. Czeizel Endre orvosgenetikus, hogy az európai kultúra csak a XX. században jutott el arra a fokra, hogy a sze­retkezés különböző válto­zatait, pózait, figuráit érett ésszel, józanul szem­lélje. Hazánk, mint az eu­rópai kultúra része, ehhez a szexuális forradalomhoz különböző okok miatt két- hórom évtizedes késéssel csatlakozott. A skandináv államokban már a hatva­nas években megjelentek olyan könyvek, kiadványok, melyek a szexualitás té­makörét szakszerűen, igé­nyesen tárgyalták, s eze­ket a középiskolai bioló­giai oktatás keretében fel­használták. Az „áttörés" nálunk né­hány évvel ezelőtt kezdő­dött, amikor a nemi fel- viláqosítás szükséqességét a társadalom is felismerte, s egyre többet kezdtünk erről a korábban ólsze- mérmességqel átitatott kérdésről beszélni. Persze — ahogy Czeizel doktor foqolmaz — „a nemiség rehabilitációjakor, a jo­gos és tiszteletre méltó tö­rekvéseket nem szabod méltatlan jelenséqekkel (nemi kicsapongással és szabadosságqal, a szex mindennek fölé helyezésé­vel) beárnyékolni. Az Örömszerzés című könyvet abba a kategóriába sorol­ja, melynek a képei bioló- qiailaa helyesen, művészi­leg mértéktartó ízléssel mutatiák be a szeretkezés változatosságát, s úqv ér­tékeli. hoav e kiadvány nagymértékben hozzóiórul szexuális lemaradásunk egv részének pótlására. Az 54 fényképpel il­lusztrált könyvben a szerző foglakozik többek között a szerelemmel, az értékrend- szerekkel, a felelősségvál­lalással, a foqamzásqát- lással, a testápolással, a szexuális játékkal, a nemi kaDcsolat különféle módo­zataival. Teszi ezt okosan, kulturáltan, a pornoarófia elemeinek elkerülésével. Pereszlényi Zoltán örömszerzés című könyvét bátran ajánlhatjuk min­denki, de elsősorban a fiatalok, a nemi életet most kezdők figyelmébe. R. N. Gépháztól gépházig Kelemen József (balról): — Átveszem a gépésztől a filmet, és indulok: nekem tiz perc alatt oda kell érnem. Fotó: Proksza László Segít a rendőr - Aki hat részletben jár moziba Mesélik, hogy jó tíz évvel ezelőtt kerékpáros férfi tűnt fel a pécsi rendőröknek, aki zsák­kal a hátán száguldott ke­resztül piros jelzésen és záró­vonalon, és nem a'lt meg fel­szólításra sem. üldözőbe vet­ték: kiderült, filmet szállított a zsákban az egyik móriból a másikba — az éppen következő tekercset. — A történet hihető — mondja Kelemen József, a Ba­ranya Megyei Moziüzemi Vál­lalat egyik mellékfoglalkozású filmszállítója. — Mi ugyanis gyakran percekért harcolunk: úgy kel! végezni ezt a munkát, hogy a néző egyik moziban se vehesse észre: ugyanazt a te­kercset vetítik mindenhol. Akkor tehát avasson be bennünket Kelemen József, hogyan lehet egy filmet egy­szerre három moziban vetíteni. — Nem egyszerre, hanem majdnem egyidőben. A kezdé­si idők között egy tekercs- hossz és az utazási idő kü­lönbségének meg kell lennie: félóra, háromnegyed óra. Egy film általában 5-6 tekercsből ÓM, ez tekercsenként 17—18 percet jelent. Itt volt például a Pinocchio, azt karácsonykor mind a három pécsi moziban vetítették, hosszab öt tekercs, 1 óro 30 perc. Mondjuk, a Kossuthban kezdenek 14 óra­kor, lefut az első tekercs, a gépész visszatekeri, átveszem, maximum 10 perc alatt a Pe­tőfiben kell vele lennem, üre­sen visszajövök a második teker­csért, elviszem, de másodszor már hozom vissza az első te­kercset kezdésre. Vagy viszem tovább a Parkba. És így to­vább: ha öt előadás von egy ncp, akkor ez 27-28 fordulót jelent öt és fél óra alatt. Té­len, nyáron, akármilyen idő van. Némi túlzással szólva ta­valy januárban, a nagy hó idején csak én közlekedtem meg az autóbuszok. — Milyen kocsival? — 1500-as Polskim van, so­kat költők rá, mert ehhez a munkához üzembiztos kocsi kell. — Megvan a szokott útvona­la? — Már amennyire a belváro­si útelterelések engedik. Né­ha egyik napról a másikra másfelé egyirányú az utca. Ha minden rendben, a Kossuth és Petőfi távolsáqa 2,4 km, a Park és Petőfi között 2,7 km van, a Kossuth és a Park kö­zött 1 km. Ha útelterelés van, akkor bizony több. De nekem tíz perc alatt mindenhová oda kell érnem. — Hol parkol? — Sajnos, a Kossuth mellett qyakran nincs hely, és nincs külön parkolási engedélyem. A Petőfi előtt meqállok, szabály­talanul is, már megíqérték a rendőrök, hoqy elviszik a ko­csimat. De legtöbbször segíte­nek. Kelemen József főállásban a Baranya Megyei Építőipari Vállalat rendésze, változó munkaidőbeosztásban: a nép­szerűén pendlizésnek nevezett filmszállítást három éve végzi, mellékfoglalkozásban, két má­sik társával eqyütt. Szabad idejében a kiskertjében dolgo­zik. — És moziba jár? — Minden filmet látok o gépész mellől — csakhogy te- kercsenkint, részletekben. G. T. Skótok és gyerekeik McNepp családostul Né­metországba utazott sza­badságra. Legkisebb gyer­meke egy óvatlan pillanat­ban lenyelt egy ötmár­kást, és a gyorson kihí­vott orvos 2-3 napi kór­házi tartózkodást javasolt.- Úgy véli On — kér­dezte az izgatott apa —, hogy az ötmárkós napvi­lágra kerül még?- Természetesen! - bi­zonygatta az orvos. Megkönnyebbülten kér­dezte McNepp:- Akkor ugye ad rá ne­kem még ma három már­ka előleget?!

Next

/
Oldalképek
Tartalom