Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)
1988-01-30 / 29. szám
Felvételeinken a mohácsi tmk-műhelyben a fonalbolyhozó gép felújitását végzik Másodnyersanyagokat Hasznosít a Boriforg Magyar—szovjet közös vállalat alakult A mohácsi Temaforg termelési együttműködése Boriszovval Kétszázmillión felüli tőkés exportot is vállaltak- Az elmúlt évet Bauer Ferenc vezetése alatt sikeresen zártuk. Ö most január elsejétől nyugdíjas. Jóval a tervezett költségszint alatt, erősen megcsappant létszámmal teljesítettük termelési tervünket. Kiemelkedően jó, 162 milliós tőkés exportot teljesítettünk. Ez 22 millióval haladta meg az 1986-ost. Dolgozóink jövedelme 10 százalékkal növekedett. Decemberben megszületett a megállapodás, létrejött a magyarszovjet közös vállalat a Boriforg, mely a Minszk melletti Boriszovi Másodnyersanyagfeldolgozó Kombinát és a Temaforg Vállalat névházasságából született — mondja Moldvai Attila, a mohácsi Temaforg megbízott igazgatója.- Milyen előnyöket ígér a közös vállalat a mohácsi gyárnak?- Létrehozásában az volt a legdöntőbb, hogy itthon lecsökkent a kézimunkafonal iránti kereslet, így feleslegessé vált nálunk az évi 300 tonnás Dreff-fonókapacitás. A Boriszovba áttelepített orsó nélküli fonógépeinkkel és a kiszerelőgépekkel, majd a szovjet partner állít elő gombolyított kézimunkafonalat, és a nyereségért mi szál-, szabászati és gyapjúipari hulladékot hozunk be feldolgozásra.- Milyen feladatok várnak a gyárra?- A beruházás előkészítése, a fővállalkozás és a kivitelezés megszervezése, a gyártás- technológia átadása, a felújított gyártóberendezések kiszállítása és beüzemelése. Az épületet magyar vállalkozó építi majd fel előregyártott elemekből. A Boriforg igazgatója szovjet, igazgatóhelyettesnek pedig tőlünk lesz kint négy évre Novákné Puch Mária, a jelenlegi termelési osztályvezető. Vele tart férje is, aki jelenleg a fonodánk vezetője. Mór megkezdtük a géppark teljes felújítását és két orsózógép, valamint egy fonalgőzölő berendezés gyártását is. Augusztusban kamionokkal indulnak tőlünk a gépek és berendezések. A felújítást és gyártást a mi szakembereink végzik, a helyszínen is ők szerelik és üzemelik majd be a gépeket és berendezéseket. — Gyáron belül terveznek-e fejlesztéseket? — Az idei termelési terveink nagyjából egyezőek a tavalyival, de a nagyvállalati 420 milliós tőkés exportnak, legalább a felét nekünk kell biztosítanunk. Ez függ a beérkező anyagoktól és az előadásoktól is. Az 1,2 milliárdos nagyvállalati szocialista export lényegében számunkra nem jelent kötelezettséget, bár kézimunkafonalból a Szovjetunióba és Csehszlovákiába is küldünk. A kézimunkafonal gyártásával azért nem állunk le, Moldvai Attila Moldvai Attila 1946-ban született Mohácson. A Szegedi Textilipari Technikum elvégzését követően a Bajai Finomposztó Vállalatnál dolgozott. 1966 novemberében fonógépkezelöként helyezkedett el a Temaforg Vállalat mohácsi gyárában. Volt segédművezető, művezető, üzemrészvezető, technológiai csoportvezető és gyári főmérnök. Munka mellett végezte el a Textilműszaki Főiskola fonószövő szakót. Bauer Ferenc igazgató nyugalomba vonulásával 1987. október 1-jétől kétéves időtartamra megbízták a Temaforg mohácsi gyára igazgatói teendőinek ellátásával, s változatlanul viszi tovább a főmérnöki tennivalókat is. Felesége ugyancsak gyári dolgozó, meós. Fia másodéves a Szegedi Textilipari Technikumban. sőt, idén más típusban, eszté- tikusabb kivitelben is gyártjuk. A budapesti országúton lévő külső telepünkön megépítjük a csatornahálózatot, egy 1600 négyzetméteres nyitott raktárunkat körbefalazzuk.- Már korábbi terveik között is szerepelt, hogy megszüntetik a két telephelyes gyárat, és a városban lévő „anya- gyárat" is kitelepítik a külső telephelyre. — Erre vonatkozóan még nem született a központban végleges döntés, de ezt továbbra is szorgalmazzuk. Ez a kettősség éves szinten, vagy 20 milliós többletköltséggel jár.- Ha a felújítást követően kiszállítják a Dreff-fonógépe- ket és a kisegítő berendezéseket Boriszovba, akkor sok helyük szabadul fel a mostani központi telepen, üresen hagyják? — Vannak elképzeléseink, de majd csak a piac és a szabályozók függvényében dönthető el, milyen gépeket állítsunk be a megüresedett helyre. Murányi László Anyagbeszerzés?! Az építőipari vállalat anyagbeszerzőjének semmi oka a jókedvre. Percenként kérnek tőle ezt-azt, türelmes, ingerült, mór-mór fenyegető hangon. S ő is ugyanezt teszi az ország minden részén fellelhető gyártóművek, nagykereskedelmi vállalatok ügyintézőivel. S hiába a több évtizedes jó kapcsolat, képtelen anyagot szerezni. — Ilyen telünk se mostanában volt! Végre jó az idő, mindenki dolgozhatna. S tessék, miattunk, anyagbeszerzők miatt áll a legtöbb helyen a munka. De akik ismernek, tudják, sőt el is hiszik, hogy nem rajtunk múlik .. . Az elmúlt második félévi felvásárlási láz miatt képtelenek voltunk tartalékolni, mert nem tudtunk szinte semmit sem beszerezni. Aztán most az import alapanyagok hiánya miatt nem tudunk felhajtani festéket (a műanyag bázisú festékekből vagy 20-27-féle színárnyalattal dolgoznánk), fenyőfűrészárut, hőszigetelő anyagokat, faforgácslapot, Thermo- tek hőszigetelő rendszert. A szigorú hőszabvány előírása szerint nem létezhetünk szigetelő- és tömítőanyagok nélkül. Még szerencse, hogy valamennyi ragasztóanyagot azért be tudtunk tárolni. Kisméretű tömör téglából is hiába rendeltünk időben 600 000 darabot. . . A megrendeléseink is any- nyira komolytalannak tűnnek, hogy az már hihetetlen. Nem az, amit mi küldünk el a gyártóknak éves keretszerződés vagy negyedéves megrendelés címén. A válaszok miatt tűnik viccesnek az egész. Az éves keretszerződéseinket (még a megelőző év utolsó negyedévében kell összeóllitanunk és postáznunk), nemigen veszik komolyan, azokra gyakorlatilag szinte egyik címzett sem válaszol. Esetleg válaszolnak: „Majd visszatérünk ... ", de az első negyedév biztosan elmegy így, üresjáratban. Negyedéves megrendeléseinkből (azt megelőzően 45 —60 nappal kell megkülde- nünk) egy-kettőt visszaigazolnak, talán meg is kapjuk, netán csak kis hányadát, de azt is többnyire mór a tárgynegyedévben, tehát jó nagy késéssel, így máshová már nem is fordulhatunk segítségért, mert kifutottunk a határidőből. S ha valami csoda folytán meg is kapjuk a kért anyagot a megadott mennyiségben, akkor meg ... Ha ne adj Isten, minőségi reklamációval vagyunk kénytelenek élni, akkor végleg vesztett ügyünk van. A válaszok, illetve reagálások? 1. „Ismerve az önök minőségi igényeit, azt mi nem tudjuk teljesíteni ..." 2. „Elismerjük a kifogásukat, igazuk van, de azt sajnos egyelőre nem tudjuk teljesíteni ..." 3. A leggyakoribb válasz lényege: „Ezután ránk ne számítsanak ...” A visszaigazolások — ha egyáltalán ilyenre méltatnak — többnyire akkor, abban a tárgynegyedévben érkeznek, amikor nem a papírnak, hanem mór az anyagoknak kellene érkezniük. De az is jellemző, hogy többnyire csökkentve igazolják vissza, tehát az általunk kért mennyiségnél kevesebbet hagynak nekünk jóvá. Mi meg dolgozzunk, hogy megéljünk, hogy fizethessük az adókat, meg mindent. .. A nincsből nem lehet termelni, hiába is ért meg mindenki mindent. . . Ha nem lett volna az a felvásárlási láz, akkor talán mi is be- gyűjthettünk volna sok anyagot. Annak viszont a készletgazdálkodás büntetőpénzei is határt szabnak . . . Járom az országot, telefonálgatok, telexezek, levelezek, s nyugtatgatom a vállalati embereket, akik anyaghiány miatt nem tudnak dolgozni. Most az időjárás kedvező, behozhatnánk egy sor munkát, végre nem mínusz- szál zárnánk vállalati szinten az első negyedévet. De így? Aztán majd magyarázkodhatunk, hogy azért nem, mert nem volt festék, fenyőfűrészáru, szigetelőanyag meg sok más minden. De utólag majd a fejünkre olvassák: nem jól végeztük a munkánkat. Meg aztán anyaghiányra nem lehet hivatkozni, azt nem lehet sehol sem elszámolni. Csak a vállalati eredmények alakulásából követ- keztethetők ki . . . Jó az idő. Dolgozni tudnánk és szeretnénk is. Ha lehetne, mivel! Lejegyezte: M. L. Takarmánygyártás, fafeldolgozás, műszergyártás Egyhazaskozar ipara A tsz termelési értékének a kétharmada Ha a takarmánygyártást iparnak tekintjük, s miért ne, hiszen üzemi szintű termelése meghaladja az évi százmillió forintot, akkor az egyházasko- zári tsz összes termelési értékének a kétharmadát az ipar adja. A takarmánygyártó üzem évente közel 10 000 tonna Ko- vin 50-et készít. A nitrogénből előállított ipari fehérjeforrás a hozzáadott kiegészítő anyagokkal biztonságosan etethető. A Kovin 50 egyre népszerűbb a szarvasmarhatartó gazdaságokban. Hasonlóan keresett a Kamip- ren elnevezésű koncentrátum, amit a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola receptúrája szerint gyárt az üzem. A Kamip- ren úgynevezett tájpremix. Megfelelő adagolásával az egyes vidékeken tapasztalható nyomelemhiányokat lehet ellensúlyozni, egyrészt az optimális tejtermelés elérése, másrészt a hiánybetegség megelőzése érdekében. A takarmánygyártó üzem legújabb készítményének még neve sincs. Az Állatorvos- tudományi Egyetemen dolgozták ki, a szabadalmaztatási eljárás még nem fejeződött be. Szárazon álló tehenek kapják. A speciális premix adagolásának a hatására nem sínyli meg az anyajószóg a vemhességet, és egészséges utód jön világra. A faipari üzem bebizonyította fejlődőképességét. A fa- feldolgozás a tsz 1200 hektáros erdőterületére alapozódott. A fűrészüzem kinőtte magát, ma már túlnyomórészt félkésztermékeket gyártanak. A komlói Carbonnak például a Gabi heverőkhöz évente 30-32 ezer keretet csinálnak, a Gabonaforgalmi Vállalatnak szintén nagy tételben vagonajtóbeté- tet, a mezőgazdasági üzemeknek szabadtartásos borjúneveléshez ketreceket. A raklapgyártást gépesítik, most telepítik a berendezést. Az elképzelések szerint a faipari üzem tavalyi hqrmincmilliós termelési értéke tízmillióval növelhető ez évben. A fémipari ágazat már sok mindennel kísérletezett: továbbra is megy az IFA oldalfal-, hátfalgyártás, a mezőgazdasági gép- és járműalkatrész- készítés. Abbahagyták viszont az összeszerelő tevékenységet (például megszűnt a lámpatestszerelés, amelyet a tamási Talux-szal kooperálva végeztek), s nem tudtak piacot szerezni a fémbútoroknak. Új termék utón néztek: és a múlt év végén meg is kezdték a forgalmazását az Unireg elnevezésű villamosenergia-fogyasztást regisztráló berendezésnek, amely- lyel a mindenkori fogyasztás mérhető. A műszer összekapcsolható számítógéppel. A legyártott első száz Unireg már gazdára talált. A termelőszövetkezet az elmúlt tíz évben megsokszorozta termelését és nyereségét. Bár 1986 rekordév volt 300 milliós termelési értékével és 18,6 milliós nyereségével, de az előzetes számítások szerint 1987 sem marad el ezektől a számoktól. Az 1988-as szabályozók kedvezőtlenül érintik a tsz-t: a nyereség körülbelül Zsákokba töltik a szuper premixet a takarmánykeverő üzemben negyven százalékkal csökken. Az alaptevékenységben már az optimumot közelítik (búzából az 5,5, kukoricából a 8, napraforgóból a 2,5 tonnás átlagot), ezen már kevéssé lehet valamit is javítani. Marad a háztáji és az ipari termelés. Ott tudnak behozni az elveszett nyereségből mintegy húsz százalékot.- Ha idén tizenöt milliós nyereségünk lesz — állítja Horváth Ferenc, a tsz általános elnökhelyettese —, akkor az változatlan árakon számítva huszonnégy millió körüli 1987- es teljesítménynek felel meg. S ez az óriási növekedés csakis többletmunkából adódhat; hiszen más tartalékaink már nincsenek. L. Cs. K.
