Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-30 / 29. szám

Felvételeinken a mohácsi tmk-műhelyben a fonalbolyhozó gép felújitását végzik Másodnyersanyagokat Hasznosít a Boriforg Magyar—szovjet közös vállalat alakult A mohácsi Temaforg termelési együttműködése Boriszovval Kétszázmillión felüli tőkés exportot is vállaltak- Az elmúlt évet Bauer Fe­renc vezetése alatt sikeresen zártuk. Ö most január elsejé­től nyugdíjas. Jóval a terve­zett költségszint alatt, erősen megcsappant létszámmal tel­jesítettük termelési tervünket. Kiemelkedően jó, 162 milliós tőkés exportot teljesítettünk. Ez 22 millióval haladta meg az 1986-ost. Dolgozóink jövedelme 10 százalékkal növekedett. De­cemberben megszületett a meg­állapodás, létrejött a magyar­szovjet közös vállalat a Bori­forg, mely a Minszk melletti Boriszovi Másodnyersanyagfel­dolgozó Kombinát és a Tema­forg Vállalat névházasságá­ból született — mondja Mold­vai Attila, a mohácsi Tema­forg megbízott igazgatója.- Milyen előnyöket ígér a közös vállalat a mohácsi gyár­nak?- Létrehozásában az volt a legdöntőbb, hogy itthon le­csökkent a kézimunkafonal iránti kereslet, így felesleges­sé vált nálunk az évi 300 tonnás Dreff-fonókapacitás. A Boriszovba áttelepített orsó nélküli fonógépeinkkel és a kiszerelőgépekkel, majd a szovjet partner állít elő gombo­lyított kézimunkafonalat, és a nyereségért mi szál-, szabászati és gyapjúipari hulladékot ho­zunk be feldolgozásra.- Milyen feladatok várnak a gyárra?- A beruházás előkészítése, a fővállalkozás és a kivitele­zés megszervezése, a gyártás- technológia átadása, a felújí­tott gyártóberendezések kiszál­lítása és beüzemelése. Az épü­letet magyar vállalkozó építi majd fel előregyártott elemek­ből. A Boriforg igazgatója szovjet, igazgatóhelyettesnek pedig tőlünk lesz kint négy évre Novákné Puch Mária, a jelenlegi termelési osztályve­zető. Vele tart férje is, aki jelenleg a fonodánk vezetője. Mór megkezdtük a géppark teljes felújítását és két orsózó­gép, valamint egy fonalgőzölő berendezés gyártását is. Au­gusztusban kamionokkal indul­nak tőlünk a gépek és beren­dezések. A felújítást és gyár­tást a mi szakembereink vég­zik, a helyszínen is ők szere­lik és üzemelik majd be a gé­peket és berendezéseket. — Gyáron belül terveznek-e fejlesztéseket? — Az idei termelési terve­ink nagyjából egyezőek a tavalyival, de a nagyvállalati 420 milliós tőkés exportnak, legalább a felét nekünk kell biztosítanunk. Ez függ a be­érkező anyagoktól és az elő­adásoktól is. Az 1,2 milliárdos nagyvállalati szocialista export lényegében számunkra nem jelent kötelezettséget, bár kézi­munkafonalból a Szovjetunió­ba és Csehszlovákiába is kül­dünk. A kézimunkafonal gyár­tásával azért nem állunk le, Moldvai Attila Moldvai Attila 1946-ban született Mohácson. A Szegedi Textilipari Techni­kum elvégzését követően a Ba­jai Finomposztó Vállalatnál dolgozott. 1966 novemberében fonógépkezelöként helyezke­dett el a Temaforg Vállalat mohácsi gyárában. Volt se­gédművezető, művezető, üzem­részvezető, technológiai cso­portvezető és gyári főmérnök. Munka mellett végezte el a Textilműszaki Főiskola fonó­szövő szakót. Bauer Ferenc igazgató nyu­galomba vonulásával 1987. ok­tóber 1-jétől kétéves időtar­tamra megbízták a Temaforg mohácsi gyára igazgatói teen­dőinek ellátásával, s változat­lanul viszi tovább a főmérnöki tennivalókat is. Felesége ugyancsak gyári dolgozó, meós. Fia másod­éves a Szegedi Textilipari Technikumban. sőt, idén más típusban, eszté- tikusabb kivitelben is gyártjuk. A budapesti országúton lévő külső telepünkön megépítjük a csatornahálózatot, egy 1600 négyzetméteres nyitott raktárun­kat körbefalazzuk.- Már korábbi terveik kö­zött is szerepelt, hogy meg­szüntetik a két telephelyes gyá­rat, és a városban lévő „anya- gyárat" is kitelepítik a külső telephelyre. — Erre vonatkozóan még nem született a központban végle­ges döntés, de ezt továbbra is szorgalmazzuk. Ez a kettősség éves szinten, vagy 20 milliós többletköltséggel jár.- Ha a felújítást követően kiszállítják a Dreff-fonógépe- ket és a kisegítő berendezése­ket Boriszovba, akkor sok he­lyük szabadul fel a mostani központi telepen, üresen hagy­ják? — Vannak elképzeléseink, de majd csak a piac és a szabá­lyozók függvényében dönthető el, milyen gépeket állítsunk be a megüresedett helyre. Murányi László Anyag­beszerzés?! Az építőipari vállalat anyagbeszerzőjének semmi oka a jókedvre. Percenként kérnek tőle ezt-azt, türelmes, ingerült, mór-mór fenyegető hangon. S ő is ugyanezt te­szi az ország minden részén fellelhető gyártóművek, nagy­kereskedelmi vállalatok ügy­intézőivel. S hiába a több évtizedes jó kapcsolat, kép­telen anyagot szerezni. — Ilyen telünk se mosta­nában volt! Végre jó az idő, mindenki dolgozhatna. S tes­sék, miattunk, anyagbeszer­zők miatt áll a legtöbb he­lyen a munka. De akik is­mernek, tudják, sőt el is hi­szik, hogy nem rajtunk mú­lik .. . Az elmúlt második félévi felvásárlási láz miatt képte­lenek voltunk tartalékolni, mert nem tudtunk szinte sem­mit sem beszerezni. Aztán most az import alapanyagok hiánya miatt nem tudunk felhajtani festéket (a mű­anyag bázisú festékekből vagy 20-27-féle színárnya­lattal dolgoznánk), fenyőfű­részárut, hőszigetelő anyago­kat, faforgácslapot, Thermo- tek hőszigetelő rendszert. A szigorú hőszabvány előírása szerint nem létezhetünk szi­getelő- és tömítőanyagok nélkül. Még szerencse, hogy valamennyi ragasztóanyagot azért be tudtunk tárolni. Kis­méretű tömör téglából is hiába rendeltünk időben 600 000 darabot. . . A megrendeléseink is any- nyira komolytalannak tűnnek, hogy az már hihetetlen. Nem az, amit mi küldünk el a gyártóknak éves keretszerző­dés vagy negyedéves meg­rendelés címén. A válaszok miatt tűnik viccesnek az egész. Az éves keretszerző­déseinket (még a megelőző év utolsó negyedévében kell összeóllitanunk és postáz­nunk), nemigen veszik ko­molyan, azokra gyakorlatilag szinte egyik címzett sem vá­laszol. Esetleg válaszolnak: „Majd visszatérünk ... ", de az első negyedév biztosan elmegy így, üresjáratban. Negyedéves megrendelé­seinkből (azt megelőzően 45 —60 nappal kell megkülde- nünk) egy-kettőt visszaiga­zolnak, talán meg is kapjuk, netán csak kis hányadát, de azt is többnyire mór a tárgy­negyedévben, tehát jó nagy késéssel, így máshová már nem is fordulhatunk segítsé­gért, mert kifutottunk a ha­táridőből. S ha valami csoda foly­tán meg is kapjuk a kért anyagot a megadott mennyi­ségben, akkor meg ... Ha ne adj Isten, minőségi rek­lamációval vagyunk kényte­lenek élni, akkor végleg vesztett ügyünk van. A vála­szok, illetve reagálások? 1. „Ismerve az önök minőségi igényeit, azt mi nem tudjuk teljesíteni ..." 2. „Elismer­jük a kifogásukat, igazuk van, de azt sajnos egyelőre nem tudjuk teljesíteni ..." 3. A leggyakoribb válasz lé­nyege: „Ezután ránk ne szá­mítsanak ...” A visszaigazolások — ha egyáltalán ilyenre méltatnak — többnyire akkor, abban a tárgynegyedévben érkez­nek, amikor nem a papír­nak, hanem mór az anya­goknak kellene érkezniük. De az is jellemző, hogy többnyire csökkentve igazol­ják vissza, tehát az általunk kért mennyiségnél keveseb­bet hagynak nekünk jóvá. Mi meg dolgozzunk, hogy megéljünk, hogy fizethessük az adókat, meg mindent. .. A nincsből nem lehet ter­melni, hiába is ért meg min­denki mindent. . . Ha nem lett volna az a felvásárlási láz, akkor talán mi is be- gyűjthettünk volna sok anya­got. Annak viszont a kész­letgazdálkodás büntetőpén­zei is határt szabnak . . . Járom az országot, telefo­nálgatok, telexezek, levele­zek, s nyugtatgatom a válla­lati embereket, akik anyag­hiány miatt nem tudnak dol­gozni. Most az időjárás ked­vező, behozhatnánk egy sor munkát, végre nem mínusz- szál zárnánk vállalati szin­ten az első negyedévet. De így? Aztán majd magyaráz­kodhatunk, hogy azért nem, mert nem volt festék, fenyő­fűrészáru, szigetelőanyag meg sok más minden. De utólag majd a fejünkre olvassák: nem jól végeztük a munkán­kat. Meg aztán anyaghiány­ra nem lehet hivatkozni, azt nem lehet sehol sem elszá­molni. Csak a vállalati ered­mények alakulásából követ- keztethetők ki . . . Jó az idő. Dolgozni tud­nánk és szeretnénk is. Ha lehetne, mivel! Lejegyezte: M. L. Takarmánygyártás, fafeldolgozás, műszergyártás Egyhazaskozar ipara A tsz termelési értékének a kétharmada Ha a takarmánygyártást iparnak tekintjük, s miért ne, hiszen üzemi szintű termelése meghaladja az évi százmillió forintot, akkor az egyházasko- zári tsz összes termelési érté­kének a kétharmadát az ipar adja. A takarmánygyártó üzem évente közel 10 000 tonna Ko- vin 50-et készít. A nitrogénből előállított ipari fehérjeforrás a hozzáadott kiegészítő anyagok­kal biztonságosan etethető. A Kovin 50 egyre népszerűbb a szarvasmarhatartó gazdaságok­ban. Hasonlóan keresett a Kamip- ren elnevezésű koncentrátum, amit a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola receptúrája sze­rint gyárt az üzem. A Kamip- ren úgynevezett tájpremix. Megfelelő adagolásával az egyes vidékeken tapasztalható nyomelemhiányokat lehet ellen­súlyozni, egyrészt az optimális tejtermelés elérése, másrészt a hiánybetegség megelőzése ér­dekében. A takarmánygyártó üzem legújabb készítményének még neve sincs. Az Állatorvos- tudományi Egyetemen dolgoz­ták ki, a szabadalmaztatási el­járás még nem fejeződött be. Szárazon álló tehenek kapják. A speciális premix adagolásá­nak a hatására nem sínyli meg az anyajószóg a vemhességet, és egészséges utód jön világra. A faipari üzem bebizonyí­totta fejlődőképességét. A fa- feldolgozás a tsz 1200 hektá­ros erdőterületére alapozódott. A fűrészüzem kinőtte magát, ma már túlnyomórészt félkész­termékeket gyártanak. A kom­lói Carbonnak például a Gabi heverőkhöz évente 30-32 ezer keretet csinálnak, a Gabona­forgalmi Vállalatnak szintén nagy tételben vagonajtóbeté- tet, a mezőgazdasági üzemek­nek szabadtartásos borjúneve­léshez ketreceket. A raklap­gyártást gépesítik, most tele­pítik a berendezést. Az elkép­zelések szerint a faipari üzem tavalyi hqrmincmilliós terme­lési értéke tízmillióval növel­hető ez évben. A fémipari ágazat már sok mindennel kísérletezett: to­vábbra is megy az IFA oldal­fal-, hátfalgyártás, a mezőgaz­dasági gép- és járműalkatrész- készítés. Abbahagyták viszont az összeszerelő tevékenységet (például megszűnt a lámpa­testszerelés, amelyet a tamási Talux-szal kooperálva végeztek), s nem tudtak piacot szerezni a fémbútoroknak. Új termék utón néztek: és a múlt év vé­gén meg is kezdték a forgal­mazását az Unireg elnevezésű villamosenergia-fogyasztást re­gisztráló berendezésnek, amely- lyel a mindenkori fogyasztás mérhető. A műszer összekap­csolható számítógéppel. A le­gyártott első száz Unireg már gazdára talált. A termelőszövetkezet az el­múlt tíz évben megsokszorozta termelését és nyereségét. Bár 1986 rekordév volt 300 milliós termelési értékével és 18,6 mil­liós nyereségével, de az előze­tes számítások szerint 1987 sem marad el ezektől a szá­moktól. Az 1988-as szabályo­zók kedvezőtlenül érintik a tsz-t: a nyereség körülbelül Zsákokba töltik a szuper premixet a takarmánykeverő üzemben negyven százalékkal csökken. Az alaptevékenységben már az optimumot közelítik (búzából az 5,5, kukoricából a 8, napra­forgóból a 2,5 tonnás átla­got), ezen már kevéssé lehet valamit is javítani. Marad a háztáji és az ipari termelés. Ott tudnak behozni az elve­szett nyereségből mintegy húsz százalékot.- Ha idén tizenöt milliós nyereségünk lesz — állítja Hor­váth Ferenc, a tsz általános elnökhelyettese —, akkor az változatlan árakon számítva huszonnégy millió körüli 1987- es teljesítménynek felel meg. S ez az óriási növekedés csak­is többletmunkából adódhat; hiszen más tartalékaink már nincsenek. L. Cs. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom