Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-23 / 22. szám

Fiatal dalosok as Uttöröhazban A fiatal dalosok egy csoportja Papp Mária (500. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet) sze­replését figyeli. Nincs veszteséges fogyasztási szövetkezet Pénteken ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. Szia- meniczky István, a SZÖVOSZ főtitkára elő­adói beszédében utalt arra, hogy a fogyasztási szövetkezetek jó pozíció­ból kezdik a munkát: az előzetes adatok szerint ugyanis az ágazathoz tar­tozó szövetkezetek és szö­vetkezeti vállalatok között az elmúlt év értékelése alapján nincs vesztesé­ges. Ez biztos alapot nyújt arra, hogy továbbra is sikeresen gazdálkodja­nak, és folyó áron számol­va, az idén 10—12 száza­lékkal növeljék forgalmu­kat. Gázprogram a baranyai községekben Kozármislenyben az öreg falut is bekapcsolták Kilenc baranyai község ka­pott engedélyt a földgáz be­vezetésére 1983-tól. Gyorsan lépett Somberek és Véménd, ahol a tanácsok és a terme­lőszövetkezetek, valamint a la­kosság összefogásával zömmel befejezték a programot a társ­községekkel együtt. Kozármis- leny pedig már egy második ütemen is túl van. A kozármislenyi öreg falu Megyei középiskolás népdaléneklési verseny A továbbjutók Mohácson képviselik Baranyát Baranyában szép hagyomá­nyai vannak a népdaléneklés­nek, nem véletlen tehát, hogy mind a középiskolások, mind az általnáos iskolások köré­ben évente megrendezik a fia­tal dalosok versenyét. Tegnap a Komarov Gimnázium szerve­zésében a pécsi Szabó István Úttörőházban zajlott le a 16. Baranya megyei középiskolás népdaléneklési verseny. Az idei vetélkedőt különösen nagy vá­rakozás előzte meg, hiszen a továbbjutók a februári mohácsi népdalnéeklési versenyen kép­viselik majd Baranyát. A mo­hácsi seregszemlére pedig eb­ben az évben először a kilenc dunántúli megye 5—5 legjobb énekese jön el. Tegnap dr. Bárdi László, a Baranya Megyei Tanács főta­nácsosa köszöntötte a verseny­zőket, felkészítő tanáraikat és a zsűrit, majd bevezetője után huszonkilenc dalos lépett egy­más után a pódiumra. A leg­többen a pécsi Leőwey Klára és Kodály Zoltán Gimnázium­ból, valamint a Janus Panno­nius Gimnázium és Szakközép- iskolából jöttek, de különösen örvendetes volt, hogy a teg­napi versenyre olyan iskolából is neveztek diákok, ahol nincs ének-zene oktatás. így a mo­hácsi és a pécsi szakmunkás- képzős tanulók is a zsűri elé álltak. A tegnapi megyei versenyt iskolai előversenyek előzték meg, ahonnan továbbjutva, a résztvevők huszonöt népdallal nevezhettek a következő fordu­lóba. Itt egy szabadon, és egy a zsűri által választott népdalt kellett előadniuk a verseny­zőknek. Immár évek hagyomá­nya, hogy Baranyában egyre szebb dalokkal jelentkeznek a diákok. Idén a válogatásukat a közelmúltban megjelent ba­ranyai népdalos füzetek is se­gítették. A rendelkezésre álló, széle­sebb választási lehetőség, és a versenyzők igényes felkészülé­se együttesen eredményezte az idei megyei verseny kiemelke­dő színvonalát. A versenyzők közül többen balladát válasz­tottak maguknak. Ezeknek, va­lamint a sok díszítésekkel, hajlításokkal ékesített népda­loknak az előadása komoly előképzettséget igényel. A ver­senyzők — köztük egy szem fiú - nagyszerű példáját adták annak, hogy napjainkban is érdemes figyelmet szentelni az ifjúság hagyományőrző moz­galmának. A zsűri — melynek tagjai dr. Várnai Ferenc, megyei vezető ének-zene szaktanácsadó, Arany János karnagy, valamint Bogárné Kis Tünde, a JPTE TK ének-zene tanszék tanárse­géde voltak - a következő sor­rendben választotta ki a to­vábbjutókat: 1. Jankó Gabriel­la (Kodály Gimnázium), 2. An­tal Krisztina (Janus), 3. Kohl Tímea (Leőwey), 4. Agatits Krisztina (Janus), 5. Nyári Ber­nadett (Janus). K. E. A Bizományi Áruház pécsi, Bem utcai boltja Megnőtt a kereslet a használt bútorok és ruhák iránt Csak a minőségi árut veszik át A bútorok és a ruhafélék megnövekedett órai miatt a vásárlói kereslet a jó minősé­gű, szép és olcsóbb használt cikkek felé fordult. Az ezek érétkesítésével foglalkozó üz­leteknél nem csökkent, hanem nőtt a forgalom januárban is. A Baranyaker Modul Bútor­háza múlt év szeptemberében nyílt. Négy hónap alatt a ter­vezettnél többet, 18 millió fo­rintot forgalmaztak. Jelenleg is állandó az érdeklődés: elő­fordul, hogy napi százezer fo­rint forgalmuk van. Mint Boj­tot Tamás boltvezető mondta, két-három nap alatt teljesen kicserélődik a készletük. Csak­is teljesen hibátlan, ép és szép bútorokat vesznek át — van, amit bizományba hagynak ná­luk, másokat az eladó kíván­ságára megvásárolnak. Szak­képzett bútorbecsüsük van, aki telefonbejelentés alapján a helyszínen értékeli fel a bú­tort. Ezek mellett új, egyedi bútorok eladásával is foglal­koznak: így a Mohácsi Szék­gyár BNV-díjas székeiből több­félét tartanak. Emellett hazai FILMJEGYZET Borzasztó egy szerkezet a számítógép. Az még az egyszerűbben leküzdhető akadályok közé tartozik, hogy végtelen ciklusba ke­veredik a masina: ki kell kapcsolni, újra kezdeni a a programozást, kijavítani a csapdát, aztán futhat az a fránya szoftver. De ezernyi ármány leselkedik a progra­mozóra ezután is. Gyilkos programmaradványok emészt­hetik el a másikat, idege­nek kapcsolódhatnak rá a legtitkosabb adatbankokra is, tetszés szerint gyarapít­hatják saját bankszámláju­kat, vagy ne adj isten, in­díthatják el a rakétákat. Aztán ott van „.,y szc"em; termék, úgy lopkodják, ha az számítógépprogram, hogy az nem is igaz, a progra­mozó mindenféle feltörhetet­Lidérces órák len kulcsokon dolgozik, de nincs az a védelem, amit a tolvajok meg ne fejtenének. S ha munka után, közben a programozó pihenni akar, hát betölt egy játékpropra- mot a masinába. De ezzel vége a pihenésének. Állan­dó küzdelemben van a vi­lágűrben, manók, robotok támadnak rá, neki pedig el kell jutnia valahova. De hiába választ föld alatti la­birintust, ott is veszélyek le­selkednek reá, szinte le- győzhetetlenek, de azért le kell győzni őket, mert csak szinte. Ha hazamegy, prob- ramrészletek, szoftvertolva­jok, végtelen ciklusok és el­lenséges űrhajók üldözik ál­mában a programozót — szó, ami szó, nem könnyű az élete. Ezért aztán a programo­zó egy könyvet vesz elő, vendéglőben olvas, s szóba elegyedik ismeretlenekkel — emberek veszik körül, nem a számítógép fantomjai. Azt hiszi, megszabadul ezektől. De az emberek úgy kezde­nek viselkedni, mint a prog­ramok. A pincér például végtelen ciklusba esik, ugyanazon mozdulatokat is­métli végeláthatatlanul: egy szimpatikus lány viselkedé­sét, mintha a véletlenszám- generátor irányítaná: Ó, sze­gény programozó! Megkez­dődik egy olyan kaland, amely túltesz minden számi­tógépes játék, minden le- küzdhetetlennek hitt csala­fintaságán. A Lidérces órák című amerikai film persze azok­nak is remek szórakozást nyújt, akik életükben nem programoztak még, s még- csak játszani sem játszottak számítógéppel. Az egész mintha egy rossz álom len­ne: Martin Scorsese filmje mindamellett tele van hu­morral, bájjal, történjenek mégoly lidérces események is. Hiszen ha nagyon bele­bonyolódunk egy programba, ki lehet kapcsolni a gépet, s vége kínjainknak. Ám hq az élet maga olyan mint egy megvodult program? A bor­zasztó, hogy nem lehet ki­kapcsolni. S mily szép, hogy nem lehet kikapcsolni! Hi­szen valami különbségnek mégiscsak kell lennie a számítógép és az emberek világa közt, bármennyire is hasonlítanak egymásra, A számítógépé az embe­rekére, vagy az embereké a számítógépre? Nehéz el­dönteni. A különbség talán csak a kikapcsolás módjá­ban van. Szerencsénkre. B. L szövetkezetektől, gyáraktól is érkeznek egyedi bútorok. A hét minden munkanapján vá­sárolnak és árusítanak. A Bizományi Áruház Vasút utcai üzletházában mindig nagy a forgalom. Itt használt bútorok és vevőreklamációs bútorok eladása mellett a ha­zai termelőszövetkezetek, kis­szövetkezetek gyártotta búto­rokat is értékesítik. Kertész Istvánné üzletvezető megje­gyezte, hogy a múlt évihez képest a bútorok ára itt is drágult. Azért a vevőknek megéri, mert használtsági fok­tól függően olcsóbb és drá­gább garnitúrákat, szekrényso­rokat lehet kapni. Átveszik a még eladható, használtabb bútordarabokat is. Új szolgál­tatásuk oz elmúlt év tava­szán megnyitott használtruha­felvevő és -értékesítő boltocs­ka. Tavaly négymillió forint forgalmunk volt. Jelenleg na­gyon sokan adják be a gyer­mekruhákat, melyeket márciu­sig, szezontól függetlenül át­vesznek. Juhász István, a BÁV Bem utcai üzletének vezetője ugyan­ezt állapította meg. Náluk na­ponta 180 ezer forintért vásá­rolnak ruhákat, cipőket a ve­vők. Sokszor annyian nézelőd­nek, válogatnak az üzletben, hogy kénytelenek lezárni rövi- debb időre az eladóteret. Ta­lán annak is köszönhető, hogy nagyon jó minőségű hazai és külföldi. valamint lakossági árukat sikerült beszerezniük. Februárra hazai kötöttárukat, harisnyákat várnak. Mindhárom boltvezető meg­jegyezte, érdemes betérni, né­zelődni, mert előbb vagy utóbb mindenki megtalálhatja a ked­vére való és a pénztárcájának megfelelő terméket. Adóm Erika három utcájában gáz van a vezetékben, és a Kossuth La­jos utcában már van olyan család, amely januárban gáz­zal fűt. Két éve fejezték be az újtelepen a programot, és a tanács úgy döntött, hogy a régi községrésznek is biztosít­ja a komfortos szolgáltatást. Ehhez a tanács jelentősen hozzájárult: 8 514 000 forintba kerül az 5300 méteres vezeték építése, ebből a községi ta­nács pénze 6 665 000 forint, ami azt jelentette az itt la­kóknak, hogy nem kellett töb­bet fizetniük — a közben emelkedő költségek ellenére sem-, mint az újtelepen. A két százharminc családból, mint­egy kétszáz belépett a társu­lásba, és családonként 15 000 forintot fizetett a vezetékért. A Hidro Építőipari Kisszövet­kezet az elmúlt nyáron kezdte az építkezést, alvállalkozója a szanki tsz szakcsoportja sze­relte a vezetéket. A DDGáz január elején a Hunyadi, a Petőfi és a Kossuth utcában üzembehelyezte a rendszert. Nem számítottak a tavaszias januárra, így a tervnek megfe­lelően a Rákóczi utcában ta­vasszal kezdik az építést. Ezek szerint az idén Kozármisleny egész területe bekapcsolódik a földgázszolgáltatásba. Élő engedélye van Nagykő- zárnak és Dunaszekcsőnek is, egyik településen sem mond­tak le a megvalósításról, de a továbblépést súlyos anyagi gondjaik nehezítik. Nagykozár- ban 19,3 millió forintba ke­rülne az építkezés, a csalá­doknak 25 000 forintot kellene vállalni, ha a többség belép­ne a társulásba, akkor is hi­ányozna hatmillió forint, de az elmúlt évek építkezéseiben ki­merült lakosság, és a tanács sem tud vállalkozni. Újabb területek előkészítésével és a telkek értékesítésével igyekszik többletbevételhez jutni. Dunaszekcső különösen ne­héz helyzetben van, mert a község domborzati viszonyai miatt a költségek igen ma­gasak: ha csak a tavalyi ára­kon számolunk, a lakosság­nak akkor is 48 ezer forintot kellene vállalni családonként — ha mindenki belép a tár­sulásba, nyilván kevesebb lét­számmal ez a költséq még magasabb. Mindehhez az áfész és a tsz sem tud á ko­rábban vállalt egymillió fo­rintnál többet hozzátenni. Hímesházn és Geresdlak kapott legutóbb engedélyt, és terveik szerint az előkészítő munka utón 1989—90-ben kezdik meg az építkezést. G. M. Vízáteresz-tiszlítás Dunaszekcsön A Bányászati Aknamélyítő Vállalat Mecseki Körzetének egyik brigádja speciális mun­kába fogott Dunaszekcsőn, ahol egy 250 méter hosszú, föld alatti, kővel kirakott és hordaléktól majdnem teljesen eldugult vizátereszt tisztítanak meg. A több mint másfél mil­liós munkával a Pécsi Köz­úti Igazgatóság bízta meg az aknamélyítőket, akik az átfo­lyó déli végétől indultak. A feladat szokatlan, mert egy átlag három méter széles, kö­rülbelül két méter magas tég­lával, kővel kiboltozott „fo­lyosót” kell rendbehozni, mert az több helyen is leszakadt, legalább 900—1000 köbméter szemetet, zúzalékot, iszapot tartalmaz, néhol annyira el­dugult, hogy a víz már csak 30—40 centis magasságban tud folyni. Esők alkalmával alig talált utat a víz, sokszor elárasztotta a Fő tér környé­ket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom